Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-01 / 259. szám

1966. november 1. kedd NÖGRÁD .1 Befejeződtek a járási pártértekezletek megyénkben (Folytatás az 1. oldalról} dasági élet fejlődésével a ber- melőszövetlaezeti tagok, vala­mint az ipari munkások jöve­delmének növekedésével egy- idöben javult a lakosság élet- színvonala. A kereskedelem és a TÜZKP forgalmának nagymértékű javulásáról, a takarékbetétek összegének lé­nyeges emelkedéséről is szó került. Marxista világnézettel Az ideológiai és kulturális kérdésekről szólva az elő­adó megállapította, az elmúlt évek a dolgozó tömegek tuda­tának lényeges változását hozták magukkal. A pártbi­zottság, az alapszervezetek erőfeszítése, tervszerű mun­kája révén egyre nagyobb teret hódít a járásban a marxista világnézet. Nőtt a dolgozók öntudata, erősödött a párt és a tömegek közöli i kapcsolat. Természetese; i még érvényesül a burzsoá eszmék befolyása is. Különö­sen a kispolgári szemlédet ve­szélyességére hívta fel a fi­gyelmet, amely többek kö­zött a politikamentességet, a közügyek iránti közömbössé­get „hirdeti”. Talaja van még az önzésnek, az anyagiasság­nak is. A másik, ugyancsak káros nézet a nacionalizmus. E nézet követői lebecsülik más népek, nemzetek ered­ményeit. Elvetik a szocialis­ta nemzetek összefogásának szükségességét. Ellenük a szocialista hazafiság elmélyí­tésével harcolhatunk. Jól szol­gálják ezt a harcot a járás- beli szomszédos Csehszlová­kiával kialakult kölcsönös, baráti kapcsolatok. . A VIII. kongresszus után a szécsényi járásban is meg­kezdődött az iskolareform megvalósítása. Megteremtet­ték a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alap­jait. Az eltelt idő alatt ja­vultak a tárgyi feltételek, s növekedett a szakrendszerű ok­tatásba bevont tanulók száma is. Az iskolákban a nevelők nagyobb gondot fordítottak az oktató-nevelő munka to­vábbfejlődésére. A pedagógu­sok zöme fiatal, s közöttük már szép számmal vannak olyanok, akik példaképei a szo­cialista embernek. A munkát azonban még mindig akadá­lyozza. hogy egyes tantestü­letekben közömbösség, alap­talan cívódás. intrika jelent­kezik. Az utóbbi években a la­kosság jelentős részében ál­landó igény jelentkezik a kulturális rendezvények, az önnevelés, az olvasás iránt. Több községiben fejlődésnek indult a Műbélét és egyre többen vesznek részt a szo­cialista jellegű családi és tár­sadalmi ünnepségeken. Fel­adatiként szabta meg a párt- értekezlet e tekintetben, hogy a művelődési otthonok mun­kájában következetesebben Ml érvényesíteni a szocialis­ta gondolkodás, ízlés fejlesz­tését. A művelődési ottho­nok vezetői az eddiginél job­ban támaszkodjanak a társa­dalmi szervezetek segítségé­re Példát mutatnak a kommunisták A párt helyzete, vezető sze. iepének érvényesüléséről szól­va a beszámolóiban megállapí­tásit nyert: a szocializmus tel­jes felépítésének időszaká­ban tovább nő a párt vezető .szerepe. A pártibon sikerült kialakítani az elmúlt évek so­rán az őszinte légkört és ez a tény naigy segítséget nyújtott a szécsényi járás­ban is a pánt-demokrácia fej­lődéséhez, a parti rán vitás ér­vényesüléséhez. A párttagság egV'.éges állásfoglalása., cselek­vési egysége érvényesül a leg­fontosabb gazdasági, politi­kai kulturális feladatok vég­rehajtásánál. A beszámoló hangsúlyozta * kollektív vezetés és az egy­személyi vezetés összetarto­zását, a párttagok példamu­tatását a munkában. Később megállapította: az elért ered­mények igazolják, hogy a járási pártbizottság és a pártszerve­zetek eredményes munkát vé­geztek. Mégis több pártszer­vezetnél helyesen, sürgetik a vezetés szán-vonalának további javításét, a jobb munkaszerve­zést. a meglevő lazaságok fel­számolását. A nártértekezleten részit vevők felvetették azo­kat a helytelen szemléleteket is, amelyeík a gyakorlatban eltorzítják a párt vezető sze­repét, amelyek ellen, követ­kezetesen fel kell lépni. Eredmények a pártépítésben A további feladatokról szól­va a pártbizottság beszámo­lója megállapította: a meg­valósítás lehetőségiéi adottak, hiszen a pártszervezetek tag­létszáma, tekintélye egyre inkább növekszik. Az el­múlt négy év alatt szá­mottevően növekedett a párt­tagság száma, azonban a tag- és tagjelölt felvételi munka még nem vált minde­nütt tervszerűvé éis céltuda­tossá. Elsősorban a termelő munkában élenjáró dolgozó­kat, a nőket, a fiatalokat kell bevonni a pártmunkába. Rész­letesen szólt a beszámoló a páirtmunikánól, a propaganda és agltációs tevékenységről, a pártoktatás megszervezé­séről az előadások színvona­lának: növeléséről. Befejezésül az alapiszerve­zetek munkájáról, tevékeny­ségéről adott számot a beszá­moló. Az alapszervezetek ele­ven kapcsolatban vannak az emberekkel, a szocialista tár­sadalom építésével, a politi­kai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtására moz­gósítják a dolgozók tömegeit. A pártszervezetek többségé­ben rendszeres szervezeti elet van. Erősödött a kollektív ve­zetés, javult a taggyűlések lá­togatottsága, s ugyancsak po­zitív vonás, hogy a leglénye­gesebb, a legfontosabb felada­tokat vitatja m<?g a párttagok összessége. A feladatok sike­res végrehajtása érdekében azonban szükséges, hogy az elkövetkezendő időben a já­rási pártbizottság munkájá­nak középpontjában az alap- stzervezetek tevékenységlének hathatós segítése legyen. Meg kell tanítani a pártszerveze­teiket arra, hogy elemezzék a végzett munkát, felmérjék a legsürgősebb tennivalókat, s ennek alapján mozgósítsák a párttagokat, a pártonkívü- lieket a célkitűzések sikeres megvalósításéra. Vita a beszámoló felett A pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámoló­ját, valamint a szóbeli kiegé­szítőt a küldöttek élénk vitá­ja követte. Báli András, a pártértekeziet elnöke elsőként Gólyán Lászlónak, a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet párttitkárának adott szót. Var- sányban eredményesen dolgo­zik a termelőszövetkezet, si­került leküzdeniük az egyesü­lés utáni gondokat. Az ered­ményekben nagy része van annak, hogy az élet minden területén érvényesült a párt­irányítás. Beszélt a kongresz- szusi munkaversenyről, a hat szocialista brigád munkájá­ról, a kommunisták, a kom­munista traktorosok példa­adó munkájáról. Nem feled­kezett meg a szövetkezet KISZ-fiataljairól sem, akik kongresszusi versenyvállalásu­kat becsülettel teljesítették. Sümegi János, országgyűlési képviselő, a szécsényi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke többek között beszélt a termelőszövetkezetben tevé­kenykedő alkalmazottak és ta­gok viszonyáról. Mint mon­dotta, az alkalmazottak száma évről érvre nő a közösben, s mintegy félszáz fiatal alkal­mazottként dolgozik most is. A szövetkezetben azonban si­került olyan hangulatot terem­teni, hogy az alkalmazottakat is a „nagy család” tagjainak tekintik. Bérezésük a munká­juk után járó kedvez­mények éppen olyanok, mint a termelőszövetkezeti tagoké. A cél ezzel az, hogy az alkal­mazottak éppúgy magukénak érezzék a szövetkezetei, mint a termelőszövetkezeti tagok. Beszámolt a pártértekezletnek a termelőszövetkezet kiváló eredményeiről, s arról, hogyan sikerült megszilárdítani a munkafegyelmet. Végezetül a termelőszövetkezetek munká­ját, tevékenységét, életét sza­bályozó „hetes törvény” mó­dosításához tett néhány ja­vaslatot. A járás fiatalságának életé­ről, munkájáról tájékoztatta a küldötteket Maruzs Elemér, a járási KISZ-bizottság titkára. Mint mondotta, a fiatalok gondolkodása, erkölcsi arcula­ta helyes irányban fejlődött az elmúlt négy év alatt. Munka­helyükön becsülettel helytáll­nak. A kongresszusi munka- versenybe mintegy 250 falu­si fiatal kapcsolódott be. Ti­zennégy brigád vetélkedik egymással a mezőgazdaságban. Szécsény ipari üzemeiben több mint 160 fiatal vesz részt a termelési versenyben. Jelen­tős azoknak a társadalmi munkaóráknak a száma, ame­lyeket a járás községeiben vé­geztek a fiatalok: A KISZ- bizottság egyik legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy segítse elő az egységes mar­xista világnézet kialakítását a fiatalok körében. Ezt a célt szolgálja a rendszeres politi­kai oktatás megszervezése a szécsényi járásban. Galcsik Gyula, a Bútor- és Faipari Vállalat Igazgatója az Üzem négyéves fejlődéséről adott számot. Hozzászólásában elmondotta, hogy a műszaki fejlesztés, az új technológia bevezetésével lényegesen emel­kedett a termelékenység. A dolgozók a kongresszus tisz­teletére vállalták, hogy 31 millió forint értékű éves ter­vüket december 20-ig telje­sítik. A későbbiek során a kommunisták, a KISZ-fiatalok példaadó munkájáról beszélt. A pártépítés fontosságát elemezte Varga Lajos, a ka- rancssági pártszervezet titká­ra. Karancsságon különösen sok az idős párttag. Ez érthe­tő is, hiszen a fiatalok nagy része a környező üzemekben, bányákban dolgozik. Ez ter­mészetesen érződik a pártélet­ben. Kanyó Balázs, járási mun- kásőr-parancsnok a szövetke­zeti mozgalom erősítésével kapcsolatos észrevételei után a járás munkásőrszázadának tevékenységéről szólt A mun­kásőrök becsülettel helytáll­nak a munkában, segítenek a közrend és közbiztonság vé­delmében, s jelentős társadal­mi munkát is végeznek a já­rásban. Tőzsér István, a ludányha- lászi téglagyár igazgatója, a vállalat sikeres tervteljesíté­séről adott számot. Beszélt ar­ról a nagyarányú rekonstruk­cióról, amelyet a harmadik ötéves terv során valósítanak meg az üzemben, amelynek eredménye az eddigi termelés­nek háromszorosa, negyven- millió tégla lesz. Radios Győző, a szécsényi járási tanács művelődési osz­tályvezetője az iskolareform végrehajtását, az ebből fakadó tennivalókat elemezte. Külö­nösen a szocialista nevelő­munka fontosságát hangsú­lyozta. Az oktatási színvonal további növeléséről szólva megemlékezett a hátrányosabb helyzetből induló tanulókról, arról, hogyan segíthetik elő fejlődésüket a pedagógusok. Beszélt többek között a fia­talok elhelyezkedési gondjai­ról is. A szécsényi járás asszonyai­nak, elsősorban a termelőszö­vetkezetben dolgozó nő-tagok életével, munkájával ismer­tette meg a küldötteket Go- ramvölgyi István né, járási nő­tanács titkára. Elmondotta, hogy a szocialista brigád­mozgalmat, amely egyre szélesedik, terebélyesedik a termelőszövetkezetekben, asszonyok kezdeményezték. Ebben az évben már harminchat ilyen közösség vetélkedett a közös gazdasá­gokban. Győri János, a Karancssági Egyesült Termielősaö vetkezet elnöke a mezőgazdasági ter­melés gazdaságosságát, jöve­delmezőségét elemezte. Beszélt a szocialista munkabrigádok­ról, az asszonyok szorgalmas, igyekvő munkájáról. Tóth Endréné, a járási fe­gyelmi bizottság tagja hozzá­szólásában a pártfegyelem fontosságát hangsúlyozta. A fegyelmi munka szerves része a pártmunkának. Az elmúlt években határozottabban fel­léptek a fegyelemsértők ellen. Szécsény, a járási székhely négyéves fejlődéséről beszélt a pártértekezleten Varga Ferenc, a községi pártbizottság titká­ra. Részletesen elemezte a pártbizottság, valamint a köz­ség tizenhárom pártszervezeté­nek munkáját. Mint mondot­ta, rosszul értelmezték a gaz­daságszervező tevékenységet, a gazdasági munka mellett el­hanyagolták a dolgozóit, párt­tagok nevelését. Eközben las­sult a párttagok ideológiai és politikai képzésének üteme is. Győri Sándor, a járási ta­nács osztályvezetője a mező- gazdaság, a termelőszövetkeze­ti mozgalom fejlődéséről szólt. A járás legtöbb szövetkezeté­ben jó terméseredményeket értek el az idén. Fejlődött az állattenyésztés is. Gondot okoz azonban, hogy magasak a ter­melés költségei, nem sikerült mindenütt megerősíteni a ve­zetést, a munkafegyelmet, s a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása rendkívül lassú. Szigeti Béla, a járási párt- bizottság agitációs-kulturólls osztályvezetője a pártoktatás fontosságát hangsúlyozta. Eredményként értékelte, hogy a hallgatók száma már két­ezer fölé emelkedett a járás­ban és képzettebb propagan­disták vezetik szinte minde­nütt a pártoktatást. Ezután Szabó István, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága agitációs-kulturális osztályvezetője emelkedett szó­lásra. Elöljáróban a kongresz- szusi készülődésről, a járás do' eozóinak megnövekedett nolitikai öntudatéról szólt. A tárás kommunistái, dolgozói helyeslik ezt a társadalmi ren­det, újabb eredmények eléré­séért tesznek erőfeszítéseket.* Beszélt a járás iparának fej­lesztéséről, a jelentkező mun­kaerő gondokról. Mint mon­dotta, a megyei szervek meg­felelő erőfeszítéseket tesznek új ipari üzemek telepítésére, meglevő vállalatok fejleszté­sére. A mezőgazdaság helyze­tét elemezve hangsúlyozta, hogy megfelelő becsületet keli szerezni a mezőgazdasági munkának és korszerűsíteni kell a bérezést, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a fiatalok előtt a termelőszövetkezeteket, a mezőgazdasági üzemeket. Az új pártbizottság feladatairól szólva elmondotta, hogy a pártbizottság elemezze a já­rás mezőgazdaságának fejlő­dését és a tényekből vonjon le megfelelő következtetéseket. A termelőszövetkezet mun­kájáról adott számot Nagy István, a ludányhalászi Alkot­mány Termelőszövetkezet párt­szervezetének küldötte. Bodnár József, a szécsényi járási tanács vb-elnöke a ta­nácsi munka néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Mint elmondotta, az apparátus mun­kája, szakmai felkészültsége, tovább javult az elmúlt évek­ben. Leszák Ferenc, a Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet Igazgatóságának el­nöke a földművesszövetkeze­tek tevékenységével, a forga­lom és a felvásárlás lényeges növekedésével foglalkozott. Kiss Sándor elvtárs össze­foglalója utón került sor a járási pártbizottság, valamint a megyei pártértekezlet kül­dötteinek megválasztására. A küldöttek negyvenegy tagú pártbizottságot választottak és tizenhét kommunistát küldtek a megyei pártértekezletre. A szécsényi járási pártbizottság első titkárának újra Kiss Sán­dor elvtársat választották. A járási pártértekezletek so­rában a szécsényi volt az utolsó. Valamennyi járásban megválasztották az új párt­bizottságot, a küldötteket, akik majd a november 9—10-én sorra kerülő megyei pártértekezleten képviselik a járások kommunistáit Színházi esték Nagyoperett és irodalmi egylelvonásosok Szombat este a vasas fesz­tivál során első ízben került sor operett előadásra. Az ózdi színjátszók vállalkoztak arra, hogy a rendkívül nagy létszá­mú — mintegy száz fős szín­padi és zenekari stábot moz- sató Huszka nagyoperettet a Gül Babá-t bemutassák. Husz- ka Jenő az operett huszadik századi m ás odvi rágzás áriak. a Kálmán—Lehár-féle operett­stílusnak egyik jelentős kép­viselője. Műveinek jellemzői: érzelmes, szerelmi cselekmény, könnyen érthető, dallamos ze­ne. színes táncok, látványos színpadképek, díszes kiállítá­sú ruhák. Hogy é speciális jegyek mennyire érvényesül­nék a színpadon az mindig az előadó együttestől függ. Az ózdiak bemutatóját ér­tékelve vegyes a benyomá­sunk. Legjobban a zenei megjelenítés sikerült, elsősor­ban a két főszereplő — a Lellát alakító Szósz! Ibolya, és a Gábor diálkot jótsszó Ste- fanek Béla —, a férfi és a női kar révén. A prózai részek­nél rendszerint nagyott esett az előadás színvonala, ebben főként a rossz beszédtechni- kájú Hámori Ferenc (Gül Baba) és Mészáros László (Zülfikár) a ludas. A legjobb egyéni alakítást vérbő komódi ázásá­val Szék rét ár J. nyújtotta Mujkó szerepében. A nyíltszi- ni tapsot arató hatásos és ki­fejező díszletek és a korhű, színes kosztümök alkotta mi­liőben szegényesnek hatott a háremben tánc koreográfiája és gyengének az előadásmód­ja. A rendező Saimyéri György megpróbálta új színekkel (pl. a prológus) gazdagítani a köz­ismert operettet, de igyekezete ellenére is sok „jobb Gül Ba­bait” láttunk már. (cs. b.) Vasárnap este két irodalmi egyfelvonásossal, két együttes: a Magyar Optikai Művek és a Borsodnádosdi Művelődési Otthon színjátszóinak bemu­tatóival folytatódott a feszti­vál. Anélkül, hogy ünnepron­tás volna a szándékunk, meg kell állapítani, hogy mindkét együttes rossz szószólónak bi­zonyult a színjátszó mozgalom am úgyis erősen és sokak ál­tal vitatott létjogosultsága mellett. Az esten a, müfcedvelés leg­elemibb hibái vonultak végig s mindikét produkció kapcsa i bőven van ok gondolkodni; milyen mérce alapján szelek­tálták erre az országos feszti­válra az együtteseket? Hói tart a mozgalom válójában, ha a válogatottak között, te­hát a legjobbak sorában olya­nokat tartanak számon, mint a MOM-é, vagy a borsodná­d&sdiaké? Igaz, a műsorválasztás az optikai művek színjátszói ese­tében biztatónak tűnt, hisz Arthur Miller neve a rart- gossóg garanciája. Az is igaz viszont, hogy a Két hétfő em­lékében a haladó amerikai író égjük középszerű művével ta­lálkozott a néző. Erősen epi­kus vonalú, dramaturgiájá­ban laza, motívumokra hulló és témájában is kissé érdek­telen, erőtlen egyfelvonásos- sal, mely az amerikai kisem­ber sorsának kilátástalansá- gát példázza. Komor viliág ez, amelyből semmi kitekintésre nincs mód. A kitörési szándé­kok ebből a világból alig-alig biztatnak reménnyel, többnyi­re tragédiába fulladnak. Vég­ső összegezésben az élet ér­telmetlenségét fogalmazza meg Miller, de jóval fogyatékosabb eszközökkel, mint példáid Az ügynök halálában. Ez arra utal, hogy a Két héttő emlé­kében munkásságának egyik korai termésével ismerkedünk meg. A darab szerkezeti, pszichi­kai lazaságát érzésein szerint Udvaros Béla rendezése cse*t tovább oldotta. Jelenetei a drámán belül szinte külön-kü- lön, önálló életet élnek, ren­dezésében elvész a hangsúlyos és a hangsúlytalan, minden egyenértékű: drámai építmé­nye nem egymásra, csak egy­más mellé épül, olyan víz­szintest képez, amelyben min­den szétterped. A rendező mentségére meg kell állapí­tani, hogy a MOM jelenlegi együttese sem olyan anyag, mellyel hasonló természetű feladat, sikerre vihető, Né­hány kivételtől eltekintve, — mint Kenneth alakjában Sza­bó József, Larry szerepében Szeif Gyula, a Gust játszó Hajdú János esetében, akik leginkább helytálltak — több­nyire alacsony/ képességű színjátszókkal kellett megelé­gednie a rendezőnek. Meg kell dicsérni viszont Sárost LajoB erős hatású díszletét. Az est másik egyfelvonáso- sa. melyben a borsodinádásdi színjátszók mutatkoztak be. Hámori Ottó: Megmérettél cí­mű egyfelvonásosa volt A történet melyet Hámori szín­padra alkalmaz, annyira peri­férikus, hogy a valószerűtlen­ség hatásától szinte pillanat­ra sem bír szabadulni a nézó Ezt az alapvető hibát erősen sematikus szempontok csak méginkább tetézik. Ebbe a masszába beleragadnak a gya­korlatlan műkedvelők s csak szövegmondással vonszolják magukat jelenetről jeleneire. A játék és a világítástechnikai feladatok összhangjának hiá­nyosságaiból pedig épp a leg­drámaibb helyzetek nevetsé- gesaégessé fajulnak —, ezzel. Scheszták Röbertné rendezői munkáját marasztalhatom el etsősoron. Az együttesben sem igen akad figyelmet keltőbb személy. Leginkább a Zsuzsái formáló Máhoffer Edit állt megfelelően helyt. (barna)

Next

/
Oldalképek
Tartalom