Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-10 / 266. szám
2 NÖGRÁD Í?W november 10. csütörtök legkeztiíe munkáját a (Folytatás az 1. olda.lról) paraszti munkának és alakítsuk ki a helyesebb bérezést. Hasonló fontosságú feladat a nők foglalkoztatósa a termelőszövetkezetekben, kellő megbecsülésük, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv betartása. megfelelő foglalkozás a női munkacsapatokkal és a szocialista brigádmozgalom fejlesztése. Az ideológiai és kulturális feladatokról szólva Jedlicska elvtárs többek között elmondotta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezekre a kérdésekre. A pártmunkában kapjon nagyobb helyet az eszmei-ideológiai tevékenység, a tudat- formálás. Az élet követeli ezt tőlünk, úgy, hogy az ideológiai és a gazdasági feladatok a termelés és az öntudat helyes arányban találkozzanak, mindennapos munkánkban. Megítélésünk szerint a szocializmus felépítésének legfontosabb kérdései lesznek majd ezek a következő időszakban. Az emberek magukénak vallják a kongresszus irányelveit Ezután Jedlicska elvtárs foglalkozott a párt belső helyzetével. Elmondotta, hogy a VIII- kongresszus óta igen nagy fejlődést értünk el a fontosabb politikai kérdések megértetésében, magyarázásában. Az emberek magukénak vallják a kongresszus irányelveit és fontos, hogy a jövőben a kommunisták még jobban betöltsék élenjáró, példamutató feladatukat, és a párt vezető szerepe megfelelően érvényesüljön. Ezután Jedlicska Gyula elvtárs arról beszélt, hogy a közügyekben való részvételben egyeseknél közömbösség mutatkozik. Csupán elfogadják, de nem magyarázzák helyesen mindennapi életünk alapvető kérdéseit. Teszik ezt azért, mert nem értik, vagy csupán télig értik a feladatokat, bizonytalanok, képzetlenek, sértődöttek stb. Harc a sablonok és a formalizmus ellen A párton belül egyre inkább foglalkozzunk azzal, milyen munkastílussal dolgozzunk tovább a következő időszakban. Amikor legutóbb nálunk járt Kádár elvtárs, biztatott bennünket, hogy még következetesebben harcoljunk a sablonok, a formalizmus, a szó- csíjÁés, a tunyaság ellen. Már eddig is tettünk határozott és jelentős lépéseket felszámolásukra, a következő időben még fokozottabb figyelmet kell fordítanunk ezekre a kérdésekre. Célunk, hogy időnkkel ésszerűen gazdálkodva, a feladatok megoldását jól megszervezve tovább növeljük pártunk szerepét és jelentőségét. Mindenképpen tegyük túl magunkat a haladást akadá- lj'ozó, sablonos munkán. a megszokáson, és az eddigi, helyes munkamódszerek továbbfejlesztésével javítsuk tevékenységünket. Kádermunkánkat pozitívan ítélhetjük meg. Sok fiatal káder nőtt fel az idősebbek mellett, és hasznos tapasztalatokra tettek szert. Ezzel a gárdával kell megoldanunk a következő időszak feladatait, fel Sell készíteni őket az egyre növekvő, és még bonyolultabb feladatokra. Jelentősen fejlődtek tömegszerkezeteink Egyesek — tévesen — úgy vélekednek, hogy a gazdasági mechanizmus reformjából fakadóan majd jönnek az új emberek. Tudomásul kell venni. hogy nincsenek „új emberek^. Kifejlődtek ugyan új dolgozók az aktív, régi gárda mellé, de ennek a jelenlegi, a legtöbb áldozatot vállaló, régi gárdának kell célkitűzéseinket, megvalósítania. Az ügyünfchöe való helyes hozzáállás, a politikai meggyőződés, a vezetésben megmutatkozó helyes emberi tulajdonságok, a szervezési készség jellemzi kádereinket Tömegszervezeteink az utóbbi években jelentősen fejlődték és lépést tartottak napjaink feladataival. A lehetőségeket azonban nem aknázták ki i megfelelően. A következő időszakban dolgozzanak még aktívabban és nagyobb önállósággal. Pártszervezeteink ne végezzék el helyettük a feladatokat, és a tömegszervezetek ne azokat a tömegeket mozgósítsák munkájuk során, melyeket a pártszervezetek. Nagymértékben javult az egészségügyi helyzet A-zt szokták mondani, hogy a tömegszervezetekkel szemben nálunk magas a mérce. Ez a’ megjegyzés akkor helyes, ha arról beszélünk, hogy még következetesebben kell dolgozniuk és nagyobb aktivitást kell tanúsítaniók az ügyek intézésében. Ugyanis a megye lakosságának kulturális, egészségügyi, gazdasági és társadalmi viszonyai sokkal mostohábbak voltak a felszabadulás előtt, mint — például — a dunántúli megyékben. Az utóbbi időben sikerült néhány kérdésben elérni az országos szintet. Egy ilyen folyamatban többet kell tenni annak érdekében, hogy fejlődésünk megfelelő ütemű legyen. Az imperializmus agresszivitása fokozódik Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártértekezletünk olyan nemzetközi helyzetben ülésezik, amikor az amerikai imperializmus agresszivitásának hatására fokozódik a feszültség. A Vietnami Demokratikus Köztársaság barbár bombázása, a békés lakosság pusztítása, beavatkozás egy szaba dsá gszerető nép be’ügyei- be, a háború kiszélesítésének veszélyét foglalja magában. Sajnos a nemzetközi kommunista mozgalomban meglevő vita, a kínai vezetők, sza- kadár, szovjetellenes tevékenysége nehezíti a szocializmus és a béke erőinek összefogását az imperializmussal szemben. A Magyar Szocialista Munkáspárt — látva ezt a helyzetet — azon fáradozik, hogy elősegítse a marxista— leninista erők tömörülését, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének biztosítását. Törekvésében abból indul ki, hogy szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lehet soha. A Szovjetunióhoz való viszony ma is sarkköve annak, hogy marxista—leninista politikát valósítsunk meg. Ebben a kérdésben nincs helye ingadozásnak. A Szovjetunió gazdag történeti tapasztalatai, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyvenkilenc év bizonyítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja élenjáró párt, példaképünk és tanítómesterünk. Pártunk összeforrott a néppel Kedves Elvtársak! Tíz éve alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány. A kommunisták, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió segítségével — véget vetettek az ellenforradalmi lázadásnak. A tíz év alatt elért eredmények bizonyítják, pártunk összeforrott a néppel. Társadalmi, gazdasági, kulturális életünk a magyar nép történetében soha nem látott fejlődést ért el. Ezt az utat akarjuk tovább járni. Következetesebben megvalósítjuk pártunk határozatait, még határozottabban kiállunk a Központi Bizottság politikai irány, vonala mellett. Jedlicska Gyula élvtárs, az MSZMP Nőgrád megyei Bizottsága első titkárának szóbeli referátuma után Oroszt Károly elvtárs, a megyei revíziós bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. Ezután Matúz József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a megyei pártértekezlet elnöke felkérte a jelölő- bizottság tagjait, kezdjék meg tevékenységüket, majd szünetet rendelt el. A megyei pártbizottság beszámolója Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak'. A megyei pártbizottság, a Központi Bizottság határozatának megfelelően készült a pártértekezletre. A IX. kongresszus előkészítésé ok jellemzője, hogy megyénk párttagsága helyesli és elfogadja a VIII. kongresz- szus politikai irányvonalát. A párttagság fokozott felelősséget tanúsított a taggyűléseken a végzett munka értékelésénél, a feladatok kidolgozásánál. A párttisztségek betöltésére olyan elvtársakat választottak, akik eddigi munkájukkal bebizonyították hűségüket a párthoz és rátermettségüket. Az alapszervezetek és pártszervek újjává- lasztása tovább növelte pártunk erejét, teAz új Pécskő utca. A második ötéves tervben üzentünk hadat a korábbi nyomorúság gos, egészségtelen lakótelepnek. A munkások először bontottak, azután építettek: két- száztizenkét, zömmel elöregedett, korszerűtlen, egészségtelen lakás helyébe ötszázhetvennyolc két-háromszobás, összkomfortos, távfűtéses lakás került megyei pártértekeziet kintélyét. Mélyült a bizalom, mely pártunkat összeköti a tömegekkel. A kongresszus tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny, a szocialista és ifjúsági brigádok vállalásai, nagyobb munkakedv falun, meggyőzően bizonyítják, hogy kongresszusunk a dolgozók minden rétegének ügyévé vált. A VIII. kongresszus határozatainak végrehajtása közben — az elmúlt négy év alatt — nagyszerű eredményeket értünk el. Társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk egyenletesen fejlődött és tovább erősödött a tömegek erkölcsi-politikai egysége. Pártunk helyes, marxista—leninista politikáját a dolgozók többsége magáévá tette és lelki- ismeretes munkájával támogatta. Ebben a kommunisták becsülettel helytálltak. Eredményeink szerves részét képezik az országos fejlődésnek és büszkék vagyunk arra, hogy korunk legnagyobb forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek lehetünk tagjai, mely társadalmi, gazdasági és katonai erejével meghatározza a világ fejlődésének irányát, biztosítja a békét, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat A fejlett tőkés országokban tovább mélyülnek az ellentmondások és az Imperializmus háborús politikája ellen sztrájkok, politikai harcok, eredményes béketüntetések folynak. Megyénk dolgozói mélységesen elítélik az amerikai imperialisták vietnami agresszióját, a békés lakosság ellen folytatott terror-bombázásokat, és tiltakozó gyűlésen ezrek és ezrek ajánlják fel segítségüket a hős vietnami népnek. I. Társadalmi és politikai rendünk fejlődése A Vili. kongresszus helyesen állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A történelmi jelentőségű győzelem után a szocializmus teljes felépítését kell megvalósítanunk. Ez a célkitűzés tovább erősítette a munkásosztály, a szövetkezeti * parasztság és a társadalom más rétegeinek politikai, erkölcsi egységét. Társadalmunk vezető osztályának — a munkásosztálynak — a létszáma tovább növekedett, és 1965 végére a szocialista iparban dolgozók száma elérte a 36 ezret. Az ipar fejlődésével újabb településeken alakult ki munkásbázis, fejlődött a munkások politikai öntudata, tisztánlátása, a belső és a nemzetközi helyzet megítélése. Többségükre a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődés, a párt politikájának elfogadása és aktív támogatása jellemző. Az üzemi tervek és export-feladatok rendszeres teljesítése, a minőség egyenletes javulása bizonyítja, hogy a munkások becsülettel helytállnak a termelésben. Ugyanezt tanúsítják a szélesedő munkaverseny, az újítómozgalom eredményei, a szocialista brigádok számának növekedése, kiváló teljesítményeik és kezdeményezéseik. Egyre általánosabb lesz a szocialista tulajdon védelméért, fejlesztéséért érzett felelősség. Ezzel párhuzamosan emelkedett a munkásosztály szakmai és általános műveltsége. A tudományostechnikai forradalom követelményeinek megfelelően egyre többen rendelkeznek technikumi, középiskolai végzettséggel, szakmunkás bizonyítvánnyal. A felnőtt oktatás és a köz- művelődés különböző lehetőségeit felhasználva gyarapítják szakmai és általános műveltségüket. A múnkásosztály társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és legöntudatosabb osztálya fejlődésével, helytállásával, fegyelmezettségével, áldozatkészségével kivívta egész társadalmunk megbecsülését. A Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetével foglalkozó határozata szellemében a párt és a tanácsi szervek helyes intézkedésekkel segítik a munkások munkafeltételeinek élet- és szociális körülményeinek javítását, a művelődési lehetőségek szélesítését. Társadalmunk másik alapvető osztálya, a szövetkezeti parasztság életében, szemléletében is lényeges változás történt A korábbi pártértekezlet óta 30,8-ról 26—27 százalékra csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A továbbtanulás és az ipar elszívó hatása eredményeként a fiatalok nagy része elhagyja a falut Ezért a termelőszövetkezetek jelentős részére az elöregedés jellemző. Falvainkban legszembetűnőbb változás, hogy megszűnt a korábbi, tulajdonviszonyok szerinti rétegeződés, folytatódott az egységes ' paraszti osztály kialakulása. Ma már általános, hogy szövetkezeteinkben a végzett munka, a közös tulajdonhoz való viszony adja meg a dolgozó igazi értékét. Néhány helyan viszont új ellentmondások jelentkeztek a fogatosok, az állattenyésztők és a növénytermesztők, a termelőszövetkezeti tagok és az alkalmazottak között. Nem értékelik kellően a nők munkáját. Egyes helyeken még számon tartják a szövetkezeti íag korábbi helyzetét, mikor lépett a szövetkezetbe, milyen a volt szegény és középparasztok aránya a vezetésben. Ezek nem osz- tályjellegű ellentmondások, de számolni kell velük. A parasztság politikai fejlődését bizonyítja, hogy többségük megtalálta helyét a szövetkezetben, azt magáénak vallja, itédi és gyarapítja a közös vagyont. Mind többen munkálkodnak azon, hogyan lehetne jobban, gyorsabban, eredményesebben fejleszteni a gazdaságot, a falu társadalmi helyzetét. Több száz szövetkezet^ közéleti vezetőt nagy felelősséggel választottak soraikból, többségük megszerezte a szükséges politikai és szakmai ismeretet, jó vezetőnek bizonyult. A szövetkezeti parasztság fegyelmezett munkájának köszönhető, hogy a mezőgazda- sági feladatokat évről évre. időben és egyre javuló minőségben elvégzik. Különösen az idén örvendetesen javult a munkakedv. A Központi Bizottság 1965 decemberi határozata alapján tett intézkedések a felvásárlási árak rendezése, a tsz-tagok szociális juttatásainak kiszélesítése kedvező visszhangra talált és íényegesen hozzájárult a parasztság jobb munkakedvének és áliásfogla(Folytatás a 3. oldalon)
