Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-09 / 265. szám

2 NOGRAB Í966. november 9. szerda lg* iiiii»<‘p<‘U Mosakta Impozáns díszszemle a Vörös téren és függetlenségét. „Készek Kellemetlen kérdések a Warren-bizottságnak Amerikai újságíró könyve Üj saenvleparanosnok. J. Ivanovszíkij páncélos altábor­nagy. a moszkvai katonai kör­zet parancsnokának, első he­lyettese mutatkozott be hét­főn délelőtt a Vörös téren, ahol szikrázóain hideg napsü­tésben zajlott le a hagyomá­nyos november 7-i díszszemle Malinovszkij marsall honvé­delmi miniszter, aki a szemlét fogadta, a Lenin-mauzóleum mellvédjéről elmondott beszé­dében emlékeztetett 1941. no­vember 7-ére, amikor a Vörös téri díszszemléről egyenesen a moszkvai frontra vonultak a résztvevő csapatok. A miniszter elismeréssel szólt a Szovjetunió és a többi szocialista ország békés építő- munkájának eredményeiről, ugyanakkor rámutatott a nem­zetközi feszültség fokozódásá­ra, ami komoly védelmi erőfe­szítésekre kényszeríti a Szov­jetuniót. A Szovjetunió — mondotta Malinovszkij marsall — aktí­van harcol az imperialista ál­lamok és mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív politikája ellen. Az USA bű­nös akciói Vietnamban és Ázsia más térségeiben — fűz­te hozzá — fokozzák egy újabb világháború veszélyét. A szovjet honvédelmi mi­niszter ismét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió minden vonatkozásban segítette és se­gíteni fogja a vietnami népet. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy vietnami testvéreink igazságos harca teljes győze­lemmel fog végződni. Malinovszkij marsall mély­séges sajnálattal beszélt a kí­nai vezetők álláspontjáról, akik szembehelyezkednek a szooialista országoknak a vi­etnami nép támogatását célzó akcióegységével, ily módon aka­dályozzák a világ összes ha­ladó erőinek összefogását az amerikai agresszió visszaveré­sére és „újabb bűntettekre buzdítják az amerikai impe- í'iali amist”. Maflinovszlkij utalt az ame­rikai imperialisták és a nyu­gatnémet militaristák szövet­ségében, Bonn atom fegyverke­zési törekvéseiben rejlő veszé­lyekre, majd azzal zárta be­szédét, hogy az SZKP mindent megtesz a Szovjetunió erejé­nek növeléséért, a Varsói Szer. ződés fegyveres erői testvéri­ségének elmélyítéséért. A szovjet fegyveres erők — mondotta —, szakadatlanul fokozzák éberségüket és harc- készültségüket, s harci szövet­ségben a testvéri hadseregek­kel, készek becsülettel megvé­deni a szocialista közösséghez tartozó országok szabadságát megsemmisítő csapást mérni bármely agresszorra”. Amikor a szovjet honvédel­mi miniszter a kínai vezetők magatartásáról beszélt, a kí­nai nagykövetség és a kínai hadsereg képviselői elhagyták a Vörös teret. Hagyományos módon zajlott le a Vörös téri díszszemle el­ső része, amelyben a katonai akadémiák hallgatóinak. a szovjet hadsereg légierő és haditengerészet díszszázadai - nak felvonulásában gyönyör­ködhettek a Vörös téren egy­begyűltek. A Lenin-mauzóle- um mellvédjén ezúttal is az SZKP és a szovjet kormány vezetői, a szovjet hadsereg marsalljai foglaltak helyet Az emelvényeken voltak a szov­jet főváros külföldi vendégei, közöttük az MSZBT küldött­sége, Pothomik Józsefnek, az MSZMP KB tagjának vezeté­sével. A mauzóleumtól balra levő tribün közönségét, a diplomá­ciai testület tagjait, a külföldi katonai attasékat, és a nagy számban kivonult külföldi tu­dósítókat a díszszemle máso­dik része érdekelte különös­képpen, amelynek keretében az atom-hadviselésre felkészült, gépesített lövész- és harcko­csizó alakulatok után a nehéz­tüzérség, majd a rakéták vo­nultak fel. Páncéltörő rakéták, légvé­delmi irányított lövedékek, rakétasorozatvetők, közép- és nagy hatótávolságú, közöttük szilárd hajtóanyagos rakéták széles skáláját vonultatták fel a szemle rendezői. Természete, sen ismét nagy érdeklődés fo­gadta a moszkvai helyőrség díszszemléjén nem először „vendógszereplő” haditengeré­szeti ballisztikus rakétákat, a szovjet atam-tengeralatt járók félelmetes fegyverét, a hen­ger alakú tartályokban elhelye­zett „antirakétákat” az Inter­kontinentális. végül pedig az orbitális rakétákat, a straté­giai rakétaerő „királyait”. Az eddigieknél tömörebb és haditeohnikaiiag változatosabb katonai díszszemle meggyőző képet adott a szovjet hadse­reg felkészültségéről, harcá­szati. hadműveleti és hadásza­ti fejlődésének sokoldalúságá­ról. A Vörös téri ünnepség a szovjet főváros sportolóinak, majd sok százezer moszkvai dolgozónak derűs, színes felvo­nulásával folytatódott. Hétfőn délután mindenfelé utcabálok kezdődtek, este az ünnepi tű­zijáték fényei világították be Moszkva egét. A brit nemzeti színház be­mutatta az Oswald-ügy című dokumentum játékát. Egy má­sik angol színpad, a patinás Oxford Playhouse a Harvey Oswald című darab premier­jére készül. „Egy elnök halá­la” címmel rövidesen az Egye­sült Államok könyvpiacára ke­rül William Manchester köny­ve. Az egyik legnagyobb pél­dányszámú amerikai hetilap, a Newsweek minapi számában a W arren-bizottság jelentésével kapcsolatos hosszú cikk címe: „Mély és növekvő kétsé­gek" .. . Igen, világszerte másodvi- rágzását éld a Kennedy-gyil- kosság irodalma. Ez a döm- ping jól érzékelteti az alap­vető tényt: azt, hogy a War­ren-jelentés legfeljebb jogilag zárta le századunk egyik leg­nagyobb bűnügyét, a dallasi gyilkosságot, de a kérdőjelek megmaradtak, sőt azóta gyak­ran - felkiáltójelekké ala­kultak át. Ezeket a kérdő­jeleket gyűjti egy detektívre- gény izgalmasságával, de egy tudományos tanulmány kér­lelhetetlen logikájával csokor­ba Sylvan Fox amerikai új­ságíró könyve, amellyel nem­rég ismerkedhettek meg a ma- gyár olvasók. A Pulitzer-dijas szerző ava­tott tollái „rajzolja körül” a Warren-jelentésben tátongó fehér foltokat. Művének. ..A Kennedy-gyilkosság rejtelmei­nek” alapgondolata: a bi­zottság elfogadott távolról sem meggyőző „bizonyítékokat” amennyiben azok megfeleltek a „magányos gyilkos” elméle­tének és egyszerűen mellőzte számos olyan, tanú kihallgatá­sát, akiknek vallomása meg­erősíthette volna a világmére­tű sejtést, hogy Lee Harvey Oswald legalábbis nem volt egyedül. .. Érdemes szó szerint idéz­nünk néhány, Fox által feltett kellemetlen kérdést: Hogyan lehetséges, hogy a lefelé tartó lövedék fölfelé hatolt be Kennedy elnök testébe? Ki volt a barna kalapos mene­külő? Ki vezette azt a rend­őrségi járőrautót, amely tül­köléssel adott jelt a merény­let után egyenesen a lakására siető Oswaldnak? Igen, Sylvan Fox „csak-* kérdez. De kérdéseiben ott fe­szül a vád is. (Kossuth Könyv­kiadó). (ha-) De Gaulle üdvözlő távirata Po«lg'ornijlioz PÁRIZS (MTI) De Gaulle tábornok a kö­vetkező üdvözlő táviratot küldte az Októberi Forrada­lom 49. évfordulója alkalmá­ból Nyikolaj Podgornijnak. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének: „Soha sem jogom elfelejteni azt a szívélyességet, amelyet a Szovjetunió és a szovjet nép rajtam keresztül Franciaor­szág irányában tanúsított, örülünk, hogy rövidesen ven­dégül láthatjuk a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és egyben várjuk az ön, va­lamint Brezsnyev úr látoga­tását. Az ily módon kialakult kapcsolatok lehetővé teszik számunkra, hogy erősítsük az őszinte és baráti együttműkö­dést országaink érdekében. Európa és a világbéke érdeké­ben. Tanácskozik az flESZ ülése ADDISZ ABEBA (MTI) Az Afrikai Egységszervezet ülésén hétfő estig a napirendi pontoknak álig több, mint a felével végeztek. Hétfőn este a 14 pontból álló napirend első 5 pontját Hailé Szelasszié etí- ópiai császár elnökletével tár­gyalták meg Mint ismeretes, Sekou Tou- ré guineai elnök vasárnap be­jelentette, hogy nem tartja le­hetségesnek az értekezleten való részvételét, mert a kon­ferencián Ghana küldöttsége is jelen van. Időközben, az Accrában szabadon bocsátott guineai kormányküldöttség, nem Ad disz A be bába utazott el, hanem hétfőn este, Lagos érintésével, hazatért Conakry- ba. Az Addisí: Abeba-i csúcsér­tekezlet rövidebto időtartamú lesz a miniszteri tanács ülés­nél. Bumedien algériai elnök ugyanis már kedden délelőtt hazarepült, Nasszer egyiptomi államfő pedig szintén haza­tért. dumedient költségvetési vita, Nasszert pedig a Novot­ny csehszlovák elnök látoga­tásának előkészítése sürgeti, mindkét államfő hátrahagyta miniszteri szintű delegációját. Lemond az indiai belügyminiszter? UJ-LELHl (MTI) nak országos betiltását. A fa­natizált tömeg megrohanta a Hétfőn este rendkívüli mi- parlamentet és a rádiószékhá- nísztertanacs volt Új-Delhi- zűA, majd az egész városban ben. A Reuter-iroda jelentése fosztogatások. gyújtogatások szerint a kormány tagjai he- történtek. A rendőrség és a vas bíráUitotokal illették pusztítók összecsapásai követ- Manda belügyminisztert. keztében 7 ember vesztette Mint már jelentettük, hétfőn életét — közöttük egy rend­hindu vallási agitátorok lázi- őr —, és körülbelül ötszázat tották a tömeget, hogy követel- vittek kórházba elsősegély cél- je ..a szent tehenek” vágásé- jából. Olaszországi árvízhelyzet ROMA (MTI) millió embert segélyosztagok A hétfő esti rónvé lapok je- útján kell élelmezni lentése szerint az Észak-Olasz- A helyzet továbbra is ag­országban pusztító árvíz ed- gasztó Firenzétől délre Gros- digi mérlege a következő: kél- seto vidékén. Belluno környé- száz halott, százezer ha.ilékla- ként 14 híd dőlt össze. Csupán lan és ezerötszázmilUárd lí- ebben a térségben 41 ember ta anyagi kár. Ezenkívül egy- vesztette életét Vietnami jelentések HANOI (VNA, AFP) ’ Ralp Schanmann, Bertrand Russel közvetlen munkatársa a múlt pénteken Hanoiba ér­kezett. Bertrand Russel, mint ismeretes, vizsgálatot kezde­ményezett az amerikai viet­nami háborús bűntetteinek megbélyegzésére. A VNA hírügynökség újabb amerikai gépek lelövését je­lenti: a fegyveres erők a la­kosság támogatásával hétfőn Quang Ninh tartomány felett lőttek le egy sugárhajtású amerikai gépet. Az amerikai légierő Nghe An északi ré­szében november 4-én, a tar­tomány járási székhelye felett pedig november 6-án is vesz­tett egy-egy repülőgépet. No­vember 7-vel bezárólag a VDK fölött lelőtt amerikai gépek száma 1543-ra emelke­dett. SAIGON Keddre virradóra a parti­zánerők Vinh Long tarto­mányban megtámadták az egyik kormányállást és el­pusztították azt A kambodzsai határ köze­lében, Tay Minh tartomány­ban hétfőn délután kissé alább hagyott a harcok hevessége, de kedd reggel az első ame­rikai gyalogsági hadosztály egy zászlóalja — saigoni jelentés szerint — már ismét harci érintkezésben állott az ellen­féllel. Amerika-ellenes tüntetés Sok ezer párizsi tüntetett az amerikaiak vietnami háborúja ellen és követelte az amerikai csapatoknak Dél-VietnambóJ való haladéktalan kivonását. (Telefoto MTI Külföldi Képszolgálat) A* Egyesült Állomok kortesbessédeklőI hangos November 8-án újraválaszt­ják a képviselőháznak mind a 435 tagját, a szenátus tag­ságának egyharmadát (35 sze­nátort), a kormányzókat 35 államban, és a törvényhozó testületeket 50 államban. Az elnök, a kormány tagjai, a demokratapárti, és republiká­nus honatyák igyekeznek sza­vazatokat nyerni (vagy vásá­rolni), és kényszeredett mo­sollyal aratják le a kortesek által kierőszakolt választói műlelkesedés virágait. A vá­lasztók egykedvűen veszik tu­domásul a politikusok szóno­ki bűvészmutatványait, ame­lyekkel hol a jelenlegi politi­kát, hol annak ellenkezőjét dicsérik. Végső soron ugyan­is nem sok különbség van a két párt programja között. A New-York-i Saturday Review szerint egy demokratápártí és republikánus jelölt politikai ábrázata úgy hasonlít egy­máshoz. mint a sziámi ikrek arca... A hatalmon levő Demokra­ta Párt Johnson kétéves el­nökségének pozitív mérlegé; igyekszik megvonni, és pro­pagálni — nem kis nehézség­gel és erőltetetteéggek Tény ugyanis, hogy 1964 novembe­re, a legutóbbi elnökválasztás óta az Egyesült Államok az „ígéretek földje” lett. A be nem tartott ígéreteké. Az el­nök számtalan bel- és kül­politikai intézkedést helyezett kilátásba, s a legtöbbel mind a mai napig adó6 maradt. Egyrészt azért, mert néhány ígéretét csak taktikai fogás­nak szánt, másrészt azért, mert egyszer az akarat, más­kor a lehetőség hiányzott. Belpolitikai téren a „nagy társadalom” látványosan be­harangozott utópisztikus ter­véből alig valami valósult meg. A nagyhangú ígéretek­hez és a fetárt súlyos szoci­ális bajokhoz képest csak el­enyésző jelentőségű lépések történtek például: a termé­szetvédelmi és városfejleszté­si minisztérium létrehozásá­ra vagy a 65 éven felüliek részleges társadalom,biztosí­tásának kezdetleges bevezeté­sére. A jellemző inkább az hogy Washington a „nagy tár­sadalom” helyett a nagy há­borúra fordítja az anyagi eszközöket: évi 58 milliárd dollárt. Kimutatható, hogy az Egye­sült Államok ,a vietnami há­ború fokozásával párhuzamo­san sorra elejti azokat a ter­veket, amelyek a „szegénység elleni” harcot szolgálják. A haditermelés, amely egy ide­ig ösztönzően hat a gazdál­kodásra, egyre inkább inflá­ciót, a termelésben pedig fe­szültséget. aránytalanságot okoz. Emelkednék az árak, csökkennek a reálbérek, en­nek következtében szó sincs többé a munkások, és mun­káltatók közötti — Johnson által meghirdetett — „társa­dalmi békéről”. Megélénkült a sztrájkmozgalom. Az amerikai kongresszus el­fogadott két, nagy propagan­dával reklámozott u. n. pol­gárjogi törvényt, amelyek azonban tulajdonképpen nem jelentenek mást, mint törek­vést az 1789-es amerikai al­kotmány érvényesítésére. Már akkor törvénybe iktatták azo­kat az állampolgári jogókat. amelyektől az USA több mint 20 milliónyi színes bőrű la­kosát mindez, deig megfoszt­ják. Az említett törvények el­fogadása sem jelent azonban változást a gyakorlatban amint a sorozatos néger-meg­mozdulások eléggé bizonyíta­nak. Külpolitikai téren az ame­rikai kormány a puszta szó­lamokon túl egyetlen lépést sem tett korábbi ígéreteinek betartására. Sőt: felújította a dullest erőpolltlkát, fokozta az amerikai külpolitika agresz- szivitását és kalandor jelle­gét. Beavatkozott a brazíliai, kongói és az indonéz esemé­nyekbe, az indiai, pakisztáni konfliktusba. Katonai interven­ciót folytatott a Dominikai Köz­társaság ellen. Nyíltan be­avatkozik Dél-Vietnam ügyei­be, és agressziót követ el a Vietnami. Demokratikus Köz­társaság ellen. A világ csend­őréként a nemzeti felszaba­dító mozgalmak elnyomására törekszik. A Kelet-Nyugat közötti kapcsolatok normalizálására meghirdetett „hídépítési po­litika” pedig nem jelent mást, mint új taktikát új módszert a szocializmus elleni harc­ban. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy kereske­delmi téren az Egyesült Ál­lamok — kevés kivételtő' el­tekintve — ugyanazokat az embargós rendelkezéseket ér­vényesíti a szocialista orszá­gokkal szemben, mint ame­lyeket az amerikai törvény- hozás a hidegháború tetőfo­kán fogadott el. A november 8-i választá­sok sem hoznak majd újat nz amerikai politikában • eg- 'rijebb újabb ígéreteket... t\ &

Next

/
Oldalképek
Tartalom