Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-03 / 286. szám
XXII. ÉVF. 286. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 3. SZOMBAT AZ MSZMP MÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Fogadás az Elysée palotában (5. oldal) Az olvasók fóruma (6. oldal) Mélv barázdát szánt az eke (7. oldal) IIIX. kongresszus befejezte a vitát a beszámolók felett Jedllcska Gyula felszólalása a tanácskozáson Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Molnár Frigyesnek, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa. erőink fiiií oStfalmazói hazánk határainak A csütörtök délutáni tanácskozáson a szünet után Somogyi Sándornak, az I. kerületi pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pótilyen helyzetben tartósan helytállni és eredményeket felmutatni, illetve azokat megtartani csak olyan emberek képesek, akik eszmeileg, politikailag szilárd alapokon állnak, megértették pártunk általános és honvédelmi politiad, hogy az ifjúsággal kapcsolatos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és véleményünket. A bevonuló fiatalok óriási többségéről csak elismeréssel szólhatunk. A fegyelmet, a rendet megsértők aránya nem tagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Elöljáróban tolmácsolta a honvédelmi munkán dolgozó kommunisták tízezreinek és fegyveres erőink egész személyi állományának forró üdvözletét, majd elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben résztvevő testvéri hadseregeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatainak végrehajtásában, a magas fokú harckészültség biztosításában. Hadseregünk hadiszervezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek — mondotta Czinege Lajos, majd részletesen tájékoztatta hallgatóságát azokról a modem harci eszközökről, amelyekkel a különböző fegyvernemeket felszerelték. Ezután így folytatta: Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében eredményeket értünk el az egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műszaki-tudományos kutatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperációjában. A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani — azt a gigászi feladatot, hogy az alapvető fegyverrendszerekkel ellátja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanakkor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szükségük van. Országaink közös erőfeszítéssel az alapvető fegyvernemek vonatkozásában a világ legjobb, legcélszerűbb hadi- technikáját adják katonáik kezébe. Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sorállományának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemezve így folytatta: — A fejlesztéssel, kiképzéssel kapcsolatban eddig elmondottak önmagukban is bizonyítják, hogy fegyveres erőink, a Magyar Néphadsereg erkölcsi-politikai helyzete tovább szilárdult. Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz, az új technika megismerése, a kiképző- és a nevelő munka, a tervezési és a szervezési feladatok nap nap után kimerítő, fáradságos munkával jártak. káját, s készek fáradhatatlanul munkálkodni annak megvalósításáért. A fegyveres erők újjászervezésével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó pártpolitikai szervek jelentősen fejlődtek. A fegyveres erők tagjai érzik, tudják, hogy pártunk rendszeresen és behatóan foglalkozik a honvédelemmel. A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőiben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai politikai megítélésénél az a legfőbb követelmény — függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szocialista Munkáspárt által kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érdekeit kifejező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány elbírja ezt a mércét. Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúak- kal — foglalkozunk, ez alapot nagyobb, mint általában a felnőttek között. A 18 éves be- hívási korhatárra történő fokozatos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt bevált, határozottan előnyös! A honvédelem minden eredményében benne van az a rendkívül sokirányú, önzetlen segítség, amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadsereg tői, annak vezetőitől, az Egye sített Fegyveres Erők Főpa rancsnokságától kaptunk. Engedjék meg, hogy mine ezért e helyről is köszöneté met fejezzem ki. Czinege elvtárs ezután ; társ fegyveres testületekre2 szólt. Ennek kapcsán a követ kezőket mondta: — A határőrség személyi állománya megbízhatóan véde! mezi hazánk, a Magyar Nép köztársaság határait. A belügyi karhatalom mun kája magas színvonalra eme! kedett. A személyi állomány szakmai tudása magas rend1 politikai értékekkel párosul. A nemrég még fiatalnak számító új fegyveres testületünk, a Munkásőrség, szervezetében megszilárdult, tagjai nagy fokú öntudatról tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredményes ellátása mellett kitartóan fejlesztik tudásukat, és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden, a köz- biztonságon, államunk és polgáraink élet- és vagyonbiztonságán egyéb fegyveres testü- leteink, rendészeti és más szerveink is. Czinege elvtárs ezután a nemzetközi helyzettel kapcsolatos néhány katonapolitikai vonatkozású tényre, összefüggésre utalt, majd így folytatta: — Azt valljuk, hogy a szocialista országok egységéért, erőik tömörítéséért munkálkodni annyi, mint egy időben védelmezni a hazát és ugyanakkor az egész szocialista tábort a társadalmi fejlődést. Ez határozza meg viszonyunkat a szocialista országokat tömörítő szövetségekhez. — A következő években anyagi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegyveres erőink, a Magyar Néphadsereg fejlesztését, korszerűsítését, ugyanakkor a kiképzés korszerűsítésével, a vezetés továbbfejlesztésével, a technikai eszközök még alaposabb megismerésével biztosítanunk kell a fegyveres erők kezében levő eszközök technikai és harcászati adottságainak legmagasabb fokú kihasználását. Biztosíthatom a küldött elvtársakat, pártunkat, dolgozó népünket, hogy a Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői mindig hű oltalmazol lesznek hazánk határainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szocialista országok biztonságának, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter. ★ Czinege Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Bevezetőben a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról beszelt, majd külpolitikai kérdésekre tért át. Hangsúlyozta: minden szocialista országnak, minden kommunista és munkáspártnak, a világ minden felelősségtudattól áthatott emberének egyesítenie kell erőit a vietnami agresszió megszüntetéséért, minden idegen csapat Dél-Viet- namból való kivonásáért és a vietnami kérdésnek az 1954- es genfi egyezmények alapján történő rendezéséért. Ezután a német kérdésről szólva rámutatott: mindkét német állam békeszerető népe azt követeli, hogy a bonni kormány revansista politikáját a békés egymás mellett élés politikája váltsa fel. Az európai béke és biztonság megteremtésének, a két német állam kapcsolata és a többi államhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának előfeltétele a második világháború eredményeként létrejött német és általában az európai határok elismerése. A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről szólva, teljes egyetértését fejezte ki azzal, amit Kádár János elvtárs, az MSZMP és Leonyid Brezs- nyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága nevében mondott a nemzetközi tanácskozás megtartásának szükségességéről. Elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek kispolgári, nacionalista magatartását, amely eddig megakadályozta az imperialista reakció és agresszió elleni összehangolt fellépést. Ezután Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára a megye iparának fejlődéséről számolt be. A gazdasági mechanizmus reformjáról szólva hangsúlyozta : ennek megvalósítása egész társadalmunkat érintő, mélyreható politikai folyamat, s ennek megfelelően új követelményeket támaszt a pártmunkában is. A továbbiakban a párt vezető szerepének kérdésével foglalkozott A megyei tapasztalatokra utalva elmondotta, az ezzel kapcsolatos vita egy-két esettől eltekintve nem a vezető szerep szükségességét, hanem annak gyakorlati érvényesülését érintette. Indítéka általában a párt és a szocializmus féltése, valamint a munkások megnövekedett igénye a vezetéssel szemben. Bodnár Ferenc egyetértve a Központi Bizottság beszámolójának a munkásosztály vezető szerepéről tett megállapításaival, kijelentette: a munkás- osztály vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol helyesen hajtják végre a párt politikáját. Az elnök ezután dr. Varga Jenőnek, a Bács Kiskun megyei Tanács VB-elnökének adta meg a szót. Dr. Varga Jenő a Bács- Kiskun megyei tanácsok munkájáról számolt be a kongresszusnak. A párt helyes politikájának végrehajtásában jelentős szerepet ját-í szottak a tanácsok is — mondotta. Erősödött, szilárdult a testületi vezetés, elsősorban a járási ős városi tanácsoknál, mert politikailag jobban képzett, szakmailag hozzáértőbb emberekből álló testületek alakultak ki. A továbbiakban szóvá tette, hogy sok olyan jogszabály, főhatósági utasítás van még ma is érvényben, amely lassítja, drágítja, bonyolulttá teszi a legegyszerűbb ügyek elintézését is: elsősorban a mezőgazdaság, a községfeilesz- tés és általában a beruházások területén. Gátló tényezőként jelölte meg a tanácsok úgynevezett kettős irányítását is, amely a problémák tömegét adja. Megítélésem szerint az új tanácstörvény megalkotásánál figyelembe kell venni az utóbbi két évtized tapasztalatait is, amelyek arra utalnak, hogy a tanácsok munkájában sok a formális vonás, hogy igazgatásunk túl sok és apró egységre osztódott, sok a bizottságok száma, s nagyon megnőtt a bürokrácia. A továbbiakban a fairisi lakásépítés gondjairól szól*.' Mint mondotta, a magántulajdonban levő családi házak rendkívüli mértékű leromlásához nagyban hozzájárult, hogy a második ötéves tervben krónikussá vált az építőanyag- hiány. Az építőanyag biztosításán kívül szükségesnek és indokoltnak tartjuk azoknak a rendelkezéseknek a tervezett felülvizsgálatát is, ame(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elvtárs a tanácskozás szünetében veterán kommunista küldötteikkel beszélget
