Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-02 / 260. szám
M66. november 2. szerda NÓGRÁD 3 AKI AEfi ELVESZTI SZÁMOL. A CSATÁT lA hatvani gyár szaktanácsa A cukorrépa szakszerű Az önállóság szellemében terveznek a nagylóci Munkás-Paraszt Szövetség Tsz-ben A nagylóci tsz-tagok régi óhaja teljesült, amikor bevezetik a garantált pénzfizetést. Tavaly is akarták, de nem sikerült. Akadálya nem lett volna ugyan, ha a termelő- szövetkezet saját anyagi eszközeiből fedezi a készpénzfizetés bevezetéséhez szükséges alapot. De miből, hiszen gyenge a gazdaság. Ezért is kérték a szövetkezet vezetői a garantált fizetés bevezetését állami támogatással. Csaknem egymillió forintos támogatást adott az állam a nagylóciaknak. — Sokat változott a helyzet — újságolta Oláh Ferenc főkönyvelő. — A biztosított jövedelem tudatában megjött a tagság munkakedve. Segítség nélkül azonban nem tudom, mi lett volna. Nálunk kevés a munkaerő, mostohák a földjeink ... — Mi lesz, ha megszűnik a támogatás? — Gondolunk arra is. Természetes, hogy nem tarthat örök időkig a segítség. Valahogyan a magunk lábára kell állni. Szerencsére a jövő is a szövetkezetek mellé szegődik. Nagyobb lesz az önállóság, szélesebbek a lehetőségek. Új kertessel Magabiztos a főkönyvelő. — Jelenleg az összes jövedelmet fele-fele arányban a növénytermesztésből és az állattenyésztésből nyerjük — magyarázza. — Nincsenek speciális üzemágaink, s eddig kimagasló eredményeket sem értünk el... — A mi termelőszövetkezetünkben átlagos szinten moy zog minden — kapcsolódik a beszélgetésbe Vida Emil fő- agronómus. — Viszont a gyengébben termő szántóföldi növényekből nem élünk meg a jövőben. Jövőre azért szeretnénk már harminc holdon kertészkedni, tíz holdon nemrég telepítettünk szamócát. Növelni akarjuk a vetőburgonya-termő területet is. S az állattenyésztést is fejleszteni — Bajban vagyunk a tehenekkel — mondja a főállattenyésztő. — Gyengék, s ráadásul egy távoleső tanyán tartjuk őket, mert a közeleső majorban nincs hely. Sajnos, tehénistállót, mert nincs pénzünk, még jövőre sem építhetünk ... — Minél kulturáltabban gazdálkodunk a mezőgazdaságban, annál nagyobb gondot kell fordítani az egyes munkák helyes elvégzésére — magyarázza a főagronómus. 4 nemzedéki kérdés — De kikkel gazdálkodjunk magasabb fokon? Az idősekkel? A tanulást már kinőtték. A fiatalokkal? Sajnos, az érettségizett kislány szégyellj a mezőgazdasági munkát. De íróasztal sem jut mindenkinek! Valakinek oda kell állni a gépek mellé is. A gépesítéssel csökkenthető a munkaerő-hiány. Ezt elismerik a szövetkezet irányítói. De valami ne maradjon ki a számításból. Vannak-e, lesznek-e olyanok, akik értenek majd a gépek kezeléséhez? — Három mezőgazdasági tanulónk van — újságolja látható elégedettséggel a főkönyvelő. Ennyitől még nem lehet lelkesedni. Sokkal több szakmunkás kellene. Olyanok, akik értenek a gépekhez, eszközökhöz. nem lepődnek meg, ha a feladatok valamelyik gépre szólítják. Tehát sürgősen fejleszteni kellene a szakmunkásképzést is. Főleg a fiatalok bevonásával. Rövidesen még nagyobb felelősség háml a szövetkezet vezetőire, önállóan kell dönteni a gazdálkodás kérdéseiben. Mit tesznek, felkészültek erre a nagylóciak? Töpreng a három ember. A főkönyvelő találja meg először a választ. — Kétségtelen sokmindenben nekünk kell majd döntenünk. Ha elrontunk valamit, nem mondhatjuk, hogy mások tették. Nagy figyelemmel kell gazdálkodni. Takarékosan, gazdaságosan. mert mindenért mi fizetünk. Ugyanakkor bátrabban és kezdeményezőbben is. Fagyártmányokat készítenek Az utóbbi kijelentésre vall például az is, hogy a bognárműhelyben hintók gyártását kezdték meg. Természetesen rendelésre, keresik a kapcsolatot a gyárakkal, hogy különböző fakészí tanén yekie kaphassanak megrendelést Mivel jelentős erdővel rendelkezik a szövetkezet, a faanyag előteremtése könnyebb. Az elképzelések, tervek helyesek. Már az új gazdaság- irányítás szellemében fogantak. — Olvastak már ezekről a kérdésekről? — Szinte semmit — hangzik a válasz. Vida Emil azonban átveszi a szót. — Amíg ilyen árrendszer lesz, a mezőgazdaság nem lábalhat ki a betegségből — magyarázza, s szenvedélyesen bizonygatja példákkal az igazát. Agráregyetemre jár, s most foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Nincs könnyű dolguk a nagylóci termelőszövetkezeti vezetőknek. Bonyolult, összetetten jelentkező kérdéseket kell megoldaniuk. Az jó, hogy lelkesedésből nincs hiány. Nem úgy mint munkaerőből. Szerencse, hogy mindannyian azok közé tartoznak, akik számolnak, mielőtt elkezdenék valaminek a megvalósítását. Mert a jövőben nem megy másként. Aki nem számol, elveszti a csatát. Pádár András betakarításáról Mind a mezőgazdaság, mind a cukoripar érdekei megkívánják, hogy a nagy meny- nyiségű termést szervezetten, kellő körültekintéssel, úgy takarítsák be, hogy abból rendeltetésének megfelelően minél több cukrot lehessen gyártani. Köztudomású, hogy a kiszedett cukorrépa gyökere 80 százalékot meghaladó vizet tartalmaz, tehát helytelen kezelés vagy tárolás következtében a benne lévő cukor mennyiségében lényeges veszteségek állhatnak elő. A cukorgyárak répatermelési felügyelői már korábban megállapodtak a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy naponta melyik telepen menynyi cukorrépát vesznek át. Feltétlenül fontos, hogy e megállapodásokat a termelő- szövetkezetek is betartsák és csak annyi cukorrépát szedjenek fel, amennyi a folyamatos szállításhoz elengedhetetlenül szükséges. A hűvösebb idők beálltáig, október közepéig a kis kupacokban tárolt répa súlyából naponta egy százalékot meghaladó mennyiséget is veszíthet. A súlyveszteséggel arányosan cukorveszteség is keletkezik. Október közepétől, tnikor már a nappali felmelegsedé- sek mérséklődnek, a répa. „beérik”, ekkor a prizmázás is megkezdhető. Erre a cukorgyár felkészült és ettől az időponttól már feltétlenül szükséges, hogy a cukorrépa szedését a rendelkezésre álló munkaerő teljes igénybevételével folytassák, úgy hogy a felszedés november közepéig, az átadás pedig legkésőbb november 20-ig meg- 'üörténijen. A cukorrépát a zöld, eleven levelek töve alatt kell egyetlen vágással lefejelni, hogy a zöld levélkorona egv- ben maradjon, de a legrégibb levelek helye (levólszar nélkül) a répa nyakrésze felett még a fejlett répagyökéren maradjon. A kupac helyét gaztól, levéltől gereblyézel tisztítsák meg, hogy a fejelt répa már tiszta helyre kerüljön. Arra törekedjenek, hogy minél nagyobb tíz mázsán felüli kupacokat rakjanak, mert nagy tömegben a fony- ■nyadás veszélye kisebb, a járműre történő felrakás könnyebben megy. Előfordul, hogy a szedés során több répa megsérül, vagy* már betegen kerül ki a földből, ezeket a répáikat az ép, egészséges répától elkülönítve, külön kupacokban tárolják és külön adják át. Végül, arra törekedjenek, hogy az egész évi munkájuk gyümölcse épségben, jó minőségben kerülhessen betakarításra és feldolgozásra Kunsay Imre mezőgazdasági mérnök Hatvani Cukorgyár Különleges talajjavító eszközt készít a Pásztói Gépjavító állomás Az agráregyetem talaj művelési kísérlete a pásztói Beke Tsz-ben A Gödöllői Agráregyetem növénytermesztési tanszéke a nógrádi talajok jobb hasznosítására kísérletet kezd a pásztói Béke Tsz kötött talajain. Nógrád megye ás a pásztói járás talajtakarója nagyrészt az anyag, a bemosódásos barna erdőtalaj és a Ramann- féle barna földek altípusaiból tevődik össze. Ezek középső, felhalmozódási szintje erősen tömődött. Az ilyen talajoknál a fizikai talajjavítás, másképpen: az altalajlazítás kedvezőbbé teszi a „porozi- tás viszonyokat”, a vízgazdálkodást és szabadabb utat enged a gyökér fejlődésének. Ezek a talajrétegek nitrogénben különösen szegények, Ugyanis a feltalajra szórt nitrogén műtrágyák — a legújabb izotópus vizsgálati eredmények alapján — alig néhány centiméterre mosódnak csak az alsó talajszintekbe. .. Ezeket népies nyelven vizes nitrogén-éhes talajoknak is szokták nevezni. Az agráregyetem kísérlete arra irányul, hogy az altalaj- lazítással egy menetben nitrogén tartalmú műtrágyát is szórnak a tömődött szintbe. Ezt az altalajlazítóra szerelt műtrágya szórót a Pásztói Gépjavító Állomás műszaki kollektívája készíti el és bocsátja a kísérletezők rendelkezésére. Ezzel a módszerrel most ősszel mintegy hat holdon végzik el az altalajlaz:- táet műtrágyázással egybekötve. A kísérletről a szerződés t a termelőszövetkezet és az agráregyetem a napokban kötötte meg. A kísérlet kedvező eredményei esetén a módszert fokozatosan elterjeszti k. Ezzel a módszerrel a gyökér fejlődését a mélyebb talajrétegek felé lehet irányítani, ahol a talaj-nedvesség felhalmozódik. A több víz és tápanyag kedvezően hat a különféle kultúrák fejlődésére és terméshozamára, azonkívül tovább mérséklődik az eróziónak kitett területek pusztulása. szeretnénk. Exportra is szállítanak Az állattenyésztés fejlesztésének, különösen a hizlalásnak azonban jelentős akadálya az évek óta ismétlődő ab- rakihíány. A főállatte- nyésztő, dr. Szita István nem is állhatja meg szó nélkül a főagronómus megjegyzéseit. — Nem rosszak sertéshizlalási eredményeink, azonban mégis a felszámolás gondolatával foglalkozunk, mert évente nyolc, tíz vagon hiányunk van abrakból. Szép a termelőszövetkezet sertésállománya. A gondozók munkáját dicséri, hogy tizenhat kilós átlagsúllyal választ- iák le a malacokat. Nyolc hö- - nap alatt érik el a száztíz kilót. Az idén kétszázötven hízott sertés leadására kötöttek szerződést, azonban ennek a dupláját teljesíthetnék — ha lenne elegendő abrak. — A hizlalás rovására tenyésztünk a jövőben ^ — mondja a főállatteny észtó. Mivel igen jók és fajtiszták a kocáink, sürgősen beszerzőnk egy Cornwald elit kant, s a szaporulattal ellátjuk az igénylő gazdaságokat. Jól számítanak. A lehetőségek, adottságok alapján változtatnak a szarvasmarha- tenyésztésen is. Itt is csökken a hizlalás, de szeretnénk több tejeit előállítani. Jelenleg a hizlalás a kifizetődőbb — exportra is szállítanak —, de később mégis a tej lesz a nagyobb üzlet. Ennek is vannak azonban feltételei. A gyengén tejelő tehénállományt ki kell cserélni, s építeni kell egy százférőhelyes istállót. Minden vezető kötelessége... Beszélgetés a fiatalok érdekvédelméről • „A kormány a Magyar Ifjúsági Szövetséget az egész magyar fiatalság képviselőjének tekinti, és ezért felhívja a minisztereket, a Miniszter- tanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetőit, a tanácsok végrehajtó bizottságait, a vállalatok, iztémények és egyéb állami szervek vezetőit..., hogy a döntésük alá tartozó és az ifjúságot érintő minden ügyet a KISZ-szervezestekkel tárgyaljanak meg.” (A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1087/1957. számú határozatából). E kormányhatározat szellemét és az ifjúsági szervezet nemrégiben (kiadott Állásfoglalását — amely a többi között szól a fiatalok érdekvédelméről is — követve a KISZ megyei bizottsága létrehozta a megyei érdekvédelmi bizottságot. Mit jelent ez? Szó sincs arról, hogy a KISZ ezután valamiféle „nemzeSóki vitát” akar újra és újra élesztgetni, ebből következve helytelen lenne feltételezni: osztálypolitika helyett a jövőben — „nemzedéki politikát” folytat. .. Az Állásfoglalásban szó van arról, hogy ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan része és ezért hibái, eredményei is nem önmagában, hanem a társadalom mindennapi életében gyökereznek, A fiatalok érdekvédelme alatt nem fiatalok és öregek harcát,- hanem a régi és az új küzdelmét lehet és kell érteni. Érdemes idézni Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának szavait. A fiatalok érdekvédelméről így szólt: — Ebben az esetben a kérdés nem az, hogy ki ellen védjük a fiatalt, hanem hogy kit védünk és miért! — Erre a miértre kerestük a választ, amikor Kálovits Gézától, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának titkárától megkérdeztük: — Milyen meggondolások alapján hozták létre a megyei társadalmi érdekvédelmi bizottságot? — Szükség volt a bizottságra. A KISZ érdekvédelmi tevékenysége az érvényben levő jogok és határozatok ellenére nem fejlődött kielégítően. A kormány 1087/1957. számú határozatát az állami, gazdasági és társadalmi vezetők egy része nem hajtja végre, nem tekinti a KISZ-t az ifjúság képviselőjének, ugyanakkor a KISZ-szervezetek jó része mellékes feladatnak tartja a fiatalok érdekvédelmét... A most alakult bizottság célja, hogy a lehetőségekhez mérten, a körülmények figyelembe vételével törekedjék a társadalmi és az egyéni igények összehangolására. A gondolat, de maga a bizottság létrehozása sem teljesen új. Más megyékben és elsősorban a fővárosban évek óta működik hasonló társadalmi szerv — eredményesen. — Milyen feladatokat vállal magára? — Az ifjúság három rétegének, az ifjúmunkások, a középiskolások (szakmunkástanulók), valamint a parasztfiatalok problémáival foglalkozik. A fiataloknak érdeke, hogy a társadalom, amelyben élnek fokozatosan erősödjék, a munka és a tanulás körülményeit az állandó javulás jellemezze. Természetesen a társadalomnak is vannak érdekei. A fiatalok igényeit ezen belül kell figyelembe venni, bár sajátos voltuk miatt gyakran gondot okoz a kielégítésük. Ide tartoznak: a továbbtanulási lehetőségek, a tanulás feltételei és körülményei, a különböző diákszociális gondok, az elhelyezkedés problémái, az ifjú házasok lakásgondja, a szakmunkások bérezése, a fiatal műszaki és agrárértelmiség megbecsülése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. .. A társadalmi érdekek és az ifjúság egyes rétegeinek igényei között gyakran adódnak ellentmondások. A KISZ és a megyei érdekvédelmi bizottság feladata éppen az ellentmondások feltárásában, és az illetéke^ szervek bevonásával, az ellentmondások felszámolásában van. Ugyanakkor kötelessége fellépni a túlzott igényekkel szemben is... — Foglalkozik-e a megyei érdekvédelmi bizottság a fiatalok lakásgondjainak enyhítésével? — Elsősorban a KISZ-la- kásépítési akción belül teszi ezt. Az eddigi gyakorlat, a balassagyarmati példa ugyanis azt bizonyítja, hogy a ma még súlyos lakásgondoktól való szabadulás egyik lehetősége az a fajta közös építkezés, amely a különböző szervek hatékony segítségét is jelenti. Az érdekvédelmi bizottság feladatának tartja, hogy Balassagyarmathoz hasonlóan a megyeszékhelyen is minél előbb felépüljenek az első ifjúsági lakóházak, ezért minden segítséget megad — a szervezést és a lebonyolítást illetően — az építkezésben résztvevőknek. — A megyei érdekvédelmi bizottság létrehozása csak az első lépés. Rövidesen megalakulnak a járási és városi szintű érdekvédelmi bizottságok is. A területi szervek előnye, hogy közelebb lesznek az ..élethez”, közvetlenül nyújthatnak segítséget a munkásifjúság olyan természetű panaszainak intézésében, amelyek a törvényben előirt jogok, a munkavédelmi előírások. a munkaruha és egyéb kedvezmények mellőzéséből adódnak. Ide tartozik a fiatal nők és családanyák érdekvédelme is. — Milyen segítségre számíthatnak a területi érdek- védelmi bizottságoktól a parasztfiatalok? — Közismertek azok a gondok, amelyek jelenleg a parasztifjúságot foglalkoztatják. Az érdekvédelmi bizottságok az eddiginél jobban ösztönzik majd a fiatalokat a vidéken tapasztalható hibák feltárására, azok őszinte bírálatára. Nem nyugodhatunk bele, hogy a mezőgazdasági munkában szakmát tanult fiatalok — azért, mert a termelő- szövetkezetek vezetői sok helyen ma még előnyben részesítik a gyakorlattal rendelkező, de képzetlen dolgozókat — az iparban segédmunkásként vállaljanak munkát. A területi érdekvédelmi bizottságok továbbítani fogják az illetékeseknek a fiatalok jogos panaszait és a politikai, társadalmi szervekkel együtt keresik a megoldást. A megyei érdekvédelmi bizottság amellett, hogy a hétfői napokon fogadja a panaszos fiatalokat — feladatául tűzte ki a területi érdekvédelmi szervek segítését, irányítását is. A bizottság a jövőben mindent megtesz, hogy a hozzá fordulók jogos panaszait minél előbb orvosolják. Munkáját a beszélgetés elején idézett kormányhatározat érvényesítésére irányuló törekvés hatja át. P. L.
