Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-30 / 283. szám
2 vorR * D november 30. szerda Az MSZMP IX. kongresszusának keddi tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. Pártunk kommunista vonásainak további erősítését hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalap- szervezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a termelő üzemek és hivatalok, intézmények pártalapszervezetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő Szervezeti Szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szögezi le a pártirányítás alapelveit valamennyi állami és tömegszervezet, illetve tömeg- mozgalom számára. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Az új Szervezeti Szabály- satban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között, jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk azerint formális jogot, amely szerint a párttagok egyharma- dának kívánságára rendkívüli kongresszust lehet összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. Soron kívüli kongresz- szust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már e szerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát. A póttagság rendszere az illegalitás körülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyamatosságát biztosította. A későbbiek során a vezetők előiskolá- jává és a társadalmi megbecsülés kifejezőjévé vált. Ma már nincs szükség arra, hogy a nagy létszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok legyenek. A póttagság megszüntetésével e testületek munkája egységessé válik, tagjaik pedig egyforma felelősséggel rende’keznek. A módosított Szervezeti Szabályzat tér. mészetesen továbbra is biztosítja a kooptálás lehetőségét. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta a kongresszust megelőző pártértekezleteknek, hogy ne válasszanak Revíziós Bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon Központi Revíziós Bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Ügy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus^ utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni, ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendjét a Központi Bizottság az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék. Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a Szervezeti Szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket Az állami- és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az arány 80—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen, ahol ez szükséges, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat de ezt nem kell a Szervezeti Szabályzatban előírni. A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve javasoljuk törölni a Szervezeti Szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban, vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor összehívhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a Szervezeti Szabályzatba, ezeket azonban nem tartjuk szükségesnek indokolni. Kedves elvtársaik! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződésünket. hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi Javasolt módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és a már említett munkaterületeket kivéve — minden párt- alapszervezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezeteknél a bürokrácia, a lazasások elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. Ül követelményeket támaszt azonban a legfontosabb területen, a gazdasági életben tevékenykedő alapszervezetek munkájában is. A következő időszakban a pártszervezetek fontos feladata lesz. hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjának lényeges vonásait. Elméleti oldalról megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újabb következtetéseit kell elsajátítaniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. Területi pártszervezeteink a párt és az állam viszonyáról a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett következtetéseket jól megértve, fejlesz- szék munkastílusukat. Politikailag irányítsák a hatáskörükbe tartozó állami szerveket, szüntessék meg a párhuzamosságokat, a párt és állami munka elvileg is hibás összefonódottságát. Hasonló módon dolgozzanak a tömeg- szervezetek és tömegmozgalmak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűklátókörű, prakticista vonásokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi, politikai irányítást a gyakorlatiassággal, a pártmunka operativitásával. A gazdasági mechanizmus reformja önmagában is megköveteli, hogy a pártszervek minden lényeges mozzanaton rajta tartsák kezüket, s gondoskodjanak a párthatározat maradéktalan végrehajtásáról. A reform, mint nagy társadalompolitikai kérdés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosítani kell az össztársadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy pártonkívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket. mégis szükséges hangsúlyozni: az alapszervezetek megnövekedett jogai jelentik maid az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek, és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét is figyelembe vevő ellen- örzése. A helyenként ma még jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a pártszervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű részletfeladatokat oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a pártvezetőségek, és a titkárok méginkább a politika végrehajtásának irányítói, segítői és biztosítói legyenek, s ne diszpécseri munkát végezzenek. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni, és fejleszteni kell A pártszervezeteknek rendelkezniök kell azzal a politikai Ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szarv a párt politikáiénak szellemében határozott-e vagy sem. Ameny- nyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni, és helyesbítetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes, és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. A pártszervezetek jogainak kiszélesítése csak akkor fogja a párt vezető szerepét erősíteni, ha ezekkel helyesen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több felelősséget is követel. A jövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártalapszerveze- tek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a dolgozók között, nekik kell azonnal regálni a problémákra, és véleményekre. Mint eddig, a jövőben b az alapszervezetek lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteménvesei. Ebből a meggondolásból szükséges hogy röviden szóljunk tevékenységünknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A pártalapszervezetek többsége az elmúlt években betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait. Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjaikat, és konkrét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely csak regisztrálta az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helyzet megjavítására. A pártalapszervezetek munkája nem merülhet ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, harci szervezetek, amelyeknek végig kell vezetniük a küzdelmet a párt politikájának végrehajtásáért. és meg kell ol- aaniok minden problémát, ha erre saját erejükből képesek. A felsőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meghaladják a helyi pártszervezetek erejét és lehetőséi:eit. A pártmunka minden területéről, így az alapiszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. Újra szaporodott a felesleges értekezletek száma, növekedett a jelentések mennyisége. Ennek hatására megint sok a felesleges munka, és kevesebb idő Jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására. Küzdeni kell az ilyen formális. és bürokratikus megnyilvánulások léte és újjáéledése ellen. A pártmunka eredményességét nem az értekezletek. jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán. cselekvő készségén, és a párt politikáiénak végrehajtásán kell mérni. Tisztelt kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, a pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia, és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában. mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot. Sok Párttagot jogosan nyugtalanít. hogy a párt helyesnek elismert politikája és határozatai helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen; sőt néha el Is. torzítják azokat. Az ilyen jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés utam nemcsak fenntartják külön véleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemre méltó jelenség, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését, vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő eréllyel, és esetenként nyilvánosan. , A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a pártdemokrácia fejlesztésével együtt — a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus cen' raliz- mus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve, megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista- leninista eaysége volt és marad .sikereinknek legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében vélemény- eltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után sok új. jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Énpen ezért a marxizmus—leninizmus élvét képviselve is lehetnek a párt- szervezetekben részkérdésekben eltérő vé’emények. Naev- részt ebből fakad, hogv a Párttagság körében nmes mindig telies egyöntet’Vég fejődésünk egyes prob’émáinak és megoldásuk módiénak megítélésében. Tükrözték eat a kongresszusi iránvelvéket tár- gvaló párttagevű’é'ek is. A felszólalók kifejeznék egyetértésüket a fő politikai irányvonallal. emellett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megíté’ésében és végrehajtásában kialakult egvséget. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hoffv véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velejárója él nem szabad tőle megijedni. A pártegyseg védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondás ok megoldása a párt, a munkás- osztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű esanecsere erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához. elfogadásához. Más a megítélése azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben levő párthatározatokról kezdeményeznek és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzák. Az ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határozatok a kisebbségre, a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre kötelezően. A párthatározatokhoz való helyes kommunista viszony nem passzív lojalitás, hanem aktív kiállás, konkrét cselekvés. A kommunisták a döntés után tehát képviselik, védelmezik és végrehajtják a párt politikáját. Akik tudatosan szem beszállnak a párt irányvonalával, határozataival* azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. Kedves elvtársak! A párt feladatainak vizsgálatánál számba vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a pártszervezetek. valamint a kommunisták felkészültsége, gyakorlati tapasztaltai biztosítanak. Felmértük a növekvő követelményeket is, figyelembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is keletkezhetnék előre nem várt nehézségek. Az új társa,, dalom létrehozása nem ellentmondás nélküli folyamat és ezt mindenekelőtt a kommunistáknak kell világosan lát- niok. • A párt erejét a szocialista eszme, a helyes politika, a magasfakú szervezettség és a néppel való szwos kapcsolat biztosítja. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak rendelkezniök kell olyan adottságokkal, mint a megelőző készség, következetesség, állhatatosság. Tudniok kell hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgálnak nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen ts. Az új Szervezeti Szabályzat jelentős hozzájárulás lesa a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a Szervezeti Szabályzat terve, zetét az ismertetett módosításokkal fogadja ei. A Revíziós Bizottság beszámolója Bisziku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelyet a küldöttek írásban kézhezkaptak —egyebek közt hangoztatja: A párt VIII. kongresszusa által választott Központi Revíziós Bizottság a Szervezeti Szabályzatban meghatározott területeken feltette ki tevékenységét. Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központ? szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztárát és központi vállalatait. A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szervéiben a munkarendet és az ügyvitelt. Megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és Ügyvitele megfelelt a Szervezeti Szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető pártszervek elé kerülő előterjesztések és tájékoztatók előkészítése, a Központi Bizottság osztályainak ilyen irányú munkája. Nem halad megfelelően az írásos anyagok csökkentésére vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtása. A Központi Revíziós Bizottság tapasztalata és a Központi Pi-mttság Pártgazdasági es Ügykezelési Osztály vizsgálata is azt mutatja, hogy a határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgála. ta azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket A tag- és tagjelölt-nyilvántartás. átjelentés rendidnek vizsgálatával a Központi Revíziós Bizottságnak az a *a- oasztalata, hogy a korábbi Időszakhoz viszonyítva jelentős a fejlődés, amelynek a következtében lényegesen csökkent az át jelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. \ pártnak a tömegekkel való kap-'olatában (Folytatás a 3. oldatot)
