Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-16 / 271. szám

Világ prole*ár?av egyeeüT?ö*»V MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA’ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjÁ XXII. ÉVF. 271. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1906. NOVEMBER 16. SZERDA Dr. M«ic!i Ferencnek • S ocielista Munka Hőse kitiinteiést adományozták A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Vereng elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, nyugalmazott államminiszternek a ma­gyar és a nemzetközi munkásmozgai ómban sok évtizeden át kifejtett önfeláldozó harcának, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrehozásában és vezetésében v 'g- zett kimagasló értékű munkásságának elismeréséül — 80. születésnapja alkalmából — a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést adományozta. Jóváhaiylák a megyei tanács 1967. évi költségvetési és küzségfejlesztési tervezetét Illést tartott a megyei tanács Tegnap Salgótarjánban, a megyi tanács nagytermében Ondrék László tanácstag el­nökletével ülést tartott a me­gyei tanács. Várhelyi Ernő, a pénzügyi osztály vezetője szó­ban ismertette a máso­dik ötéves terv megyei eredményeinek főbb mu­tatóit. Mint mondotta, a má­sodik ötéves tervben megyénk költségvetési politikájának két alapgondolata volt: felszámol­ni azt az elmaradást, amely más megyékkel szemben sok területen megmutatkozott, va­lamint erőteljesebben javítani a falusi lakosság életkörülmé­nyeit. Előterjesztésében kije­lentette: — A második ötéves terv időszaka alatt tanácsunk a költségvetési gazdálkodás ke­retében — beruházások nél­kül — egymilliárd 785 millió forintot használt fel. Ennek 22.8 százalékát, kereken 400 millió forintot községi taná­csaink, több mint egyharma- dát, 140 millió forintot a gaz­dasági ágazatban költöttek el. Ez az ágazat magába foglalja a kommunális feladatokat, mint az utak, hidak, javítá­sa. közvilágítás bővítése, par­kosítás. községrendezés, víz- gazdálkodás stb. Ezután az 1967. évi — írás­ban elkészített — költségve­tési javaslatról és a község- fejleszrtési alapról esett szó. A tanácsok 1967 költségvetési javaslata, 402 millió 347 ezer forint. Ez a keretszám az el­múlt évi eredeti előirányzat­hoz képest 36 millió 553 ezer forintos emelkedést jelent. A költségvetési javaslat gaz­dasági ágazatában kifejezésre jut a lakosság kommunális el­látottságának további javítá­sa. A szociális és egészségügyi kiadásokra tervezett összeg a megyei tanács által elfoga­dott költségvetési javaslat sze­rint 13 millió 670 ezer forint­tal magasabb előirányzatot biztosít az 1966. évi összegnél. Kórházaink kapacitása — a második ötéves terv időszaká­ban — 180 ággyal bővült, jö­vőre az új megyei hórház át­adása eredményeként 152 ágy- gyal gyarapodik. A lakosság kulturális igé­nyeinek kielégítésére az isko­lareform célkitűzésének a megvalósítására a költségve­tés 16.9 millió forinttal ma­gasabb az ideinél. Gyarapo­dik az intézmények száma is. 1967. szeptember 1-ével 25 óvodai férőhellyel, 20 közép­iskolai diákotthoni ellátással és négy általános iskolai ta­nulócsoporttal fejlesztik az ok­tatási intézményeket. Az előterjesztett javaslat szerint községfejleszlési alap­ra 35,4 millió forint bevételt és 25,3 millió forint kiadást terveztek a községi és vá­rosi tanácsok. Több mint 10 millió forintot nagyobb lé­tesítmények megvalósítására tartalékolnak a helyi taná­csok. A községfejlesztési alap kiadásának legnagyobb részét — 41.1 százalékot — az épí­tési jellegű beruházások ké­pezik. Állóeszközök felújítá­sára 5.1 milliót terveztek a községi tanácsok. A kiadá­sok túlnyomó részét a kom­munális igények kielégítésére használják fel. Salgótarján­ban a Tó-strandnál új me­dence létesítésére 1,8 milliót, Pásztón a vízmű létesítésére, összesen 13 millió forintot biz­tosítanak a többi között. Az első ütem megvalósítására 858 ezer forintot tervezett a köz­ségi tanács. Alacsony az egész­ségügyi létesítményekre ter­vezett összeg. Alig éri el a 10 százalékot. A tervezett fel­adatok közül kiemelkedik azonban öt községi orvosi rendelő és lakás építése, va­lamint a balassagyarmati kór­ház fejlesztéséhez 710, a pász­tói kórház bővítéséhez 123 ezer forintos hozzájárulás. A szóban és írásban előter­jesztett javaslat felett élénk vita alakult ki. Számos ta­nácstag választókörzetének fej­lesztését kérte. Márton Vilmos Mihálygergéről azt kifogásol­ta, hogy a megyei 10 százalé­kos növekedéssel szemben já­rási szinten az arányos növe­kedés alig éri el a 4 százalékot. Ezért azt kérte, hogy póthi­telből módosítsák a szécsényi járás költségvetését. Szüksé­ges az endrefalvi patak sza­bályozása, de az 1,2 millió fo­rint helyett a költségvetés csak félmillió forintot bizto­sít. Mihálygergén is árvízve­szélyt jelent a meglevő pa­tak. Szabályozásához nem biz­tosítottak állami hitelt. Ko­vács János, a pénzügyi állan­dó bizottság titkára a felújí­tási keret növelését kérte, s azt, hogy a célkitűzések meg­valósítását a megfelelő kivi­teli tervek és az építői kapa­citással biztosítsák. Dr. László István, megyei NEB-elnök ki­jelentette, hogy a községi és járási tanácsok nem veszik eléggé igénybe a Hazafias Népfront mellett működő tár­sadalmi tervezőket, pedig nagyban elősegítenék a célki­tűzések megvalósítását. Ka- száz József né dr. a balassagyar­mati városi és járási válasz­tópolgárok kérését tolmácsol­ta. Amellett, hogy az elmúlt öt év során csaknem 100 szá­zalékkal növekedett a járás és a város költségvetése, több fontos feladat nem nyert meg­valósítást. Ilyen a többi kö­zött, hogy a járás úthálózatá­nak korszerűsítésére 500 ezer forint válna szükségessé. Dr. Kovács Bertalan, a pász­tói járás rendelő intézetének jelentőségéről, Sándor Ele­mér, a salgótarjáni városi ta­nács vb-elnöke az apróbb, mindennapi gondokról, prob­lémákról beszélt. Sürgette az öregek napközi otthonának felállítását, s a hátrányos helyzetben levő tanulók tanul­mányi eredményeinek javítá­sát. A társadalmi munkákkal kapcsolatban kifejtette, hogy a jogszabályoknak megfelelően kötelezni kell a vállalatokat arra, hogy a lakosság által végzett társadalmi munka ér­tékét adják vissza a tanácsok­nak. Bodnár József, a szécsé­nyi járási tanács vb-elnöke kifogásolta, hogy a különbö­ző vállalatok, ktsz-ek az év elején megkötik egy-egy léte­sítmény megvalósítására a kiviteli szerződéseket, az év utolsó negyedében azonban úgynevezett akadályközlések­kel élnek. Ezért nem valósul meg a munka, elvész a beter­vezett ö^^ee. Sztruhár János, a művelődési állandó bizottság elnöke a rétsági járás vá­lasztó polgárainak nevében beszélt. Azt javasolta, hogy a társadalmi munkák értékének növelése céljából támaszkod­janak a fiatalokra is. az út­törők. a kiszesek vállaljanak védnökséget a községek nar- kosított területe, de más léte­sítmény felett is. A megyei tanács tegnapi ülésén dr. Szabó István, me­gyei főügyész, a megyei tör­vényesség helyzetéről adott je­lentést. EUenmach Istvánná, tanácstag az 1963. évi jelölő­gyűléseken felvetett közérdekű bejelentések, míg dr. Micha István, a jogi és igazgatási ál­landó bizottság elnöke a ta­nácstagi beszámolókon felvé­tett közérdekű bejelentések intézéséről adott tájékoztatót. A megyei tanács, Hankó Já­nosnak, a megyei tanács el­nökének előterjesztése alapján elfogadta Szalai Győzőnek, a végrehajtó bizottság tagjának és Tóta Ferencnek, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének lemondását. A megyei tanács Szoó Bélává tanácstagot a vb- be választotta, Tóth Bélát megbízta a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elnökhe­lyettesi teendőinek ellátásá­val. A Bolgár Kommunista Párt kongresszusa folytatja munkáját Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű felszólalása a tegnapi tanácskozáson SZÓFIA (MTI) Kedden reggel folytatta munkáját a Bolgár Kommu­nista Párt IX. kongresszusa. Az ülésen Encso Sztajkov, a BKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Először Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót, Brezsnyev a szovjet kommunisták nevében üdvö­zölte a kongresszust. Majd a, nemzetközi kommunista moz­galom fejlődéséről szólt. Ki­jelentette: „A két világrendszer közöt­ti bonyolult, feszült, és sok­rétű harc viszonyai közepet­te fokozott mértékben érez­zük a testvéri szolidaritás és valamennyi kommunista párt állandó elvtársi kapcsolatai­nak szükségességét — mon­dotta. Számos testvérpárt az utóbbi időben — nem vélet­lenül — hangot ad annak a véleménynek, hogy mindjob­ban megérnek a feltételek a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásá­nak összehívására". Brezsnyev ezután kifejezte azt a meggyőződését, hogy állandóan erősödni fog a nem. zetközi kommunista mozgalom egysége, és elismeréssel szólt a Bolgár Kommunista Párt­nak — Dimitrov pártjának — az egységért, az eszmei tisztaságért vívott tevékeny harcáról. A vietnami helyzettel kap­csolatban kiemelte: a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, valamint a nem­zeti felszabadító mozgalom szövetségének egyik legragyo­góbb megnyilvánulása ma az a nemzetközi támogatás, ame­lyet a szocialista országok és a világ haladó erői nyújtanak a vietnami népnek az ame­rikai agresszió ellen vívott har­cában. Brezsnyev hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió és más szo­cialista országok — mindad­dig megadják a sokoldalú, konkrét és hatékony segítsé­get Vietnamnak, amíg meg nem szűnik a vietnami nép elleni agresszió. Brezsnyev ezután így foly­tatta: , „A testvérpártok minden igyekezete ellenére a kínai vezetők elutasítják még az akcióegység gondolatát is, a kínai népben ellenséges érzé­seket igyekeznek szítani a szo­cialista országokkal szemben, makacsul folytatják szakad ár tevékenységüket a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára ezután ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a kínai nép és kommu­nista pártja le fogja küzdeni a nehézségeket, és elfoglalja majd isméi helvét a szocia­lista közösség és a kommu­nista világmozgalom összeko- vácsolódott soraiban. Brezsnyev ezután arról be­szélt, hogy a 81 kommunista es munkáspárt 1960-ban meg­tartott értekezletén kidolgo­zott fő irányvonalnak megfe­lelően a szocialista országok következetesen védelmezve a a béke ügyét, leleplezve az agresszorokat, növelve védelmi képességüket, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélését valósították meg külpolitikájukban. Ezzel kapcsolatban elisme­réssel szólt arról a tevékeny szerepről, amelyet Bulgária betölt a világbékéért, az euró­pai biztonságért, a Balkán békéjéért vívott küzdelemben. Megállapította, hogy a nem­zetközi porondon megnöveke­dett Bulgária tekintélye, és Bulgáriának jelentékeny sze­repe van abban, hogy a Bal­kán „puskaporos hordóból olyan övezetté vált, ahol nor­mális jószomszédi kancsola- tok alakultak ki az államok között.” Leonvid Brezsnyev kifeiezte azt a meggyőződését, hogy a BKP kongresszusa új nagy lé­pést jelent Bulgária fejlődé­sében, és nyomósán hozzájá­rul a szocialista világrendszer erősödéséhez, szolgálni fogja a kommunista és munkás vi- lágmozgalom ügyét. A beszéd végén a küldöt­tek szűnni nem akaró taps­sal ünnepelték az SZKP-t és a bolgár—szovjet barátságot. . í Díszvacsora a Hofburgban Jónás és Podgornij beszéde BECS (TASZSZ) Franz Jonas osztrák köztár­sasági elnök hétfőn este a Hotfburgban díszvacsorát adott Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke és kísérete tiszteletére. A vacsorán mondott beszé­dében Jonas hangsúlyozta, hogy most először tesz látoga­Gyorsabb elszámolást a szövetkezeti Megkezdte működését a MEZŐBER A termelőszövetkezeti be­ruházásokkal kapcsolatos idei. hátralevő feladatokról, s a jcvő évi építkezések előkészí­téséről tanácskoztak tegnap délelőtt Salgótarjánban a termelőszövetkezetközi építé­si vállalkozások vezetői, vala­mint a járási tanácsok mező- gazdasági osztályának építési előadói. Az idei és a jövő évi tennivalókat Váli Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának építésze ismertet­te a tanácskozás résztvevőivel. Az idei beruházásokról el­hangzott, hogy nincs lényeges eltérés a tervtől, azonban minden járásban „csúsznak” egy-két létesítmény befejezé­sével. Az építési vállalkozások közül a szécsényi« teljesítette éves tervét, s már a követke­ző évi munkákon dolgozik. Az építési feladatokon kívül fon­tos tennivaló az elkövetkező hetekben a beruházások el­számolásának elvégzése. Eb­ben néhány helyen lemaradás tapasztalható, amin sürgősen segíteni kell. különben emiatt akadályba ütközik a termelő­szövetkezeti zárszámadások el­készítése. A következő év termelőszö­vetkezeti beruházási feladatait új helyzetben kell megoldani. Ismeretes, hogy november 15-én megkezdte működéséta MEZÖBER megyei kirendelt­sége, s így jövőre a megyei beruházási iroda mellett már ez a szerv is bonyolít terme­lőszövetkezeti beruházásokat. A jövő évi beruházások na­gyobb részének már elkészült a tervdokumentációja, s így semmi akadálya nincs az elő­készítő munkának. Ennek pe­dig nagyon fontos része az építkezésekhez szükséges anyagok előszállításának le­bonyolítása. A TÜZSP-tele- pek a legmesszebbmenőkig ki­elégítik a termelőszövetkezeti építkezések anyagigényét, ha a közös gazdaságok vállalják az építőanyagok tárolását. Er­re vonatkozóan rövidesen in­tézkedik mind a MEZÖBER, mind a megyei beruházási iroda, a gazdaságokkal egyet­értésben. A beruházást bonyo­lító új szervezet a jövő héten mindazoknál a termelőszövet­kezeteknél lebonyolítja a jövő évi munkahelyek átadását, ahol kérték a kirendeltség se­gítségét. tást szovjet államfő Ausztriá­ban. Ez a tény rendkívül nagy jelentőségű nemcsak Ausztria szempontjából, ha­nem világszerte is nagy ér­deklődést kelt. — Annak ellenére —, foly­tatta —, hogy Ausztria és a Szovjetunió politikai és társa­dalmi rendszere különbözik, a két ország sdk közös célt kö­vet kulturális és gazdasági téren. A továbbiakban Jonas rámutatott arra a fontos sze­repre, amelyet a Szovjetunió játszott a független Ausztria újjászületésében. Kifejtette, hogy a semlegesség, az osztrák külpolitika állandó alapja. Jonas kijelentette, hogy a szovjet államfő jelenlegi lá­togatása Ausztria és a Szov­jetunió kapcsolatainak továb­bi bővítését fogja szolgáink Podgornij válaszában hang­súlyozta, hogy Ausztria és a Szovjetunió népeit bár külön­böző társadalmi és gazdasági rendszerben élnek — mélyro- konszenv és megbecsülés hat­ja át egymás iránt. Emlékez­tetett az osztrák függetlenség és szuverenitás helyreállítása érdekében tett szovjet lépé­sekre majd hozzátette: — Biztosíthatom az Osztrák Köztársaság vezetőit, hogy azok az erőfeszítéseik, ame­lyeknek célja Ausztria semle­ges, szuverén államiságának további megszilárdítása, min­dig teljes támogatásra talál­nak a Szovjetuniónál. Podgornij. helyeselte Jónás­nak azt a kijelentését, hogy az osztrák semlegesség nem pasz- szív várakozás, hanem aktív együttműködés a béke és a kölcsönös nemzetközi megér­tés érdekében. — Ma talán még szüksége­sebb. mint valaha, hogy meg­szervezzük az agresszió, a re- vansizmus bármely formájá­nak. bármiféle megnyilvánu­lásának elhárítását, a béke­szerető államok szolidáris ak­cióit az európai biztonság fenntartására — hangsúlyozta a továbbiakban, majd kijelen­tette: szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi rendsze­rű államok szoros kapcsolata­it és békés együttműködését az egyenjogúság, belügyekbe való be nem avatkozás, a te­rületi sérthetetlenség, a köl­csönös előnyök alapján. Ha minden állam ezeket az elve­ket követné, akkor nem lenne sem fegyverkezési hajsza, sem háborús veszély. Befejezésül Podgornij kije­lentette, hogy a Szovjetunió az Ausztriához fűződő kapcso­latok állandó fejlődését és gazdagodását kívánja és öröm­mel látja, hogy Ausztria szin­tén e kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének híve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom