Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-24 / 278. szám

i960, november 24. csütörtM NÖSBAÖ 3 Tsz-ek a re f orm út ián III, Hogyan fejlődhet a gazdasági tevékenység? Könnyen ellenőrizhető tény, légi társadalmi-gazdasági hogy a szövetkezeteit értéke- helyzete, a feldolgozó válla­sítő, feldolgozó és szolgáltató tevékenysége eddig meglehe­tősen kezdetleges volt és ez­által nemcsak a tsz-ek, ha­nem a népgazdaság számára latok lehetőségei — minden meggondolás emellett szól — lehetővé és egyben szüksé­gessé is teszik az ipar és a munkaerőt, a tsz-eknek új jövedelemforrásokat, a tsz- tagok számára pedig a sze­mélyi jövedelmük növelését jelenti. Különösen jelentős lenne nemcsak a téli időszak­mezőgazdaság szorosabb ban, hanem általában is a is jelentős tartalékok marad- együttműködését, a szövetkeze- gyenge tsz-ek ilyen irányú tak kihasználatlanul. A fel- dolgozási lehetőség hiányá­ban sok hasznosítható termék veszendőbe ment. A kiegészítő tevékenység fejlődése, helyenkénti korlá­tozása nemcsak a tsz-eket, hanem a népgazdaságot is ték gazdasági tevékenységé­nek fejlesztését, A Központi Bizottság mind- helyi ezeket mérlegelte, amikor a lassú gazdasági mechanizmus re­formjáról szóló határozatában a tsz-ek gazdasági tevékeny­ségének bővítése mellett fog­tevéjtenységének bővítése, be­leértve a közeli if» rí üze­mekkel kialakított kooperá­ciót, bérfoglaikoztotást és be­dolgozást Is. olyan jövedelemforrásoktól folt állást. Ennek alapján a fosztja meg, amelyek az tsz-ek minden olyan tévé' egyébként meglévő mezőgaz- kenysóggel foglalkos _______I d asági kapacitások íelhaszná- amelyre szükségük és lehető­lásávai, az üzemben keletke­zett hulladékok és mellékter­mékek feldolgozásával fel­tárhatók lennének. A terme­Sokféle előnyt ígér a tsz-ek és az élelmiszeripar együtt­működése, a tsz-ek saját fel­dolgozó tevékenységének fej­foalalkozhatnak lesztése- A mezőgazdasági ter- rnókek úgynevezett ,.élőfel­dolgozása” sokat segíthet a ma gyakran jelentkező szállí­tási nehézségeken, és egyben olcsóbbá is teszi a szállítást, ségiik van, amely iránt igény jelentkezik, és a maguk és a népgazdaság számára gazda­ságosan tudják megoldani. A lőszövetkezetek szolgáltató tSz^c gazdálkodási körébe ££« tömegű, dena­értékesítö pedig amellett, hogy növeli a tevékenysége tartozhatnak tehát a jövőben ^^h1-ffí^kÜ1Vrá^^lket ^ hogy növeli a azok a tevékenységek is — ^ '^üát^éldbta^aMcitá" tsz-ek jövedelmét, sokat se- pi. a2 értékesítés, takarmány- ™nv githet a lakosság jobb élei- keverés, szállítás, tárolás, miazer-ellátásában, a minden gépműhely-építés feldolgozás napi szükségletek kielégíté- L. amelyeket a különböző jog- •»*»*"* Jlv T mvnnt kker sében. Jól jellemzi a helyse- pocsékba ment, s ugyanakkor tét, hogy a tsz-ek árfoevóte­leinek ma még alig 10 szá­zaléka származik a segéd- és melléküzemági, valamint egyéb tevékenységből, a nem mezőgazdasági jellegű kiegé­szítő tevékenység révén elért hasznosan kiegészíthetik az élelmiszeripari termelési is. szabályok eddig tiltottak, vagy külön engedélyhez kö­töttek. Sokan félnek attól, hogy a A termelőszövetkezetek fő tsz-ek gazdálkodási körének partnerei természetesen to- bővítése a mezőgazdasági tér- vábbra is a felvásárló válla- metés rovására mehet. Ez latok maradnak, de sokféle természetesen egy-egy szövet- lehetőség adódik az állami bevételek pedig mindössze esetében megtörténhet kiskereskedelemmel, a közüle­két százalékot tesznek ki. A szocialista átszervezés előtti években sok helyen foglalkoztak a mezőgazdasági termelés mellett niás, gyak­ran ipari jellegű termelő te­vékenységgel is. Az, hogy a ■termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevé­kenysége nem fejlődött csak részben, az átszervezés követ- , . . __ ... k ezménye. A szövetkezeteit ()ly£m tartelékoka,t szabadít keaítő vállalatok között, s Ilyenkor a hatósági beavat- tökkel, a vendéglátóiparral, kozás Indokolt lehet. A na- illetve közvetlenül a lakos- gyobb arányú kiegészítő te- Sággal kiépítendő értékesítési vékenységgel foglalkozó tsz- kapcsolatokra is. Ez megrö- ek példája azonban azt blzo- vidíti az áru útját, s a fel­nyitja, — és a józan ész is használók frissebb, jobb mi- ezt diktálja —, hogy a tsz-ek nőségű és - általában olcsóbb ilyen Irányú tevékenysége termékekhez Juthatnak. Az is nemhogy visszaszorítaná, ha- bizonyos, hogy a tsz-ék érte­nem inkább biztonságossá, kesítő tevékenységének fejlő- megalapozottabbá teszi a dése egészséges versenyt ered­és ményez a különböző érté­ilyen irányú tevékenységét — legalábbis a közelmúltban — mór nem a tsz-ek gazdasági lehetőségei, hanem elsősor­ban a különböző tilfó Jogsza­bályok, és az egyes irányító fel, 'amelyek az egész mező- ennek elsősorban a lakosság gazdaság fejlődését meggyor­sítják. Ha a termelőszövetke­zetek értékesítő. Mdolgozó és szolgáltató tevékenységük szervek értetlensége korlátoz- létrehozásakor figyelembe ta. Nem kis szerepet játszott ebben az elterjedt — általá­ban igaz — elvi megállapí­veszdk a tsz munkaerő-hely­zetet, természeti vagy más jellegű adottságait, felmérik látja majd hasznát. Nem utolsó szempont az sem, hogy a tsz-ek szabad part­nerválasztási lehetősége a felvásárló vállalatokat is munkájuk megjavítására készteti. tás hoev csak a korszerű, a Piacot & saJát lehetőségei­• . * Irnf » 4-ö,t wvi z5llr,lír za.1 «•/oniKnys ló. koncentrált nagyipar képes gazdaságosan, olcsón és gyor. A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítéséhez tehát a közös két, a termékkel szemben tá­masztott minőségi és egész- , . , , . Rn,n«k merev séfiügyi követelményekkel Wwfc»aá®otowlk is. a népgaz- kövellkeztében öl®®®! tódnak tenni, és mind­következtében ^ zfiket mériegeJ_ fűződnek, amelyeket jobb bővítése l®nrne minél előbb ervenyesi- gazdaságosnak igéricezik, ak- teni- Az mányító szervek ak­kor ez a népgazdaság szá­mára is hasznot eredményez. san termelni, értelmezése azonban megerősödtek azok , „ .... a törekvések, amelyek min- dien olyan tevékenység felszá­molását megkövetelték a szö­vetkezetektől, amely nem ti­pikusan a mezőgazdasági ter­melés szűkén értelmezett fogalmába tartozott. Az élet pedig már sok esetben bébi A gazdasági tevékenység bővítését igényli többek kö­zött, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasági munka jel­zonyította, hogy a gazdasá- lege miatt a tsz-tagok száz- gosságot nem lehet szűkén, ezred tétlenségre vannak kár­kor járnak el helyesen, ha gondosan mérlegelve a lehe­tőségeket. segítik és ösztönzik a tsz-eket gazdasági tevé­kenységük bővítésére. Dr. Dankovits László Hol épüljön a pásztói művelődési ház Orvosok, tanácsi vezetők nyilatkozata Az új művelődési háiz helyét nem szívesen nyitunk ablakot. Csépány István, a pásztói Pásztón az épülő SZTK-rende- Attól tartok, hogy a kultúr- községi tanács vb-elnöke és lővel szemben, a kórház köze- ház egyes rendezvényeit kö- Mihalik László vb-titkár nem lében határozták meg. A szó- vetően növekszik a lárma az . . , , , kásos helykijelölési eljárás utcán. Azt hiszem, a terep- er ett e®yet az aggodalmak- után szanálásra és tereprende- rendezésre, szanálásra fordí- kai- Hangsúlyozták, hogy a zésre százötvenezer forintot tott összeg nem veszne kárba, művelődési háznak a község költöttek. Számos pásztói ol- ha a kiszemelt területen más központjában a helye. Ked- vasónk szerint a helykijelö- létesítményt emelnének. _ .... „ lés nem a legszerencsésebb. Dr. Győréi István gyermek- f íg r e k e hely a Attól tartanak, hogy a kultúr- gyógyász főorvos hasonlóan közművesítés szempontjából is. ház közelsége nem előnyös a vélekedett. Legfőbb érvként azt a remé­gyógyító munka számára. Ar- . nyűket fejezték ki, hogy ra vonatkozóan —, mint mun- ~~ Nezze a cipőmet mu- ,,,,,, ... katársunkkal közölte —, egyet- lábbelijét. Az én ősz­ért-e a kijelöléssel, dr. Ko- talyom valamennyi dolgozó- lodés hajléka lesz, vács Bertalan járási főorvost ia gumitalpú cipőben vagy nem kérdezték meg. nemezpapucsban jár. Minden betegnek csend, nyugalom n®ze^ esetleg — alaptalan?- Dr. Farkas András, a kór- szükséges; a gyermekpácien- nak bizonyulna, már késő vol- ház igazgató-főorvosa kedve- seknek méginkább. A modem na a bánat. A helykijelölési zotlennek tartja a kiszemelt gyógyászatban a teljes pihenés eljárás szabályos volta, a te- helyet. érdekében a gyermekeknek is rűleti főépítész és a KÖJÁL — Igen előnytelen számunk- adunk nyugtatót, altatót. Meg- engedélye ellenére azt java­ra az Ágasvár Étterem közel- győződésem, hogy ezek adag- sejtik: a most megszólaltatot- sége is —, úgymond. — Mi- ját a művelődési ház felől ér- v'tassák meg újra eset» nek tagadnánk, elég gyakran kező zaj miatt felemelni: fe- I®® még több szakember be­távoznak onnan éjféltájt it- lelőtlenség lenne kis betegeink vo,násával a döntés helyes- tas, hangoskodó vendégek, iránt. Mint hallom, igazgató- s^gát. Bizonyosak vagyunk Éppen arra nyílnak a sebé- főorvosunk beszélt az Ágas- at>ban, hogy e vita során sen- szeti osztály ablakai. A fris- várról... Bár egyes pénzügyi kit sem vezérelnek kicsinyes sen operált betegek nitrogén- meggondolások ez ellen szól- szempontok, hanem kizárólag oxiduléter gőzét lehelik ki; ki- nak, helyeselném, ha ebből a a. művelődésügy és az egész- vánatos, hogy ez mielőbb el- vendéglátó üzemből mielőbb ségügy' e8yben a község lakos, távozzék a kórteremből. A ré- alkoholmentes éttermet léte- igának érdeke, szegek lármája miatt viszont Sítenének. — b. z. — a műve­A tét nagy; ha az utóbbi Megjelent a T-4K-10 traktor A T—1K—10 mintájú, cseh- gramm terhelésű gépkocsit esi, a talajmaró, a gyökér»- szlovák gyártmányú, 11,5 ló- már utána lehet akasztani. zöidsée kiemelő és a növónv- erős, nyolcszáz kilogrammos A T-4K-10 traktorhoz - ”Ö ény kis traktor főként kertészetek, hasznos munkagépek is tar- véde*mi a®Bp*®át. Szállítható gyömölcsösök, faiskolák, kom- toznak. Ilyen az egytengelyes, wie talajsimító és megfelelő lóskertek művelésére, majori egy tonna teherbírású pótiko- nagyságú kultivátor is. belső szállításokra készült. Egyhengeres, álló elrendezésű, léghűtéses, kétütemű Diesel­motor hajtja. Indítása akár gombnyomásra, akár indító­zsinórral történhet. Roppant forduiékony, fordulási suga­ra mindössze száznyolcvanöt centiméter. Erőleadó tenge­lye a hátsó hajtóműből nyú­lik ki; erre kacsólható a munkagépek kardánja. Megbízható segítőtárs az új géptípus, de igen fontos, hogy használói már a bejáratás idején gondosan kezeljék. A bejáratás első negyven órá­jában terhelés nélkül kívá­natos járatni; az azt követő húsz-huszonöt órában köny- nyű vontatásra már alkalmaz­ható. A bejáratás ideje alatt sose használjuk teljes gázzal! ötven-hatvan üzemórányi be­járatás után háromszáz kilo­f S/V * í * J i Próbapályán mutatkozik be aX—áK—10 traktor (Fehér István felvétele) csupán egy-egy üzemre, vagy akár iparágra vanatlkoztatví hoztatva. A tsz-ékben egy dől gozó tsz-tagra évi átlag­értelmezni. hanem mindig azt ban 200 ledolgozott munkanap a megoldást kell választani, amely az egész társadalom számára a leggazdaságosabb. A termelőszövetkezetek jelen­jut, a gyenge tsz-ekben pedig még ennél is kevesebb. A té­li foglalkoztatás a népgazda­ságnak sok százezernyi új Megóvhatok a szabadban tárolt gépek ÚJ védőanyag a rozsda ellen A mezőgazdasági gépek té- felületre leggazdaságosabban rolása köztudomásúan csak háti permetezővel vihető rá, kis részben oldható meg, fe- A felületen erősen megtapad dél alatt Az időjárás pedig a bevonat, és 8—10 hónapig különösen a téli időszakban védelmet nyújt a gépeknek, tesz nagy kárt a gépekben és A gép- és gépjavító állorruv lelentős javítási kőltségtöbb- sok az újfajta módszer al­letet okoz, kalmazásával megkezdték a Eddig a gépek konzerváló- szabadon tárolt gépek kon- sét gázolaj-befúvással próbál- zerválását es a hónap végéig ták megoldani. Ez az eljárás befejezik a munkát, csak átmenetileg nyújtott vé- Szívesen adnak a terme- dalmet, mert az eső lemos- lősaövetikezetnek és más ta. mezőgazdasági üzemnek ta­Nemrégiben új eljárásról nácsot a munkával kapcso- szereztek tudomást a gépjavító latban, A társ mezőgazdasá- állomásokon. Az új védő- gl üzemeknek, helyes lesz a anyag „Katepox" néven ke- tanácsot elfogadniuk, hisz rült forgalomba és kitűnően nem lehet közömbös, hogy a alkalmas a szabadban tárolt rendelkezésre álló, millióikat gépek, fémek megóvására. Az érő mezőgazdasági gépek mi­új bevonóanyag a letisztított ként óvhatok meg. r Suzakml, délt 'éi... A föld alá került annak a sík végében alapon, megrendelő járuljon hozzá a határidő módosításához. Azonban az ötvenhat osz­lopból október 31-ig is csak tizennyolc érkezett. Pedig im­már november vége közeleg. — Ha ez, s persze más anyag is nem hiányzik — „ _ . Hugyec János csoportja társadalmi kétmillió-kétszázezer forint- húsz emberével „terítgeti” a háromhónapos kemény niun- mondja Lonsták Elemér — ta nak a háromnegyed része, me- járási bíróság előtt a kábele- kával készítette el, Romhányi Ián már készen is vagyunk, lyet Salgótarján Városi Ta- két. Józseffel, a városi tanács elő- De így alighanem hajrázni nácsa idén a közvilágítás fej- — így megy a munka — adójával együttműködve még kell... Sajnos már eddig is lesztésere szánt Persze, a jegyzi meg elégedetten Lons- újításra is maradt erejük. A megtörtént, hogy ide-oda cso- kifejezest: „földben van - tak Elemér, az üzletigazgató- szabvány, a2 olyan útra, mint portosítgattuk az emberein- ugy keli érteni, hogy a vllé- sag technológusa, es a vállal- amilyen a huszonegyes, kilenc ket rsakhosv tétlenkedniük gitó testekhez áramot száíli- kozás egyik kezdeményezője méter hatvan centi fénypont kenten ^ 1 Ud? tó kábelek zöme a helyére ahol van anyagunk. Min- magasságot ír elő. Ilyen hosz- „ , , ,ulr,. került. Ezenkívül a zagy vápái- den elő van készítve, csak 8Zú egykarú vasbeton ősz- A szurke felhőkből valami falvi felüljáró’ mentén új dolgozni kell, Itt is látható lopot azonban az ipar nem se-hó-sem-eső permetez. A vasbeton oszlopok ágaskodnak, egyébként, hogy nem csupán gyárt. Megvették tehát a két- talai lassanként felázik, egy- a Vadaskert kisvendéglő mö- a közvilágítás megjavításáról karú oszlop törzsét, s ehhez re nehezebb lesz a szabad gött bekötésre várnak a lám- van szó. Ezeket a csúnya fa- új, saját elgondolós’ú lámpa- ég alatt dolgozni. Néhány pák, a megyei tanács előtt oszlopos légvezetékeket — mu- kart terveztek. A megtakar!- hét, s a salgótarjáni közvilá- új, hajlított karú kandelá- tat körbe a technológus — tós oszloponként négy-ötezer gítási tengely alsó vége, a berekről árad a fény, s a Fel- lebontjuk, föld alatti kábelek- for}nt: s van ötvenhat oszlop, pálfalvi tucatnyi ragyogó szabadulás út egy részén szín- re „fűzzük’ a rendőrség épü- Azaz h egyelőre csak ti- fényforrás láncolatával im- tén. A munka oly gyors ütem- letét, az SZTK rendelőlntéze- ^„nyolc Mert elsősorban erre már így is Salgótarjánhoz ben halad, hogy a város egyik- tet, a bíróság épületet s ide is. célzott a technológus Azt fűzi az iparnegyedet. A műn­Pedig mór Romhányi József kasok egy része délről észa­sem figyelhettek ra a jaro- is a megye tanács elől kiemelt pana zolja fel hog az ki irányba, másrésze -szak­kelők, már végeztek is az kalapos kandelábereket he- i, ‘ “ ___ . ’ “r*f , . , ja. fplA nvnm„i t.s iPn­ÉM ASZ salgótarjáni üzletigaz- lyezzük el. Betonelemgyarto Vállalat al- rol Jel ^eóz^™ ^ gatóságának munkásai. Lonsták Elemér szavaiban s°zsolcai telepénél rendeltek ’ . „ f^nvfpn. Salgótarján egyik végében egyébként célzás is rejlik. Ar- meS az oszlopokat, amelye- ’ gy . ,y. most is dolgoznak Sándor Jó- ról korábban már tudósítót- két az szeptember 30-ra visz- gelyben valahol tores keiet­zsef csoportvezető emberei: a tunk, hogy a korszerűsítés sza is igazolt. Ám, a Szállít- kezzen. kábelek árkait temetik; má- terveit az ÉMÁSZ tervező mány helyett kérés jött: a Cs. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom