Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-04 / 262. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ. Mi ÍZVÍ P N Ó GR A D M EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 262. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1968. NOVEMBER 4. PÉNTEK GYÜMÖLCSÖZŐ ÉVTIZED E gy évtizede, 1956. október 23-án fegyveres ellenforradalom támadt hazánkra, veszélybe sodorva né­pünk szabadságát, az ország függetlenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945-től 1956- ig megalkotott forradalmi vívmányait, egy­szersmind a világbékét is. Az imperialista hidegháborús kalandorok, a nemzetközi re­akció legveszedelmesebb erői azt akarták elérni, hogy Magyarország kiszakadjon a szocialista világrendszerből és ezzel a szo­cialista tábor meggyengüljön. Súlyos há­borús válság alakult ki e kalandor lépés következtében. A nemzetközi reakció min­denekelőtt a hazai reakció maradványaira, és egyes megtévesztett rétegekre, köztük fiatalokra támaszkodott, és arra számított, hogy a tisztánlátásukba^ megzavart töme­gek nem lesznek képesek megakadályozni aljas terveit. De ezek a sötét erők elszámí­tották magukat. Most, tíz év elmúltával em­lékünnepségeket szerveztek a világ külön­böző sarkaiban, és semmiféle szemforga­tás sem palástolhatta a valót: az 1956-os magyar ellenforradalom leverésével ők buk­tak meg, magukat és vesztett ügyüket gyászolják. Szabadságunk, szocialista népi hatal­munk, sok-sok vívmányunk, békénk volt a tét 1956-ban. De történelmünknek ebben a válságos pillanatában, Kádár János elv­társ vezetésével harci sorokba tömörül­tek a magyar kommunisták, megszervezték az MSZMP-t, életre keltették a forradalmi munkás-paraszt kormányt, mozgósították a dolgozó népet, megmagyarázva, hogy mi­lyen óriási veszélybe taszították az ellen­forradalmárok,, fegyverbe hívták a munkás­ság legjobbjait, és kemény harcban győze­lemre vezették a magyar népet az ellen- forradalom fölött Győzött a nép, és győ­zött a proletár internacionalizmus nagysze­rű eszméje. A dolgozó emberek saját törekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. Helyeselték, hogy erélyesen felszámolja az ellenforradalom maradványait, határozottan leszámol a személyi kultusz éveiben elkö­vetett hibák következményeivel, eltökélten érvényt szerez a szocialista törvényesség­nek, és alkotó összefogásra hív a szocialista célokban egyetértő valamennyi hazafit, hogy az egész nemzettel összeforrva oldja meg az ország nagy gondjait. A dolgozó töme­gek bizalommal és tettekben megnyilvánu­ló támogatással válaszoltak erre a politi­kára. A párt és a kormány, valamint a dolgozó tömegek közös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt vissza­szorult, és az ország, amely 22 milliárd fo­rintnyi kárt szenvedett, gyorsan talpra- állt. Más testvéri országokkal együtt ebben is nagy segítségünkre volt a Szovjetupió, amely a fegyveres ellenforradalom leveré­sében felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtott népünknek. Dolgos, küzdelmes, de eredményes évtized áll mögöttünk. Népünk derekas munkája nyomán nagy alkotások születtek, csak az utóbbi öt év során egymillió ember költö­zött új lakásba, városaink és falvaink meg­szépültek, az egész ország a modem fej­lődés jegyeit viseli: nem dolgoztunk hiába. Megfontolt, reális gazdaságpolitika útján haladunk előre, terveink, céljaink lelkesi- tőek és megvalósíthatók. Termelőeszköze­ink korszerűbbek; gazdaságosabban terme­lünk, mint korábban. Tíz év alatt több, mint kétszeresére nőtt ipari termelésünk, átlagosan évi 4,5 százalékkal emelkedett a termelékenység, ezzel fedezzük a termelés növekedésének mintegy kétharmadát. 1965- ben a lakosság két és félszer annyi mosó­gépet, másfélszer annyi motorkerékpárt, hat és félszer annyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi televízió-készüléket vásá­rolt, mint 1960-ban. S orsdöntő forradalmi változás tör­tént falvaink életében: mezőgaz­daságunk szocialista útra tért, s ezzel egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódta­tás nélkül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mezőgazdasági termelés. Azóta mind társadalmunk, mind a paraszt­ság nagy erőfeszítéseket tett, hogy a ter- • melőszövetkezetek korszerű, termelékeny nagyüzemekké épüljenek ki. Az elmúlt év­tizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a pa­rasztság egy főre jutó reáljövedelmei Tíz év alatt a munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljövedelme 68,6 száza­lékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő alatt számottevően emelkedett, mégis két­szeresére nőtt a takarékbetét-állomány. Nagy vívmányunk, hogy a társadalombiz­tosítást a lakosság 98 százalékára kiterjesz­tettük. 1965-ben már 1,1 millió nyugdíjas­nak 7,7 milliárd forint nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban akarunk előre haladni, a növekvő termelés alapján tovább javítva a dolgozók életkörül­ményeit Ehhez teremt alapot a gazdaság- irányítás új rendszere, amelyet 1968-tól vezetünk be. Amit e tíz évben az iparban, a mező­gazdaságban, a kulturális életben, a köz­oktatásban, a tudományban, a közegész­ségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elértünk, azt a bizonyosságot nyújtja, hogy helyes utunkon tovább halad­va minden célunkat valóra váltjuk. A szocialista építésben tíz év alatt kiví­vott anyagi fejlődésnél semmivel sem ki­sebb értékű az a változás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájé­kozottságának, önbizalmának fejlődésében mérhetünk. Igazán elmondhatjuk a költő­vel, hogy ez már „másfajta nép, másfajta raj...” A nép gazdává nőtt saját hazájá­ban. Az emberek magukénak vallják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszersmind nőttön-nő felelősségérzetük az ország minden közös dolga iránt. Jól érzik magukat országunk szabad, egészséges lég­körében, amelyben mind jobban kiteljese­dik a szocialista demokratizmus. Tíz év munkájával és eredményeivel ha­zánk nagy megbecsülést szerzett határain­kon túl is. A szocialista testvérnépek úgy -tekintenek országunkra, mint közösségünk szilárd és hűséges tagjára. S kívülük is minden nemzet elismeréssel és tisztelettel viseltetik a Magyar Népköztársaság iránt, amelynek tekin élye nőttön-nő a nemzet­közi elet legkülönbözőbb fórumain. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép tiszteletétől övezve ve­zeti társadalmunkat a szocialista jövőbe. A párt politikája találkozik az em­berek nagy többségének igazságérzetével, egybevág a józan és becsületes közgondol­kodással, meleg emberiessége, a dolgozók iránti megértés és figyelmes törődés szel­leme egész életünket áthatja. Ez a politika határózott, céltudatos, és semmi másra nincs tekintettel, csak a dolgozó nép ér­dekeire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország problémáit a dolgozó néppel. Ha­ladásunk fő erőforrása a pártnak a dolgo­zó tömegekkel való összeforrottsága. Pártunk tagjai a nép szolgálatát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kommunisták, akik együtt nőttek a felada­tokkal, megszerezték népünk tiszteletét és elismerését. Szilárd elhatározásuk, hogy ezentúl is odaadással harcolnak a párt és a dolgozó nép eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden területén erősítik sikereink biztosítékát: a párt vezető szerepének ér­vényesülését: Népünk mélységes bizalmával és szeretetével tiszteli meg pártunk Köz­ponti Bizottságát, és első titkárát. Kádár János elvtársat, akinek egyénisége és mun­kája elválaszthatatlanul összeforrt ezzel a tíz éves, történelmi jelentőségű korszakkal. November végén összeül pártunk IX. kong­resszusa, és megvitatja: hogyan folytassuk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyeslésétől és cselekvő támogatásától kísért politikánkat, az új kö­vetelményeknek megfelelően és a közös munkával megteremtett jobb feltételekre építve. A párt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány tízéves tevékenysé­gének mérlege gazdag, kiváltja né­pünk elismerését. Valóban: a céltudatos, ingadozástól mentes, következetes, tudo­mányos megfontolásokon nyugvó, és min­denkor a dolgozó tömegek életerejére tá­maszkodó vezetés szerepe és érdeme rend­kívül nagy mindabban, amit kivívtunk ma­gunknak. A párt és a kormány viszont — mint mindig — most is hangsúlyozza: a tömegek saját sorsuk kovácsai. Az életkö­rülmények alakulásában azoké a döntő sze­rep, akik a munkapadoknál, a földeken, a tervező asztaloknál, és mindenütt az élet javait termelik, előteremtve a fejlődés, a népjólét eszközeit. Egy szorgos, sikeres év­tized mérlegét lezárva azzal a gondolat­tal indulhatunk tovább, hogy amilyen a munkánk, olyan lesz a jövőnk, A Dubna-szVala és a franciák ' (3. oldal) Tolna és Nógrád összefogása (3, oidal) Mártírjainkra emlékezünk a oldal) Túllátni a talu határán (4. oldal) Rádió és tv műsor (5. oldal) Befejezés el ott az új feldolgozó üzem Ha lassabban is, mint szeretnénk, de a befejezéshez köze­leg az Öblösüveggyár csaknem harminemflliós beruházás­ból létesített feldolgozó üzeme. Folyik a szerelés a mérőhen­germűhelyben, berakták a szekrényeket az öltöző-fürdőbe, utolsó simításokra vár a beégető és a festöde. Képünk a festődé egy részletét ábrázolja, melyben nagy teljesítmény d elszívó berendezések óvják a munkások egészségét (Koppány György felvétele) Ünnepségek a Nagy OkféV»eri Szocialista Forradalom évfordulóján Ünnepi nagygyűlés Salgótarjánban — Kosaoráaási ünnepségek a megyében — Röpgyűlések as ütemekben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49, évfordulójá­nak méltó megünneplésére készülnek megyénk dolgozói. November 5-én a megye va­lamennyi üzemében, hivatalá­ban és intézményeiben ünnepi röpgyűléseket tartanak a dol­gozók. Az általános- és kö­zépiskolákban november 5-én az utolsó tanítási napon em­lékeznek a forradalom évfor­dulójáról. Megyénk falvaiban már no­vember 5-én ünnepi nagy­gyűléseket rendeznek, melye­ken országos, megyei és járási vezetők méltatják az évfor­dulót. Még ezen az estén Bag- lyasalján és a megye számos községében Lenin-estet szer­veznek, ahol Lenin életét és a szovjet nép eddig elért ered­ményeit ismertetik. Több he­lyen Lenin életéről filmet is vetítenek. A központi ünnepséget Sal­gótarjánban november 6-án este hat órakor a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban rendezik. Ünnepi beszé­det Brutyó János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke, me­gyénk országgyűlési képvise­lője mondja. A kultúrműsor keretében fellép a szovjet had­sereg ideiglenesen hazánkban tartózkodó alakulatainak ének- és táncegyüttese. Ezen az estén Karancslapujtőn Mol­nár János, a művelődésügyi miniszter helyettese, Mátrán o- vák községben Szentkirályi Já­nos, a Szabad Föld főszerkesz­tője, Sóshartyánban Trizna János, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának osztályve­zetője, Nagybátony .bányavá­rosban Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkára, Kishartyánban Godó László, Etesen Nagy Béla, Nagybátony községben Kispál József, Ka- rancsalján Kovács János, Mátramindszenten Baranyai Bertalan elvtárs mond ünne­pi beszédet November 7-én zenés ébresz­tő köszönti Salgótarján lakóit Délelőtt tíz órakor koszorú- zási ünnepséget rendeznek a megyeszékhelyen, ahol a me­gyei, járási, városi pártbizott­ság, a szovjet vendégek, a me­gyei, járáái, városi tanács, az SZMT. a megyed, járási, vá­rosi KISZ-bizottság, a társa­dalmi szervek és a fegyveres testületek képviselői helyezik el a hála és kegyelet koszo­rúját. Koszorúzás! ünnepséget rendeznek a megye valameny- nyi községében. Napirenden s Az Ifjú Bánfa fováiiejlesziése A tapasztalat azt mutatja, hogy az Ifjú Gárda a KISZ- tsgok köréhen kedvelt mun­kaforma, ezért a jövőben fo­kozott mértékben gondot kell fordítani a fenntartására és továbbfejlesztésére. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1S)68. szeptember 5-én e tárgyban hozott határozata szerint az Ifjú Gárda működési körét az alábbiakban jelölték ki. Formáját, tartalmát tekint­ve egyik eszköze lehet a KISZ- tagok között végzendő haza­fias és honvédelmi nevelő- munkának. A gárda tagjai éves program szerint rendszeresen részt vesznek az alaki harcá­szati és egyéb honvédelmi fog­lalkozásokon, segítséget nyúj­tanak a párt és KlSZ-szerve­zetejk társadalmi ünnepségei­nek, rendezvényeinek előké­szítésében és lebonyolításában, közreműködnek a KISZ ifjú­ságvédelmi munkájában — röviden: sokrétű tevékenység­gel szolgálják, segítik a párt- határozatok végrehajtását, vé­dik a népgazdaság politikai és gazdasági érdekeit. A KISZ Nógrád megyei Vég­rehajtó Bizottsága tegnap dél­előtti ülésén megtárgyalta az Ifjú Gárda továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos teendőket és a többi között megállapította: az Ifjú Gárdának tagja lehet min­den önként jelentkező KISZ- tag, akit jellembeli és fizikai adottságai alkalmassá tesznek a gárdista feladatok végzésé­re. Az önként jelentkező fia­talokat az alapszervezetek döntése alapján veszik fel az Ifjú Gárda tagjai sorába. A zászlóaljakat. önálló százado* kát. — A KISZ megyei végre­hajtó bizottsága határozata szerint — járási, városi bi­zottságonként hozzák létre, míg a kisebb egységeket: sza­kasz, raj — az üzemi, tan­intézeti és községi KISZ-aiao szervezeteik szervezik a járási, városi parancsndkságok irá­nyításával. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén intézkedési tervet fogadott el az Ifjú Gárda to­vábbfejlesztésére vonatkozóan Eszerint: rövidesen megalakul — társadalmi szinten — a megyei parancsnokság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom