Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-23 / 277. szám

Világ proleMr’a*. egve<?S!;«*e1cT Az izraeli agresszió a Biztonsági Tanács előtt (2. oldal) Akire még számítanak (3. oldal) Véget ért a megyei labdarúgó-bajnokság (5. oldal) Napirenden: Huszonhárommillió forintot érő beruházás A megye munkaerő- gazdálkodása és a tanácsi ipar fejlesztése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megye munkaerő-gazdál­kodását és a tanácsi ipar fej­lesztésének lehetőségeit tár­gyalta tegnapi ülésén a Nóg- rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A foglalkoztatott­ság a második ötéves tervidő­szak eredményei ellenére is az országos szint alatt van. A megyében száz keresőre még mindig százharminc eltartott jut, szemben az országos száz­tizeneggyel. Különösen rossz a női munkaerő foglalkozta­tottságának aránya. Ez mélyen az országos átlag alatt van. Számítások szerint a harma­dik ötéves terv során a mi­nisztériumi ipar fejlesztésével mintegy 2200 új munkahely keletkezik. Visszafejlődik a szénbányászat. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottak szá­ma mintegy négyezer fővel csökken. Legnagyobb gondot az új munkaerő képzése és elhelyezése okoz a megyében. A tervidőszakban csaknem 12 400 fiatal munkába állítá­sára lenne szükség. A Központi Bizottság Tit­kársága és a párt megyei vég­rehajtó bizottsága határozata után némi enyhülés tapasztal­ható. Az üzem- és munkaszer­vezéssel emelkedett Salgótar­jánban a textiliparban dolgo­zók száma. Január 1-el át­térnek a folyamatos termelés­re, ami újabb száz női mun­kaerő felvételét jelenti. A Magyar Kábelművekkel és az Autó- és Traktoripari Tröszttel való megállapodások alapján Balassagyarmaton mintegy 500 munkás foglal­koztatása biztosítható 1970-ig. Kisteleken 400 ezer forintos beruházásból domborcímke- üzem létesül. Itt január 1-től K0—70 munkást tudnak alkal­mazni. Kisterenyén a felszaba­duló bánya-épületekben mint­egy 400 ezer forintos beruhá­zással a Vörös Csillag Trak­torgyár új telephelyet létesít, ég január 1-el 50 fővel meg­kezdik a keréktárcsa gyártá­sát. Elkészült a terv a textil­ipari vállalat jobbágyi telepé­nek bővítésére, a vízválasztói salakblokk-üzem kapacitásá­nak növelésére. A tegnapi ülésen számos ja­vaslat hangzott el a munka­erőgond megoldására, hogy 1967. december 31-ig az igé­nyelt 60 millió forintos beru­házásból több, mint 3000 új munkahelyet tudjanak kiala­kítani. A javaslatok között szerepel, hogy Kisterenyén a bányaépületekben új csarno­kok létesítésével a Vörös Csil­lag Traktorgyár részére 25 millió forintos beruházást eszközöljenek. Ez 1000—1200 vasipari munkás foglalkoztató­sát tenné lehetővé. Javasolják az Országos Tervhivatalnak, hogy Salgótarjánban 8,5 mil­lió forintból. 400—500 főt fog­lalkoztató vasipari vállalat lét­rehozását engedélyezze. Itt el­sősorban az Acélárugyár, a Tűzhelygyár és a Bányagép­gyár hasznos hulladékainak feldolgozása válna lehetővé. Szükségesnek tartják a faipa­ri vállalat szécsényi telepének mintegy 6,5 millió forintos bő­vítését, ahol 600 munkással el­sősorban a szerszámnyél-gyár­tást növelhetnék, de kielégít- ' hetnék a kereskedelem igé­nyét gyümölcsösládákból, ká­beldobokból és fokozható len­ne az iskolai bútorok gyártá­sa is. Balassagyarmaton a kárpitozott bútorok gyártásá­nak fejlesztését javasolják. A rekonstrukció megvalósításá­val újabb 150 fő munkába állítását tennék lehetővé. Felszabadul Nagybátonyban az Aknamélyítő Tröszt telepe. Itt finom konfekció üzem létesí­tését javasolják az Országos Tervhivatalnak, ahol a jelen­legi 55 fővel szemben 320 embert foglalkoztathatnak. A textilipari vállalat jobbágyi telepének bővítésével további 330, elsősorban női dolgozó munkába állítása válna lehe­tővé, a többi között A vitában Sümegi János, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke javasolta, hogy a fiata­lokat, akik elvégzik a mező- gazdasági technikumot, a szak­munkásképző iskolát, ne aa iparban, hanem a mezőgazda­ságban foglalkoztassák. Géczi János, a megyei pártbizottság titkára a munkaerőgond meg­oldásának politikai jelentősé­gét hangsúlyozta: a lakosság, a fiatalok szemléletét kell megváltoztatni a fizikai mun­ka iránt. Javasolta: a női munkaerő elhelyezése érdeké­ben foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy átmeneti zároltságot rendeljenek el a megyében. Ahol korábban nő) dolgozót alkalmaztak, oda ké­sőbb is csak nőket vehessenek fel a vállalatok. Dr. Szabó Ist­ván, megyei főügyész és dr. László István, a megyei NEB elnöke azt hangsúlyozták, hogy a munkába jelentkezők igen tekintélyes részét a mezőgaz­daság felé kell irányítani. Dr. Szittner András, a megyei ta­nács tervosztályának vezető­je hangsúlyozta, hogy a reá­lis létesítményeknél meg kell kezdeni a beruházási progra­mok elkészítését is. Murányi László, az SZMT munkatársa a négyórás munka bevezeté­sének szükségességét hangsú­lyozta. Sürgette, hogy a me­gyében levő tanácsi vállalatok Is mielőbb térjenek át a több műszakos termelésre. Gombár János, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je kijelentette, hogy a végre­hajtó bizottság javaslata reá­lis, megalapozott, hiszen szá­mos olyan cikket gyártanak a megyében, mint például a traktorfülke, vagy a kábeldob, amelyekből az igényeket nem tudják kielégíteni. Illés Mik■ lós a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese kijelentette, hogy a foglalkoztatottság meg­oldásánál, az ember kerüljön előtérbe. Hogy egyes gyártmá­nyokat, úgynevezett profilgaz­dáktól veszünk át, az bizto­sítékot is jelent a kész termé­kek értékesítésére. A vitát Hankó János, a megyei tanács vb-elnöke foglalta össze. Segítsük a vietnami népet! A kisterenyei bányásza iszonyok felhívása Egyre nagyobb méreteket ölt világszerte a tiltakozás az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója ellen. Ezzel foglalko­zott október 3—6 között Stockholmiban a Gyermekvé­delmi Világkonferencia, ame­lyen hatvankét ország képvi­seltette magát. Felemelték til­takozó szavukat az agresszió, elsősorban a gyermekek le- gyilkolasa eHen. Szó volt a világkonferencián, hogy még napjainkban is több mint 600 millió gyermek éhezik a vilá­gon. Az agresszió miatt, a gyermekeink jövőjéért érzett felelősségtől áthatva emelték fel tiltakozó szavukat a kiste- renyei bányatelep asszonyai összejövetelükön, és elhatá­rozták: anyagi erejükhöz mérten segítik a hős vietnami né­pet, azokat a családokat, amelyek a legdrágábbat — gyermeküket — vesz­tették el az amerikaiak terror-bombázásai követ­keztében. A kisterenyei bányatelep asszonyai december 18-ig, a vietnami hetek ideje alatt családlátogatásokat tartanak. Beszélgetnek az édesanyák­kal, szülőkkel, felkérik őket: segítsék a vietnami nép hősi harcát Egyben felhívássá! fordul­nak a megye valamennyi nőszervezetéhez, vállalatá­hoz és intézményéhez, mindenkihez, aki együtt érez az agressziót szenve­dett vietnami néppel: anyagilag is támogassák harcukat! A tanácskozáson nemcsak felhívás született, hanem a jelenlevő asszonyok — több gyermekes családanyák —bá­nyászok és értelmiségiek fele­ségei, személyenként 50—100 forintot ajánlottak fel a viet­nami népnek. Azt is elhatározták, hogy az iskolában, a tízforin­tos téiapó csomag értéké­nek felét elküldik a távoli ország baráti népének. A kisterenyei bámyászasszo- nyok remélik, hogy felhívá­suk széles körű visszhangra ta­lál az egész megyében. Átadták a zsírtalanító berendezést a Salgótarjáni Acélárugyárban Az 52 méteres új egység (Koppány György felvételei Kedden délelőtt a gyár igaz­gatójának és főmérnökének je­lenlétében történt meg a hi­deghengerműi beruházás ki­egészítő berendezése, a zsír­talanító műszaki átadása. Az 52 méter hosszú beren­dezés technológiai és szerelési munkálatait a N isterhammer nyugatnémet cég vállalta. Al­vállalkozóként bekapcsolódott még az osztrák Osko és a nyu­gatnémet Still-cég is. Az utób­bi a villamos berendezéseket biztosította. A technológiai szerelést 1966. július 18-án kezdték meg, A coach úrnak a Nisteiham- mer cég műszaki vezetőjének irányításával, és négy nyugat­német szakmunkás segédleté­vel. Mivel igen nagy mun­káról volt szó, a kivitelezés­be bekapcsolódott a Gyár- és Gépszerelő Vállalat 14—15 szakembere is. Ezen kívül a gyár vezetősége 15 szakmun­kást, főleg lakatosokat, he­gesztőket, villanyszerelőket, csőszerelőket adott a zavar­talan lebonyolításhoz. A gé­pek alapozását a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói végezték eL A 23 millióba kerülő zsír­talanító berendezés beállításá­val Antal Gyula igazgató sze­rint a munkaigényesebb ter­mékek előállításának feltéte­leit teremtették meg a hideg­hengerműben. Ez azt jelenti, hogy ezután mód nyílik az ötvözött, nagy szilárdságú és magas fényű acélszalagok elő­állítására. Az új berendezés két irányban tesz hasznos szol­gálatot a népgazdaságnak. Egyrészt importcsökkentést tesz lehetővé, másrészt export lehetőségeket kínál. Segítsé­gével az olajmaradványokat, a koromszerű beégéseket el lehet távolítani az acélszala­gokról, amelyek eddig elszí­neződést okoztak, s ez ron­totta eladhatóságukat. Az üzemszerű termelést • jövő év elején kezdik meg. Addig kidolgozzák a külön­böző termékek technológiai követelményeit, megoldják azokat a műszaki problémá-r kát, amelyek az anyag áram­felvételével kapcsolatosak, ki­dolgozzák az eladási árakat, az üzletkötések előfeltételeit, megállapítják a különböző mé­retű és minőségű termékek önköltségét. A gyár főmérnökének, Ür- mö6sy Lászlónak a tájékozta­tója szerint a berendezés üzemszerű termelésének első esztendejében, évi ötezer ton­nás termelés esetén, ötmillió forint többletbevételt tudnak elérni, azaz ennyi térül meg 1967-ben a beruházási összeg­ből. Egyébként a berendezés évi kapacitása 10 ezer ton­na. Az előzetes tervek szerint a* első export-szállítmányt Len­gyelországba küldik. Uj acélszabvány Minőségi kifogás nélkül Eredményes kongresszusi verseny a Szolgáltató Vállalat építő részlegénél A Magyar Szabványügyi Hivatalban készül az új acélszabvány, amely a mele­gen hengerelt rúd- és idom­acélok, durvalemezek, szé­lesacélok, abroncs- és ko­vácsolt acélok minőségének mércéit emeli. Eddig csu­pán a szakitó szilárdságot, a nyúlási és hajlékonysági határokat szabályozták, mos: pontosan elő lesz írva az úgynevezett folyás-határ, a szén- a kén- és foszfortar­talom is. Az új szabvány 1967. július elsején lép élet­be. A kongresszusi verseny so­rán újabb hat brigád kap­csolódott be a szocialista brigádmozgalomiba a Nagybá- tonyi Szolgáltatónál. Ma már a fizikai dolgozók 56 száza­lékát tömöríti az a huszonki­lenc brigád, amely a megtisz­telő cím elnyeréséért, illetve megtartásáért dolgozik. Az építőrészleg hat bri­gádja éves tervének esedé­kes részét 106,8 százalékra teljesítette, és költségszint- tervében is jó eredményt ért el. Igen örvendetes, hogy az idén sem a műszaki ellen­őrök, sem az átvevők részé­ről nem hangzott el minőségi kifogás, viszont a tröszti ga­rázs és szállító, valamint a tordasi fürdő bővítésénél vég­zett munkájukért külön dicsé­retet kaptak. Élen jár a bri­gádok között Tímár Józsefé. Ök a termelés mellett a na­gyobb képzettségre is gondot fordítanak. Az építőrészleg ma már a szocialista üzemrész címért is versenyez. Erre az is alapot ad, hogy az összlétszám öt­venkét és ebből negyvenhat szocialista brigádtag. Eddigi versenyeredményeikből, fe­gyelmezett. magatartásukból arra lehet következtetni: el­érik céljukat, elnyerik a meg­tisztelő címet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom