Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-11 / 267. szám

2 NOSBÄC 1966. november 11. péntek A megyei pártértekezlet tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról ) Sümegi János. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, A SZÉCSÉNYI TER- MELÖSZÖVETK EZET ELNÖKE Mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozva elmondotta: a szocialista átszervezés forra­dalmi változást hozott a ter­melésben, a parasztság éle­tében. A nagyüzemekben le­hetővé vált a hozamok növe­lése. Ezután a szécsényi járás, a szécsényi Rákóczi Tsz ered­ményeiről, gondjairól beszélt. A járás termelőszövetkezetei az elmúlt években mindig több kenyérgabonát termel­tek a megyei átlagnál. Az idén holdanként 12 mázsa bú­zát, 220 mázsa cukorrépát ta­karítottak be. Most az a cél, hogy a búza terméshozama a járás termelőszövetkezeteiben elérje a 13 mázsát. Hozzászólása további részé­ben a járás mezőgazdaságá­nak problémáiról szólt. Mint mondotta, a szécsényi járás­ban viszonylag több a gyen­ge termelőszövetkezet, mint máshol. Ennek okai: a köz- gazdasági adottságok kedve­zőtlenek, és nem sikerült min­denütt megszilárdítani a ve­zetést. s a közös gazdaságok egy része munkaerőhiánnyal küzd. A fiatalok többsége az ipar­ban dolgozik, s az elmúlt években csak azoknak a szö­vetkezeteknek sikerült vissza­hozni őket, ahol jók az ered­mények, biztos a jövedelem. A továbbiakban a termelő- szövetkezetekben dolgozó nők szerepéről, az alkalmazottak munkájáról beszélt. Ahogy mondotta, a gazdaságokban olyan légkört kell kialakítani, hogy az alkalmazottak ugyan­úgy magukénak érezzék a kö­zöst, mint a szövetkezeti ta­gok. Elemezte a termelőszö­vetkezetekben meghonosodott bérezés, jövedelemelosztás for­máit és javasolta: ahol arra lehetőség és mód kínálkozik honosítsák meg a garantált bérezést. Befejezésül az úgynevezett hetes törvény módosítására tett javaslatot. Mint mondot­ta, jelenleg már nem fejezik ki a termelőszövetkezetek, a közös tevékenység lényegét. Tisztázni kellene a tagok és az alkalmazottak viszonyát, a föld tulajdonjogát, a termelő- szövetkezetek, és a termeltető vállalatok közötti viszonyt. ba. Jelenleg már 200 fiatal dolgozik a gazdaságban, kö­zülük 80 szakmunkástanuló. Erős a KISZ-szervezet, jók a kulturális lehetőségek. A gazdaságszervezéssel kap­csolatban hangsúlyozta: hely­telen a gazdasági és a politi­kai munka merev széttagolá- sa. A jó politikai munkának és gazdasági irányításnak má­zsákban és tonnákban kell jelentkeznie. Arra törekszenek, hogy a pártvezetőség perspek­tívát nyújtson a tervár vég­rehajtásához, segítsen, hogy a tagság részleteiben is megis­merje, magáévá tegye a cél­kitűzéseket. Ehhez azonban mindenekelőtt okos politikai munka, az alapszervezetek új stílusú tevékenysége szüksé­ges. Fontos, hogy a gazdasági vezetők ne dobják át az úgy­nevezett „kényes kérdéseket” a pártvezetésnek, és ne vezes­senek szemellenzősen. Le­gyenek • képzettek gazdasági­lag és politikailag. Ebben az esetben jut majd idő, hogy a pártszervezetek többet foglalkozzanak az em­berekkel. Végül a palotási víz­tároló építkezéséről szólt. El­mondta, hiányzik az összhang a tárolót építő vállalatok munkájából, s ez veszélyezteti a feladat teljesítését. ifjúsági szervezetének jelentős a feladata ék a felelőssége az egész ifjúság nevelésében. Ennék tudatában állandóan keressük, kutatjuk azokat a formákat, módszereket, ame­lyék biztosítják a hatékonyabb nevelő tevékenységet. Végül a KISZ befolyásá­nak növelésével foglalkozott. Hangsúlyozta: az ifjúsági szervezet munkájában mu­tatkozó gyengeségek, fogyaték kosságok okai nem abban rej­lenek, hogy a különböző ifjú­sági rétegek — munkás, pa­raszt, diák, értelmiségi — egységes ifjúsági szervezethez tartoznak. Egyes kritikusok ugyanis a ténylegesen megle­vő gondokat az egységes if- túsági szervezet létével ma­gyarázzák. — Mi ezekkel nem értünk egyet. Azt tartjuk, hogy céljaink megvalósítását nem a rétegszervezetek, ha­nem a rétegek sajátosságait jobban figyelembe vevő po­litikai munka segíti elő. Csontos József, A BANYAGÉPGYÁR FŐMÉRNÖKE JVa&y Imre, A MÁTRA NOVAki BÁNYAÜZEM PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK TIT KÁRA Déesi Xwi^mondné, A BUDAPESTI KÖTÖTTÁRUGYÁR BALASSAGYARMATI TELEPÉNEK PÁRTTITKÁRA Felszólalásában arról szá­molt be a pértértekezlefcnek, mennyit fejlődött a megye második városának élete. Majd a foglalkoztatást érintve el­mondotta: amióta Budapest­hez tartoznak, üzemük létszá­ma 174-tól 400 főre emelkedett. A fejlődés tovább folyik, 1969-ben 900, 1972-ben pedig 1200, főleg női dolgozó talál majd megélhetést áz új gyár­ban, amelynek létesítésére 70 millió forintot fordít államunk: Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy a városiban és a környe­ző községekben megoldódjék a nők foglalkoztatottsága. A továbbiakban a párt- aiapszervezet számbeli gyara­podásáról, az oktatásban elért eredményekről szólt, majd megemlítette azokat az oko­kat, amelyek akadályozzák a nők bevonását a közéleti te­vékenységbe, a politikai mun­kába. A megyei vezetéstől se­gítséget kért a közlekedési problémák megszüntetéséhez, örömmel közölte, hogy a kongresszusi versenyben vál­lalásukat túlteljesítették, s a negyedik negyedévben a vál­lalt 89 százalék helyett 92 százalékban termelnek) első­osztályú árut. Bevezetőben a gyár eredmé­nyeiről beszélt. Mint mondot­ta a rendkívül mostoha kö­rülmények között dolgozó üzemben a magyar bányagép­gyártás termékeinek 25 száza­lékát állítják elő. Negyven- milliós állóeszköz-értékkel évente 140 milliós értéket gyártanak. A szakemberképzés fontos­ságáról, majd a Bányagépgyár előtt álló feladatokról szólt A szállítóberendezések és a bányabiztosító elemek gyártá­sa képezi a jövőben is a gyár­egység feladatát. Megemlítette, hogy a gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben olyan szervektől, intézetektől kell véleményt, javaslatot kérniök, aikik a gyakorlattól elszakad­tak, nem ismerik a való hely­zetet A hosszú ideig húzódó viták, nézeteltérések hátráltat­ják a munkát Tavaly a Bá­nyagépgyár elnyerte az élüzem címet Az idei eredmények is arra engednek következtetni, hogy megtartják a kitünte­tést. Éves exporttervükel ok­tóber 1-ig teljesítették, s ezek­ben a napokban már a 40 százalékkal megnövelt jövő évi exporttervek előkészíté­sén dolgoznak. Végezetül a gazdaság-irányí­tás reformjáról beszélt. Kísér­letképpen már az idén is al­kalmaztak néhány módosítást. Csökkentették az előírt mu­tatók számát, és ennek ked­vező hatása már az idei ter­melésben is érvényesült. Ja­vasolta, jövőre szélesítsék a bevezetésre kerülő új intézke­dések körét és csökkentsék azokat a mozzanatokat, ame­lyek káros hatással vannak a gépgyártásra. Mint mondotta, a Bányagápgyárban munkabi­zottságok dolgoznak, vizsgál­ják a mechanizmus bevezeté­sével összefüggő kérdéseket. Elképzeléseiket széles körben megvitatják. Hangsúlyozta a párt- és gazdaságvezetők nö­vekvő felelősségiét, a népgaz­dasági és egyéni érdekek összehangolását. Egyetértett a pártértekezlet beszámolójával, s hangsúlyoz­ta, hogy a megyei pártbizott­ság helyesen és követkerete­sen valósította meg a VIII. kongresszus határozatainak megyénkre vonatkozó részét. Elmondta: a mátranováki üzem kommunistái és dolgo­zói véleményükkel, munká­jukkal megerősítették azt a helyes javaslatot, hogy a párt politikája továbbra is a VIII. kongresszus irányvonalát kö­vesse. Biztosította a pártérte­kezletet arról, hogy az üzem Kandúr Károly, A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA Pete Imre, A PALOTÁS- EGYESÜLT TERMELŐSZÖVETKEZET PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA Elismeréssel szólt a pártér­tekezlet beszámolójáról, amely reálisan és nyíltan feltárta eredményeinket és hibáinkat. Beszélt a termelőszövetkezet egyesülésének történetéről. Hangsúlyozta, hogy az egyesü­lés előtt a következő három feladatot tűzték maguk elé: a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme ne csökkenjen, a népgazdaság ne károsodjon és növekedjen a közös gazdaság összvagyona. Ezeket már az első évben sikerült teljesíteni. A tagok évi jövedelme 16 600 forintra emelkedett és ehhez jött még az ötezer forint ház­táji jövedelem. Ugyanakkor 22 millió forint értékű árut ad­tak el a népgazdaságnak. Ki­emelkedő eredményt értek el kenyérgabonából. A 17 mázsás holdankénti átlagtermésből 13 mázsát adtak át az államnak és a hústermelésből hol­danként 65 kilogrammot ér­tékesítettek. A további cél, hogy holdanként elérjék a 100 mázsás húsértékesítést. A ter­melőszövetkezet tiszta vagyo­na egy év alatt ötmillió fo­rinttal emelkedett.. Foglalkozott a pást vezető szerepével, a tudatformálással és a gazdasági szervező, irá­nyító munka tennivalóival. Ki­fejtette, hogy a párt vezető szerepe ott és úgy érvénye­sül, ahol és ahogy a párt po­litikája megvalósul. Helyes a párt politikája, azonban a jó végrehajtás érdekében rend­szeresen nyújtsanak tájékoz­tatást a párttagoknak és a pártonkivülieknek. Beszélt azokról a helytelen nézetek­ről, amelyek a termelőszövet­kezetben, a párt vezető szere­pének érvényesülésével kap­csolatban felmerülnek. Utalt rá, hogy a négy községből egyesült palotási termelőszö­vetkezetben mindenkit a vég­zett munkája alapján ítélnek meg. Eredményeikkel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a szo­cialista brigádmozgalomban náluk 29 munkacsapat, 390 taggal vesz részt Megváltozott a munkaszed lem, az emberek viselkedése. Nagy gondot for­dítanak arra, hegy minél több fiatalt vonjanak be a mumká­A megye úttörői, kiszistái nevében köszöntötte a pártér­tekezlet minden résztvevőjét és jelentette, hogy a KISZ- akcióiban a gyermekek és a fiatalok a nemes tettek egész sorát hajtották végre. Az év elején elfogadott akcióprog­ramjaikat a IX. pártkomgresz- szus tiszteletére újabb fel- adatokkat bővítették. Ennek eredményeképpen a KISZ- szerve retekben pezsgőbb az élet, élénkült a politikai mun­ka, ötletes kezdeményezések születtek, nőtt az öntevékeny­ség. A politikai, kulturális és sporttevékenység fellendíté­sével egy időben a gazdasági építő munkában is számos hasznos kezdeményezés és siker született Az egyhá- zasdengelegi és a varsá­nyi tsz-fiatalok becsü­lettel teljesítették vállalá­saikat. Több mezőgazdasági ifjúsági munkacsapat tűzte célul a szocialista cím elnye­rését. Két ifjúsági brigád már a cím birtokosa, tíz kollektíva pedig küzd érte. Az elmúlt években a me­gye ifjúságának erkölcsi-po­fi okai egysége tovább erősö­dött Túlnyomó többségük bí­zik a pártban, politikáját nemcsak elfogadja, hanem cselekvőén támogatja. Így járul hozzá nagy céljaink megvalósításához. A párt gondoskodását különösen a pártvezetőség-választások, a kongresszusra való készülő­dés során érezték a fiatalok. A támogatást továbbra is ké­rik, különösen a középszinten dolgozó pártszervektől és az alapszervezetektől. Ezután a fiatalok foglal­koztatásának és pályaválasz­tásának néhány kérdéséről szóit. Mint mondotta, az el­helyezkedési lehetőség a kö­vetkező négy-hat évben ked­vezőtlenebb lesz a korábbiak­nál. A megye iparának, mező- gazdaságának fejlesztési irá­nya, jellege és mérete körvo­nalaiban már kialakult. En­nek ismeretében várható, hogy a fiatalok egy részét a megyében nem tudjuk foglal­koztatni. Ezért most különö­sen fontos, hogy minden ille­tékes állami, gazdasági, moz­galmi szerv és a KISZ is többet tegyen a várható fog­lalkoztatási gondok enyhítése érdekében. A több műszakra való áttérés, a négy- és hat­órás munkahelyek számának növelése, a készregyártás fo­kozása, a hulladék- és selejt- anyagok üzemszerű feldolgo­zása, a bedolgozási rendszer szélesítése, a mellék- és kise­gítő-, valamint a feldolgozó üzemágak fejlesztése a meg­oldás egyik módja. Tekintet­tel megyénk nehézipari jelle­gére egy női munkaerőt fog­lalkoztató nagyobb könnyű­ipari üzem telepítése segítene. Foglalkozott még a pálya- választási tanácsadás, a pá­lyára irányítás hibáival, gyengéivel, a jelentkező helytelen nézetekkel. Meg­említette, hogy a fiatalok kö­rében még mindig nagy az íróasztal, a fehér köpeny va­rázsa és ez leggyakrabban a szülői szemlélettel függ ösz- sze. Az ifjúságról, annak egyes rétegeiről sok és néha éles vita folyik. Helyes és jó do­log ez. Kellenek a viták. Egy részüket lezárni sem lehet, mivel a nevelés állandó fo­lyamat. S míg fiatalok lesz­nek, vitatkozni kell fejlődé­sük ellentmondásairól. A KISZ nem a hasznos és szük­séges viták, hanem az olyan szemléletű eszmecserék ellen van, amelyek mellékvágányra terelik a fiatalokat, végletes megállapításokát, következte­téseket eredményeznek. A fia­tal nemzedék nem zárt lom­bikban nő fel, hanem a tár­sadalmi élet mindennapi va­lóságában. Ez pedig nem mentes az ellentmondásoktól. A kor, amelyben élünk, átme­neti jellegű, s ez elkerülhe­tetlenül rányomja bélyegét az ifjúságra. Ez a fiatalok gondolkodásában, magatartá­sában olykor valóban nehe­zen elviselhető és megenged­hetetlen formában tükröző­dik. A KLSZ-nek, mint a párt kommunistáinak, dolgozóinak lelkes támogatására számít­hatnak. Ezt bizonyítja a kong­resszusi munkaversenyben el­ért jó eredményük is. Az elmúlt négy évben a megyei pártbizottság és az alapszervezetek munkájára is jellemző volt a gazdasági élet elemzése, az alaposabb ideo­lógiai munka. Mátranovákon a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása érdekében a pártszervezetek néha operatí­van is beavatkoztak a gazda­sági célkitűzések megvalósítá­sába. Sokszor a gazdasági ve­zetők munkáját végezték. Ez ugyan növelte a pártszervezet tekintélyét, azonban a párhu­zamosság károsan befolyásol­ta az alapszervezetek politikai tevékenységét. E módszer csökkentette a gazdasági ve­zetők önállóságát és felelőssé­gét. A továbbiakban foglalkozott a gazdasági irányítás reform­jával kapcsolatos kérdésekkel Tapasztalatuk szerint több helytelen nézet jelentkezik ?zzel kapcsolatban. Erek meg­büntetése érdekében fontos­nak tartják, hogy az új gaz­dasági irányítás lényegét min­denekéi ott azokkal a vezetők­kel, elvtársakkal kell alapo­san megvitatni,' megértetni, akik hivatottak e határozat elfogadtatására, végrehajtatá­sára. Ezután a pártmunka jobb megszervezéséről, a hatéko­nyabb közgazdasági propa­ganda fontosságáról szólt. Nagyobb segítséget várnak a tröszti pártbizottságoktól. Szeretnénk elérni — mondot­ta —, hogy a gazdaságosság tokozásának módszereiről kapjunk útmutatást, ne csak irányelveket és általános megjegyzéseket. A tevékeny­ség javításához szükséges az üzemi pártbizottság önállósá­gának fokozása. Hozzászólása végén a nóg^ rádi szénbányászat helyzeté* r«I szólt- A kommunisták és a bányák nevében kérte, hogy a szénbányászat jövőjé­vel foglalkozó párthatároza­tokat a múlt tradícióinak, a jelen eredményeinek és a jö­vő törekvéseinek figyelembe vételével hajtsák végre. Alles János, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJA, A FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Felszólalásában a párt fe­gyelmi munkáról tájékoztatta a küldötteket. Hivatkozott a VIII. kongresszus határozatá­ra, amely szerint a párt fon­tos feladatának tekinti, hogy általánossá tegye az emberek közötti kapcsolatok új szabá­lyait, a szocialista erkölcs normáit E feladatok végre­hajtásában rendkívül jelen­tőséggel bír a kommunisták példamutatása. A továbbiakban hangsú­lyozta: a fegyelmi munka igen- fontos eszköze a párton belüli nevelő munkáinak. Azt is tükrözi, hogy a feladatok megoldása során a párttag* ság körében milyen mérték­ben jelentkezik, hogyan hat a marxizmus—leninizmustól ide­gen szemlélet, eszmei áramlat és gyakorlat. Szólt arról, hogy határozottan fellépett a fegyelmi bizottság a burzsoá maradványok, a társadalmi tulajdon elleni vétség, az ön­zés, a karrierizmus, a hata­lommal való visszaélés ellen. A fegyelmi munka is hozzá­járult ahhoz, hogy az elmúlt tíz év alatt a megye kommu­nistáinak eszmei-politikai és cselekvési egysége erősödött Részletesen elemezte a fe­gyelmi felelősségrevonások számát okait A fegyelmi vizsgálatok, büntetések azt mutatják, hogy a párttagság egy részénél még hat a kis­polgári életszemlélet Ezért a pártszervezetek)ben folyó ne­velő munkának fontos része a múlt eszmei maradványai­nak felszámolása. A felelős­ségre vont elvtáreak között, viszonylag magas az Ipari munkások aránya. Ez abból adódik, hogy az üzemekben levő pártszervezetek aktívab­ban foglalkoztak a párttagok nevelésével, tudatuk formálá­sával. Elmondotta, hogy a fegyel­mi munka javult, azonban még mindig nem fordítanak az alapszervezetek kellő gon­dot a megelőzésre.’ Ennek ja­vításával sok párttagnál ele­jét lehetne venni a téves szemlélet kialakulásának. Ese­tenként a pártszervezetek elnézik, hogy a Központi Bi­zottság és a megyei pártbi­zottság határozatait egyesek (Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom