Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-24 / 304. szám

4 WOGT? A T5 19015. december 24. szombat Nyílt levél egy apához c. cikkhez December 15-én közöltük fenti címmel dr. Tóth István cikkét, melynek hatására több olvasónk fogott tollat, hogy hangot adjon felháborodásá­nak. Kérték: adjunk helyet lapunkban soraiknak. • Tisztelt Szerkesztőség: Az­zal kezdeném soraimat, hogy fél perc helyett tíz, de ennél is tovább tartott annak a botrányos történetnek az elol­vasása, mslyet december 15-i lapjukban kötőitek. Ezt azért írom. mert egy fél perc alatt sem, de tíz, sőt évekig sem lehet elsik'ani az ilyen jel- lemtelen, és szégyenteljes bűncselekmény felett. ökölbe szorult kezem, amikor a Idíftakat az utolsó betűig elolvastam. Van-e egyáltalán szülői szeretet és emberi érzés az olyan emberben, aki ilyen szeívonte;íes cselekményre ve­temedik és főleg gyermekkel szemben. Gyermekeink álla­munknak éppúgy, mint szü­leiknek legféltettebb kincsei. A gyermeket védeni kell a szü’őnek még akkor is, ha nem az ő véréből származott. Le kell, hogy sújtson a tör­vény az ilyen elvetemült sza- tírra. aki nem néz az al­koholos pohár fenekénél to­vább. Az ilyen jellem télén lény nem más, mint a társa­dalom szégyene és salakja. Személyemnek a gyerme­kekkel szembeni szeretet-ér- zése diktálta, hogy tollat fog­jak és felháborodásommal ítéljem el én is az elvetemült apát, mint mostohát, illetve nevelőapát. Idős ember va­gyok, a hatvan felé tartok, érzéseim továbbra is a gyer­mekkel szemben, a szülői szeretettel van telítve. Ápol­nunk kell a gyermekeket, hisz ők lesznek a jövő ková­csai, ők veszik át tőlünk a nehéz munkát, amikor végleg elfáradunk. ök biztosítják öreg napjaink örömét, ők hosszabbíthatják meg szere­tetükkel életünket. Erre kel­lett volna gondolni az elvete­mült nevelőapának, aki nem több a szatímál és még arra sem méltó; hogy embernek szólítsák! H. J. Salgótarján A Nyűt levél... olvasása azt a kérdést veti fel ben­nem, hogy a földön emberek élnek-e? A tizennégy éven aluli gyermekek sérelmére el­követett bűncselekményekért «ze* intem 10 évi fegvházbün- tetés lenne az igazságos íté­let. A mértéktelenül fogyasz­tott alkohol az emberek ér­tékét az állat nívójára szal­uba le. akaraterejének nagy­fokú csökkenését vonja maga után. Több ízben tapasztal­hattuk, hogy a jobbról-balra úüiedező ittas emberek — a járókelőkkel sem törődve — útközben intézik el szükség­letüket stb. Hazaérkezve a család, a lakók, a társbérlők éjszakai nyugalmára oda sem figyelve, több órán át ordí­tanak. a csendrendeletre fity- tyet hánynak. Sajnos a rend­őrségnek kevés beleszólási joga van. A legjobb akarat mellett sem tehetnek semmit a garázda egyén megfékezésé­re. Érdemlegesen csak akkor intézkedhetnek, vagy léphet­nek fel, ha már vér folyik. De mi történik akkor, ha a család egyik tagja, vagy a la­kás társbérlőjének már nem bírják az idegei a hónapokon ót tartó garázdá' kodást, és el­némítják, úgy hogy kórházi kezeléssel jár, vagy esetleg még ennél is súlyosabb meg­torlással végződik. Ki a hi­bás? Véleményem szerint több hatalmat kell adni az államhatalmi szerveknek, hogy az ittas embert azonnal mél­tó helyére juttassák, termé­szetesen a saját költségén, így biztosan kevesebb lenne a garázda ember, minimálisra csökkenne a gyermekek sérel­mére elkövetett bűncselek­mény. Ezen felül biztosítva lenne a csa’ád és a szomszé­dok éjszakai nyugalma. V. Z. Salgótarján Miért sötét? Az utas is ember Megyénk személyforgalmá­nak döntő hányada autóbu­szon bonyolódik le. A busz­utasok nagy része szívesen olvas; azaz — olvasna, ha hagynák. Amíg a kalauz ki­adja a jegyeket, ég a villany. Amint a jegykiadás befejező­dött elalszik. A fény és a sötétség váltakozása miatt aludni sem lehet, ami pe­dig hosszabb utazásnál olykor igen jól esne. Az illetékesek azzal érvelnek, hogy az autó­busz vezetőjét zavarja, ha a kocsiban ég a villany. Való, hogy a szélvédő üvegről visz- 6zaverődő fény nem szolgál­Különösen hangzik ez a a megállapítás, de talán eb­ből megérti a GA 80-40 rend­számú autóbusz vezetője, hogy az a falusi néni és ember, akinek csaknem fe­jéhez vágta a perselyt, mert abba 50 fillérest mert tenni. Hiába mondta szegénv utas. hogy ő olyan ritkán utazik, nem ismeri a „szokást”. Még bocsánatot is kért, de a „nagyúr” — a gépkocsivezető mondta, kiabálta tovább a magáét durván, sértőn, va­lahogy így: „Ha nem ismeri a szokást, menjen gyalog, nem hiányzik maga a busz­ról stb.” Űgv gondolom, itt lenne az ideje, hogy az ilyen gép­kocsivezetők is tudomásul vennék, hogy az emberi együttélésnek a legminimá­lisabb szabályait tartsák be. Ebben az illetékesek is se­gíthetnek. A történet ideje 1966. december 15-én, 14.46 óra. Helyszín 1. sz. járat, acélárugyári iskola megálló­ja után. V. Gy. Salgótarján A BÉRLÖT SAJAT LAKÄSÄTÖL NEM LEHET MEG­FOSZTANI AZON A CÍMEN, HOGY HÁZASTÁRSÁNAK IS VAN LAKÁSA Ez évben megnősültem, de továbbra is a lakásban ma­radtam. Nem költöztem a fe­leségemhez, aki anyjával la­kik együtt, és közöttünk a viszony nem megfelelő. A háztulajdonos most felszólí­tott, hogy költözzek felesé­gemhez. mert ellenkező eset­ben bírósághoz fordul: Olva­sónk kérdezi: — köteles-e a házastársának lakásába elköl­tözni. és a jelenlegi bérle­tét feladni? Léveiéből megái tanítottuk, hogy a jelenlegi lakásán kí­vül másik megfelelő lakása nincs, tehát nem csupán a látszat kedvéért, hanem nyo­mós indok miatt — anyósá­val nem fér össze — nem köl­tözött a felesége lakásába. An. nak a bérlőnek, aki házassá­got kötött, és megfelelő in­doka van arra, hogy ne köl­tözzék házastársa lakásába, az ilyen bérlőt volt lakásától megfosztani, és házastársa la­kásába kényszeríteni nem le­het. Az sem lehet indoka a háztulajdonos felmondásának, hogy időnként olvasónk a feleségénél tartózkodik. Ha a háztulajdonos a lakás kiürí­tése iránt bírósághoz fordul, a bíróság gondosan megvizsgál­ja, hogy ön megfelelő indo­kok miatt tartja-e fenn la­kását, és ennek megfelelően hozza meg határozatát. MÁS VÁLLALATHOZ KIRENDELT DOLGOZÓ KÁRÁT. AMELYET MUNKAKÖRÉBFN ELJÁRVA SZENVEDETT, A KIRENDELŐ VÁLLALAT KÖTELES MEGTÉRÍTENI F. M. olvasónk írja, hogy a sütőipari vállalatnál van alkalmazva, és ideiglenesen kirendelték egy másik válla­lathoz Balesetet szenvedett. A két vállalat között véget nem érő levelezés folyik a felelősség kérdésében, a dol­gozó azonban a mai napig sem kapott egy fillért sem. Olvasónk kérdezi — hova forduljon panaszával? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a dolgo­zó más vállalatnál is köte­les munkát végezni, ha azt a vállalat igazgatója elrendel­te. Ebből pedig az követke­zik, hogy a dolgozó mun­káját a másik vállalatnál is a kirendelő vállalatnál fennálló munkaviszonya alapján végzi. Ha ilyen körülmények között, a dolgozó munkakörében el­járva kárt szenved, az ebből eredő igényét a kirendelő vállalattal szemben érvénye­sítheti. mintha a kárt a ki­rendelő vállalat okozta vol­na. Természetes azonban, hogy a kirendelt vállalat a másik vállalattal szemben megtérítési igénnyel léphet fél. Panaszával a kirendelő vál­lalat munkaügyi döntőbizott­ságához forduljon. LÉTSZÁMFELESLEG CÍMÉN VALÖ ELBOCSÁTÁSSAL EGYIDEJŰLEG LEHET-E ÜJ DOLGOZÖT FELVENNI A VÁLLALATHOZ ? S. G. olvasónk levélben for. dúlt hozzánk tanácsért, mert törvénysértőnek tartja mun­kahelyéről való elbocsátását. Azt írja, hogy létszámfeles- leg címén bocsátották el, de tudomása van arról, hogy más munkakörbe ugyanakkor vettek fel új dolgozót. Olvasónk nem írta meg, hogy milyen munkakörben dolgozott, és azt sem, hogy az új felvétel hova történt. Ezért csak általánosságban válaszolhatunk kérdésére, és azt közölhetjük, hogy az át­szervezés, vagy létszámfeles­leg címén történt felmondás­sal egyidejűleg is lehet új dolgozót felvenni a vállalat­hoz, ha a vállalat előtt álló feladatok ezt indokolttá te­szik, és nincs arra alkalmas munkaerő, akivel ezt a mun­kakört be lehetne tölteni. Ha olvasónk alkalmatlan volt arra. hogv ezt a munkakört ellássa, akkor a vállalat nem követett el törvénysértést. ja a közlekedés biztonságát. Ám az is igaz, hogy a ve­zetői ülés mögött ott a füg­göny, amit minimális jóaka­rattal el lehetne húzni. S ha a függöny netán kes­keny — ám szélesítsék meg. Nézetem szerint a kulturált utazáshoz hozzátartozik, hogy aki menet közben olvasni — esetleg leckét ismételni — óhajt, az tehesse. L. U Ságújfalu A mi járdánk A közelmúltban betonjár­dát kapott Kisterenyén a Dooo István utca egyik ol­dala. Örültünk is ennek, mert gondoltuk végre mel­lőzhetjük a sarat és arány­lag tiszta lábbelivel fogunk közlekedni, de nem így lett! Ugyanis az utca egyik ré­szén van a 30. sz. népbolt, ahonnan a tej és a többi árut szállító gépkocsik távo­záskor, a betonjárdán men­nek keresztül, és a tér sa­rát felviszik a járdára. So­rainkkal szeretnénk oda hat­ni. hogy ne járjunk nagyobb sárban, mint amikor még nem volt betonjárdánk! Ez a pa­naszunk az iskolába járó gyerrnnkeket is érinti. A Dobó István út lakói Partizánok EPIZÓDOK - DO MOMENTUMOK VI. Miért volt ennyire fontos Hitlernek Szlovákia részleges megtartása, a szabadságharc, a partizánmozgalom elfojtása magyar egységekkel? Ugyan­csak egy korabeli újságból idé­zek, mely szabad területen je­lent meg magyar nyelven: „Most, amikor a Vörös Hadsereg a Kárpátok északi lejtőiét kéjben trrt ja, nem szo­rul külön magyarázatra a Kárpátok déli lejtőjén fel­lángolt sikeres szlovák sza­badságmozgalom katonai je­lentősége. Elég rámutat­ni arra, hogy Szlovákia terü­letén keresztül vezet a Kár- oátok védelme szempontjából 'egfontosabb vasútvonal, a Kassa — Oderbergi vasút és a Balkánra vezető fő vasúti ütőér, a Zsolna — Galánta — Budapest vonal.” Mindezt bevezetőnek szán­tam ahhoz, hogy megindokol­hassam Nógrádi Sándor elv­társ, és törzsének zólyomi megjelenését. Politikai cél: '''szekottetes1 teremteni a ma £xrarOT*r7R^ k<^7T’miir!‘t3+öTr]rR] és egységbe szervezni so­raikat. Katonai cél: támogatni az észak-magyarországi terü­leten kibontakozó és egyre fokozódó ellenállást, elsősor­ban a nógrádi szénmedence- ben. Az sem véletlen, hogy éppen az északi vidéken bon­takozott ki legerőteljesebben a partizántevékenység. Első­sorban itt volt a legforradal­mibb a bányászság és a mun­kásság. Tömegekkel rendelke­zett Nógrádban. Borsodban és nem utolsó sorban támasz­kodhatott a Szlovákiai Nem­zeti Felkelésre, az ottani elv­társakra. A Magyar Komunista Párt Központi Bizottságának írt je­lentésében így fogalmazza ezt meg Nógrádi Sándor elvtárs: „ .. .elválva Voljanszkij tör­zsétől október 13-án közelebb a magyar határhoz, Divény- ben ütöttem fel tanyámat, ahol abban az időben Velics- ka törzse (partizánbrigád — a szerk. megjegyzése.) is szé­kelt. Naponta lejártam Tamá­siba, vagy egy másik, a ha­tár közelében levő faluba. Az első feladat végrehajtó sara az azt követő napokban i következő történt: Bárbor- íák útján (az én.k'-d.-es Pa’i bácsim — a szerk. megjegy­zése) érintkezésbe léptem Kókai Béla nevű, régi, loson­ci kommunistával és más lo­sonciakkal, akiket tehnikai munkára szándékoztam fel­használni. Megtudtam, hogy Losoncon működik egy 21 ta­gú nemzeti bizottság, melyben a polgári antifasiszta alaku­latok, a szociáldemokraták és a kommunisták vannak kép­viselve. A bizottság akkor konkrét, tevékenységet csak annyiban fejtett ki, amennyi­ben katonai híreket szerzett. Ipolysággal felvéve az össze­köttetést, az egyik, régebben vezető kommunista Zólyomba jött, hogy utasításokat kapjon tőlem. Közben meglátogattam a Rima-bánya közelében (szlo­vák területen) elhelyezett Kozlov — Grubics partizán csoportot melynek magvar tisztjei és katonái a magyar területen levő Rimaszombat­ba bejártak. Az e csoportban dolgozó kommunista Fábry útján felvettem az összekötte­tést a rimaszombati kommu­nistákkal is. utasítást adva nekik Fábrvin keresztül a pártmunkára vonatkozó!.:;’ Intézkedések történtek a rozs­nyói, jolsvai, tomalji és a füle­ld kommunistákkal való össze­köttetés íeiveteiere is. Műkö­dő pártszervezetek egy város­ban sem voltak az említettek közui.” Ekkor már élénken tevé­kenykedett Rimaszombat kör­nyékén Vaszilij Mihajlovics Kozlov magasabb partizán­egység parancsnoksága alatt a Petőfi Sándor magyar par­tizánosztag. Parancsnoka: Gru­bics Zoltán, komisszárja: Fáb- ry József. Létszáma: 274 fő. Igen ütőképes és jelentős ma­gyar egység volt abban az időben. Hogyan erősödött egy par­tizánosztag? Honnan szerezte az utánpótlást harcosokban, fegyverben és élelemben? Jó példa erre Fábry József egyik akciója, melyet Lucka faluban hajtott végre. A partizánok állandó összeköttetésben voltak a lakossággal. Tőle szerezték legfrissebb híreiket, tájéko­zódtak a német és a magyar alakulat mozgásairól, tevé­kenységeiről és terveiről. Így tudták meg Fábriék, hogy Lucka faluba magyar katonák érkeztek a frontról és élel­miszert rekvirálnak a lakos­ságtól. A Petőfi partizánosztag egy csoportja, Fábry József veze­tésével azonnal megjelent a faluban és a lakosság közve­títésével. majd pedig később zöméivesen is felvette a kap­csolatot a magyar frontkato- nákkal. Az eredmény: öt ma­gyar henvéd letette a fegy­Korszerűbb biztosítási módok Az Állami Biztosító jövő év januárjától korszerűbb biztosítási módozatokat ve­zet be, sőt ezeket újabb koc­kázatvállalással bővíti. A következő esztendőtől a tsz- tagok háztáji, az ingatlan- tulajdonosok épület- és ház­tartási, a bérlakásokban la­kók pedig háztartási biztosí­tásuk alapján árvízkár ese­tén is részesülhetnek kárté­rítésben. Ha a lakóházból hatósági intézkedésre ki kell költözni, vagy az árvíz a la­kást a kiköltözés előtt elön­tötte, az épületkáron felül kétezer forintot fizet a biz­tosító. Ha tűz vagy földren­gés miatt kell az otthont el­hagyni, az esetleges lakbér­többlet költségét a biztosí­tó viseli. A szavatossági biztosítás körét — többek között — kiteriesztették a kerékpáro­zás, sportolás közben oko- zot károkra. A baleset-biz­tosítás annyiban bővült, hogy érvényes a munka vagy gép­járművezetés közben történt balesetekre is. A biztosítás a háztartásban élő vala­mennyi családtagra érvé­nyes. A munkahelyen vagy iskolában biztosított család­tagok januártól két biztosí­tás alapján kapnak baleseti kártérítést. A biztosított lakásban el­pusztult bélyeggyűiteménvete értékének tíz százalékát té­rítette eddig a biztosító; jö­vőre ez az arány meghá­romszorozódik. Az állattartás biztonságá­nak növelése végett lényeges módosítás történt a háztáji biztosításban. Eddig csak egy állat után fizettek kár­térítést akárhány hullott is el egy káresemény alkalmá­val. Januártól a háztáji gaz- • daságban vagy illetményföl- dön tartott valamennyi ser­tésre és kecskére vonatko­zik a biztosítás; tehát a biz­tosító minden elhullott vagy kényszervágásra került állat után fizet. A kártérítés ösz- szegét anyakocáknál ötven százalékkal növelték. Az új biztosítási lehető­ségekről, a tégi biztosítások újra történő átcseréléséről az Állami Biztosító fiókjai, megbízottai adnak részlete­sebb tájékoztatást. vert és beállt a partizánosz­tagba. a többiek elrejtőztek a közeli erdőkben, anélkül, hogy végrehajtották volna a kapott feladatot. „Zsákmányoltunk három puskát és egy pisztolyt” — mondja a partizáncsoport je­lentése A Petőfi partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közrefogták a németek Revu- cától északra egy magaslaton. Adler osztagparancsnok 15 perces heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. Elhatáro­zását siker kísérte. Tizenhat németet megsemmisítettek, a partizánoknak négy sebesült­jük volt. Mindezt azért említem, mert itt kerül először elő Ádler Károly lőcsei fogtechnikus ne­ve. Ádler tagja volt a népes családnak, ahol négy fiú ne­velkedett, köztük Sas Náci a későbbi híres cigányprímás, és Ányos Laci, a nótaköltő. Egyáltalán nem forradalmi család és Ádler Károly is fogtechnikusként dolgozott hosszú éveken át Lőcsén. Üz­lete jól ment. Nem volt kom­munista. mégis csatlakozott a partizánokhoz. Ez is mutatja, azt a széles népi egységet, amely a fasiszták ellen meg- ■-> vil várni P abban az időben. Később Ádler Károlyt a né­metek lfogták és harmacima- gával Dobsinán kivégezték... Gáldonyi Béla i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom