Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-18 / 299. szám

I9«fi december Ifi. vasárnap Értékelték a legszebb vidéki lapok országos versenyét Oklevelet és dicséretet kapott a Nógrád a világos beosztásával, Ízléses Nógrád képviselőit is. La- címeivel, jó tipográfiával ér­demelte ki az első helyet Valami elkezdődött — Karancskeszi ben Budapesten kiosztották legszebb vidéki lapok v aenyének díjait. A verseny­ből a Somogyi Néplap került ki győztesen, s a lapot előállító nyomdász­kollektíva nevében László Tivadar, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat igazga­tója vette át az első helye- nettnek adományozott okle­velet és az ötezer forintos pénzjutalmat. Csótány Berene, a Hírlap­kiadó Vállalat igazgatója méltatta a vidéki napilapok versenyét, amelyet 1958 óta — a debreceni nyomdászok kezdeményezésére — min­den évben meghirdet a Nyomda- és Papíripari Dol­gozók Szakszervezetének El­nöksége és a Hírlapkiadó Vállalat. Az Idei győztes a Somogyi Néplap másodszor bizonyult .egjobbnak. Ez év­ben áttekinthető tördelésével, A Nógrádi partizánegység­ről már több könyv, visszaemlékezés jelent meg Nógrádi Sándor — az egység egykori parancsnoka — „Emlékeim”, majd pedig a nemrégiben napvilágot látott „Új történelem” című könyvé­ben — Irt a mozgalomról, az egység verbuválásáról és ak­cióiról. A huszadik évforduló — 1964. december 24. — alkaL inából pedig dr. Szomszéd Im­re tollából jelent meg a Nóg­rád megyei Múzeumi Füzetek sorozatban egy, az eseménye­ket összefoglaló és részletesen bemutató munka. Most pedig a salgótarjáni munkásmozgal­mi múzeum gyűjti a doku­mentumanyagot, hogy kiállí­tást rendezzenek — állandó Jelleggel — a karancsherényi, egykori harcállásponton, a va­lamikori Légrádl kastélyban. A most folytatásokban meg­jelenő riport azt a célt szol­gálja, hogy Nógrádi Sándor és dr. Szomszéd Imre munkái­ban már papirra vetett anya­got — újabb kutatásokkal, szemtanúk, résztvevők elbe­széléseivel — tovább bővít­• Nógrádi Sándor, a partizán- egység parancsnoka 1945. ja- n"á • 2 i keltezéssel írta neg P .wum t hétoldalas jelenté­sé a Magyar Kommunista Pá*t Központi Bizottságának „A Moszkvában, 1944 októ­ber első napjaiban kapott uta­Győr—Sopron megye olva­sóinak lapja, a Kisalföld ki­egyensúlyozott, nyugodt tör­delésével, a tartalom és a megjelenési forma összhang­jával vívta ki a második he­lyezettnek járó elismerést. Szeged város hírlapja, a Dél- magyarország a harmadik lett a «00 ezer olvasónak írt éa nyomott húsa vidéki lap vetélkedőjében. A Nyomda- éa Papíripari Dolgozók Szakszervezetének székházában kerül, sor az értékelésre és a tiszteletdi­jak kiadására. A legszebb­nek bizonyult vidéki napila­pok szerkesztői és nyomdász munkatársai jelenlétében. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre a díjazott újságok mun­katársain kívül meghívták a sítások végrehajtása céljából október 8-án Kljevből szlovák területre repültem Kíséretem­ben voltak: Pap Béla, Molnár János és Kerekes Lajos, volt hadifoglyok — mint összekö­tők — Jósé Sandoval és Szam- szonyenko Tanya — mint rá­diósok. A megérkezés estéjén Voljánszki százados partizán- dandár-parancsnok törzséhez csatlakoztam, ugyanakkor fel­vettem az összeköttetést a szlovák partizán parancsnok­sággal, melynek székhelye Besztercebánya volt. Vol­jánszki törzse akkor Zólyom­ban székelt Tőle függetlenül két irány­ban kezdtem meg működése­met: 1 Összeköttetést felvenni •*- • magyar területen mű­ködő pártszervezetekkel, vagy egyes kommunistákkal, hogy megteremtsem egy párt cent­rum létesítésének előfeltételeit magyar területen; O Előkészíteni egy erős, “* felfegyverzett csoportot Voljánszki és Velicska dandá­rok segítségével, amire az em­lített dandárparancsnokoknak punk a Nógrád a húsz napi­lap versenyében dicséretet és elismerő oklevelet kapott külalakjának szépségéért. Ugyanezt az elismerést kap­ta még a Vas Népe című lap is. Csolány Ferenc igazgató elmondotta, hogy a bíráló bizottság hosszas és alapos viták után hozta meg dönté­sét hiszen nem volt könnyű véleményt alkotni a pillanat­nyi aktualitások, események, állandó változó légkörében született lapok külső meg­jelenéséről. Az esztétika és az üjságszerűség, a szépség és az aktuálitás követelmé­nyeinek összehangolásáért el­ismerés illeti azokat, akik év­ről évre részt vesznek eb­ben a versenyben, amelynek Igazi nyertese az olvasókö­zönség. utasításuk volt Kljevből, hogy védelmük alatt magam is ma­gyar területre tegyem át mű­ködésem h'lyét.“ Voljanszkij (így helyes ne­vének írása) politikai helyet­tesével, Makarowal és törzs­főnökével Szavickijjal irányí­totta „A szlávok szabadságá­ért” 2. csehszlovák partizán- brigádot. A 4. Ukrán Front Haditanácsa mellett működő Partizánmozgalom Törzsének irányítása alat. tevékenyke­dett. Működési ideje 1944. augusztus «-tói 1045 február­jáig tartott. Krrzete: Levoca (Lőcse) Poprád, Liptószent- miklós, Banska-Bistrica (Besz­tercebánya) Brezno, Zvolen (Zólyom) Nova Bana (Újbá­nya) Lucenec (Losonc) és Dobsina. Voljánszkij partizánbrigád­jának törzse igen fontos fel­adatot hajtott végre Horthy kiugrási szándékának előké­szítésében és megvalósításá­ban. A partizánok segítették át a fronton a Faragó. Szent- ivónyi és gróf Teleki összeté telű magyar kormányküldött­séget. A fegyverszüneti meg­bízatással útnak ihduló kül­döttség 1944. szeptember 27-én Nagy a készülődés Karancs- kesziben a zárszámadásra. Azt hallani, hogy ennek az évm-A a számvetése forduló pont lesz a termelőszövetke­zet életében. Legalábbis ezt várják a tagok, a vezetők S érthető a várakozás, az Izga­lom, hiszen a mostoha körül­mények között gazdálkodó gyenge termelőszövetkezetben tavalv csaknem egymillió fo­rint volt a mérleghiány, az idén viszont — a számítások szerint — a tervezettnél már valamivel nagyobb lesz a ki­osztható jövedelem. A termelőszövetkezeti iro­dán az ilyenkor megszokott kép fogadja a látogatót. A könyvelők külön szobában buzgólkodnak, az egyik he­lyiségben a gazdaság vezetői „lnspekcióznak" mert a láto­gatók egymásnak adják a ki­lincset. Ügyes-bajos dolgukat jönnek intézni a tagok. Akad­nak olyanok, akik most az év végén ébrednek rá, hogy ke­vés a munkt egység. s rekla­málnak. Most éppen Varga István főállattenyésztő, a termelőszö­vetkezet párttitkára állja a vitát. Amikor az utolsó asz- szony is kilép a szobából, na­gyot sóhajt: — Végre, egy lélegzetvétel­nyi szünet! De ilyenkor ez így megy. Ezek azonban nem a nagy dolgok, de rendezzük mi. c. ~k ne.;, köte.e^ésünk. A nagy dolog már eldőlt. A ter­melőszövetkezet életében vál­tozás következett be. Igaz. hogy csak állami segítséggel boldogultunk, de rendszeresen fizettünk előleget, nagyobb volt a munkakedv, s a szor­galom és a kedvezőbb időjá­rás nyomán a terméseredme- nyeink is jóval kedvezőbbek, mint tavaly. Aki ismeri a korábbi vi­szonyokat, a karancskeszi termelőszövetkezet göröngyös Útját, tudja mit jelentenek a párttitkár szavai. Szó sincs arról, hogy itt most már min­den rendbejött, hiszen a me­zőgazdaságban egyetlen esz­tendő nem elegendő a viszo­nyok tartós megváltoztatásá­hoz. S a Varga elvtárssal folytatott beszé'getésből is megállapítható, a vezetők nagyra értékelik az idén megtett út eredményeit, de csak kiindulási alapnak te­kintik. — Én úgy érzem mind a vezetőség, mind a tagság meg­tette az idén, amit tenni le­(moszkvai idő szerint 20 óra­kor) Losonc mellett Stara — Halié (Ö-Gács) községnél lép­te át az arcvonalat és Kijeven keresztül érkezett a szovjst fővárosba. A Voljanszkij brigád két rádiótelegramot Is kapott, hogy támogassa a magyaror­szági partizánmozgalmat. Az egyik 1944. szeptember 22-én, a másik 25-én kelt. Erről irta a parancsnok hadinaplójába­„A magyarországi partizán­mozgalom fejlesztéséről szóló parancs értelmében magyar és szlovák partizánokból oszta­gokat szerveztünk. Egyidejű­leg tárgyalásokat folytattunk a magyar katonai parancsnok­sággal .. Majd másik helyen, ugyan­erről « témáról olvashatjuk: „Teljesítve a parancsot, amely partizánosztagok szer­zését rendelte el Magyaror­szágon. jelentem: 1 Olchova körzetében ■*"' százfős magyar csopor­té szerveztünk. 2 Losonc körzetében fel- “* készítettünk egy negy­ven fős csoportot. A csoport hetett — mondja Varga Ist­ván. — A megerősödés útján való továbbjutáshoz azonban változtatásokra lesz szükség. Igaz, hogy ezután nagyobb önállósághoz Jut a terpielő- szövetkezeti vezetés, annyi bi­zonyos, hogy a saját erőnk­ből. még kétszer ekkora ön­állósággal sem lábalunk ki a bajainkból. Arra céloz a párttitkár, hogy egyelőre még állami se­gítségre szorul a termelőszö­vetkezet. A megyei elképzelé­sek szerint kapnak támoga­tást: a kesziek szeretnék beve­zetni a garantált munka- díjazást. Azonban megszerve­zése. a termésátlagok növelé­se, a termeléssel kapcsolatos elemző munka az. It'enl veze­tőkre hárul. Nagy kár. hogy Itt. ahol már foglalkoztak az önkö'tség-számítással — ab­bahagyták. Időközben megérkezik a terme lösz öve* kezet főkönyve­lője. A megyeszékhelyen járt a bankban és a járás) mező- gazdasági osztályon. Czikora István március óta do’aozik ebben a gazdaságban. Áldat­lan állapotban vette át a számvitelt az azóta börtön­büntetését töltő elődjétől. Azonban az ő és munkatár­si.- fT -<•* f>'ére 'egyen, mond­va, rendbehozták ezt a fon­tos munkaterületet. Számokról még Ilyenkor nem szívesen vallanak a fő­könyvelők. Még akkor sem, ha már látják Is, hogyan ala­kulnak Ez az óvatosság azon­ban érthető és méltányolható. Sokminden változhat még. — Nem lehet azt pontosan megmondani, mi lesz — mond­ja Czikora István. — Annyi bizonyos, hogy a tervezett Jö­vedelem meglesz, illetve szá­mításaink szerint valamivel több is. Ez az, ami közvetle­nül érinti és érdekli a tago­kat. De nemcsak erről van szó. Hátra van a leltározás, az álló és forgó vagyon meg­állapítása, a tartalékok bizto­sítása. Mindezeknek az ala­pos, körültekintő felmérése nélkül elképzelhetetlen a kö­vetkező évek gazdálkodása. A zárszámadás lebonyolítá­sának mechanizmusa már működik, s ennek a munká­nak a karmestere a főköny­velő. De ezt végrehajtva még csak a szokásos számvetés lesz. Azonban nemcsak ennyi történik Karancskeszi ben. — Sok még Itt a kiaknázat­lan lehetőség — szól közbe a személyi állománya: szlová­kok, magyarok, oroszok. Még egy érdekes dokumen­tum került elő ezekből a na­pokból. A 2. csehszlovák par­tizánbrigád „Karéi” - fedőnév­vel működő felderítője 1944. szeptember 30-án keltezett jelentésében olvashatjuk: „Bu­dapest körzetében tartózko­dom” ... majd pedig alább. . „összeköttetést teremtettem az illegális Magyar Kommunista Párt tagjaival”. Mint később ez megállapít­hatóan kiderült, a „Karéi” névre hallgató felderítő-ösz- szekötő Pavel Barborják par­tizánkapitány volt (jelenleg Besztercebányán, nyugdíjban él). Itt szeretném megjegyezni, hogy a 4. Ukrán Front Hadi­tanácsa mellett működő Par­tizánmozgalom Törzse ezek­ben a napokban öt magyar osztagot állított fel, összesen 196 fővel: A Földes, Guba, Kovács, Bogyó és Úszta csoport volt, amelyeket felkészítettek a be­vetésre .. „és mihelyt alkal­mas 'égkön viszonyok lesznek a repülésre, bevetésre kerül­nek az ellenség hátában, a 4 Ukrán front támadó csapa­tainak sávjában.” A Rovnó községből — Kljev mellől — útnak induló Nóg­rádi Sándor és kísérete elszál­lásolását, munkájának támo­gatását, az összeköttetés meg­teremtését Pavel Barborjákra bízták... (Folytatjuk) Gáldonyl Béla párttitkár. — Azokat vizsgál» va úgy látjuk, hogy a terme­lési eredményt, és az egy holdra esó termelési érteket tíz százalékkal lehetne növel­ni. saját erőnkből is.. — Ehhez azonban új mun­kanormákat kell kidolgoznunk — veszi át a szót ismét a fő­könyvelő. -- Nem lehet úgy dolgozni mint az idén. kilenc fajta bérezési és jutalmazási formával. Kétségtelen hogy ez a sok­féleség akadálya a munká­nak. ugyanakkor nem ösz­tönző, feszültséget okoz a kü­lönböző jövedelműek között. Ennek most keresik az ellen­szerét. Már- tanulmányozták a sörne k j 'alus'rk m dszerét. s rövidesen megismerkednek a vezetők a homokterenvei ter­melőszövetkezetben alkalma- zott normákkal is Ezek alap­ján dolgozzák ki a sajátos körülményeiknek megfelelően a normákat. A napokban tartottak párt­vezetőségi ülést a termelőszö­vetkezetben ahol megvitatták a zárszámadás és a következő év előkészítésének tennivalóit Az itt hozott határozatokról tá'ékozteriák a párttagságot, a termelőszövetkezeti tagokat Érdekes mozzanata a karancs- keszlek idei zárszámadásának a tagok érdeklődése. A brigá­dok kérték a szövetkezet ve­zetőit, tájékoztassák őket as események menetéről, de kü­lönösen a jövő évi tervekről, Mindez a tagság növekvő fe­lelősségérzetéről tanúskodik. A vezetőség tehát bátran épít­sen a tagok kezdeményezé­sére, hiszen a következő évek munkastílusának fontos rész« a velük való szorosabb együttműködés. Valóban fordulópont lesz-« ez a zárszámadás a szövetke­zet életében? Ha tovább foly­tatják, ami az idén elkezdő­dött. akkor igen. Ennek « számvetésnek nem az lesz ■ legnagyobb eredménye, hogy nincs mérleghiány, jobb ter­melési eredményekről lehel beszélni, van végre fejlődé« — hanem az. ami minden­nek az oka, végre kezd ősz- szehango'ódni a vezetés a tagsággal. S ennek a* erősí­tése a következő évek ered­ményeinek is záloga. Az or­szágos intézkedések nyomán más szemmel tekint erre a gazdaságra is a tagság Most a helyi vezetőkön a sor, mennyire rugalmasan, meny­nyire alkotó módon képesek kiaknázni a felbuzdulást. A tagok közelednek a szövetke­zethez. érdeklődnek — ha ré­gebben ettől Igyekeztek la el­szoktatni őket — tehát most kell szót érteni, a jövő érde­kében. ' Valami elkezdődött Ka- rancskesziben. Az emberek­ben. A zárs támadás iránti ér­deklődésnél több. M! lesz eb­ből? A következő hetekben* hónapokban eldőlhet. P.ldár André« 4 munliásmozoalom megyei nagv’aioak emlékére A Salgótarjáni Munkásmoz- 3'’’mi Múzeum tervezetet ké­szített a Magyar Tanácsköz- .ársasag 50., hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulójával kapcsolatosan a munkásmoz­galom jelentős megyei szemé­lyiségei emlékének megörökí­tésére. Az évfordulók időszakában megyeszerte emléktáblákat he­lyeznek el, utcákat, tereket neveznek el forradalmár éa munkásmozgalmi nagyjaink- ról, többek között Kakukk Jó­zsefről és Szalvai MihálvróL, akiknek karancsaljai, illetve ■/o«vvarórsi szü’őházát ielft- llk meg. Varga András emlé­kére, aki 1944. december 29- én halt mártírhalált, a salgó­tarjáni postaépületen helvez- nek majd el márvánvtáblát ■ megjelölik azokat áz épülete­ket is megyeszerte, ahol 1919- ben a direktóriumok megala­kultak és működtek. Csolány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója en Kulim cl fenni, a Nyomdaipari Ssaksservezct főtitkára a legszebb vidéki lapok olóállUóinck társaságában Partizánok EPIZÓDOK - DO UUMENTUMOU

Next

/
Oldalképek
Tartalom