Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-29 / 282. szám

2

NÖOR ín

tÚfiSi TtfWPwSaf <W irn-ä<|

Megkezdte tanácskozását pártunk IX. kongresszusa

A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi

pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja.

A kongresszus tanácskozásai reggel 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tartanak.

A kongresszus ezután rátért

az első napirendi pontra.

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát.

Az MSZMP

Központi Bizottságának beszámolója

Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép ország- építő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend. növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye.

A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával, g annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte.

A párttagságtól és a társa- sadalmi testületektől nagy számú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozat-tervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat, a napi munkában kell hasznosítanunk.

A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta;

— A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait.

Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és

erejét adja, változtassa meg azt, Errr't az idő, a vá'tozó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkás- osztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját.

Kádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolóját

mondja

0

A szocialista talior ereje mefirsokszoroxodott

Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta;

— A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor, az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor, a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló mo- nopól tőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását.

Pártunk VIII. kongresszusa óta, tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak.

A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem-szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, ame'yek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták.

A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági — és természetesen katonai erei^ nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatal- m

.....bb lett. Nem hallgathatjuk el azonb

an azt sem. hogy jelenleg a szocialista vyágrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőségekhez juttatta, de nem változtat azon, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka.

A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen.

A második világháborút követően, az egykori gyarmati területek helyén 60 új független állam született ötven évvel ezelőtt a Föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a Föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a Föld lakosságának 1 százaléka.

Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neokolomialista módszereiről szólt, majd kiemelte:

Szélhulló kapitalista

szövetségek

Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése az, hogy a kapitalista, vagy a nem kapitalista utat választják-e? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására, és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég

szervezettek, vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkere- kedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült- indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat, és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért, és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialistaellenes küzdelemnek.

Az imperialisták gyarmati rendszere, és új, álcázottabb leigézó törekvései ellen

küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniok kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak.

Széthullott a Bagdadi Paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi

tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán, a görög—török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete, és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO- államofc, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal.

Egy év alatt négyezer sztrájk

A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomós nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban. Általános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán élesedik az osztályharc ezekben az országokban, fokozódik a sztrájkmozgalom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban, mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfélmillió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel, és jelentős hatást gyakorolnak a tőkés államok belpolitikai életére.

Az amerikai imperialisták vietnami agresz- sziója mélységesen felháborítja a világ népeit, s még a tőkés országok, sőt az USA-val szövetséges országok kormányai is igyekeznek elhatárolni magiakat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kormányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is.

Egységesen Vietnam mellett állunk

Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniok az amerikai agresszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására.

A szocialista országok élen járnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. (Taps.)

Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat. A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre és megmondották, hopv sohasem adiák m°g magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják

űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti fügí getlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél- Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden hadi- technikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hő* vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes éc békeszerető ember az egész világon. (TapsJ

Az KUK a béke és biztonság jelentős tényezője

Elvtórsak!

Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő két legagresszívebb monopoltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai* gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti.

A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki.

Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal.

Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával.

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón* hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést a gazdasági és kulturális együttműködést mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béka megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tetini Európa népeinek, országainak kollektív biztonságáért.

A párt első titkára ezután hazánk külpolW tikijáról, Népköztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt.

Kiemelte: külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése.

Erősíi |ük a magyar és a szovjet nép barátságát

A magyar nép a szocialista társadalmai építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek, és valóban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. (Hosszantartó taps.)

Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják ag~esz- szív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országunk védelmi képességére. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez.

A Központi Bizottság, kormányunk eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek; a szocialista országok hosszúlejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áiuforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olaivetof'!’ "nk* energiarendszerünk, vagonparkunk, működik a közös bank. Mi figyelembe véve lesági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekeltséget bejelentő tagál-