Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-23 / 277. szám
Világ proleMr’a*. egve<?S!;«*e1cT Az izraeli agresszió a Biztonsági Tanács előtt (2. oldal) Akire még számítanak (3. oldal) Véget ért a megyei labdarúgó-bajnokság (5. oldal) Napirenden: Huszonhárommillió forintot érő beruházás A megye munkaerő- gazdálkodása és a tanácsi ipar fejlesztése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megye munkaerő-gazdálkodását és a tanácsi ipar fejlesztésének lehetőségeit tárgyalta tegnapi ülésén a Nóg- rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A foglalkoztatottság a második ötéves tervidőszak eredményei ellenére is az országos szint alatt van. A megyében száz keresőre még mindig százharminc eltartott jut, szemben az országos száztizeneggyel. Különösen rossz a női munkaerő foglalkoztatottságának aránya. Ez mélyen az országos átlag alatt van. Számítások szerint a harmadik ötéves terv során a minisztériumi ipar fejlesztésével mintegy 2200 új munkahely keletkezik. Visszafejlődik a szénbányászat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mintegy négyezer fővel csökken. Legnagyobb gondot az új munkaerő képzése és elhelyezése okoz a megyében. A tervidőszakban csaknem 12 400 fiatal munkába állítására lenne szükség. A Központi Bizottság Titkársága és a párt megyei végrehajtó bizottsága határozata után némi enyhülés tapasztalható. Az üzem- és munkaszervezéssel emelkedett Salgótarjánban a textiliparban dolgozók száma. Január 1-el áttérnek a folyamatos termelésre, ami újabb száz női munkaerő felvételét jelenti. A Magyar Kábelművekkel és az Autó- és Traktoripari Tröszttel való megállapodások alapján Balassagyarmaton mintegy 500 munkás foglalkoztatása biztosítható 1970-ig. Kisteleken 400 ezer forintos beruházásból domborcímke- üzem létesül. Itt január 1-től K0—70 munkást tudnak alkalmazni. Kisterenyén a felszabaduló bánya-épületekben mintegy 400 ezer forintos beruházással a Vörös Csillag Traktorgyár új telephelyet létesít, ég január 1-el 50 fővel megkezdik a keréktárcsa gyártását. Elkészült a terv a textilipari vállalat jobbágyi telepének bővítésére, a vízválasztói salakblokk-üzem kapacitásának növelésére. A tegnapi ülésen számos javaslat hangzott el a munkaerőgond megoldására, hogy 1967. december 31-ig az igényelt 60 millió forintos beruházásból több, mint 3000 új munkahelyet tudjanak kialakítani. A javaslatok között szerepel, hogy Kisterenyén a bányaépületekben új csarnokok létesítésével a Vörös Csillag Traktorgyár részére 25 millió forintos beruházást eszközöljenek. Ez 1000—1200 vasipari munkás foglalkoztatósát tenné lehetővé. Javasolják az Országos Tervhivatalnak, hogy Salgótarjánban 8,5 millió forintból. 400—500 főt foglalkoztató vasipari vállalat létrehozását engedélyezze. Itt elsősorban az Acélárugyár, a Tűzhelygyár és a Bányagépgyár hasznos hulladékainak feldolgozása válna lehetővé. Szükségesnek tartják a faipari vállalat szécsényi telepének mintegy 6,5 millió forintos bővítését, ahol 600 munkással elsősorban a szerszámnyél-gyártást növelhetnék, de kielégít- ' hetnék a kereskedelem igényét gyümölcsösládákból, kábeldobokból és fokozható lenne az iskolai bútorok gyártása is. Balassagyarmaton a kárpitozott bútorok gyártásának fejlesztését javasolják. A rekonstrukció megvalósításával újabb 150 fő munkába állítását tennék lehetővé. Felszabadul Nagybátonyban az Aknamélyítő Tröszt telepe. Itt finom konfekció üzem létesítését javasolják az Országos Tervhivatalnak, ahol a jelenlegi 55 fővel szemben 320 embert foglalkoztathatnak. A textilipari vállalat jobbágyi telepének bővítésével további 330, elsősorban női dolgozó munkába állítása válna lehetővé, a többi között A vitában Sümegi János, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke javasolta, hogy a fiatalokat, akik elvégzik a mező- gazdasági technikumot, a szakmunkásképző iskolát, ne aa iparban, hanem a mezőgazdaságban foglalkoztassák. Géczi János, a megyei pártbizottság titkára a munkaerőgond megoldásának politikai jelentőségét hangsúlyozta: a lakosság, a fiatalok szemléletét kell megváltoztatni a fizikai munka iránt. Javasolta: a női munkaerő elhelyezése érdekében foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy átmeneti zároltságot rendeljenek el a megyében. Ahol korábban nő) dolgozót alkalmaztak, oda később is csak nőket vehessenek fel a vállalatok. Dr. Szabó István, megyei főügyész és dr. László István, a megyei NEB elnöke azt hangsúlyozták, hogy a munkába jelentkezők igen tekintélyes részét a mezőgazdaság felé kell irányítani. Dr. Szittner András, a megyei tanács tervosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a reális létesítményeknél meg kell kezdeni a beruházási programok elkészítését is. Murányi László, az SZMT munkatársa a négyórás munka bevezetésének szükségességét hangsúlyozta. Sürgette, hogy a megyében levő tanácsi vállalatok Is mielőbb térjenek át a több műszakos termelésre. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője kijelentette, hogy a végrehajtó bizottság javaslata reális, megalapozott, hiszen számos olyan cikket gyártanak a megyében, mint például a traktorfülke, vagy a kábeldob, amelyekből az igényeket nem tudják kielégíteni. Illés Mik■ lós a végrehajtó bizottság elnökhelyettese kijelentette, hogy a foglalkoztatottság megoldásánál, az ember kerüljön előtérbe. Hogy egyes gyártmányokat, úgynevezett profilgazdáktól veszünk át, az biztosítékot is jelent a kész termékek értékesítésére. A vitát Hankó János, a megyei tanács vb-elnöke foglalta össze. Segítsük a vietnami népet! A kisterenyei bányásza iszonyok felhívása Egyre nagyobb méreteket ölt világszerte a tiltakozás az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. Ezzel foglalkozott október 3—6 között Stockholmiban a Gyermekvédelmi Világkonferencia, amelyen hatvankét ország képviseltette magát. Felemelték tiltakozó szavukat az agresszió, elsősorban a gyermekek le- gyilkolasa eHen. Szó volt a világkonferencián, hogy még napjainkban is több mint 600 millió gyermek éhezik a világon. Az agresszió miatt, a gyermekeink jövőjéért érzett felelősségtől áthatva emelték fel tiltakozó szavukat a kiste- renyei bányatelep asszonyai összejövetelükön, és elhatározták: anyagi erejükhöz mérten segítik a hős vietnami népet, azokat a családokat, amelyek a legdrágábbat — gyermeküket — vesztették el az amerikaiak terror-bombázásai következtében. A kisterenyei bányatelep asszonyai december 18-ig, a vietnami hetek ideje alatt családlátogatásokat tartanak. Beszélgetnek az édesanyákkal, szülőkkel, felkérik őket: segítsék a vietnami nép hősi harcát Egyben felhívássá! fordulnak a megye valamennyi nőszervezetéhez, vállalatához és intézményéhez, mindenkihez, aki együtt érez az agressziót szenvedett vietnami néppel: anyagilag is támogassák harcukat! A tanácskozáson nemcsak felhívás született, hanem a jelenlevő asszonyok — több gyermekes családanyák —bányászok és értelmiségiek feleségei, személyenként 50—100 forintot ajánlottak fel a vietnami népnek. Azt is elhatározták, hogy az iskolában, a tízforintos téiapó csomag értékének felét elküldik a távoli ország baráti népének. A kisterenyei bámyászasszo- nyok remélik, hogy felhívásuk széles körű visszhangra talál az egész megyében. Átadták a zsírtalanító berendezést a Salgótarjáni Acélárugyárban Az 52 méteres új egység (Koppány György felvételei Kedden délelőtt a gyár igazgatójának és főmérnökének jelenlétében történt meg a hideghengerműi beruházás kiegészítő berendezése, a zsírtalanító műszaki átadása. Az 52 méter hosszú berendezés technológiai és szerelési munkálatait a N isterhammer nyugatnémet cég vállalta. Alvállalkozóként bekapcsolódott még az osztrák Osko és a nyugatnémet Still-cég is. Az utóbbi a villamos berendezéseket biztosította. A technológiai szerelést 1966. július 18-án kezdték meg, A coach úrnak a Nisteiham- mer cég műszaki vezetőjének irányításával, és négy nyugatnémet szakmunkás segédletével. Mivel igen nagy munkáról volt szó, a kivitelezésbe bekapcsolódott a Gyár- és Gépszerelő Vállalat 14—15 szakembere is. Ezen kívül a gyár vezetősége 15 szakmunkást, főleg lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket, csőszerelőket adott a zavartalan lebonyolításhoz. A gépek alapozását a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói végezték eL A 23 millióba kerülő zsírtalanító berendezés beállításával Antal Gyula igazgató szerint a munkaigényesebb termékek előállításának feltételeit teremtették meg a hideghengerműben. Ez azt jelenti, hogy ezután mód nyílik az ötvözött, nagy szilárdságú és magas fényű acélszalagok előállítására. Az új berendezés két irányban tesz hasznos szolgálatot a népgazdaságnak. Egyrészt importcsökkentést tesz lehetővé, másrészt export lehetőségeket kínál. Segítségével az olajmaradványokat, a koromszerű beégéseket el lehet távolítani az acélszalagokról, amelyek eddig elszíneződést okoztak, s ez rontotta eladhatóságukat. Az üzemszerű termelést • jövő év elején kezdik meg. Addig kidolgozzák a különböző termékek technológiai követelményeit, megoldják azokat a műszaki problémá-r kát, amelyek az anyag áramfelvételével kapcsolatosak, kidolgozzák az eladási árakat, az üzletkötések előfeltételeit, megállapítják a különböző méretű és minőségű termékek önköltségét. A gyár főmérnökének, Ür- mö6sy Lászlónak a tájékoztatója szerint a berendezés üzemszerű termelésének első esztendejében, évi ötezer tonnás termelés esetén, ötmillió forint többletbevételt tudnak elérni, azaz ennyi térül meg 1967-ben a beruházási összegből. Egyébként a berendezés évi kapacitása 10 ezer tonna. Az előzetes tervek szerint a* első export-szállítmányt Lengyelországba küldik. Uj acélszabvány Minőségi kifogás nélkül Eredményes kongresszusi verseny a Szolgáltató Vállalat építő részlegénél A Magyar Szabványügyi Hivatalban készül az új acélszabvány, amely a melegen hengerelt rúd- és idomacélok, durvalemezek, szélesacélok, abroncs- és kovácsolt acélok minőségének mércéit emeli. Eddig csupán a szakitó szilárdságot, a nyúlási és hajlékonysági határokat szabályozták, mos: pontosan elő lesz írva az úgynevezett folyás-határ, a szén- a kén- és foszfortartalom is. Az új szabvány 1967. július elsején lép életbe. A kongresszusi verseny során újabb hat brigád kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomiba a Nagybá- tonyi Szolgáltatónál. Ma már a fizikai dolgozók 56 százalékát tömöríti az a huszonkilenc brigád, amely a megtisztelő cím elnyeréséért, illetve megtartásáért dolgozik. Az építőrészleg hat brigádja éves tervének esedékes részét 106,8 százalékra teljesítette, és költségszint- tervében is jó eredményt ért el. Igen örvendetes, hogy az idén sem a műszaki ellenőrök, sem az átvevők részéről nem hangzott el minőségi kifogás, viszont a tröszti garázs és szállító, valamint a tordasi fürdő bővítésénél végzett munkájukért külön dicséretet kaptak. Élen jár a brigádok között Tímár Józsefé. Ök a termelés mellett a nagyobb képzettségre is gondot fordítanak. Az építőrészleg ma már a szocialista üzemrész címért is versenyez. Erre az is alapot ad, hogy az összlétszám ötvenkét és ebből negyvenhat szocialista brigádtag. Eddigi versenyeredményeikből, fegyelmezett. magatartásukból arra lehet következtetni: elérik céljukat, elnyerik a megtisztelő címet.
