Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-23 / 277. szám
4 t<vw rovern^r ?? Zengjen a 4al I. megyei Vasárnap délelőtt rendezte meg a KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a megyei József Attila Művelődési Ház az I. Megyei Dalostalálkozót Salgótarjánban, a művelődési ház színháztermében. Tizenkét kórus ajkán hangzottak fel a magyar, és a nemzetközi munkásmozgalom régi, és jelenlegi dalai, ifjúsági, és mozgalmi énekek. A szereplő énekkarok mindegyike lelki- ismeretes munkával készült a a megyei művelődési ház közös kórusát, amelyet Guthy Éva vezényelt. Kis létszáma dacára erőteljesen, lendületesen szerepelt a Salgótarjáni Pedagógus Énekkar, Virág László kifejező vezénylésével. Műsora kiemelkedő száma Szűts: Salgótarjáni indulója volt. Legnagyobb sikert a megyei művelődési ház vegyeskara aratta Behár: Vörös Csepel, gondos, de néhol kissé túl finomkodó előadásával. Já1966 A rendezés igen jól sikerült. A műsorszámok peregtek. A szavalatokkal, és Tamási Eszter közreműködésével megyénkben eddig ritkán tapasztalt színvonalas kórushangversenynek lehettünk részesek A jövőben még arra kell fokozatosabb gondot fordítani az ilyen hangversenyeknél, hogy ugyanaz a mű ne szerepeljen több kórus műsorán. Reméljük a KISZ-bizottság felhívásának lesz foganatja, és Képünkön: a Közgazdasági Technikum kórusa találkozóra, és a siker nem is maradt el, a közönség viharos tapsa minden előadott mű után kifejezte az elismerést. A művek megértését nagyban megkönnyítette Gáldonyi Béla összekötőszövege, amelyet Tamási Eszter a tv népszerű bemondója olvasott fel az egyes kórusok fellépése előtt A hangverseny mondanivalójához szervesen illeszkedő versek — Kerner Edit, Heizer Kálmán és Bedegi Győző kitűnő előadásában — nagyban hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. A salgótarjáni Május 1. úti általános iskola kórusának műsorával, Szüis Pál: Zengjük a dalt című művével kezdődött a hangverseny. E kórus szereplését a kulturált átélt előadás, továbbá az együttes két karnagya, Szilágyi László és Zeke László kitűnő vezénylése jellemezte. A Rákóczi úti általános iskola énekkarának műsorából Novikov Lenin dalának érett előadása a Madách Gimnázium kórusszámai közül a Bunk ócska című dal átélt éneklése emelkedett ki. Az előző karnagy Nagy Zoltán, az utóbbit Jávor B. Zoltán vezeti. Kissé emelt hangon énekelt Balassagyarmat diákotthonának énekkara Péczeli István vezetésével. Mozgalmi dalok előadása nagyobb lendületet, tüzesebb éneklést kíván. Ellentéte volt hangzásban a Berceli Gimnázium Halmai István vezette kórusának határozott, de néhol kicsit nyersen ható éneklése. Szép, üde és tiszta hangzás jellemezte a Közgazdasági Technikum, és vor B. Zoltán a lágy, egyébként sokszor helyénvaló, de a forradalmi dalok stílusának ellentmondó hangvételre törekedett e kórusnál. A Romhá- nyi FMSZ Kórus Novikov: Ha dalra kezdünk című művével tűnt ki, a másik darabnál Geyer Flórián dalával itt-ott hamis éneklés volt érezhető. Az együttes vezetője, Mátyás Levente törekedjék a jövőben a lendületesebb, ritmikailag pontos előadásra, és mindenekelőtt a tiszta intonációra. A műsor utolsó előtti szereplője a Salgótarjáni Bányász férfikar volt Maróti Gyula vezetésével. Mind a három előadott műve, de különösen Novikov: A szocialista brigádok indulója címűre a megformált- ság, a lendület, a mozgalmi énekek előadásához megfelelő hangvétel volt jellemző. A gazdag műsor betetéző je a nagy múltú Mávag Acélhang kórus volt. Székely Miklós vezetésével négy művet adtak elő. Svesnyikov: Ej uhnyem című kórusának fojtott, feszült, halk kezdésével, és Sár- közy: Dal a békéről, mesteri előadásával a kóruséneklés magasiskoláját nyújtották. A hangverseny bíráló bizottságának tagjai Révész László, a Vándor Kórus, és a Munkásőrség Központi Énekkarának karnagya, továbbá Krajcsi Lajos, a Salgótarjáni Acélárugyár karnagya voltak. A hangversenyt összejövetel követte, ahol Révész László értékelte az elhangzott műsort, és nagyon hasznos tanácsokat, értékes útmutatásokat adott az egyes kórusvezetők számára. (Koppány György felvétele) sok dalosbrigád atekul országszerte, miáltal gazdagabb, színvonalasabb lesz mozgalmi dalkultúránk. Hisszük, hogy a következő, Salgótarjánban rendezendő kórustalálkozó még értékesebb, változatosabb, és választékosabb műsorral tárja fel a magyar, és nemzetközi munkásmozgalom hősi harcait dokumentáló, és a jelen küzdelmeit segítő dalokat SzSts Pál Hátrányos helyzetű tanulók Évről évre nagyobb gondot fordítanak Nógrádiban és Salgótarjánban is a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásra. A Nógrád megyei Oktatási Tanács javaslatot készített a foglalkozás módozatairól. A javaslat mindenekelőtt leszögezi: a hátrányos helyzet jelentős mértékben a kistó tszámú és részben iskolákba járásból, kedvezőtlen tanulmányi körülményekből ered. E körülmények akadályozzák a továbbtanulást, és gyakran kedvezőtlenül befolyásolják a jó képességű, fizikai dolgozók gyermekeinek közép- és magasabb fokú tanulmányait Mit tehetünk e tanulmányi körülményekből eredő hátrány csökkentésére? Az óvodai hálózat fejlesztésén túl, amely elősegítené, hogy minél több gyermek óvodából kerüljön az iskolába, általános iskolai vonatkozásban szó lehet a bentlakásos intézmények létrehozásáról. Az elkövetkező években szükséges lenne általános iskolai kollégiumot, bentlakásos, hetes napközi- otthont létesíteni. CPerencz Imrének, a salgótarjáni városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője szerint a város 14 általános iskolájában felmerték a hátrányos helyzetű tanulók számát, s a nevelők kidolgozták a velük való foglalkozást. A tervek szerint a veszélyeztetett gyermekek számára a téli szünet után hetes napközi létesítését javasolják.) A középiskolai fiatalság nevelése szempontjából a javaslat ugyancsak szól, egy Salgótarjánban létesítendő kollégium szükségességéről. Ez nemcsak a beiskolázás aránytalanságait szüntetné meg, hanem a hátrányos helyzetű gyermekek beiskolázását és hatékonyabb nevelését is elősegítené. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást természetesen nemcsak új objektumok létesítése oldja meg. Annál is inkább, mert anyagi lehetőségeink nem korlátlanok. Segíthet e téren például a tanulószobai helyek megfelelő kihasználása, és jó tanulmányi munkával való népszerűsítése is. A felügyelet a jövőben hatékonyabban foglalkozhatna a tartalmi munka javításával. A továbbiakban a bejárással kapcsolatos hátrányokat részletezi a javaslat. Megemlíti az időveszteségből, a kedvezőtlen tanulási feltételekből és az utazással járó Kiváló terjesztők Elismerés a politikai irodalom agitátorainak A Kossuth Könyvkiadó kitüntette azokat, akik már hosszú évek óta foglalkoznak a politikai irodalom terjesztésével. A pártaiapszerveze- tek javaslata alapján arany és ezüst jelvényt kaptak azok, akik már tíz, illetve öt éve foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Arany jelvényt kaptak 14-en, többek között Báiavajder József, a Zománc- ipari Művek salgótarjáni gyáregységéből, Lakatos Károly- né, a kisterenyei termelőszövetkezetből, Ozvald István, Forgács lejtősaknáról és Banda László, a Balassagyarmati városi tanácsról. Ezüst jelvényt 25 terjesztő kapott, többek között, Szeberényi László a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjánál dr. Motyán Jánosné, a megyei igazságügyi alapszervnél és Gyurcsák Mihályné, a nádújfalui termelőszövetkezetben. Ezeknek az aktíváknak köszönhető —• és sok más társuknak, akiknek a félterjesztését jó néhány pártalapszer- vezet elmulasztotta —, hogy évente csaknem egymillió forint értékű irodalmi anyag jut él az olvasókhoz. A kitüntetéseket a novemberi párttaggyűléseken ünnepélyesen adják át. negatív nevelési hatásokból adódó veszélyt, s beszél ezek csökkentéséről. Megannyi probléma adódhat és adódik a nem mindig időben történő tanulószálli- tásból, a várakozási idő nerti megfelelő kihasználásából, a járművek a hiányzó nevelői felügyeletből, a KISZ mozgalmi segítésének megoldatlanságából, stb. Erősítésre szorul a körzeti és a tagiskolákba járó diákok szülei közötti nevelési kapcsolat is, ugyanakkor fokozottan szorgalmazni lehetne a családlátogatásokat a pedagógusok részéről, s azsok tapasztalatainak felhasználását folyamatosabbá kellene termi. A körzeti iskolák évente legalább néhány alkalommal kihelyezett szülői megbeszélést szervezhetnének a konkrét tapasztalaitok megvitatására. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban nagy szerepet vállalnak az ifjúságvédelmi szervek. A hátrányos helyzetből eredően ugyanis többször erkölcsi, bűnügyi esetek lesznek. Ezen szervék megelőző tevékenysége tehát semmiképpen sem lehet közömbös számukra. Szükséges, hogy fokozottan figyelemmel kísérjük, illetve segítsük tevékenységüket. Azon túl, hogy a jövőbeni az eddigiéknél szervezettebben kell gondoskodóin k a hátrányos hélyzetű tanulók napközibe, tanulószobába, kollégiumba való felvételéről, és ott megfelelő neveléséről, többi között az ifjúsági szervezeti kereteket is jobban fel lehetne használnunk e fiatalok ellenőrzésére, segítésére. Mi szükséges ehhez? Lényegében az ifjúság valóban kulturált közönsége, amely a szabad idő hasznos és célszerű felhasználásával vonz. A hátrányos helyzetű. Iletve veszélyeztetett tanulók, fiatalok ügye természetesen nem csupán egyes rétegek, társadalmi szervek ügye. Minden megelőző tevékenység csak akkor válhat eredményessé, ha az egiósz társadalom segítését maga mögött érezheti. T. E. Jelene Rzsevszkaja HITLER VÉGNAPJAI I — mítosz nélkül Kilfinlelfseli és 425 ezer forint jutalom Salgótarján város üzemeiben az elmúlt napokban több kitüntetést és nagyobb összegű jutalmat adtak át azoknak a munkásoknak, r':ik a kongresszusi versenyben az év elejétől a legjobb eredményt érték el, teljesítették a kiváló dolgozó cím feltételeit A kitüntettek száma 227, a kifizetett jutalom pedig 425 ezer forint. Az Acélárugyárban 185-en kaptak kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. A jutatom összege 350 ezer forint. A Tűzhelygyárban Téglái Antal, a szakszervezeti bizottság titkára a Munka Érdemérem bronz fokozatát kapta, 34-en pedig kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet vettek át. Az ötvözetgyárban 22, az Erőműnél pedig 13 ezer forint jutalmat osztottak szét a legjobbak között. Az utóbbi helyen még hatan kaptak kiváló dolgozó ©kfeVelet és jelvényt Borman naplója Borman naplójában feljegyzi: „Péntek április 20. A führer születésnapja, de a hangulat sajnos, nem ünnepi. Az élen haladó csapatok megkapták az indulási parancsot”. Barmán irataiban — amelyeket Berlin kapitulációja idején, a májusi napokban, a birodalmi kancellária elhagyott pincéjében vizsgálgat- tam és amelyek most előttem vannak — rádióüzeneteket találok segédtisztjeihez Hummel- hez és Frankhoz, az elszállásolás előkészítésére vonatkozó rendelkezésekkel. Itt van Hummel válasza április 21-ről — a hivatalok és a részlegek elhelyezésének tervével, amelyet már részben teljesítettek és kérik a terv jóváhagyását. Már átirányítottak Bereh- tesgadénbe egyes hivatalokat, továbbá Hitler archívumának egy részét, az egyik titkárát és háziorvosát Morrelt, akinek rendkívül erős hatású élénkítő készítményeit Hitler már régien nem tudta nélkülözni és nem vált meg tőle. És még egy Hitler által elrendelt intézkedés, amelynek magyarázata a berchtesgaden: terv: Dönitzet kinevezi az északi térség (Nordraum) ösz- szes erőinek parancsnokává. A déli térség számára azonban nem neveztek ki parancsnokot, nyilvánvalóan azért, mert Hitler még reménykedett benne, hogy sikerül éljutnia délre és ezt a helyet magának tartotta fenn. Mindent előkészítettek az indulásra. De április 21-én Hitler kiadja a parancsot, hogy Berlinnél indítsanak ellentámadást. Az április 22-én tartott tanácskozáson Hitler meghallgatta a tábornokok beszámolóját a helyzetről, akik közölték, hogy az ellentámadás, amelyet Schneider SS tábornok irányított, nem járt sikerrel és Berlint aligha lehet sokáig tartani. Azt ajánlották Hitlernek, hagyja el a fővárost, hogy a csapatoknak ’e- hetőségiet adjanak a visszavonulásra. Hitler hisztérikus rohamot kapott, árulással vádolta az SS-t és a hadsereget, azzal fenyegette a tábornokokat, hogy öngyilkos lesz és depressziós állapotba zuhanva, Borman és Keitel társaságában eltávozott. Azt, hogy miről tárgyaltak, nem tudjuk. Visszatérve Hitler fáradtan közölte a tábornokokkal, hogy Berlinben marad. Április 27-én nap közben az éter tele volt rádióüzenetekkel : Borman távirataival Hummelhez és Frankhoz. Lázas rendelkezések mentek a führer érkezésének előkészítésére. És a nap eredménye: „22. 4. 45. BerlinbőL Hummel, Obersalzberg. Küldjétek a mai repülőgépekkel haladéktalanul több ásványvizet, főzeléket, almalevet és küldjétek a postámat. Borman birodalmi vezető” Az indulás elmaradt. Az angol—amerikai csapatok közeledtek Münchenhez, amelynek szomszédságában fekszik Berchtesgaden. Elmenekülni Berlinből azt jelentette volna, hogy kiütött saklkfigura- ként kerül az angol—amerikai csapatok kezébe. Hitler nem volt hajlandó erre. Hitler a föld alatti bunkerben ült legközelebbi cinkosaival. Éva Braun, Göbbels, aki egész életében magáévá tette Hitler álnok szándékait, Bor- mán, Göbbels naplójának szavaival a „szürke eminenciás”, aki mé" a nácipárt vezető köreiben is gyűlölt figura volt. „Utálaitot ébresztett mindenkiben, aki csak ismerte” — írta róla Rattenhuber. Borman egy sarokban ült, konyakot iszogatott és a történelem számára rögzítette Hitler kijelentéseit. Elképesztő, hogy semmire nem vágyakoztak úgy, mint arra, hogy bekerüljenek a történelembe. Borman azt gondolta, hogy a feljegyzéseivel fogja ezt elérni. Nehéz nagyobb korlátoltságot elképzelni annál, amit jegyzetfüzete tanúsít. A harcok színhelyéről érkező tábornokok, ha megjelentek az óvóhelyem, Hitlert az asztalnál találták egy térkép főié hajolva, amelyen a német csapatokat képviselő gombok voltak láthatók. Hitler nyilakat tűzdelt a térképre —* ellencsapásokat Aki vereségről számolt be, vagy arról, hogy a Hitler képzeletében létező hadseregeket már szétverték, annak köny- nyen életébe kerülhetett a dolog Hitler nem foglalkozott a valóságos helyzettel, tudni sem akart róla. Minden vereségről szóló hírt őrjöngéssel fogadott, a tábornokokat árulással vádolta, s könyörtelenül agyonlövette. Ha szerencsésen zajlott le a dolog, akkor a parancsnokot, aki azért jött ide, hogy segítséget és útmutatást kapjon, csodák reményével traktálták. Wenk hadseregéről beszéltek, amelyik gyorsan közeledik Berlinhez, érdemrendet akasztottak a mellére és azután kitessékelték, kifelé, tovább harcolni. (Folytatjuk}
