Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-23 / 303. szám

2 w*no in A&rornlypT 23. Ausztrália növeli az inierveneios egységek létszámát Tények Hanoi 'bombázázáról HANOI (MTI) A VDK k ül ü gymi n i sztér; u- mának szóvivője csütörtökön sajtóértekezleten leplezte ie a Hanoi bombázásával kapcsola­tos amerikai hazugságokat. Az amerikaiak elismerték Van Dien és Yen Vien közieazgatá- ' silag Hanoihoz tartozó perem­városok bombázását, de ta­gadták magának Hanoinak a bombázását Ezzel szemben december 2- án rakétákkal lőtték Hanoi H»? Ba negvedét lerombol­tak, illetve megrongáltak 4 házat, megöltek 1 pol­gári személyt és megsebesítet­tek 7 másikat. Ugyancsak ra­kétával lőttek egv textilgyárat, a Hai Ba negyedben. Decem­ber 13-án bombázták Dong Da negyedben a Giang Vo utcát, megölve 7 polgári személyt és megsebesítve 30 másikat, le­rombolva 9 lakóházat. Számos rakétát lőttek a Hoan Klem negyed Pthuc Than nevű ut­cájára. Itt 4 polgári személyt megöltek, 10-et megsebesítet­tek, 300 könnyű építmény pe- dik porrá égett Rakétát lőttek ugyanebben a negyedben Ngu­yen Thiep utcára is, megölve 4 polgári személyt megsebesít­ve 11 másikat, lerombolva 13 lakóházat. December 14-én bombázták a szakszervezetek központi to­vábbképző iskoláját Hanoi Dong Da negyedben. Rakétá­kat lőttek a Khue Hao utcá­ra, a külföldi követségek kör­zetében, a Pa Dinh negyed­ben, anyagi károkat okoztak a kínai és a román nagykövet­ség épületében. SAIGON Csütörtökön délelőtt Ky tá­bornokot az újságírók megkér­dezték, nem lenne-e helyes megszüntetni Hanoi bombázá­sát, tekintettel az utóbbi idők békekezdeményezéseire. A tá­bornok elutasítóan válaszolt Egy másik kérdésre válaszol­va közölte, nem kívánja ma­gát jelöltetni az elnöki tiszt­ségre. „Biztos vagvok abban, hogy igen sokan örülnek majd. amikor ezt hallják” — fűzte hozzá. CANBERRA Harold Holt ausztráliai mi­niszterelnök csütörtökön be­jelentette, hogy országa egy- harmadával növeli Dél-Viet- namban harcoló katonáinak számát. A létszámot a jelenle­gi 4 600-ról 6 300-ra emeli. Ausztrália egyebek között Vi­etnamba küldi a rakétákkal felszerelt Hobart nevű rombo­lót. valamint a légierő egyik 8 Canberra típusú lökhaitásos bombázóból álló egységét a jövő év elején. Masa* szintit i>árhp*zpft n szovipt na »yh örptspgpn Koszigin KényszTOabatlság, rövidített munkamp BERLIN (MTI) Aktivizálódott a reakció A Novoje Vremja Indonéziáról Rende’el a Szovjetunióban a munkafegyelemről MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizott­sága javaslatára rendelet ér­telmében emelni kell a terme­lési tanácskozások jelentősé­gét a dolgozók poJitikai és gaz­gazdasági nevelésében, szigo­rúan ellenőrizni kell a mun­kások itt elhangzó javaslatai­nak megvalósítását. A szak- szervezetek fokozott felelősség­gel tartoznak a munkatörvény­hozás előírásainak betartásá­ért A rendelet felelőssé teszi a vállalati vezetőket a vállala­ti munkarendért, és a munka­fegyelem betartásáért, kötele­zi őket. hogy akadályozzák meg egyes vezetők goromba és ta­pintatlan magatartását a be­osztottakkal szemben. Raul Roa levele NEW YORK (TASZSZ) Raul Roa kubai külügymi­niszter levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ, főtitká­rához. Levelében erélyesen visszautasítja az Amerikai Államok Szervezetének azt a kísérletét, hogy a világszer­vezet Kuba-ellenes akciók céljaira használja fel. AÁSZ ugyanis a világszervezet se­gítségével próbálja „felforgató tevékenységgel” vádolni Ku­bát. MOSZKVA (TASZSZ) A Novoje Vremja legújabb számának egyik cikke elem­zi az indonéz külpolitikát. A cikk írója hangoztatja, hogy Indonézia a függetlenné válás óta szüntelenül élvezte a szo­cialista országok és más impe- rialistaellenes erők támogatá­sát. Azoknak a kapcsolatok­nak, amelyeket Indonézia a szocialista országokkal, vala­mint a fiatal ázsiai és afrikai nemzeti államokkal kialakí­tott, nagy kárt okoztak nem­zetközi kommunista mozgal­mon belül tevékenykedő sza- kadár erők. Hatásukra Indo­néziában néhány évvel ezelőtt felvetették a „Djakarta»—Pe­king tengely” létrehozásának veszélyes jelszavát A szeptember 30-i esemé­nyek után Indonézia külpoli­tikájára sok új tényező volt hatással. A néptömegek, vala mint a nemzeti párt és né­hány más politikai párt egyes vezetői, az imperiaüstaellenes álláspontra helyezkedő állam­férfiak aggodalommal figyelik az , imperialista hatalmak mes­terkedéseit és a reakciós erők aktivizálódását Indonézián be­lül. Nyilvánvaló az a kár, ame­lyet több százezer hazafi, ha­ladó gontxo.kodású műim as, paraszt és értelmiségi lemé- szárolása okozott Indonézia tekintélyének. E tény súlyos erkölcsi-politikai kihatásának figyelembe vételével az indo­néz vezetők igyekeznek hang­súlyozni, különösen a szocia­lista országokkal való kapcso­lataikban. hogy az indonéz külpolitika imperialistaelle­nes jellege változatlan. Ezt a törekvést fejezte ki az a kül­politikai program, amelyet 1966 júniusában—júliusában az ideiglenes népi tanácsko­zó testület 4. ülésszaka fo­galmazott meg. A Novoje Vremja ezután hangsúlyozza, hogy a távo­labb látó Indonéz politikusok mindent megtesznek azért, hogy aktívabb viszonyt ala­kítsanak ki a szocialista es az el nem kötelezett orszá­gokkal. Feltétlenül látni kell azonban, milyen nehézsége­det támasztanak ezen az úton a kommunistaellenesség szó­szólói. Megegyezés lacgueline Kennedy és a Look között ANKARA (MTI) Jó példa az Ankarában folyó szovjet—török magas szintű párbeszéd feszélyezettségtől mentes légkörére a szovjet nagykövetségen szerdán este lezajlott fogadás. Koszigin mi­niszterelnök és Szmirnov nagykövet a házigazda szívé­lyesen elbeszélgetett Demirel miniszterelnökkel, Caglayangil külügyminiszterrel, valamint a parlament két házának veze­tőivel. A kormány aktív tag­jain kívül megjelent Iszmet Inönü volt miniszterelnök, a Köztársasági Néppárt elnöke, Atatürk. hőse, katonája akit az antant betolakodók ellen Inö- nü város mellett kivívott győ­zelem után tisztelték meg az Inönü névvel. A szovjet nagy- követség fényes fogadótermé­be minden felől felcsattant a taps, amikor Koszigin a bú­csúzásnál karonfogva az ajtó­ig kísérte az idős politikust, az atatürki idők török—szov­jet együttműködésének egyik tevékeny részvevőjét. A szovjet küldöttség és a török kormánydelegáció tár­WASHINGiON (MTI) Rusk külügyminiszter szer­da délutáni sajtókonferenciá­ján megismételte: az U Thant ENSZ főtitkárhoz intézett amerikai kérdés nem jelent Oi/.’an lépést, amely a vietna­mi oolitika módosítását jelen­ten Rusk optimista hangon ér­tékelte az 1966-os év nemzet­közi eseményeit. A főbb kér­dések között első helyen em­lítette meg hogy „folytatódott a kapcsolatok kiépítése a Ke­let és a Nyugat között”. Kü­lönösen a kelet-európai orszá- goi-’-r.’. Az év Amerika számára ked- vezj politikai fejleményeként értékelte, hogy Ázsia „szabad országai” — ez az amerikai politikai szóhasználatban olyan o-c-á^okat i-derit mint a Fü- löp-szigetek, Dél-Korea, Dél- viitnam és Thaiföld — ..ké­szek a csoportos együttműkö- cjós-re” " latin-amerikai kon­tinensről szólva méltatta, hogy áprilisban sor kerül a latin-omrrikai államfők és Jrhnron elnök c -úcstalá’kozó- jára. v külügyminiszter kitért az Egyesült Nemzetek Szerveze­gyalásain nem hivatalos érte­sülések szerint a két ország kapcsolatainak bővítéséről, Vi­etnamról, az Európa biztonsá­gáról és Ciprusról esett szó. Török részről tanújelét ad­ták annak a törekvésnek, hogy folytassák a közeledés irányá­ban ható pozitív lépéseket. A szovjet fél azonban nagyon is tisztában van azzal, hogy az országon belül és kívül már a látogatás előtt készülődtek és közben is tevékenykednek azok az erők. amelyek gátolni igyekszenek a jobb megértést. Érthető, hogy az Egyesült Ál­lamok, amely katonai támasz­pontokat tart fenn Törökor­szág területén, rossz szemmel nézi a két ország viszonyába!) bekövetkezett változást. * Csütörtökön délelőtt Anka­rában, a török miniszterelnök hivatali rezidenciáján folyta­tódtak a megbeszélések Alek- szej Koszigin szovjet kormány­fő és Szulejman Demirel tö­rök miniszterelnök között. tének most véget ért közgyűlé­sére. Biztató jelnek minősí­tette, hogy sikerült nemzetkö­zi megállapodásra jutni a vi­lágűr békés felhasználásáról. Nem szólva azonban arról, hogy a világszervezet tagálla­mainak többsége a közgyűlé­sen elítélte a vietnami hábo­rút. Sőt kijelentette, szükség van a VDK elleni bombatámadá­sokra. mert ezek. úgymond, „csökkentik az emberek és a Hadianyag áramlását”. Egyéb kérdésekről szólva a külügyminiszter foglalkozott a fegyverkezési verseny kérdé­seivel. Az amerikai sajtó nagy port vert fel McNamara had­ügyminiszter jelentése körül, amelyben a hadügyminiszter közölte, a Szovjetunió jelentős mértékű elhárító rakéta rend­szert épített ki. Ennek nyo­mán az amerikai katonai és politikai körök egy része azt követeli, hogv függetlenül az előreláthatólag legalább 40 milliárd dolláros költségtől az USA is létesítsen ilyen rend­szert. Rusk szerint Genfben olyan megállapodásokra kell jutni, amelyek feleslegessé te­szik az ilyen kiadásokat. Nyomasztóan hat a nyu­gat-berliniek karácsonyi han­gulatára az a tény, hogy a bonni gazdasági problémák nem kerülik el Nyugat-Ber- lint sem. A nyugat-berlini munkaü­gyi hivatal közlése szerint a város üzemeinek egy része a jelenlegi stagnálást rövidí­tett munkanappal próbálja áthidalni, vagy kényszersza­badságra küldi a dolgozókat. Így például a Teltfunken gyár és az AEG gyár egyik részlege négy napos kény­szerszabadságot „adott” dol­gozóinak. Súlyosabb a hely­zet a város ruházati ipará­ban, ahol 14 napi kényszer- szabadsággal és elbocsátá­sokai lehet számolni. A fémiparban és az építő­iparban is hasonló intézke­dések várhatok, az élelmi­szer és az élvezeti cikkek iparát viszont egyelőre nem érinti a stagnálás. Négyen jöttek el. Az iskola- igazgató barátom szerint en­nek rendkívül örülhetek. Ha tizenhét meghívott közül né­gyen elfogadják az invitálást, az már csaknem azt jelenti, hogy megmozgattam a töme­geket S hozzá még ilyen lehetet­len ügyben! Vendégelésem második nap­ján hallottam a tanácstitkár­tól, hogy ebben a kis község­ben tizenhét olyan 45—50 év körüli agglegény él, aki már emberi számítás szerint nem is fog soha megnősülni. A falu maga. ahogv két nap megismerheti az ember, híján van minden érdekességnek. Közigazgatás rendben, a tsz közepes jó, az emberek általá­ban tisztességesek, a pap be­folyása nem haladja meg kü­lönösebben a kultúrotthon be­folyását, a bányászó*, meg a többi bejáró munkások be­csülettel dolgoznak, a járdák rendben vannak stb., stb. Min­den olyan itt, mint még vagy huszonöt másik Nógrád me­gyei kis hegyközi faluban. Semmi megírni való. És imhol, egyszerre csak ölembe pottyan a téma. Ezer­ötszáz lakosú falucskában ti­zenhét férfi, aki lassan nyug­díjba megy, s nem házasodott meg. Bár vendég voltam ma­gam is. meghívtam mind a ti­zenhetüket egy kis borozga­tásra, egy kis beszélgetésre. A NEW YORK (MTI) Tizenegyórás tárgyalásso­rozat után megegyezés szüle­tett Jacqueline Kennedy és a Look című magazin kiadói között Manchester „Egy el­nök halála” című írásának folytatólagós közlésére. A magazin szóvivője közölte: az ügyvédek mindkét felet kielégítő megoldást találtak. E szerint a kifogásolt része­ket a lap részben kihagyja,* részben megváltoztatja. A szóvivő szerint a módosítás mintegy 1 600 szavas részt meghívó kikézbesítését úttörő feladatnak minősítette az igaz­gató barátom. És a meghívók eljutottak a címzettekhez, én meg készítettem a kérdéseket Miért? Miért nem? S a mun­kájában jelentkezik ez? Sze­relem nélkül...? S a magá­nyosság? Általában milyen a közérzete? Négyen jöttek el. T. János állattenyésztő. Öt­venegy éves. ötszobás, nagy házban az anyjával lakik együtt. Cs. Dénes adóügyi csoport- vezető. ötvennégy éves. Költő, P. János bányász, negyven­hat esztendős. V. B. Sándor postaalkalma­zott. Negyvennyolc éves,- hadi­rokkant. Hála istennek, az egészsé­gemre nem panaszkodhatok. Jól bírom magam, ahogy mondani szokták, a kutyának se mutatok utat. Megvagyok. S a faluban engem asszony nélkül is megbecsülnek. Tudják, ki vagyok, mi va­gyok, mi voltam. Miért nem nősültem meg? Vannak, akik engem ezért kü­lönösen megbecsülnek. Nem is kevesen Hiszen az édes­anyám miatt, az ő nyugalmá­ért nem hoztam asszonyt a házba. Ismerem a természetét. Jó asszony, majdnem hogy érint. És „semmiképpen nem befolyásolja a könyv törté­nelmi hitelességét”. Jacqueline Kennedy nevé­ben nyilatkozatot adtak ki, amely bejelenti, hogy vissza­vonja Look ellen a bíróság­hoz benyújtott keresetét” A magazin ennek értelmé­ben január 10-én megkezdi az „Egy elnök halála” közlé­sét folytatásokban. Valószínűnek tartják, hogy a Harper és Row könyvkia­dó is hasonló módosításokat eszközöl a kéziraton. szent asszony, de egy másik fehércselédet a házban nem tudna tűrni. Senkifélét. Kisze­kálná a világból, minden leg­kisebbért nekimenne. Tönkre tenné magát is, megnyomorod- na az isszonv is. nekem meg szétrobbanna a fejem az ide­gességtől, hogy most kinek ad­jak igazat. Hát keii nekem ilyen házasélet? Nem kell. S magára csak nem hagyhatom a hetvenkilenc esztendős édes­anyámat! Annál sokkal jobban szeretem. Hogy szerelmes vol­tam-e? Hogyne. Voltam én szerelmes, annyiszor mint más, tán még többször is. Szép do­lognak tartom én ázt. Csak- hát az én életem másképp ala­kult. Amíg be nem jött a tsz. volt égy tizenhárom holdas kertészetem. Paprikával, para­dicsommal, dinnyével én lát­tam el a falut. Csak úgy mondták az emberek, megyek a bulgár Terényihez, ezért , A-t •n-totbV* hogv nekünk megy a legjobban a gazdák közül, s valójában így volt. nem igen keresett annyit senki éves viszonylatban mint én. Tán ez is közrejátszott ab­ban, hogy ezideig nem nősül­tem meg. Mert akkoriban azt mondogatta az édesanyám, fiam. nincs itt senki, aki szá­mításba jöhetne neked, va­gyonban is. dolgosságban is. r^-vben >s. idegenből meg ne hozz asszonyt, sose tudod kit veszel. Johnson demokrata kormányzókkal találkozott Szerdán texasi birtokán Johnson találkozott 9 de­mokrata kormányzóval, akik a múlt héten erőteljesen bírál­ták az elnök kormányát a „nagy társadalom” program­ja megvalósításának üteméért és kritizálták Johnson sze­repét az 1966-os választási kampányban. A több mint 4 órás meg­beszélés után tartott sajto- >rtekezleten Hughes, Jowa illám kormányzója a tárgya­lásokat nagyon nyíltnak ét I őszintének nevezte. Hát igy alakult. Mióta meg úgy tartják, hogy már öregecs- ke vagyok, én nem Igen kelle- nék senkinek. Ámbár most van kinézve egy özvegyasz- szony. Mutat is hajlandóságot, meg nem is. Amíg az anyám él, nem is akarom dűlőre vin­ni a dolgot. Azután majd meg­látjuk. Csak lesz valahogyan. Ebben az irdatlan nagy ház­ban csak nem fogok talán egy­magámban meghalni? Miért? Miért nem? Ki tudja. Az biztos, hogy ötven évesen nő nélkül, egyedül élni nem természetes. Csak álomban kézenfogott gyerekek, csak az ébredés körüli motvogásban hallott asszonyi szó. És aztán a párnán nincs ott az az il­lat, a fürdőszobában nem ma­tat az a kisfiú. Az ébresztőóra félelmetes olló, levágja az éjszakáról a reggelt. S a reggel hideg po­csolya, mezítláb kell belelép­ni. A nappal, a munka ideje, mint másoké. De az esték! A városban legalább vannak éjszaka is nyitvatartó éttermek, mula­tók. Ott elüldögélhet, akinek nincsen senkije. S gyakran még, ha szerencséje van, jól is érezheti magát A falu este kilenckor betakarózik az éj­szakával. Szerelem, ott.'on, család nélkül kimólet'enü’ hi­deg ez a takaró. Egy férfi ma­gánya sohasem le’ "t rr.»v itt, elbírható, sohasem ’ehet mo­solyogva panaszolt vég' es­ség. Az ötven éves férfi ma­gánya ketrec, és ugyanakkor Rusk sa jtó-értekezlete------------------N-------- 1-iTiigrirHi»-------------------T-------.HiiriiiíiM—a ( Mígtjén jöttek el

Next

/
Oldalképek
Tartalom