Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-26 / 280. szám

f Világ proletárjai, egyesültetek* AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 280. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 26. SZOMBAT Gyümölcsöző célkitűzések a mezőgazdasági üzemek előtt Keserű János előadása Salgótarjánban Zsúfolásig megtelt teremben, nagyszámú érdeklődő előtt tartotta meg tegnap a TIT megyei székhazának nagyter­mében érdeklődéssel várt elő­adását a gazdasági mechaniz­mus reformjáról Keserű Já­nos, a földművelésügyi mi­niszterhelyettes. Az előadáson megjelentek a megye mező- gazdasági üzemeinek, valamint a járási és megyei ^irányító szerveknek a vezetői. Részit vett a konzultáción Kiss Jó­zsef, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Tóth Béla, a megyei tanács mezőgazdasági elnökhelyettese is. Gálfi Árpád, a TIT megyei titkárának megnyitó szavai után Keserű János bevezető­képpen öt év tapasztalatait méltatta. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság alapjában véve biztatóan fejlődött Tg-j A mezőgazdasági üze­1 *-*l mek termelése öt esz­tendő alatt több mint 10 szá­zalékkal növekedett és az áru­termelés szintje is 27 száza­lékkal magasabb, mint 1960- ban volt Különösen sokat fej­lődött a mezőgazdasági export: öt év alatt 78 százalékkal emelkedett. S annak ellenére, hogy több mezőgazdasági cik­ket importálunk is, mindig többet adtunk el, mint aineny- nyit vásároltunk. A munkater­melékenység a tervidőszak­ban 30 százalékkal növekedett. Az eredmények mellett azonban a fogyatékosságok és a hibák is kiütköztek. A me­zőgazdasági termelés fejlődé­se hazánkban viszonylag las­súbb volt, mint a KGST töb­bi országaiban, de kisebb a hazai ipar fejlődésénél és a le­hetőségeknél is, mert a beru­házott gépek, eszközök és mű­trágyák stb. 10 százaléknál nagyobb fejlődést tettek volna lehetővé. A hitelterhek, adós­ságok egyes tsz-ekben elérték a teherbírás maximális szintjét. A tsz-ek egyharmada változat­lanul a gyenge kategóriába tartozik. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság száma jelen­tősen csökkent, viszont az átlagéletkor növekedett. Jelen­leg a tsz-ekben dolgozók élet­kora megközelíti az 55 évet. 2. A reform irányát meg- ___ határozza, hogy a me­zőgazdasági üzemek, köztük a termelőszövetkezetek önálló­ságának növekedése követke­zik be, ami együtt jár azzal, hogy a központi szervek a korábbi adminisztratív irányí­tás helyett a közgazdasági, gyakorlati irányítási elveket helyezik előtérbe. E gyre nő azoknak a termékeknek a köre is, amelyek a mezőgazdasági üzemekből feldolgozva kerül­nek a fogyasztókhoz. A tsz- ek a feldolgozás lehetőségével szabadon élhetnek, ha az ál­lami előírásoknak eleget tesz­nek. Ez segítséget jelent a szövetkezeti tagok foglalkozta­tásában is. :* Az önállóság fokozá­sát szolgálta a terve­zés rendszerének megváltozta­tása, amely megnövelte a tsz-ek lehetőségeit, hiszen a kenyérgabona kivételével jó­formán kötelező előírást nem kapnak. Ez az önállóság a tervezésben az új gazdasági mechanizmusban csak tovább növekszik. Változatlanul nagy ___ szerep jut az anyagi é rdekeltségnek is a tsz-ekben. Változást jelent viszont, hogy az új mechanizmus keretei kö­zött a tsz-tagok jövedelme két elkülönült részre oszlik, mégpedig a munkadíjra, mely a tsz-ek részéről az előző né­hány év átlagában 80 száza­lékra garantált lesz és év vé­gi kiegészítő részesedésre, melyre 20 százalékot tartanak vissza. t. Számottevő szerep jut __ a gazdasági mechaniz­mus reformjának keretében az árrendszernek is, három terü­leten: az árszínvonalban, az árarányban és az árképzésben várható változás. De önállób­bak lesznek a tsz-ek és álla­mi gazdaságok a pénzgazdál­kodásban is. A beruházási rendszer is változáson megy keresztül. A kiemelkedő me­zőgazdasági beruházásokat to­vábbra is központilag támo­gatják. A szövetkezeten belüli bővítő beruházásokat saját erőből is és állami hitelből is fedezik, az úgynevezett „szint­tartó” beruházásokat a tsz-ak önállóan intézik. Előnyös lesz továbbá a termelő üzemeknek a mezőgazdasági értékesítés új rendszere is. A tsz-ek önigazgatá­___ sában változatlanul a k özgyűlés lesz a legfontosabb irányító szerv, míg a tanácsok hatósági felügyeleti szervvé alakulnak át. A bankok és vál ­lalatok egyenrangú partner­ként állnak a tsz-ek mellett, és a tsz-ek az eddiginél job­ban támaszkodnak majd a tu­dományos intézmények segít­ségére. A gazdasági reform során megvalósított változásoktól sok eredmény várható, így a me­zőgazdasági lakosság életvi­szonyainak javulása, a mező- gazdasági termelés fellendülé­se, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a szocialista nagyüzemi rendszer további megszilárdulása. Tehát a me­zőgazdasági reform ilyen nagy és szép célok érdekében ke­rül megvalósításra, s a mező- gazdaság valamennyi dolgozó­ján múlik, hogyan valósítják meg ezeket a helyes elképze­léseket — fejezte be előadását Keserű János miniszterhelyet­tes. Ä végrehajtó bizottság megtárgyalta Salgótarjánba helyezik a Nógrád megyei Levéltárat Uj épület létesítését tervezik — Hárommillió forint szükséges a beruházásra A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén egy javaslat szerepelt, amelyet dr. Laka­tos Ernő, a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár igaz­gatója terjesztett elő a levél­tár visszatelepítésére. A me­gye levéltárának századokon át összegyűlt rendkívül értékes iratanyag ma Budapesten talál­ható. A megyei levéltár törzs­anyaga ugyan megfelelő kö­rülmények között nyert elhe­lyezést Budapesten, de nem mondható el ugyanez az ár­vaszéki, a városi, a járási és a községi iratanyagról, amely szükségmegoldásként pince­raktárakban tárolódik. A megyei levéltár budapes­ti elhelyezése számos más ok­ból is kedvezőtlen Nógrád számára. Anyaga mintegy 70 százalékban már rendezett, így kutatásra is alkalmas és a megye kutatói, falukróniká­sai a nagy távolság miatt ne­hezen használhatják -tudomá­nyos munkájukhoz az össze­gyűjtött dokumentumokat. Az elmúlt öt évben összesen 226 napot használtak fel a Nógrád megyei Levéltár anyagából kutatási célokra, ebből azon­ban a megyéből jelentkező kutatókra mindössze csak 49 •nap jut. A helytörténeti kuta­tók a Nógrád megyében sok tekintetben fellendült kró- nikaíró-mozgalom aktivistái — nem tudnak Budapesten hosszabb kutató munkát vé­gezni. Ennek tudható be az is, hogy a helytörténetírás nem tud a megyén belül ki­bontakozni. Túlnyomó részt a megyén kívüli erők segítsé­gével fejlődik, akik könnyeb­ben hozzáférhetnek a keresett levéltári anyaghoz. Az or­szág megyéi közül egyedül Nógrádnak nincs önálló, sa­ját területén működő levéltá­ra. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása szerint számos indok szól a megye levéltárá­nak visszatelepítése mellett. Ilyen többi között az állam- igazgatási ügyvitel gyorsasá­gának és gazdaságosságá­gának érdeke csakúgy, mint a törvényességnek, az állampol­gárok jogvédelmének foko­zott biztosítása, a helytörténeti kutató munka kialakítása, a népművelés, a történeti is­meretterjesztés, a honismere­ti mozgalom és ezen belül a krónikaírás támogatása — különös tekintettel a közele­dő nagy jelentőségű évfordu­lók alkalmából levéltári do­kumentumokat felhasználó ki­állítások rendezése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár Igazgatósá­ga az áttelepítés helyéül a megye székhelyét, Salgótar­jánt javasolja. A tervek sze­rint új levéltári épületet léte­sítenek, amelynek építési költ­sége mintegy hárommillió fo­rintot tesz ki. A levéltár be­fogadó képessége háromezer iratfolyómétemek felel meg. A Nógrád megyei Levéltár Salgótarjánba történő helye­zésére a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elhatároz­ta: a tervdokumentáció elké­szítéséhez és a kivitelezéshez szükséges költségekre, azok biztosítására 1967. március 31-ig készítsék el a tervet. Brezsnyev vezetésével elutazott a szovjet F n ■ i'J bk f Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárával az élen, pénteken Budapest­re utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsá­gának meghívására részt vesz az MSZMP IX. Kongresszusának mun­kájában. A küldöttség búcsúzta­tására Moszkva Kijevi pályaudvarán megjelent Koszigin miniszterelnök, Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke és több más szovjet vezető. Jelen volt a küldöttség elutazásánál Oláh József ideiglenes ügyvivő. Festik a bányai szállítószalagok hajtófejeit a Zagyvanálfaivi Bányag épgyárban (Foto: Koppány Györgyi A kongresszusi teremből Korszerű, technikai berendezések — Tolmács-szimultán Nem csöröghet a telefon — Próba as erősítőben A MEMOSZ Székház kong­resszusi termében az Elekt­romos Művek, a Posta dolgo­zói, a szállítómunkások, a de­koratőrök, hangtechnikusok, az asztalosok dolgoznak. Ed­dig sok gondot okozott a vi­lágítás. A 40 lux kevésnek bizonyult, ezért 400 luxra nő­ivel te k, és nagy erejű jódlám- pákat helyeztek el. Előkészítik. a IX. kongresas- szus munkabizottságainak üléstermeit, a sajtó, a rádió a televízió munkatermeit, a gyorsírók asztalait, a 18 író­gépet, a sokszorosító beren­dezésit, a tolmácsok pihenő­szobáját. A tanácskozásit 6 „vezér­nyelven” — oroszul, franciául, spanyolul, angolul, németül és magyarul — hallgatják a küldöttek. Ezen kívül még további 16 nyelven tolmá­csolják a referátumokat és a felszólalásokat. A kongresz- szuson 120 tolmács és fordí­tó tevékenykedik. Ha a szó­nok túl gyorsan beszélne, úgy a tolmácskabinból lám­pa felvillantásával kérhetik: „ha lehetne, lassa bban...” A legnehezebb feladatok egyike a tolmács-szimultán irányítása. Ugyanis megesik, hogy nem egyszer majd köz­vetítő nyelv igénybevételével tolmácsolnak. Az elnök előtt és a szónoki emelvényen 6—6 mikrofon sorakozik: a teremihangé, an­nak tartaléka, a tolmács-be­rendezésekhez, a rádiónak, a televíziónak és a filmhíradó^ nak. Már megkezdődtek a próbák, hogy a kongresz- szus ideje alatt ne legyen hi­ba az erősítőben. A kongresszus ideje alatt „elnémított” telefonokat hasz­nálnak. Nincs bennük csengő, lámpa jelzi a hívást, furcsa is lenne, a terembe behallat­szó csilimgelés. Az elnökség feje felett Le­nin hatalmas arcképe, és a li­es szám látható. A terem va­lamennyi pontjáról ez ragad­ja meg elsőre a tekintetet, valamint a rövid jelmondat: „Tovább a lenini úton.” A MEMOSZ Székházának im­pozáns kongresszusi terme várja pártunk IX. kongresz- szusának hétfői kezdetét Nő a szövetkezeti gazdaságok árutermelése Az új tervén és a felvásárló vállalatok Tanácskozásra jöttek össze Salgótarjánban a felvásárló Vállalatok — a Gabonafelvá­sárló- és Feldolgozó, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi, a Tejipari Vállalat, a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Magtermeltető- és Ellátó, a Do­hánybeváltó, valamint a Ba­romfifeldolgozó Vállalat kép­viselői. Részt vettek a megbe­szélésen a megyei és a járási tanácsok felvásárlási csoport- vezetői is. Az 1967. évi felvá­sárlási tervekről, a szerződés- kötésekről, valamint az idei tapasztalatokról Tóth Béla. a Nógrád megyei tanács-vb elnökhelyettese tartott vitain­dító előadást. Az előadó többek között ér­tékelte az új tervezési mód­szer tapasztalatait. Mint mon­dotta, a felvásárló vállalatok nem adtak kellő szakmai se­gítséget, a közös gazdaságok­nak a termelési és a pénzügyi tervek elkészítéséhez. Később az 1967-es felvásárlási terve­ket, a szerződéskötéseket ele­mezte. Kenyérgabonából mintegy 1600 vagonnal ter­veznek értékesíteni a terme­lőszövetkezetek. A szerződé­sek jó ütemben haladnak. A Gabonafelvásárló- és Feldolgo­zó Vállalat általában eredmé­nyesen tevékenykedik. Gond­ként jelentkezik azonban a raktárhiány, és kevés a meg­lévő szárító-berendezés is. Különösein súlyos ez a salgó­tarjáni járásban. Indokolt, hogy valamelyik központi fekvésű községben szárító üzemet létesítsén a vállalat. Vontatottan halad a megye termelőszövetkezeteiben a cu­korrépa, a dohány, valamint a burgonya szerződéskötése. Néhány termelőszövetkezet­ben például munkaerő és megfelelő szállítóeszközök hiánya akadályozza a cukor- répatermelést. Évről évre visz­szatérő tapasztalat az is, hogy a dohányátvétel vontatottan, lassan halad. Ezért indokolt, hogy a balassagyarmati járás­ban egy átvevőtelepet létesít­sen a Dohánybeváltó Vállalat. Komoly gondként vetődött fel a tanácskozáson, hogy a közös gazdaságokban megtermett, fémzárolt vetőburgonya jelen­tős részét helyben tárolják. Átvételi nehézségek jelent­keznek az étkezési burgonyá­nál is. Az előadás során, és a vitá­ban is megállapítást nyert, hogy vágóbaromfiból mintegy 60 vagonnal, tojást 9 milliót, tejet pedig 170 ezer hektoli­tert értékesítenek 1967-ben a megye közös gazdaságai. A szakirányító szervek, vala­mint a felvásárló vállalatok erőfeszítéseket tesznek, hogy növekedjék az áruértékesítés, a háztáji gazdaságokban is. 17179727 2302020201

Next

/
Oldalképek
Tartalom