Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-22 / 302. szám
1966 december 22. et&tftrtífg (I) 3 Hol Tan a kutya elásva? A Tűzhelygyár anyaggazdálkodási csoportvezetője, Skrata Károly nem szűkölködik kellemetlen tapasztalatokban.; — A gyárnak, a gáztűzhelyek szereléséhez sürgősen szüksége volt főzőgép ftivő- kákra. A vezérigazgatóságon megsürgettük az alkatrészt. Azt válaszolták, hogy egy szállítmány útnak indult a MO- FÉM-tól. Ez november közepén történt. Nyugodtak voltunk, hiszen ezek szerint annak négy napon belül meg kell érkeznie. Amikor a fű- vókák november végére sem érkeztek meg, ismét érdeklődtünk. Kitűnt, hogy a tájékoztatásba tévedés csúszott. Egy szállítmány valóban befutott, de abban egyetlen darab sem volt a hiányzó alkatrészből. Akkor a központ, kérésünkre, gyorsan intézkedett. „kölcsönkért” a Fővárosi Gázkészülékgyártól háromezer darabot, s az eredetileg esedékes szállítmányt megsürgette Mosonmagyar- óvárott. — Gyakoriak az ilyen félreértések”? — Az egész anyaggazdálkodási rendszer bürokratikus, nehézkes — az a baj. Ez leginkább a következményeken mérhető le. Itt van az úgynevezett önindító nyomógomb példája. Az idén is vontatottan érkezett, de már előre félünk a jövő évtől. Mi a központtal közöltük az igényünket. s a vezérigazgatóság megrendelte a VILLTESZ Kisipari Szövetkezetnél az egész évi mennyiséget. Most sürgetjük a központot, mi lesz, hiszen a szövetkezet a megrendelést ki- lencszázhatvannyolc (1) december 31-re igazolta vissza. A központ eljárt az OKISZ- nál, de hogy milyen eredményre jutottak, arról máig sem tudunk. — És miért nem a gyáregység bonyolítja le ezeket a megrendeléseket? — Hiszen éppen ez az! Nemrég kaptuk meg a vezér- igazgatóság nyolcvanötös számú szervezési utasítását. Mi azt reméltük, hogy a mechanizmus reformjának szellemében már jövőre nagyobb önállóságot kapunk az anyag- megrendelések lebonyolításában. Ezt diktálja az új szállítási rendelet is. Ezzel szemben minden maradt a régiben. A vezérigazgatóság továbbra is fenntartja mind a KOHÉRT számokat, amelynek az alapján számon tartjuk, szükség esetén — megint csak a központon keresztül —, sürgetjük az egyes tételeket Mivel a vezérigazgatóságot nem győztük kivárni, elmentünk az Acélárugyárba, ahol az illetékes vezetők készségesen előkeresték az általunk ismeretlen KOHÉRT számokat, s a mi kívánságunk szerint programozták az első negyedévben számunkra szükséges lemezek, rúdacélok gyártását. — De ha ezt úgyis Önöknek kellett és kell megcsinálni, minek hozzá ennyi kerülő? — Ezt kérdezzük mi is! Pedig ennek a bürokráciának vannak egészen képtelen következményei is. Itt vannak például az úgynevezett művi és nem művi megrendelések. Az olyan anyagot, amelynek súlya eléri, vagy meghaladja az egy tonnát, a központ közvetlen, a gyártó műnél rendeli meg. Ha az anyag ennél kevesebb, a FERROGLÖBUS- hoz kell fordulnia, amely az ilyen tételeket összegyűjti, megrendeli az előállítónál, visszaigazolja, szállítja. Ez mindenképpen hosszadalmas eljárás. De amikor nem gyűlik össze megfelelő tétel: a FERROGLÓBUS egyszerűen visszaküldi a megrendelést Előfordulnak más fonákságok is; A napokban szükségünk lett volna úgynevezett tompa zárszegre. Eri; is az Acélárugyár készíti, a vezérigazgatóság, illetve a FERROGLÓBUS megrendelésére. A szállítmányt felküldték Budapestre, s mi onnan kapjuk meg. Hogy > ez a furikáztatás kinek hasznos, arra én kíváncsi lennék ... i| Mindebből világosan kitűnik, hogy a vezérigazgatóság illetékes főosztálya képtelen a gyáregység folyamatos anyagellátását biztosítani. •— Nem is lehet képes. Ez nem azon múlik, hogy akarja, vagy nem. hogy rosszul dolgozik, vagy jól. Egy szerv, amely százhúsz kilométerre van a gyáregységtől, lehetetlen feladatra vállalkozik. Nem rendelkezik, és a jelenlegi körülmények között nem is rendelkezhet maximális információkkal, amelyeknek a birtokában operatíve, s néha egyik óráról a másikra intézkednie kellene. Előfordul például, mint a sütőablak keretek esetében, hogy túlságosan magas a selejtképződés. Ez Megkérdeztük valamelyik gyárat, tudna-e segíteni, s ha tud. formailag is megoldjuk az ügyet De mennyi bosszúságtól, gondtól, kapkodástól, lótás-futástól menekednénk, ha az anyaggazdálkodás, megrendelés nem lenne ilyen bürokratikus. A napokban például elromlott az egyik sajtoló gépünk. Űj tengely, fogaskerék kellene. Csakhogy például koracélunk raktáron egyáltalán nincs. Az igényünket hónapokkal ezelőtt feladtuk a vezérigazgatóságnak, meg is kaptuk a megrendelő lapok másolatait. De papírból fogaskerék nem lesz. Ezért a helyi gyárakhoz fordultunk. A Bányagépgyártól már át is szóltak, menjünk, nézzünk körül, hátha lesz náluk, amire szükségünk van. — Ezek szerint, az új szállítási rendelet előnyeit nem túlságosan élvezik a Tűzhelygyárban? — Szó sem lehet róla. Nálunk minden maradt a régiben. Sőt, a visszaigazolásokból azt látjuk, hogy a szállító Vállalatok — csekély kivétellel — igyekeznek bebiztosítani magukat, s olyan szállítási határidőt megjelölni, amely számukra semmiféle kockázattal nem jár. Vitatkozni, tárgyalni pedig nem tudunk, vagy ha tudunk, roppant körülményes a lefolyása, mert mindent a központon keresztül kell intézni, mindent... — Mi a gyáregység javaslata? — Véleményem szerint a vezérigazgatóságnak csak a felhasználandó anyagok keretszámait kellene megadnia, a többi tennivalót a gyáregységre bízni. S ezt a tevékenységet ellenőrizni. — Ehhez meg kéne erősítem a Tűzhelygyár anyag- és áruforgalmi osztályát, s módosítani a vezérigazgatóságét. Viszont ezt nem egyszerű keresztülvinni. Erre már van tapasztalatunk. Lehet, hogy itt van a kutya elásva...? Csizmadia Géza 11/ házsor a putriit Itelrén termelés, több egyéni haszon Nagyobb Egy faluban zajosnak számít az olyan üzem, mint a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz-é. Tizenöt évvel ezelőtt csak üllő, kalapács, meg bőrfúvó volt a berendezés és egyetlen termék a bányai sínszeg. Azóta nagyot változott a világ Nógrádmegverben. Villanykalapácsokon . formálják az olajkemencékben hevített vasat és excenterprése- ken dolgoznak. Termékeik skálája bővült olyan cikkekkel, amelyek keresettek a belföldi piacon, sőt külföldön is. Mit készít a szövetkezet? A régi hagyományos termék, a sínszeg megmaradt, sőt a belföldi idények mellett az idén Jugoszlávia számara már száz tonnát exnortáltak Jövőre a FERRUNION Külkereskedelmi Vál’alat Igénye ennek három és félszerese. 350 tonna, amit természetesen a hazai szükségleteken kívül elégítenek ki. Sok, főleg hulladékanyagot dolgoznak fel ehhez. A másik keresett termék a drótfonat. Az idén 850 kilométer hosszúságú kerítésnek - valót készítettek, amelyből bőven jutott exportra is. Nem véletlen, hogy az idei egymilliós exporttervet 2,2 millióra teljesítették. Keresett a szeneskanna is. amiből 80 ezer darabot szállítottak a kereskedelemnek. Ezenkívül kétszázezer csatornavas, száz tonna ácskapocs. kétezer üstház Is elkészült. ’ Az excenterpréseken kooperációban vasalótetőket, campingszék fémalkatrészeit és ferde alátéteket készítenek a szövetkezeti tagok, de redőnyvasalást is szállítottak. A bádogosrészleg épületbádogozási felszerelésekkel látja el a kereskedelmet. Mióta a szomszédos Sós- hartyán szövetkezetével egyesültek. ott is nagvobb beruházást eszközöltek. Nemrég új transzformátorállomás készült, hogy az ajaxkalapá- csokhoz az energiát biztosítani tudják. Az idén több mint 22 milliós tervet valósítottak meg és tizenegy hónap alatt többet termeltek, mint tavaly egész évben. A jövő évi javaslatuk: 26 milliós terv, amit változatlan profilból csupán tíz fős létszámnöveléssel akarnak teljesíteni. Nemcsak az üzem, a termelő berendezések - fejlődtek Nógrádmegyerben, hanem a szövetkezeti tagok is. A Rácok, Bangók. Botosok és Sós- haríyánban a Badók, Balázsok a szövetkezeti munkában anyagi és tegyük hozzá szellemi alapra is szert tettek. Évről évre csökken az analfabéták száma. Ma is 15-en végzik a harmadik, negyedik általános esti iskolát. Üj házsor nőtt ki a putrik helyén. Amikor az év végi nyereséget osztják. építőanyagra, bútorra költik a pénzt. Rádió mindenütt televízió, mosógép és egyéb háztartási gép is szép számmal található. A nagyobb termelés jobb jövedelmet biztosit a tagságnak és így az igények is nőnek. Többen az idén vásároltak házhelyet és jövőre tíz család akarja kezdeni a házépítést. E néhány pé’da bizonyítja: jól jár a szövetkezettel az állam. de jól jár a tagság is. Termékeik keresettek, s á munkájukért járó kereset mindig jobb életet biztosít a tagoknak. B. J. A% erdő a miénk Hozzászólás egy glosszához A Nógrád december 13-i számában „Pusztul az erdő” címmel cikk jelent meg. amelyet szeretnék néhány gondolattal kiegészíteni. Mi, erdészek üdvözöljük, hogy a megyei sajtó is segítségünkre van a nagy értékű társadalmi tulajdon védelmében. Sajnos az erdópusriítás nemcsak Salgótarján környékén, hanem a megye más vidékein is előfordul. Káros következményeként egyre több kopár, vagy erősen erodált területet láthatunk. Igaza van a cikk íróiának: milliókat költünk új erdők telepítésére, ugyanakkor a régieket irtjuk. Valóban „az erdészet tehetetlen”, mivel egyedül nem képes az erdők védelmi feladatát megoldani. Igaz, csak „annyi fát vágnak ki és visznek el amennyit elbírnak”, de emiatt szabálysértési eljárást sem lehet indítani az elkövető személyek ellen, a csekély egyszeri kárérték miatt. Ezért pusztul az erdő és kopárosodnak az erdőterületek megyeszerte. Véleményem szerint nem több erdészre van szükség — bár néha ez sem ártana! —, hanem példás büntetésre még akkor is. ha értékben egyszerre csak kis mennyiségű fát visznek el. Ezt a „tevékenységet” ugyanis napról napra gyakorolják, sőt naponta többször is, hiába indul meg azonban a szabálysértési eljárás — rendszerint felmentés a határozat. Többek között emiatt fordulnak elő olyan területek, ahol a faállomány életkora soha nem haladja meg a 10 évet, mert miután a fák elérték a 3—5 centiméter vastagságot, újból letarolják. Véleményem szerint a lakosság megértésére van szükség, hogy mindenki helyesen értelmezze: az „erdó a miénk”. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy szabadon lehet benne garázdálkodni. A rendőri szervek sok segítséget nyújtanak a garázdálkodók ellen« amiért csak köszönet jár — emellett azonban a társadalom nagyobb segítségére van szükség. A termelőszövetkezetek közül is egyre több érti már meg, hogy a fát nemcsak vágni lehet, hanem ültetni is kell helyette. Ha mindannyian védjük aa erdőt, gondoskodunk a felújításáról. minél több üj erdőt telepítünk, akkor a kopá- rosok helyén is erdők zúgnak majd. Lovászi Gyula, a Cserháti Erdőgazdaság igazgatója . Pótolják az elmaradást gazdálkodás alá tartozó, mind az azon kívüleső alapanyagaink, alkatrészeink többségének megrendelési jogát Még azokat az anyagokat is a központ rendeli meg, amelyeket itt a városban, a Salgótarjáni Acélárugyár állít elő. — Például? — Mi sok hidegen hengerelt lemezt, húzott rúdacélt használunk fel A jövő év első negyedére szeretnénk tisztán látni, de a legutóbbi napokig kínban voltunk, mert a. programozást anyagmegrendelést a központ végzi, s ml még most sem kaptuk meg a Semmiből pénzt csinálni mindenképpen hasznos dolog. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt nemrégiben gombatelepet létesített a már kihasználatlan Rákóczi tanbánya II. számú telepén. November közepén 400 négyzetméteren, padozati módszerrel teaz alkatrész háromtized milliméter vastag nikkelezett lemezből készül. Kényes portéka. Már a szállításnál is sok a selejt. Sürgős pótlásról kell gondoskodni, mert hiánya miatt meg kell állni a szereléssel, de mire mi az igényt telexen jelezzük a központnak, a központ a gyártó vállalatnak, az válaszol a központnak, a központ nekünk, s ha a válasz nem oldja meg a problémát, kezdődik élőiről — addig mit csinálunk? — Valóban, mit? — Nos, a gyakorlatban most is azt tesszük, amit eddig. lepítették a csírákat. Február végén megkezdődik a három hónapig tartó folyamatos gombaszüret. Közepes termés esetén is több mint 100 ezer forintot jövede'mez. A jövő évi tervekben Csibaj-akna, Tordas és Rákóczi tanbánya teljes betelepítése szerepel. A jó főkönyvelő egész évben figyelemmel kíséri a gazdálkodást és figyelmezteti a szakembereket, ha valahol gondok jelentkeznek. Különö. sen nagy szerepet játszik a főkönyvelő azokban az esetekben, amikor egy-egy üzemágban -kiesések jelentkeznek, s ezeket a leggazdaságosabban kell pótolni. Ilyenkor az év végén pedig összegezik az elemzések eredményét, s vizsgálódásaik tanulságait a szakvezetés rendelkezésére bocsátják. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Virág Bélával, a mátramindszenti egyesült termelőszövetkezet főkönyvelőjével. Ebben a csaknem ötezer holdas gazdaságban évente Közel tízmillió forint értékű termelés és árutermelés folyik. Minden forint számít, s a jövőben még jobban vigyáznak arra, hová költik a pénzt, a befektetett összeg mennyi hasznot hoz. Ez az év viszonylag sikeres volt Mátramindszenten. illetve Nemti—Dorogháza—Szuha- és Mátramindszenten — mert ebben a négy községben műkö- d’k az o«v--sült szövefkezet Ám jobban is sikerülhetett volna az év. A főkönyvelő szavaival élve: — A növénytermesztésben nem tudtuk teljesíteni a tervet, s elégedetlen vagyok az állattenyésztés és a gépüze műnk munkájával —, mondja, s még hozzáteszi — annak ellenére, hogy az állattenyésztésben többletbevétel várható Hosszú lenne elemezgetni az okokat, s talán még egy kicsit korai is, hiszen még nen> készült el az év végi számvetés. Néhány dologról azonban beszélni kell. Mindenekelőtt arról, hogy a növénytermesztés eredménytelenségéhez hozzájárult burgonyából a félmilliós kiesés. A mák, a hagyma és a zöldségfélék csaknem háromezer forinttal csökkentették a növénytermesztés eredményét. Az előbbi esetben közrejátszott, hogy tavaly ősszel elmaradt a termelőszövetkezet a mélyszántással és a szervestrágyázással, s az idei tavaszon is csak keservesen tudták előkészíteni a talajt Ugyanakkor kevesebbet is ültettek a tervezettnél. A mákot, vöröshagymát és a zöldségféléket rossz, mélyfekvésű, vizenyős területre vetették. Az eredmény: mindent elvitt az áradat. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Virág Béla: — Jelentősnek tartom a Felső-Zagyva Vízi Társulat megalakulását, mivel sok segítséget remélünk a működésétől. A társulat együttes erejével könnyebben megakadályozhatják, megelőzhetik a természeti csapásokat. Persze jelen esetben mást nem tehetnek, mint azt, hogy a kir eséseket valamilyen módon pótolják. Búzából és faanyagból részben sikerült is a kiesések jórészét bepótolni. A kiesések csökkentését segítette a kukorica is, mivel a tervezett tizenhat mázsa helyett húsz mázsa termett holdanként — mondja a főkönyvelő. — Ezideig minden évben abrakhiánnyal küzdött a termelőszövetkezet, ez az év az első, amikor végre elég lesz az abraktakarmányunk. Sokat jelent a gazdaságnak az is, hogy októbertől saját keverőüzemmel rendelkezik Nem kell drága pénzért Tarról fuvarozni a tápot. Ezzel felszabadulnak a gépek, több idő jut a talajmunkák elvégzésére. Az idén — okulva a tavalyi tapasztalatokból — lényegesen jobban állnak az őszi mélyszántásokkal is. Azt mondja Virág Béla, hogy az állattenyésztéssel elégedetlen, pedig többett hozott a tervezettnél. — Sokkal többet lehetne elérni az állattenyésztésben mivel a lehetőségeket még korántsem használják ki nálunk — mondja és számokkal, tényekkel bizonyítja igazát. — Ugyanez a megállapítása a gépüzemről is, ahol még mindig nem a legjobb a gépkihasználás. Ha minden esetben lenne elegendő ember a gépek kiszolgálására, ezen. a területen is gazdaságosabban dolgozhatnának. Igaza van a főkönyvelőnek, A legtöbb termelőszövetkezetben azonban még addig sem jutottak el, mint Mátramindszenten. Itt a rendszeres és szigorú elemzőmunkának már jelentkezik a haszna. A termelőszövetkezet szakvezetői figyelembe veszik és egyre inkább elfogadják a számviteliek figyelmeztető jelzéseit, Nincs még minden rendben — hiszen nem ideálisak még a feltételek sem — de minden évben előbbre jutnak S elérkezik az az idő is — remélik, s dolgoznak érte — amikor a számvitel s a termelőmunkát irányító szakvezetés tervszerű összhangban dolgozik majd. P. A. Jó Idyedelem Gomba a bányákban
