Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-20 / 300. szám

2 NÖOR AO 1916. december 20 kedd ÁlnríljtoHák a Szovjet unió Hőse és a Len in-rend kitüntetéseket Brezsnyev elvtársnak A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnök­sége Leonyid Brezsnyevet 60. születésnapja cdkalmábó' a Szovjetunió Hőse címmel tün­tette ki. Az ezzel kapcsolatban kiadott ren­delet megállapítja, hogy Brezsnyev ezt a ki­tüntetést „a kommunista pártnak és a szov­jet államnak a kommunista társadalom épí­tésében, az ország védelmi képességének erő­sítésében tett szolgálataiért és a Nagy Hon­védő Háború frontjain a német fasiszta terü­letrablók ellen vívott harcban szerzett érde­meiért” kapta. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a Kremlben átnyújtotta a Lenin-rendet és az „Arany Csillagot” Leonyid Brezsnyevnek, az dZKP Központi Bizottsága főtitkárának. Brezsnyevet a kommunista építésben, az or­szág védelmi képességének megszilárdításá­ban, és a Honvédő Háborúban szerzett kie­melkedő érdemeiért, 60. születésnapja alkal­mából tüntették ki a Lenin-renddel. A párt és vezetői, akik jelen voltak a ki­tüntetés átnyújtásánál a Legfelső Tanács El­nökségének üléstermében forrón üdvözölték Leonyid Brezsnyevet. Leonyid Brezsnyev 1906. de­cember 19-én született az uk­rajnai Kamenszkoje faluban, amely ma a Dnyeprodzer- zsinszk nevet viseli. Tizenöt éves korában kez­dett dolgozni. Munkája mel­lett 1923-tói kezdve tovább ta­nult és négy év múlva elvé­gezte a kurszki földrendező­talajjavító technikumot. Ami­kor azonban a Szovjetunió hozzákezdett a népgazdaság iparosításához, a fiatalok ez­rei láttak hozzá, hogy elsajá­títsák a műszaki-mérnöki szakismereteket, így Leonyid Brezsnyev is 25 éves korában beiratkozott szülővárosának kohászati főiskolájára, 1935- ben kohómérnöki diplomát szerzett és mérnökként dolgo­zott. 1937 májusában, Brezsnyevet megválasztották a helyi tanács végrehajtó bizottságának alel- nökévé. 1939-ben a dnyepro- petrovszki területi pártbizott­ság titkára lett. A háború évei alatt Brezs­nyev a harcoló hadseregeknél végzett politikai munkát, így például a 4. Ukrán Front Po­litikai Csoportjának főnöke lett. 1943-ban vezérőmagyi. majd később altábornagyi ran­got kapott. 1946-tól 1950-ig fe­lelős párttisztségeket töltött be Ukrajnában, majd 1950 jú­liusát an Mo'dava Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának első titkára lett. 1952-ben az SZKP XIX. kongresszusán a Központi Bi­zottság tagjává, majd ezt kő­vetően a Központi Bizottság plénumán az Elnökség póttag­jává és a Központi Bizottság titkárává választották. Az SZKP XX. kongresszusa 1956- ban újraválasztotta ezekre a tisztségekre. 1954-től fogva Brezsnyev Ka­zahsztán Kommunista Pártjá­nak vezetője volt. 1957 júniu­sában az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja lett. 1960 májusában a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökévé válasz­tották. Ebben a tisztségében sok európai, ázsiai és afrikai országban képviselte a Szov­jetuniót. Az SZKP XXII. kongresszu­sa 1961-ben a párt Központi Bizottságának tagjává majd ezt követően a Központi Bizottság plénuma a KB El­nökségének tagjává választot­ta. 1963 júniusától fogva Brezsnyev a Központi Bizott­ság egyik titkára volt 1964 nyarán a Központi Bizottság­ban végzett munkája miatt Brezsnyevet felmentették a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökének tiszt­sége alól. Ugyanebben az év­ben október 14-én a Központi Bizottság plénuma az SZKP KB első titkárává, majd 1966 áprilisában az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárává vá­lasztotta. Brezsnyevet több szovjet és külföldi érdemrenddel is ki­tüntették. 1961-ben elnyerte a Szocialista Munka Hőse címet, vasárnap pedig 60. születés­napja alkalmából a Szovjet­unió Hőse címmel tüntették ki. A Pravda Koszigin törökországi látogatásáról MOSZKVA (TASZSZ) Aiekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke ma hivatalos látogatás­ra utazik Törökországba. A Pravda kommentálva ezt az eseményt, megállapítja: az a tény, hogy szovjet kormány­aira a reális baráti alapra, amelyet akkor fektettek le, amikor V. I. Lenin vezette államunk külpolitikáját”. A Pravda emlékeztet arra, hogy Törökország Kemal Atatürk idejében az első országok közé tartozott, amelyek a sa­Szaud Kairóban KAIRÓ (MTI) Szaud, Szaúd-Arábia trónjá­tól megfosztott királya vasár­nap Athénből Kairóba érke­zett. Családja, valamint kísé­rete számára három emeletet foglaltak le a Sheperd luxus­szállóban. Bejrutból már ko­rábban az EAK-ba szállítot­ták a király 13 gépkocsiját. I „Kél vonal” harca Kínában Az úgynevezett „kultúfor- radaiom” Kínában új szakasz­ba lépett. Egyre élesebbé és nyíltabbá válik a „két vonal” harca. Ez a két vonal az úgy­nevezett „proletár forradal­mi vonal” amelyet Mao Ce- tung vezet, a burzsoá reak­ciós vonal" amelynek vezetői Liu Sao-csi. a Kínai Népköz- társaság elnöke és Teng Hszi- ao-ping. a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára. Míg a korábbi szakaszban csupán névtelen személyeket bíráltak a vörösgárdisták az utóbbi időben már a Mao Cetung-féle csoportosulás hí­vei és egyre-másra intéznek kirohanásokat beszédeikben Liu Sao-csi és Teng Hszlao- ning ellen Így néldául Tao Osu, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága pro- oaganda osztályának vezető­je, a párt Politikai Bizottsá­gának tagja december 13-án Pekingben elmondott beszé­dében kijelentette, hogy Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping ..Mao Ce-tung-ellenes vonalat visz”, ugyanakkor kijelentet­te, hogy politikai vonalukat „nem kevés ember osztja” és főként a pártszervezetek tá­mogatják. Tao Csu rámutatott, hogy Pekingben és az egész ország­ban több olyan nagygyűlést tartottak, amely Mao Ce-Tung, Lin Piao Csou En-laj, Csen Po-ta, Kang Sen ellen irá­nyult. Az utóbbi napokban Pekingben újabb felhívások hangzottak el, több területi pártbizottság átszervezésére. A harc első nyilvánvaló je­le az a közlemény volt, hogy december 4-én letartóztatták Peng Csent, a Kínai KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnök­helyettesét, és több más sze­mélyiséget. A pekingi főisko­lások vörösgárdista lapja sze­rint azonban a burzsoá-reak- ciós vonal szószólói akarnak megbékélni vereségükkel és „gyakorlatilag nyíltan szem­behelyezkedtek Mao Ce-tung eszméivel. Az utóbbi időben a pekingi utcákon több olyan felhívást lehetett látni, hogy fel kell oszlatni a Kínai KP Központi Bizottságának a kultúrforra- dalom irányításával foglalko­zó csoportját, amelyet senki sem választott meg. Vietnami mérföldkövek 1946. december 19-én kez­dődött meg a vietnami fel­szabadító mozgalom. 1960. december 20-án alakult a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front, a DNFF. A vietnami nép szabadság­harca 1946. december 19-én ..zuődöu. BiozőiCg, 1940-ben, ben, amikor a hitleristák le­rohanták és megszállták Fran­ciaországot, a helyzetet ki­használva a japán imperialis­ta hadsereg elfoglalta az ad­dig francia fennhatóság alatt álló Vietnamot. A japán mi­litaristák uralmának nagyará­nyú népi felkelés vetett véget a második világháború utolsó !d Oszakában. Az ország észa­ki részén a partizánokból, a 'egyveres harc résztvevődből néphadsereg alakult és létre­jöttek a demokratikus szerve­zeteik. Ezt követően — az ország déli vidékein megmaradt ja­pán csapatok kiűzésének ürü­gyén — angol, majd francia csapatok szálltak partra Vi- az "i<M>bíak elfog­lalták Saigont és az ország dé- ■ területeit. 1846 tavaszán Ho Si Minh elnökletével megala­kult a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Franciaország el­ismerte az ország függetlensé­gét Ennek ellenére, 1946 de­cemberében, a francia kor­mány támadási parancsot adott gyarmati hadseregének s az igájába akarta tömi az egész országot. De a nén vé­dekezett és azóta 20 éve har­col függetlenségéért és sza­badságáért A francia gyar­mati haderő vietnami szieny- nyes háborúja 1954. május 7- én véget ért Dien Bien Phu- nál a vietnami népi erők óriási győzelmet arattak. A francia kormány, ekkor kény- télen volt belátni, hogy a vi­etnámi népet nem tudja térd­re kényszeríteni. Tárgyalóasz­talhoz ült és Genf ben létre­jött az országot északi és déli zónára osztó egyezmény. A fejlődés ettől az időtől kezdve ellentétes irányú. Északon földreformot hajtot­tak végre, a nép életkörülmé­nyeit alapvetően megváltoz­tatták. a gazdasági és szociá­lis helyzet évről évre javult. Délen ugyanekkor az ameri­kai befolyás erősödött meg s egymást követték az USA ér­dekeit szolgáló kormányok. Olyan helyzet alakult ki* amely Dél-Vietnamot újra .‘yarmati sorra kárhoztatta, kiszolgáltatta az amerikai nagytőkének és vietnami va­zallusainak. Dél-Vietnam né» pe az ország különböző terü­letein felkelt. Ezeket a szétszórt fegyvere* csoportokat fogta aztán egybe hat évvel ezelőtt. 1960. de­cember 20-án a DNFF. Azóta a felszabadító vietnami hábo­rú sikereket sikerekre hal­moz és élvezi az egész nép támogatását pártállásra, vi­lágnézeti különbözőségeik nél­kül. A DNFF óriási erőt kép­visel, amelynek visszaszorítá­sára és megsemmisítésére Washington dollár milliárdo- kat és eddig csaknem félmil­lió katonát vetett be, és a lé­gierő, a baktérium-, vegyi- és rakétaháború nem tud győzni. Ky megoldhatatlan belpoli­tikai válsággal küzd, az USA pedig sikertelensége láttán a háború területi kiterjesztésére törekszik. Ennek során súlyos következményekkel fenyegető légi bombázásokat hajt végre a ViJii városai, köztük Hanoi belterülete, ipari létesítményei, vasútvonalai ellen. Ámde a vietnami nép elIentáH. hősi­esen harcol. Küzdelmét támo­gatják a szocialista országok, rokonc zen vv el kíséri a béke­szerető emberiség. Ma már sok ország kormánya, az ENSZ sok tekintélyes képvi­selője — tudós, művész, egy­házi személyiség — elítéli az amerikai támadókat. Vo Nguyen Giap, a VDSB nemzetvédelmi minisztere tel­jes joggal jelentette ki a Le Monde című francia lap ri­porterének: Az amerikaiak so­hasem győzhetik le a vietnami népet! És az események őt igazolják. Világszerte erősödik az a nézet, hogy az USA kor­mányának tiszteletben kell tartania a vietnamiak akara­tát. Ki kell vonnia csapatait Dél-Vietnam bői, hogy az or­szág lakossága szabadon dönthessen jövendőjéről. \ magyar nép és amint azt a magyar kormány most kiadott nyilatkozata is hangsúlyozza szíwel-lélekkel támogatja Vi­etnam népének igazságos ügyét s amint ezt a szolida­ritási hét eseményei is bizo­nyították — népünk cselekvő együttérzéséről van szó. cAsszűmjok oáltozáui fő a szovjet—török kapcso­latok történetében először el­látogat a szomszédos ország­ba, arra vall, hogy „a két ország viszonya visszakerül NEW YORK (MTI) Az amerikai CBS rádió és tv társaság vasárnap közöl-- te Kiesinger nyugatnémet kancellárral készített inter­júját. Kiesinger kijelentette, Nyugat-Németország egyet­ért az Egyesült Államok vi­etnami háborújával. Arra a kérdésre azonban, hogy fel­készült-e a nyugatnémet kormány csapatok küldésé­re is a távol-keleti harctér­re. tagadóan válaszolt. A né­met nép sohasem egyezne bele ilyen lépésbe, mondot­ta a kancellár. Kiesinger az interjúban a ját tapasztalataik alapján győződtek meg a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lenini el­veinek áldásos hatásáról. Szovjetunió és az NSZK kapcsolatairól azt mondotta: kormánya „az eddiginél több bizalmon alapuló kapcsola­tokra törekszik”. A német- lengyel határkérdéssel kap­csolatban „mindkét fél szá­mára elfogadható megoldás” szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta Bonn szá­mára nem merül fel a kér­dés, hogy válasszon Párizs és Washington között. Egy kérdésre válaszolva Kiesi n- ger kijelentette, hogy tagja tolt ugyan a náci pártnak, de sohasem volt náci ,.és ez nagy különbség” — tette hozzá. Az idén szokatlanul korán nyílott az ibolya a keszegi erdőkben és már február vé­gén barkát bontottak a mó­ré okr.k is. A tavasz min­dig új hittel és újabb gon­dokkal jár a tsz-tagok életé­ben, de ez a korai jelent­kezése különösen megélénkí­tette az egyesült Zöldmező Tsz-ben a készülődést. A terv­tárgyaló közgyűlés előrehoza­talát egyébként a keszegi és az ősagárdi tsz tavalyi egye­sülése is indokolta: kétezer- hatszáz holdra növekedett a terület, s az egyesülést köve­tő esztendő nem volt zök­kenőmentes. Az ősagárdiak ugyanis, akik ugyancsak szor­galmas, dolgos parasztembe­rek, akár a keszegiek, nehe­zen szoktak bele az új fe­gyelembe. Az előző vezetők könnyelműen, és erélytelenül irányították a közöst, s a tagok is rászoktak a szerve­zetim „ahogy esik. úgy puf­fan” munkákra. Volt olyan időszak, éppen a torlódó nyá­ri munkák idején, hogy az ősagárdi férfiak fittyet hány­va szövetkezetük °ondjaira el­szegődtek Vácra részes szé­nát kaszálni. A szövetkezet vezetősége pedig, beleértve Ujj Antalnét, a keszegi üzem­egység párttitkárát is, átvo­nult Ösagárdra, és házról- házra járva igyekezett vissza­csalogatni a férfiakat és mun­kára mozgósítani minden csa­ládtagot. Az- új tavasz azonban el­feledtette a tavalyi gondokat. A tavaszi szántás-vetés ide­jén, kü'önösen a háztáji föld­területek kiosztásának köze- ledtén a leghűtlenebb tsz-tag is ráébredt arra, melyik tsz- be tartozik. A vezetőket is lépten-nyomon megállították az utcán. — Melyik dűlőben méritek ki a háztájit? — Lesz-e külön föld a krumplinak, és a kukoricá­nak? A vezetőség ülésén meg is tárgyalták a háztáji földek ügyét. A földterület kije­lölése gyorsan ment, nagyobb gondot okozott, hogyan le­hetne a háztáji nagyságát, és minőségét a közös munkában szerzett érdem'k alapján meg­határozni. A tavalyi tapaszta­latok bizonyították; különö­sen az asszony-tagok között akad olyan több, aki harcol azért, hogy a háztáji föld nagyságában ne tegyenek kü­lönbséget nők és férfiak kö­zött, viszont a közös mun­kákból kivonját magukat. Hány helyen éktelenkedett tavaly is kapálatlan kukorica! S hány olyan asszony volt, aki a háztáji földet kiköve­telte ugyan magának, de csak egy-két munkaegységet teljesített. A vezető=ég hosszas tanács­kozás után határozott. „Egész hold” háztáji földet az az asszony kaphat, aki vállalja, hogy a közös munkában leg- a'ább száznyolcvan munka­egységet gyűjt. Természetesen ezt a javaslatot még a köz­gyűlésnek is jóvá kellett hagy­nia. Előzőleg azonban a már­ciusi kü'döttgyűlés elé ter­jesztették a javaslatot A kül- döttgvű’ésen csak gyér szám. ban jelentek meg az asszo­nyok, a férfiak pedig néhány kocsmából érkezett hangadó tanácsára 240 munkaegység­re kívánták emelni az asszo­nyok kötelezettségét. Az asz- szonyok hangosan méltatlan­kodtak. és azzal fenyegetőz­tek. otthagyják a küldött- gyűlést . Ebben a kínosan feszült hangulatban emelkedett szó­lásra Ujj Antalné. A más­kor szívesen tréfálkozó asz- szony most nagyon komoly és szigorú volt. — Asszonyok! Meg kell vi­tatni a javaslatot. A javas­lat még nem döntés. Mond­játok meg, ami a szívete­ket nyomja! — Ugyan, Margit! — vá­laszolt az egyik asszony. —- Ezen nincs mit vitatkozni. Ez olyan messze van az igaz­ságtól és a valóságtól... ! Az egyik ittas férfi közbe­kiáltott. — Ha annvi földet akartok, mint a férfiak, ti is annyit dolgozzatok! S a heccelődő férfiak meg­szavazták a felemelt munka­egység-előírást. Ezt ugyan áp„ rilis elején a tervtárgyalö köz­gyűlés módosította, és a ve­zetőség eredeti javasla'át hagyta helyben, amely 130 munkaegységtől teszi függővé az egyholdas háztáji terüle­tet. B A történethez hozzátartoz'b, hogy a tervtárgyaló közgyűlés előtt a tsz vezetői útón-út­félen biztatták az asszonyokat, minél nagyobb létszámban je­lenjenek meg. és hallassák a Náci volt, de mégsem... Kiesinger interjúja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom