Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-26 / 280. szám
f Világ proletárjai, egyesültetek* AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 280. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 26. SZOMBAT Gyümölcsöző célkitűzések a mezőgazdasági üzemek előtt Keserű János előadása Salgótarjánban Zsúfolásig megtelt teremben, nagyszámú érdeklődő előtt tartotta meg tegnap a TIT megyei székhazának nagytermében érdeklődéssel várt előadását a gazdasági mechanizmus reformjáról Keserű János, a földművelésügyi miniszterhelyettes. Az előadáson megjelentek a megye mező- gazdasági üzemeinek, valamint a járási és megyei ^irányító szerveknek a vezetői. Részit vett a konzultáción Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Tóth Béla, a megyei tanács mezőgazdasági elnökhelyettese is. Gálfi Árpád, a TIT megyei titkárának megnyitó szavai után Keserű János bevezetőképpen öt év tapasztalatait méltatta. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság alapjában véve biztatóan fejlődött Tg-j A mezőgazdasági üze1 *-*l mek termelése öt esztendő alatt több mint 10 százalékkal növekedett és az árutermelés szintje is 27 százalékkal magasabb, mint 1960- ban volt Különösen sokat fejlődött a mezőgazdasági export: öt év alatt 78 százalékkal emelkedett. S annak ellenére, hogy több mezőgazdasági cikket importálunk is, mindig többet adtunk el, mint aineny- nyit vásároltunk. A munkatermelékenység a tervidőszakban 30 százalékkal növekedett. Az eredmények mellett azonban a fogyatékosságok és a hibák is kiütköztek. A mezőgazdasági termelés fejlődése hazánkban viszonylag lassúbb volt, mint a KGST többi országaiban, de kisebb a hazai ipar fejlődésénél és a lehetőségeknél is, mert a beruházott gépek, eszközök és műtrágyák stb. 10 százaléknál nagyobb fejlődést tettek volna lehetővé. A hitelterhek, adósságok egyes tsz-ekben elérték a teherbírás maximális szintjét. A tsz-ek egyharmada változatlanul a gyenge kategóriába tartozik. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság száma jelentősen csökkent, viszont az átlagéletkor növekedett. Jelenleg a tsz-ekben dolgozók életkora megközelíti az 55 évet. 2. A reform irányát meg- ___ határozza, hogy a mezőgazdasági üzemek, köztük a termelőszövetkezetek önállóságának növekedése következik be, ami együtt jár azzal, hogy a központi szervek a korábbi adminisztratív irányítás helyett a közgazdasági, gyakorlati irányítási elveket helyezik előtérbe. E gyre nő azoknak a termékeknek a köre is, amelyek a mezőgazdasági üzemekből feldolgozva kerülnek a fogyasztókhoz. A tsz- ek a feldolgozás lehetőségével szabadon élhetnek, ha az állami előírásoknak eleget tesznek. Ez segítséget jelent a szövetkezeti tagok foglalkoztatásában is. :* Az önállóság fokozását szolgálta a tervezés rendszerének megváltoztatása, amely megnövelte a tsz-ek lehetőségeit, hiszen a kenyérgabona kivételével jóformán kötelező előírást nem kapnak. Ez az önállóság a tervezésben az új gazdasági mechanizmusban csak tovább növekszik. Változatlanul nagy ___ szerep jut az anyagi é rdekeltségnek is a tsz-ekben. Változást jelent viszont, hogy az új mechanizmus keretei között a tsz-tagok jövedelme két elkülönült részre oszlik, mégpedig a munkadíjra, mely a tsz-ek részéről az előző néhány év átlagában 80 százalékra garantált lesz és év végi kiegészítő részesedésre, melyre 20 százalékot tartanak vissza. t. Számottevő szerep jut __ a gazdasági mechanizmus reformjának keretében az árrendszernek is, három területen: az árszínvonalban, az árarányban és az árképzésben várható változás. De önállóbbak lesznek a tsz-ek és állami gazdaságok a pénzgazdálkodásban is. A beruházási rendszer is változáson megy keresztül. A kiemelkedő mezőgazdasági beruházásokat továbbra is központilag támogatják. A szövetkezeten belüli bővítő beruházásokat saját erőből is és állami hitelből is fedezik, az úgynevezett „szinttartó” beruházásokat a tsz-ak önállóan intézik. Előnyös lesz továbbá a termelő üzemeknek a mezőgazdasági értékesítés új rendszere is. A tsz-ek önigazgatá___ sában változatlanul a k özgyűlés lesz a legfontosabb irányító szerv, míg a tanácsok hatósági felügyeleti szervvé alakulnak át. A bankok és vál lalatok egyenrangú partnerként állnak a tsz-ek mellett, és a tsz-ek az eddiginél jobban támaszkodnak majd a tudományos intézmények segítségére. A gazdasági reform során megvalósított változásoktól sok eredmény várható, így a mezőgazdasági lakosság életviszonyainak javulása, a mező- gazdasági termelés fellendülése, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a szocialista nagyüzemi rendszer további megszilárdulása. Tehát a mezőgazdasági reform ilyen nagy és szép célok érdekében kerül megvalósításra, s a mező- gazdaság valamennyi dolgozóján múlik, hogyan valósítják meg ezeket a helyes elképzeléseket — fejezte be előadását Keserű János miniszterhelyettes. Ä végrehajtó bizottság megtárgyalta Salgótarjánba helyezik a Nógrád megyei Levéltárat Uj épület létesítését tervezik — Hárommillió forint szükséges a beruházásra A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén egy javaslat szerepelt, amelyet dr. Lakatos Ernő, a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár igazgatója terjesztett elő a levéltár visszatelepítésére. A megye levéltárának századokon át összegyűlt rendkívül értékes iratanyag ma Budapesten található. A megyei levéltár törzsanyaga ugyan megfelelő körülmények között nyert elhelyezést Budapesten, de nem mondható el ugyanez az árvaszéki, a városi, a járási és a községi iratanyagról, amely szükségmegoldásként pinceraktárakban tárolódik. A megyei levéltár budapesti elhelyezése számos más okból is kedvezőtlen Nógrád számára. Anyaga mintegy 70 százalékban már rendezett, így kutatásra is alkalmas és a megye kutatói, falukrónikásai a nagy távolság miatt nehezen használhatják -tudományos munkájukhoz az összegyűjtött dokumentumokat. Az elmúlt öt évben összesen 226 napot használtak fel a Nógrád megyei Levéltár anyagából kutatási célokra, ebből azonban a megyéből jelentkező kutatókra mindössze csak 49 •nap jut. A helytörténeti kutatók a Nógrád megyében sok tekintetben fellendült kró- nikaíró-mozgalom aktivistái — nem tudnak Budapesten hosszabb kutató munkát végezni. Ennek tudható be az is, hogy a helytörténetírás nem tud a megyén belül kibontakozni. Túlnyomó részt a megyén kívüli erők segítségével fejlődik, akik könnyebben hozzáférhetnek a keresett levéltári anyaghoz. Az ország megyéi közül egyedül Nógrádnak nincs önálló, saját területén működő levéltára. A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint számos indok szól a megye levéltárának visszatelepítése mellett. Ilyen többi között az állam- igazgatási ügyvitel gyorsaságának és gazdaságosságágának érdeke csakúgy, mint a törvényességnek, az állampolgárok jogvédelmének fokozott biztosítása, a helytörténeti kutató munka kialakítása, a népművelés, a történeti ismeretterjesztés, a honismereti mozgalom és ezen belül a krónikaírás támogatása — különös tekintettel a közeledő nagy jelentőségű évfordulók alkalmából levéltári dokumentumokat felhasználó kiállítások rendezése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár Igazgatósága az áttelepítés helyéül a megye székhelyét, Salgótarjánt javasolja. A tervek szerint új levéltári épületet létesítenek, amelynek építési költsége mintegy hárommillió forintot tesz ki. A levéltár befogadó képessége háromezer iratfolyómétemek felel meg. A Nógrád megyei Levéltár Salgótarjánba történő helyezésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága elhatározta: a tervdokumentáció elkészítéséhez és a kivitelezéshez szükséges költségekre, azok biztosítására 1967. március 31-ig készítsék el a tervet. Brezsnyev vezetésével elutazott a szovjet F n ■ i'J bk f Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával az élen, pénteken Budapestre utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására részt vesz az MSZMP IX. Kongresszusának munkájában. A küldöttség búcsúztatására Moszkva Kijevi pályaudvarán megjelent Koszigin miniszterelnök, Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és több más szovjet vezető. Jelen volt a küldöttség elutazásánál Oláh József ideiglenes ügyvivő. Festik a bányai szállítószalagok hajtófejeit a Zagyvanálfaivi Bányag épgyárban (Foto: Koppány Györgyi A kongresszusi teremből Korszerű, technikai berendezések — Tolmács-szimultán Nem csöröghet a telefon — Próba as erősítőben A MEMOSZ Székház kongresszusi termében az Elektromos Művek, a Posta dolgozói, a szállítómunkások, a dekoratőrök, hangtechnikusok, az asztalosok dolgoznak. Eddig sok gondot okozott a világítás. A 40 lux kevésnek bizonyult, ezért 400 luxra nőivel te k, és nagy erejű jódlám- pákat helyeztek el. Előkészítik. a IX. kongresas- szus munkabizottságainak üléstermeit, a sajtó, a rádió a televízió munkatermeit, a gyorsírók asztalait, a 18 írógépet, a sokszorosító berendezésit, a tolmácsok pihenőszobáját. A tanácskozásit 6 „vezérnyelven” — oroszul, franciául, spanyolul, angolul, németül és magyarul — hallgatják a küldöttek. Ezen kívül még további 16 nyelven tolmácsolják a referátumokat és a felszólalásokat. A kongresz- szuson 120 tolmács és fordító tevékenykedik. Ha a szónok túl gyorsan beszélne, úgy a tolmácskabinból lámpa felvillantásával kérhetik: „ha lehetne, lassa bban...” A legnehezebb feladatok egyike a tolmács-szimultán irányítása. Ugyanis megesik, hogy nem egyszer majd közvetítő nyelv igénybevételével tolmácsolnak. Az elnök előtt és a szónoki emelvényen 6—6 mikrofon sorakozik: a teremihangé, annak tartaléka, a tolmács-berendezésekhez, a rádiónak, a televíziónak és a filmhíradó^ nak. Már megkezdődtek a próbák, hogy a kongresz- szus ideje alatt ne legyen hiba az erősítőben. A kongresszus ideje alatt „elnémított” telefonokat használnak. Nincs bennük csengő, lámpa jelzi a hívást, furcsa is lenne, a terembe behallatszó csilimgelés. Az elnökség feje felett Lenin hatalmas arcképe, és a lies szám látható. A terem valamennyi pontjáról ez ragadja meg elsőre a tekintetet, valamint a rövid jelmondat: „Tovább a lenini úton.” A MEMOSZ Székházának impozáns kongresszusi terme várja pártunk IX. kongresz- szusának hétfői kezdetét Nő a szövetkezeti gazdaságok árutermelése Az új tervén és a felvásárló vállalatok Tanácskozásra jöttek össze Salgótarjánban a felvásárló Vállalatok — a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi, a Tejipari Vállalat, a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Magtermeltető- és Ellátó, a Dohánybeváltó, valamint a Baromfifeldolgozó Vállalat képviselői. Részt vettek a megbeszélésen a megyei és a járási tanácsok felvásárlási csoport- vezetői is. Az 1967. évi felvásárlási tervekről, a szerződés- kötésekről, valamint az idei tapasztalatokról Tóth Béla. a Nógrád megyei tanács-vb elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Az előadó többek között értékelte az új tervezési módszer tapasztalatait. Mint mondotta, a felvásárló vállalatok nem adtak kellő szakmai segítséget, a közös gazdaságoknak a termelési és a pénzügyi tervek elkészítéséhez. Később az 1967-es felvásárlási terveket, a szerződéskötéseket elemezte. Kenyérgabonából mintegy 1600 vagonnal terveznek értékesíteni a termelőszövetkezetek. A szerződések jó ütemben haladnak. A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat általában eredményesen tevékenykedik. Gondként jelentkezik azonban a raktárhiány, és kevés a meglévő szárító-berendezés is. Különösein súlyos ez a salgótarjáni járásban. Indokolt, hogy valamelyik központi fekvésű községben szárító üzemet létesítsén a vállalat. Vontatottan halad a megye termelőszövetkezeteiben a cukorrépa, a dohány, valamint a burgonya szerződéskötése. Néhány termelőszövetkezetben például munkaerő és megfelelő szállítóeszközök hiánya akadályozza a cukor- répatermelést. Évről évre viszszatérő tapasztalat az is, hogy a dohányátvétel vontatottan, lassan halad. Ezért indokolt, hogy a balassagyarmati járásban egy átvevőtelepet létesítsen a Dohánybeváltó Vállalat. Komoly gondként vetődött fel a tanácskozáson, hogy a közös gazdaságokban megtermett, fémzárolt vetőburgonya jelentős részét helyben tárolják. Átvételi nehézségek jelentkeznek az étkezési burgonyánál is. Az előadás során, és a vitában is megállapítást nyert, hogy vágóbaromfiból mintegy 60 vagonnal, tojást 9 milliót, tejet pedig 170 ezer hektolitert értékesítenek 1967-ben a megye közös gazdaságai. A szakirányító szervek, valamint a felvásárló vállalatok erőfeszítéseket tesznek, hogy növekedjék az áruértékesítés, a háztáji gazdaságokban is. 17179727 2302020201
