Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-01 / 284. szám
6 nöo R Ä n TftRft. ffftppmf>er 1. «siltortoS Az 1966-67-es zenei évad eseményei Teljesítik tervüket a növénytermesztők, állattenyésztők és a traktorosok Kongresszusi munkaverseny a Pásztói Állami Gazdaságban A Pásztói Állami Gazdaság területe erősen tagolt, domborzati viszonyai kedvezőtlenek, ezért a mezőgazdasági munka nagy erőfeszítéseket kíván. A feladatok eredményes megvalósítására, a tervek teljesítésére mozgósítják az üzem valamennyi dolgozóját. A tennivalókat rendszeresen megbeszéljük a dolgosokkal. Az év elején tartott tanácskozáson brigádok egész sora tett vállalást a párt IX. kongresszusának tiszteletére. A növénytermelésben dolgozók vállalták: időben és jó minőségben végzik el a soron következő munkákat, s a betakarításnál a lehető legkisebb veszteségre törekszenek. A szocialista munkaverseny, a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavaszi vetéseket, a növényápolást és a betakarítást, tehát az őszi munkákat sikerült időben elvégezni. A kombájnosok sikere A gazdaság kombéjnos-bri- gádja vállalta, hogy a kalászosokat augusztus 10-re learatja és a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkenti. A brigád vállalását teljesítette. A gabonát határidő előtt learatták, s így lehetőség nyílt arra, hogy a brigád még két szomszédos mezőgazdasági üzemnek 20 napon keresztül segítséget adjon. Munkájuk eredményességét mutatja az is, hogy a gazdaság négy kom- bájnosának egyike, a Nógrád megyei állami gazdaságok kombájnosainak kongresszusi versenyében az első helyen végzett. A tervszerű, komplex munka eredményeként csökkentek a költségek is. Egy hold betakarítási költsége 31 forinttal alacsonyabb volt a tervezettnél. A szalmalehúzó és illetve a kazlazással. A tarló- hántó brigád pedig a szabaddá vált területen látott azonnal munkához. Ezzel biztosítani tudtuk a jó vető- és mélyszántás egyik fontos feltételét. Nőtt az export A kongresszusi munkaverseny során több brigád vállalást tett, hogy termékeiből mind többet küldenek exportra. A zöldségkertészet dolgozói — vállalásukat teljesítve — 1600 mázsa paradicsomot, 700 mázsa csemege és berakó uborkát értékesítettek az ország határain túl. Az állattenyésztők is igyekeznek: nőtt az exportra hizlalt állatok száma, s javult a minőség is. Ezt bizonyítja, hogy eddig 26 forintos átlaggal adtunk el egy kilogramm marhahúst. Az állattenyésztők a vállalásoknál a tervek teljesítését, a tervezett hozamok biztosítását, a tervezettnél alacsonyabb önköltséget, valamint a magasabb értékesítési átlagárat vették figyelembe. A héhalmi marhahizlaló telep dolgozói vállalásukat időarányosan már teljesítették. Október végéig az állatok súly- gyarapodása jobb volt a tervezettnél és 1,02 forinttal olcsóbban állítottak elő egy kiló húst, mint ahogy azzal korábban számoltak. Minden remény megvan arra, hogy az év végére teljesítik a szocialista brigád cím elnyeréséhez szükséges feltételeket. Hasonló a helyzet a hosszúvölgyi baromfitelep és a keresztvölgyi itatásos borjúnevelő dolgozóinál is. A baromfitelep dolgozóinak érdeme, hogy két év alatt 0,90 kilóval csökkentették az egy kiló csirkehús előállítására felhasznált abrakmennyiséget. Dolgoznak a traktorosok gépek végig üzemképesek voltak, a munkákat időben elvégezték. Most már a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához készítik elő, javítják a gépeket De emellett segítettek a Mária-tanyán épülő új tehenészeti telep munkáinál és részt vesznek a héhalmi telep villamosításában is. Az idő téliesre fordult, azonban a traktorosok tovább dolgoznak kinn a földeken is. Vállalták, hogy a kongresszusig befejezik a gazdaság mélyszántási tervét. A brigád valamennyi tagja nagy erőfeszítéseket tett, hogy biztosítsa a jövő évben is a hozamok növelését. Jó közösségi szellem A kongresszusi munkaverseny során elsősorban a szocialista brigádoknál — egyre jobban erősödtek a szocialista közösségekre jellemző, nemes vonások. A munkacsoportok mind jobban megértik, becsülik, segítik egymást. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik fegyelmi vétséget követnek él. Csőikként a fegyelmi eljárások és büntetések száma. Mind többen kapcsolódnak be a különböző oktatásokba. Növekedett az újság-előfizetők száma és szívesen nézik a tanyákon a szerény, de a célnak megfelelő kis kultúrszobában a televízió adásait. Az erkölcsi elismerés mellett a gazdaság vezetői célprémiumokkal és jutalmakkal is ösztönzik a dolgozókat jobb teljesítményekre. Ebben az évben eddig 37 ezer forint célprémiumot és 28 ezer forint jutalmat fizettünk ki a munkában élenjáró dolgozóknak. Hajdú József, a Pásztói Állami Gazdaság igazgatója Salgótarján megyei kul- túrközponttá fejlesztésének feladatai című előterjesztéséhez készült szempontok bevezetőjeként olvashattuk, hogy a kultúr- forradalomnak kibontakozásában támaszkodnia kell a szocialista ideológiai és általában a szellemi élet helyi központjaira, amelyek képesek alkotóén megoldani az adott terület kérdéseit, a körülményeknek megfelelő eszmeiszellemi légkört alakítanak ki és ezzel befolyásolják, fejlődésre ösztönzik a környék egész kulturális életét. A megyeszékhely művészeti életének fejlesztéséről szólva, a színház, a mozi, a képzőművészet és az irodalom helyzetét, s a jövő terveit elemezve, részletesen szól a zenei képzés kiszélesítéséről, a helyi és a megyei hangverseny-program fokozásáról és színvonalának emeléséről a Filharmónia közreműködésével, a városi zenekarok fejlesztéséről, a Salgótarjánban működő kórusok és amatőr zenekarok támogatásáról, stb. Az 1966—67-es hangverseny évad első rendezvénye, Labrana Jorge Gomez kubai zongoraművész önálló zongoraestje rangos, eredményében színvonalas kezdet. A budapesti Liszt—Bartók Nemzetközi Zongoraverseny díjnyertesének salgótarjáni estje mind a szakma, mind a közönség számára olyan nyereség volt, amely az igényeket tekintve meghatározó lehet az egész évad programját illetően. Lássuk a programot. Virág László, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója elöljáróban leszögezi, hogy a múlt évek programjára számos objektív nehézség nyomta rá bélyegét, amelyek az 1966—67-es évad kezdetére jórészt megszűntek. Az évad zenei rendezvényeinek nagy része tudat-, általános- és zenei műveltség formáló szerepének, jelentőségének megfelelő környezetben, a megyei József Attila Művelődési Házban bonyolódhat le. A program gerincét az Országos Filharmónia bérleti hangversenyei alkotják. 1967. január 30-án a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekart Oberfrank Géza vezényli Salgótarjánban. Közreműködik: Antal Imre (zongora), Lorenz Kornélia és Turpinszky Béla (ének). A műsor: Ha- csaturján: Álarcosok — Szvit, Gerschwin: Egy amerikai Párizsban, Kék rapszódia, részletek a Porgy and Bess című operából, valamint Crofe: Grand Canyonja. Február 17-én Bartha Alfonz ária és dalestjére kerül sor, Kocsis Albert (hegedű) közreműködésével. A hangverseny-sorozat következő programja április 14-én a Magyar Rádió Gyermekkarának salgótarjáni fellépése lesz. A kart Botka Valéria és dr. Csányi László vezényli. Az esten szerepelni fog a megyei József Attila Művelődési Ház kamarazene- kara is Virág László vezényletével, az évszakok zenei kifejezését tűzik műsorukra. Az évad utolsó bérleti hangversenyét május 12-én ugyancsak a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar adja Salgótarjánban. Ezúttal Németh Gyula vezényel, s közreműködik Olga Sevkeno- va (Bulgária, zongora). A „romantikus est” műsora Brahms: Akadémiai ünnepi nyitánya, Csajkovszkij : b-moll zongoraversenye és C. Franlk: d-moH szimfóniája lesz. A bérleti hangversenyeken kívül még számos zenei est ígér élményt Salgótarjánban és Nógrád megyében. Kodály Zoltán születésnapja alkalmából, ez év december 16-án tartják meg a salgótarjáni zeneiskola növendékei és tanárai hagyományos jubileumi hangversenyüket. Az iskola tanárainak ugyancsak hagyományos szólóestjét márciusban rendezik meg. Az úttörőház és a zeneiskola zenekara ad közös műsort májusban. Jövő év tavaszán a tízéves salgótarjáni pedagógus kórus is jubileumi hangversennyel lép a közönség elé. Az évad új kezdeményezéseként a megyei József Attila Művelődési Ház kamarazenekara és a pedagógus kórus a megyén belül három hangversenyből álló bérletsorozatot tervez néhány nagyobb településen. A salgótarjáni együttesek ezen kívül Nógrád közigazgatási határain kívül is számot adnak fel- készültségükről, s a városban folyó zenei képzés eredményeiről, gondjairól egy-egy országos zenei rendezvény kapcsán. A zeneiskola növendékzenekara a tavasszal Gyöngyösön megrendezendő Észak-Magyarországi Ifjúsági Zenekari Fesztiválon vesz részt. A pedagógus kórus április 1-én a Pedagógus Kórusok Országos Fesztiválján szerepel Pécsett. A megyei József Attila Művelődési Ház kamarazenekara meghívást kapott májusra Veszprémbe, a II. Országos Kamarazenekari Fesztiválra. (tóth) kazlazó brigád vállalásának megfelelően állandóan követte a kombájnokat, és időben végzett a szalmalehúzással, A központi gépműhely munkásai a szocialista brigád cím elnyerésére tettek vállalást. Jól dolgoztak egész évben. A ÍGV ELŐBB CÉLHOZ ÉR... Zsűri előtt Feísőpetény fejlesztési terve Felsőpetény híres anyagáról. A bánya előtt megrakott csillék, valamennyi beszúrt táblácskával. Mintát vesznek, és a láboratórium elvégzi az elemzést. Minden egyes szállítmány külön bizonyítványnyal, műbizonylattal utazik. — Év elején a válogatás a mennyiség rovására ment. Elmaradtunk a tervvel. Az első osztályú, úgynevezett fi- nomkerámiai-anyagtelep elvékonyodott — magyarázza Cser Miklós, a laboratórium vezetője, majd hozzáfűzi — az év eleji elmaradást pótoljuk. — Mennyi vállalatnak szállítanak? — Több mint ötven megrendelőnk van. Tűzálló, szürke anyagunkat Ózd, Diósgyőr, Dunaújváros, Csepel, egyszóval valamennyi kohászati üzem használja. Szállítunk a kerároiaiparnak, cserépkáiyha- gyárakba, a porcelángyáraknak. az úgynevezett fajanszáruk gyártásához. A mi agyagunkat adalék-anyagként keverik a porcelánmasszába 3ánkon van egy kis őrlő- művünk. Felsőpetényi agyagőrlemény néven az ország valamennyi öntödéjében ismerik a termékét, és a formázáshoz használják fel. Ezenkívül festőtéglát is szállítunk a kereskedelemnek, ami budadföld néven közismert. Ebből az igényeket figyelembe véve, a jövőben őrlemény készül, és zsákokban hozzák forgalomba. Az őrlőmű eddig idényjelleggel üzemelt, most szeretnénk állandóvá tenni a munkáját. — Van-e elegendő anyag a bányában? — Kutatások folynak, és a fúrások eredménye biztató a jövőre. Agyag, tehát bőven lesz. Készül a fejlesztési terv is. Még e hónap végén zsűri elé kerül. Mintegy hefvenmilliós beruházással egy iszapoló művet akarunk létesíteni Feiső- petényben. Az évi mintegy negyvenezer tonnás kapacitású iszpoló, teljes egészében a minőség javításét szolgálja majd. Nemcsak a porcelánéi kerámiaiparnak tudunk jobb anyagot szállítani, hanem a kohászat számára is olyant, amit pillanatnyilag még import útján szerez be — mondja a laboratórium vezetője. A Harting döngölőgép egyenletes ütései megrázkódtatják az egész épületet. Még szerencse, hogy csak egy ilyen van a Tűzhelygyár öntödéjében. Elég ezt is egész nap hallgatni. — Mi már megszoktuk — mondja Gyanó Sándor, a pártalapszervezet titkára, akire a művezetői irodában találtam rá. Az előtte fekvő iratokba mélyedt. — Vezetőségi ülés lesz ma délelőtt. Még egyszer átnéztem azt az anyagot, amit a taggyűlés elé viszünk. Szeretem, ha rendben mennek a dolgok... Mindig ilyen nyugodt? — Nagy dolognak kell történni, hogy kijöjjek a sodromból. Igaz, altkor egy kicsit betüzasedem, de erre ritkán kerül sor... Mert mi lenne, ha én is idegeskednék? Gyakran tapasztalom: előre jutni bonyolult kérdésekben, csak akkor lehet, ha az ember nyugodt. Az ember így sokkal előbb célhoz ér... Nincs könnyű dolga pedig a párttitkárnak. Az öntöde arculata elüt a többi üzemrészekétől. Nehéz itt a munka, poros, gázos a levegő, a munkások többsége vidékről jár be, s itt a legnagyobb a munkásvándorlás. Az egyik jön, a másik megy. Gyakori, hogy egy, vagy két hét, egy vagy két hónap után továbbállnak az új munkások. Nem számít, mit írnak a munkakönyvbe. Többségének öt-hat, némelyiknek pedig tíz munkahelye is volt már. — Rendszeresen elbeszélgetünk velük. A szónak van foganatja. Egyre többen döntenek: maradunk. A gyár vezetősége pedig számtalan jelét adja. hogy sokra értékeli az öntödeiek munkáját. A legutóbbi bérrendezésnél is itt volt a legnagyobb az emelés. A formázóknak 6.25, a többieknek pedig négy-öt százalékkal emelték a bérüket — mondja a párttitkór. — S a munkások, hogy válaszoltak rá? — Volt aki még többet akart, a többség azonban jobban megfogta a dolog végét. Ment is a munka, mint a karikacsapás, csökkent a selejt. Az utóbbi időben azonban megváltozott a helyzet. Sok a hiányzó, s emiatt felszaparo- dott a selejtes öntvény. Mondjuk nekik: ne siessetek, ne nagyoljátok el. Azt válaszolják: nem tehetnek mást, mert ha a rámológép, a homokelőkészítő berendezés, vagy a kúpőló valamilyen oknál fogva tönkremegy, akkor ők csak 4 forintot kapnak egy órára, s nekik az kevés. Csak részben van igazuk. Bérkiesés ritkán fordul elő, aztán meg amit nyernek a réven, azt elveszítik a vámon. Mert a selejtet levonják. Abban viszont igazuk van, hogy egy-két dolog, ami a munkát jobbá tenné, nehezen oldódik meg. Nemrég a szitára meg a lehúzólécre panaszkodtak. Az utóbbit legyártotta az öntöde. Csak le kéne gyalulni az öntvényeket. A GYEGO viszont azt mondja: nincs rá kapacitás. Szitát pedig nem tudnak beszerezni. Gyakori. beszédtéma az üzemiben: drágábbak a mező- gazdasági árak, mint egy, vagy két évvel előbb, máért rossz a kenyér minősége, miért nincs kenyérhez való szalonna, hová tűnt a boltoktól a zsírszalonna? stb. Amelyikre tud, nyomban válaszol a párttitkár, amelyikre nem, azt is meg mondja. Nincs egyedül. Sokat segít a 82 taigú alapszervezet. Ugyanis a tagság 90 százalékának van pártmegbízatása, önállóan végzik feladatukat. — Nehéz volna egyiket a másik elé helyezni, de úgy gondolom, hogy Andó Nándor, Bodos Gyula, id. Rozgonyi István, Valkó József, Jenei István, nagyon lelkiismeretesen végzik el a kapott feladatot — vélekedik Gyanó Sándor. — Nem festik rózsaszínűre a szürkét, de azt is elmondják, hogy egy-egy jelenségnek mi az oka, miértje, ugyanakkor nem rejtik véka alá eredményeinket sem. — Mivel a felvilágosító, nevelő munkánál van a legtöbb tennivaló, úgy döntött a vezetőség. hogy elvtársakat küld a tömegszervezetekbe; a szakszervezetekbe, az MHS-be és a Vöröskeresztbe. A KISZ be nem. Ott a kommunisták munkájának hatékonyságát akarjuk fokozni. Erről is beszélünk majd a taggyűlésen. Ez is odatartozik. Ha közös a gond. legyen közös a megoldás is... Űjra a vidékiekre terelődik a szó. Velük kapcsolatban a fő kérdés a következő: hogyan kapcsolják őket jobban a gyárhoz, milyen módon részesítik a kulturális vívmányokból, miként juttassák el hozzájuk a tudomány legújabb eredményeit. Addig már eljutottak: az üzemiben töltött szabad idejüket jól kell beosztani. Ennek megfelelően ebédidő alatt történik a TIT előadás, zajlik le a szakszervezeti oktatás, kerülnek szóba a legégetőbb aktuális poll, tikai gazdasági kérdések. Annyira belemélegedtünk a pártszervezet életének vitatáséba, hogy nem vettük észre az idő múlását. Arra figyeltünk fel, amikor az egyik vezetőségi tag bejelentette: közeleg a vezetőségi ülés ideje. Gyanó Sándor, a pártvezetőségi ülésen szerzett tapasztalatokkal egészítette ki korábbi gondolatait. Jelenleg a pártkongresszuson figyeli a beszámolót, hallgatja a hozzászólókat, mint a megye küldötte. Biztos sok olyan problémára kap majd választ, amelyek eddig gondot okoztak és amelyeket, mint az öntödei alapszervezet párttitkára magával vitt Budapestre. Venesz Káról/
