Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-03 / 286. szám

XXII. ÉVF. 286. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 3. SZOMBAT AZ MSZMP MÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Fogadás az Elysée palotában (5. oldal) Az olvasók fóruma (6. oldal) Mélv barázdát szánt az eke (7. oldal) IIIX. kongresszus befejezte a vitát a beszámolók felett Jedllcska Gyula felszólalása a tanácskozáson Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Molnár Frigyesnek, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa. erőink fiiií oStfalmazói hazánk határainak A csütörtök délutáni tanács­kozáson a szünet után Somo­gyi Sándornak, az I. kerületi pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munká­ját a kongresszus. Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­ilyen helyzetben tartósan helytállni és eredményeket felmutatni, illetve azokat meg­tartani csak olyan emberek képesek, akik eszmeileg, po­litikailag szilárd alapokon áll­nak, megértették pártunk ál­talános és honvédelmi politi­ad, hogy az ifjúsággal kapcso­latos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és vélemé­nyünket. A bevonuló fiatalok óriási többségéről csak elismeréssel szólhatunk. A fegyelmet, a rendet megsértők aránya nem tagja, vezérezredes, honvédel­mi miniszter emelkedett szó­lásra. Elöljáróban tolmácsolta a honvédelmi munkán dolgozó kommunisták tízezreinek és fegyveres erőink egész szemé­lyi állományának forró üdvöz­letét, majd elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben részt­vevő testvéri hadseregeink összeforrottsága, együttműkö­dése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatainak végre­hajtásában, a magas fokú harckészültség biztosításában. Hadseregünk hadiszervezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követel­ményeknek — mondotta Czi­nege Lajos, majd részletesen tájékoztatta hallgatóságát azokról a modem harci eszkö­zökről, amelyekkel a külön­böző fegyvernemeket felsze­relték. Ezután így folytatta: Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés, illetve a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának keretében eredmé­nyeket értünk el az egyesített fegyveres erők részére szüksé­ges eszközök biztosítását szol­gáló műszaki-tudományos ku­tatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperáció­jában. A Szovjetunió magára vál­lalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani — azt a gigászi feladatot, hogy az alap­vető fegyverrendszerekkel el­látja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanakkor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítése­ket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, ami­re szükségük van. Országaink közös erőfeszí­téssel az alapvető fegyverne­mek vonatkozásában a világ legjobb, legcélszerűbb hadi- technikáját adják katonáik kezébe. Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sor­állományának képzéséről be­szélt, majd a politikai munkát elemezve így folytatta: — A fejlesztéssel, kiképzés­sel kapcsolatban eddig elmon­dottak önmagukban is bizo­nyítják, hogy fegyveres erőink, a Magyar Néphadsereg erköl­csi-politikai helyzete tovább szilárdult. Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz, az új technika megismerése, a ki­képző- és a nevelő munka, a tervezési és a szervezési fel­adatok nap nap után kimerítő, fáradságos munkával jártak. káját, s készek fáradhatatla­nul munkálkodni annak meg­valósításáért. A fegyveres erők újjászervezésével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó pártpolitikai szervek jelentősen fejlődtek. A fegyveres erők tagjai érzik, tudják, hogy pártunk rendsze­resen és behatóan foglalkozik a honvédelemmel. A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőiben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai po­litikai megítélésénél az a leg­főbb követelmény — függet­lenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szo­cialista Munkáspárt által ki­dolgozott alapvető — a nem­zet egészének érdekeit kifejező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcol­jon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állo­mány elbírja ezt a mércét. Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyér­telműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúak- kal — foglalkozunk, ez alapot nagyobb, mint általában a fel­nőttek között. A 18 éves be- hívási korhatárra történő fo­kozatos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén szempontjából egyaránt be­vált, határozottan előnyös! A honvédelem minden ered­ményében benne van az a rendkívül sokirányú, önzetlen segítség, amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadsereg tői, annak vezetőitől, az Egye sített Fegyveres Erők Főpa rancsnokságától kaptunk. Engedjék meg, hogy mine ezért e helyről is köszöneté met fejezzem ki. Czinege elvtárs ezután ; társ fegyveres testületekre2 szólt. Ennek kapcsán a követ kezőket mondta: — A határőrség személyi ál­lománya megbízhatóan véde! mezi hazánk, a Magyar Nép köztársaság határait. A belügyi karhatalom mun kája magas színvonalra eme! kedett. A személyi állomány szakmai tudása magas rend1 politikai értékekkel párosul. A nemrég még fiatalnak számító új fegyveres testüle­tünk, a Munkásőrség, szerve­zetében megszilárdult, tagjai nagy fokú öntudatról tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredményes ellátá­sa mellett kitartóan fejlesztik tudásukat, és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásá­ban. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden, a köz- biztonságon, államunk és pol­gáraink élet- és vagyonbizton­ságán egyéb fegyveres testü- leteink, rendészeti és más szerveink is. Czinege elvtárs ezután a nemzetközi helyzettel kapcso­latos néhány katonapolitikai vonatkozású tényre, összefüg­gésre utalt, majd így folytat­ta: — Azt valljuk, hogy a szo­cialista országok egységéért, erőik tömörítéséért munkál­kodni annyi, mint egy időben védelmezni a hazát és ugyan­akkor az egész szocialista tá­bort a társadalmi fejlődést. Ez határozza meg viszo­nyunkat a szocialista országo­kat tömörítő szövetségekhez. — A következő években anyagi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegy­veres erőink, a Magyar Nép­hadsereg fejlesztését, korsze­rűsítését, ugyanakkor a kikép­zés korszerűsítésével, a veze­tés továbbfejlesztésével, a technikai eszközök még ala­posabb megismerésével bizto­sítanunk kell a fegyveres erők kezében levő eszközök tech­nikai és harcászati adottsá­gainak legmagasabb fokú ki­használását. Biztosíthatom a küldött elvtársakat, pártunkat, dolgo­zó népünket, hogy a Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői mindig hű oltalmazol lesznek hazánk határainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt né­peink és a szocialista orszá­gok biztonságának, a világ békéjének, a szocializmus szent ügyének — mondotta befejezésül a honvédelmi mi­niszter. ★ Czinege Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fried­rich Ebert, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottságának tagja emelkedett szólásra. Bevezetőben a két ország kö­zötti politikai és gazdasági kapcsolatokról beszelt, majd külpolitikai kérdésekre tért át. Hangsúlyozta: minden szocia­lista országnak, minden kom­munista és munkáspártnak, a világ minden felelősségtudat­tól áthatott emberének egyesí­tenie kell erőit a vietnami ag­resszió megszüntetéséért, min­den idegen csapat Dél-Viet- namból való kivonásáért és a vietnami kérdésnek az 1954- es genfi egyezmények alapján történő rendezéséért. Ezután a német kérdésről szólva rámutatott: mindkét német állam békeszerető népe azt követeli, hogy a bonni kormány revansista politikáját a békés egymás mellett élés politikája váltsa fel. Az euró­pai béke és biztonság megte­remtésének, a két német ál­lam kapcsolata és a többi ál­lamhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának előfeltétele a második világháború ered­ményeként létrejött német és általában az európai határok elismerése. A nemzetközi munkásmoz­galom helyzetéről szólva, tel­jes egyetértését fejezte ki az­zal, amit Kádár János elvtárs, az MSZMP és Leonyid Brezs- nyev elvtárs, az SZKP Köz­ponti Bizottsága nevében mondott a nemzetközi tanács­kozás megtartásának szüksé­gességéről. Elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek kispolgári, nacionalista magatartását, amely eddig megakadályozta az imperialista reakció és ag­resszió elleni összehangolt fel­lépést. Ezután Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára a megye iparának fejlődéséről számolt be. A gazdasági mechanizmus reformjáról szólva hangsú­lyozta : ennek megvalósítása egész társadalmunkat érintő, mélyreható politikai folyamat, s ennek megfelelően új köve­telményeket támaszt a párt­munkában is. A továbbiakban a párt ve­zető szerepének kérdésével foglalkozott A megyei ta­pasztalatokra utalva elmon­dotta, az ezzel kapcsolatos vi­ta egy-két esettől eltekintve nem a vezető szerep szüksé­gességét, hanem annak gya­korlati érvényesülését érin­tette. Indítéka általában a párt és a szocializmus féltése, valamint a munkások megnö­vekedett igénye a vezetéssel szemben. Bodnár Ferenc egyetértve a Központi Bizottság beszámoló­jának a munkásosztály vezető szerepéről tett megállapításai­val, kijelentette: a munkás- osztály vezető szerepe min­denütt érvényesül, ahol he­lyesen hajtják végre a párt politikáját. Az elnök ezután dr. Var­ga Jenőnek, a Bács Kiskun megyei Tanács VB-elnökének adta meg a szót. Dr. Varga Jenő a Bács- Kiskun megyei tanácsok munkájáról számolt be a kongresszusnak. A párt helyes politikájának végrehajtásá­ban jelentős szerepet ját-í szottak a tanácsok is — mondotta. Erősödött, szilárdult a testületi vezetés, elsősorban a járási ős városi tanácsok­nál, mert politikailag jobban képzett, szakmailag hozzáér­tőbb emberekből álló testüle­tek alakultak ki. A továbbiakban szóvá tette, hogy sok olyan jogszabály, főhatósági utasítás van még ma is érvényben, amely las­sítja, drágítja, bonyolulttá teszi a legegyszerűbb ügyek elintézését is: elsősorban a mezőgazdaság, a községfeilesz- tés és általában a beruházá­sok területén. Gátló ténye­zőként jelölte meg a taná­csok úgynevezett kettős irá­nyítását is, amely a prob­lémák tömegét adja. Megítélésem szerint az új tanácstörvény megalkotásánál figyelembe kell venni az utób­bi két évtized tapasztalatait is, amelyek arra utalnak, hogy a tanácsok munkájában sok a formális vonás, hogy igazgatásunk túl sok és apró egységre osztódott, sok a bi­zottságok száma, s nagyon megnőtt a bürokrácia. A továbbiakban a fairisi la­kásépítés gondjairól szól*.' Mint mondotta, a magántulaj­donban levő családi házak rendkívüli mértékű leromlásá­hoz nagyban hozzájárult, hogy a második ötéves tervben kró­nikussá vált az építőanyag- hiány. Az építőanyag biztosí­tásán kívül szükségesnek és indokoltnak tartjuk azoknak a rendelkezéseknek a terve­zett felülvizsgálatát is, ame­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elvtárs a tanácskozás szünetében veterán kommunista küldötteikkel beszélget

Next

/
Oldalképek
Tartalom