Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-01 / 259. szám
1966. november 1. kedd NÖGRÁD .1 Befejeződtek a járási pártértekezletek megyénkben (Folytatás az 1. oldalról} dasági élet fejlődésével a ber- melőszövetlaezeti tagok, valamint az ipari munkások jövedelmének növekedésével egy- idöben javult a lakosság élet- színvonala. A kereskedelem és a TÜZKP forgalmának nagymértékű javulásáról, a takarékbetétek összegének lényeges emelkedéséről is szó került. Marxista világnézettel Az ideológiai és kulturális kérdésekről szólva az előadó megállapította, az elmúlt évek a dolgozó tömegek tudatának lényeges változását hozták magukkal. A pártbizottság, az alapszervezetek erőfeszítése, tervszerű munkája révén egyre nagyobb teret hódít a járásban a marxista világnézet. Nőtt a dolgozók öntudata, erősödött a párt és a tömegek közöli i kapcsolat. Természetese; i még érvényesül a burzsoá eszmék befolyása is. Különösen a kispolgári szemlédet veszélyességére hívta fel a figyelmet, amely többek között a politikamentességet, a közügyek iránti közömbösséget „hirdeti”. Talaja van még az önzésnek, az anyagiasságnak is. A másik, ugyancsak káros nézet a nacionalizmus. E nézet követői lebecsülik más népek, nemzetek eredményeit. Elvetik a szocialista nemzetek összefogásának szükségességét. Ellenük a szocialista hazafiság elmélyítésével harcolhatunk. Jól szolgálják ezt a harcot a járás- beli szomszédos Csehszlovákiával kialakult kölcsönös, baráti kapcsolatok. . A VIII. kongresszus után a szécsényi járásban is megkezdődött az iskolareform megvalósítása. Megteremtették a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Az eltelt idő alatt javultak a tárgyi feltételek, s növekedett a szakrendszerű oktatásba bevont tanulók száma is. Az iskolákban a nevelők nagyobb gondot fordítottak az oktató-nevelő munka továbbfejlődésére. A pedagógusok zöme fiatal, s közöttük már szép számmal vannak olyanok, akik példaképei a szocialista embernek. A munkát azonban még mindig akadályozza. hogy egyes tantestületekben közömbösség, alaptalan cívódás. intrika jelentkezik. Az utóbbi években a lakosság jelentős részében állandó igény jelentkezik a kulturális rendezvények, az önnevelés, az olvasás iránt. Több községiben fejlődésnek indult a Műbélét és egyre többen vesznek részt a szocialista jellegű családi és társadalmi ünnepségeken. Feladatiként szabta meg a párt- értekezlet e tekintetben, hogy a művelődési otthonok munkájában következetesebben Ml érvényesíteni a szocialista gondolkodás, ízlés fejlesztését. A művelődési otthonok vezetői az eddiginél jobban támaszkodjanak a társadalmi szervezetek segítségére Példát mutatnak a kommunisták A párt helyzete, vezető sze. iepének érvényesüléséről szólva a beszámolóiban megállapításit nyert: a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább nő a párt vezető .szerepe. A pártibon sikerült kialakítani az elmúlt évek során az őszinte légkört és ez a tény naigy segítséget nyújtott a szécsényi járásban is a pánt-demokrácia fejlődéséhez, a parti rán vitás érvényesüléséhez. A párttagság egV'.éges állásfoglalása., cselekvési egysége érvényesül a legfontosabb gazdasági, politikai kulturális feladatok végrehajtásánál. A beszámoló hangsúlyozta * kollektív vezetés és az egyszemélyi vezetés összetartozását, a párttagok példamutatását a munkában. Később megállapította: az elért eredmények igazolják, hogy a járási pártbizottság és a pártszervezetek eredményes munkát végeztek. Mégis több pártszervezetnél helyesen, sürgetik a vezetés szán-vonalának további javításét, a jobb munkaszervezést. a meglevő lazaságok felszámolását. A nártértekezleten részit vevők felvetették azokat a helytelen szemléleteket is, amelyeík a gyakorlatban eltorzítják a párt vezető szerepét, amelyek ellen, következetesen fel kell lépni. Eredmények a pártépítésben A további feladatokról szólva a pártbizottság beszámolója megállapította: a megvalósítás lehetőségiéi adottak, hiszen a pártszervezetek taglétszáma, tekintélye egyre inkább növekszik. Az elmúlt négy év alatt számottevően növekedett a párttagság száma, azonban a tag- és tagjelölt felvételi munka még nem vált mindenütt tervszerűvé éis céltudatossá. Elsősorban a termelő munkában élenjáró dolgozókat, a nőket, a fiatalokat kell bevonni a pártmunkába. Részletesen szólt a beszámoló a páirtmunikánól, a propaganda és agltációs tevékenységről, a pártoktatás megszervezéséről az előadások színvonalának: növeléséről. Befejezésül az alapiszervezetek munkájáról, tevékenységéről adott számot a beszámoló. Az alapszervezetek eleven kapcsolatban vannak az emberekkel, a szocialista társadalom építésével, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtására mozgósítják a dolgozók tömegeit. A pártszervezetek többségében rendszeres szervezeti elet van. Erősödött a kollektív vezetés, javult a taggyűlések látogatottsága, s ugyancsak pozitív vonás, hogy a leglényegesebb, a legfontosabb feladatokat vitatja m<?g a párttagok összessége. A feladatok sikeres végrehajtása érdekében azonban szükséges, hogy az elkövetkezendő időben a járási pártbizottság munkájának középpontjában az alap- stzervezetek tevékenységlének hathatós segítése legyen. Meg kell tanítani a pártszervezeteiket arra, hogy elemezzék a végzett munkát, felmérjék a legsürgősebb tennivalókat, s ennek alapján mozgósítsák a párttagokat, a pártonkívü- lieket a célkitűzések sikeres megvalósításéra. Vita a beszámoló felett A pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámolóját, valamint a szóbeli kiegészítőt a küldöttek élénk vitája követte. Báli András, a pártértekeziet elnöke elsőként Gólyán Lászlónak, a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet párttitkárának adott szót. Var- sányban eredményesen dolgozik a termelőszövetkezet, sikerült leküzdeniük az egyesülés utáni gondokat. Az eredményekben nagy része van annak, hogy az élet minden területén érvényesült a pártirányítás. Beszélt a kongresz- szusi munkaversenyről, a hat szocialista brigád munkájáról, a kommunisták, a kommunista traktorosok példaadó munkájáról. Nem feledkezett meg a szövetkezet KISZ-fiataljairól sem, akik kongresszusi versenyvállalásukat becsülettel teljesítették. Sümegi János, országgyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke többek között beszélt a termelőszövetkezetben tevékenykedő alkalmazottak és tagok viszonyáról. Mint mondotta, az alkalmazottak száma évről érvre nő a közösben, s mintegy félszáz fiatal alkalmazottként dolgozik most is. A szövetkezetben azonban sikerült olyan hangulatot teremteni, hogy az alkalmazottakat is a „nagy család” tagjainak tekintik. Bérezésük a munkájuk után járó kedvezmények éppen olyanok, mint a termelőszövetkezeti tagoké. A cél ezzel az, hogy az alkalmazottak éppúgy magukénak érezzék a szövetkezetei, mint a termelőszövetkezeti tagok. Beszámolt a pártértekezletnek a termelőszövetkezet kiváló eredményeiről, s arról, hogyan sikerült megszilárdítani a munkafegyelmet. Végezetül a termelőszövetkezetek munkáját, tevékenységét, életét szabályozó „hetes törvény” módosításához tett néhány javaslatot. A járás fiatalságának életéről, munkájáról tájékoztatta a küldötteket Maruzs Elemér, a járási KISZ-bizottság titkára. Mint mondotta, a fiatalok gondolkodása, erkölcsi arculata helyes irányban fejlődött az elmúlt négy év alatt. Munkahelyükön becsülettel helytállnak. A kongresszusi munka- versenybe mintegy 250 falusi fiatal kapcsolódott be. Tizennégy brigád vetélkedik egymással a mezőgazdaságban. Szécsény ipari üzemeiben több mint 160 fiatal vesz részt a termelési versenyben. Jelentős azoknak a társadalmi munkaóráknak a száma, amelyeket a járás községeiben végeztek a fiatalok: A KISZ- bizottság egyik legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy segítse elő az egységes marxista világnézet kialakítását a fiatalok körében. Ezt a célt szolgálja a rendszeres politikai oktatás megszervezése a szécsényi járásban. Galcsik Gyula, a Bútor- és Faipari Vállalat Igazgatója az Üzem négyéves fejlődéséről adott számot. Hozzászólásában elmondotta, hogy a műszaki fejlesztés, az új technológia bevezetésével lényegesen emelkedett a termelékenység. A dolgozók a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 31 millió forint értékű éves tervüket december 20-ig teljesítik. A későbbiek során a kommunisták, a KISZ-fiatalok példaadó munkájáról beszélt. A pártépítés fontosságát elemezte Varga Lajos, a ka- rancssági pártszervezet titkára. Karancsságon különösen sok az idős párttag. Ez érthető is, hiszen a fiatalok nagy része a környező üzemekben, bányákban dolgozik. Ez természetesen érződik a pártéletben. Kanyó Balázs, járási mun- kásőr-parancsnok a szövetkezeti mozgalom erősítésével kapcsolatos észrevételei után a járás munkásőrszázadának tevékenységéről szólt A munkásőrök becsülettel helytállnak a munkában, segítenek a közrend és közbiztonság védelmében, s jelentős társadalmi munkát is végeznek a járásban. Tőzsér István, a ludányha- lászi téglagyár igazgatója, a vállalat sikeres tervteljesítéséről adott számot. Beszélt arról a nagyarányú rekonstrukcióról, amelyet a harmadik ötéves terv során valósítanak meg az üzemben, amelynek eredménye az eddigi termelésnek háromszorosa, negyven- millió tégla lesz. Radios Győző, a szécsényi járási tanács művelődési osztályvezetője az iskolareform végrehajtását, az ebből fakadó tennivalókat elemezte. Különösen a szocialista nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta. Az oktatási színvonal további növeléséről szólva megemlékezett a hátrányosabb helyzetből induló tanulókról, arról, hogyan segíthetik elő fejlődésüket a pedagógusok. Beszélt többek között a fiatalok elhelyezkedési gondjairól is. A szécsényi járás asszonyainak, elsősorban a termelőszövetkezetben dolgozó nő-tagok életével, munkájával ismertette meg a küldötteket Go- ramvölgyi István né, járási nőtanács titkára. Elmondotta, hogy a szocialista brigádmozgalmat, amely egyre szélesedik, terebélyesedik a termelőszövetkezetekben, asszonyok kezdeményezték. Ebben az évben már harminchat ilyen közösség vetélkedett a közös gazdaságokban. Győri János, a Karancssági Egyesült Termielősaö vetkezet elnöke a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét elemezte. Beszélt a szocialista munkabrigádokról, az asszonyok szorgalmas, igyekvő munkájáról. Tóth Endréné, a járási fegyelmi bizottság tagja hozzászólásában a pártfegyelem fontosságát hangsúlyozta. A fegyelmi munka szerves része a pártmunkának. Az elmúlt években határozottabban felléptek a fegyelemsértők ellen. Szécsény, a járási székhely négyéves fejlődéséről beszélt a pártértekezleten Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára. Részletesen elemezte a pártbizottság, valamint a község tizenhárom pártszervezetének munkáját. Mint mondotta, rosszul értelmezték a gazdaságszervező tevékenységet, a gazdasági munka mellett elhanyagolták a dolgozóit, párttagok nevelését. Eközben lassult a párttagok ideológiai és politikai képzésének üteme is. Győri Sándor, a járási tanács osztályvezetője a mező- gazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólt. A járás legtöbb szövetkezetében jó terméseredményeket értek el az idén. Fejlődött az állattenyésztés is. Gondot okoz azonban, hogy magasak a termelés költségei, nem sikerült mindenütt megerősíteni a vezetést, a munkafegyelmet, s a termelőszövetkezetek megszilárdítása rendkívül lassú. Szigeti Béla, a járási párt- bizottság agitációs-kulturólls osztályvezetője a pártoktatás fontosságát hangsúlyozta. Eredményként értékelte, hogy a hallgatók száma már kétezer fölé emelkedett a járásban és képzettebb propagandisták vezetik szinte mindenütt a pártoktatást. Ezután Szabó István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága agitációs-kulturális osztályvezetője emelkedett szólásra. Elöljáróban a kongresz- szusi készülődésről, a járás do' eozóinak megnövekedett nolitikai öntudatéról szólt. A tárás kommunistái, dolgozói helyeslik ezt a társadalmi rendet, újabb eredmények eléréséért tesznek erőfeszítéseket.* Beszélt a járás iparának fejlesztéséről, a jelentkező munkaerő gondokról. Mint mondotta, a megyei szervek megfelelő erőfeszítéseket tesznek új ipari üzemek telepítésére, meglevő vállalatok fejlesztésére. A mezőgazdaság helyzetét elemezve hangsúlyozta, hogy megfelelő becsületet keli szerezni a mezőgazdasági munkának és korszerűsíteni kell a bérezést, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a fiatalok előtt a termelőszövetkezeteket, a mezőgazdasági üzemeket. Az új pártbizottság feladatairól szólva elmondotta, hogy a pártbizottság elemezze a járás mezőgazdaságának fejlődését és a tényekből vonjon le megfelelő következtetéseket. A termelőszövetkezet munkájáról adott számot Nagy István, a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet pártszervezetének küldötte. Bodnár József, a szécsényi járási tanács vb-elnöke a tanácsi munka néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Mint elmondotta, az apparátus munkája, szakmai felkészültsége, tovább javult az elmúlt években. Leszák Ferenc, a Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke a földművesszövetkezetek tevékenységével, a forgalom és a felvásárlás lényeges növekedésével foglalkozott. Kiss Sándor elvtárs összefoglalója utón került sor a járási pártbizottság, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A küldöttek negyvenegy tagú pártbizottságot választottak és tizenhét kommunistát küldtek a megyei pártértekezletre. A szécsényi járási pártbizottság első titkárának újra Kiss Sándor elvtársat választották. A járási pártértekezletek sorában a szécsényi volt az utolsó. Valamennyi járásban megválasztották az új pártbizottságot, a küldötteket, akik majd a november 9—10-én sorra kerülő megyei pártértekezleten képviselik a járások kommunistáit Színházi esték Nagyoperett és irodalmi egylelvonásosok Szombat este a vasas fesztivál során első ízben került sor operett előadásra. Az ózdi színjátszók vállalkoztak arra, hogy a rendkívül nagy létszámú — mintegy száz fős színpadi és zenekari stábot moz- sató Huszka nagyoperettet a Gül Babá-t bemutassák. Husz- ka Jenő az operett huszadik századi m ás odvi rágzás áriak. a Kálmán—Lehár-féle operettstílusnak egyik jelentős képviselője. Műveinek jellemzői: érzelmes, szerelmi cselekmény, könnyen érthető, dallamos zene. színes táncok, látványos színpadképek, díszes kiállítású ruhák. Hogy é speciális jegyek mennyire érvényesülnék a színpadon az mindig az előadó együttestől függ. Az ózdiak bemutatóját értékelve vegyes a benyomásunk. Legjobban a zenei megjelenítés sikerült, elsősorban a két főszereplő — a Lellát alakító Szósz! Ibolya, és a Gábor diálkot jótsszó Ste- fanek Béla —, a férfi és a női kar révén. A prózai részeknél rendszerint nagyott esett az előadás színvonala, ebben főként a rossz beszédtechni- kájú Hámori Ferenc (Gül Baba) és Mészáros László (Zülfikár) a ludas. A legjobb egyéni alakítást vérbő komódi ázásával Szék rét ár J. nyújtotta Mujkó szerepében. A nyíltszi- ni tapsot arató hatásos és kifejező díszletek és a korhű, színes kosztümök alkotta miliőben szegényesnek hatott a háremben tánc koreográfiája és gyengének az előadásmódja. A rendező Saimyéri György megpróbálta új színekkel (pl. a prológus) gazdagítani a közismert operettet, de igyekezete ellenére is sok „jobb Gül Babait” láttunk már. (cs. b.) Vasárnap este két irodalmi egyfelvonásossal, két együttes: a Magyar Optikai Művek és a Borsodnádosdi Művelődési Otthon színjátszóinak bemutatóival folytatódott a fesztivál. Anélkül, hogy ünneprontás volna a szándékunk, meg kell állapítani, hogy mindkét együttes rossz szószólónak bizonyult a színjátszó mozgalom am úgyis erősen és sokak által vitatott létjogosultsága mellett. Az esten a, müfcedvelés legelemibb hibái vonultak végig s mindikét produkció kapcsa i bőven van ok gondolkodni; milyen mérce alapján szelektálták erre az országos fesztiválra az együtteseket? Hói tart a mozgalom válójában, ha a válogatottak között, tehát a legjobbak sorában olyanokat tartanak számon, mint a MOM-é, vagy a borsodnád&sdiaké? Igaz, a műsorválasztás az optikai művek színjátszói esetében biztatónak tűnt, hisz Arthur Miller neve a rart- gossóg garanciája. Az is igaz viszont, hogy a Két hétfő emlékében a haladó amerikai író égjük középszerű művével találkozott a néző. Erősen epikus vonalú, dramaturgiájában laza, motívumokra hulló és témájában is kissé érdektelen, erőtlen egyfelvonásos- sal, mely az amerikai kisember sorsának kilátástalansá- gát példázza. Komor viliág ez, amelyből semmi kitekintésre nincs mód. A kitörési szándékok ebből a világból alig-alig biztatnak reménnyel, többnyire tragédiába fulladnak. Végső összegezésben az élet értelmetlenségét fogalmazza meg Miller, de jóval fogyatékosabb eszközökkel, mint példáid Az ügynök halálában. Ez arra utal, hogy a Két héttő emlékében munkásságának egyik korai termésével ismerkedünk meg. A darab szerkezeti, pszichikai lazaságát érzésein szerint Udvaros Béla rendezése cse*t tovább oldotta. Jelenetei a drámán belül szinte külön-kü- lön, önálló életet élnek, rendezésében elvész a hangsúlyos és a hangsúlytalan, minden egyenértékű: drámai építménye nem egymásra, csak egymás mellé épül, olyan vízszintest képez, amelyben minden szétterped. A rendező mentségére meg kell állapítani, hogy a MOM jelenlegi együttese sem olyan anyag, mellyel hasonló természetű feladat, sikerre vihető, Néhány kivételtől eltekintve, — mint Kenneth alakjában Szabó József, Larry szerepében Szeif Gyula, a Gust játszó Hajdú János esetében, akik leginkább helytálltak — többnyire alacsony/ képességű színjátszókkal kellett megelégednie a rendezőnek. Meg kell dicsérni viszont Sárost LajoB erős hatású díszletét. Az est másik egyfelvonáso- sa. melyben a borsodinádásdi színjátszók mutatkoztak be. Hámori Ottó: Megmérettél című egyfelvonásosa volt A történet melyet Hámori színpadra alkalmaz, annyira periférikus, hogy a valószerűtlenség hatásától szinte pillanatra sem bír szabadulni a nézó Ezt az alapvető hibát erősen sematikus szempontok csak méginkább tetézik. Ebbe a masszába beleragadnak a gyakorlatlan műkedvelők s csak szövegmondással vonszolják magukat jelenetről jeleneire. A játék és a világítástechnikai feladatok összhangjának hiányosságaiból pedig épp a legdrámaibb helyzetek nevetsé- gesaégessé fajulnak —, ezzel. Scheszták Röbertné rendezői munkáját marasztalhatom el etsősoron. Az együttesben sem igen akad figyelmet keltőbb személy. Leginkább a Zsuzsái formáló Máhoffer Edit állt megfelelően helyt. (barna)