Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-22 / 276. szám
4 NÖGR Ad 1986 november 2?. kedd Ki volt az első csendőrsortüz halálos áldozata? A Nógrád megyei Munkás- mozgalmi Múzeum legfontosabb feladatai közé tartozik a munkásmozgalom emlékeinek felkutatása és összegyűjtése. Ez a feladat azonban csak a levéltárak, és az egykori hírlapok aprólékos, minden részletre kiterjedő átnézésével valósítható meg. így derül ki, hogy mi az, amire tárgyi bizonyítékokat is fel kell kutatnunk. Ezek a kutatások teszik lehetővé azt is, hogy minél előbb megfogalmazhassuk megyénk munkásmozgalmának hiányzó, összefoglaló történetét. — A feledésbe merült, de újabban fekutatott adatok közé tartozik a következő eseménysorozat is: 1884. január 1-én az akkor Bzervezett csendőrség vette át a megyei csendbiztosok parancsnoksága alatt álló pandúroktól a rendfenntartást. A csendőrség országos szervezete és szigorú katonai fegyelme következtében sokkal alkalmasabb volt az uralkodóosztály érdekeinek kiszolgálására, mint a járásonként szervezett megyei pandúrság. Ezt a baglyasaliai erőpróba is bebizonyította. Baglyasaljáé az a szomorú dicsőség, hogy 1884. március 24-én itt dördült el az első, halálos áldozatot is követelő csendőrsortüz. Ennek előzménye az, hogy az 1881-ben alakult bányatársulat vezetősége nagyon rosszul bánt a munkásokkal, és túlkapást, túlkapásra halmozott. A bányatársulat mindent megtett, hogy befolyását a község vezetőire is kiterjessze. A szolgabíró közreműködésével a bírói és törvénybírói székbe a saját embereit ültette. Ezek híven teljesítették a társulat kívánságait Részrehajló intézkedéseik miatt csakhamar vitákba keveredtek a lakossággal, amit azután erőszakos intézkedésekkel oldottak meg. A bánya gondnoka — élvezve a helyi hatóságok teljes támogatását — igen durva hangon beszélt a munkásokkal, akik élelmüket, a pénz helyett kapott bárcák ellenében, csak a társulat kantinjában vásárolhatták meg méregdrágán és rendszerint rossz minőségben. A baglyasaljai bányászok ekkor már érintkezésben álltak a salgótarjáni bányászokkal, akik összefogásra és fizetésemelés követelésére buzdították őket. A baglyasi állapotok végül is odáig fajultak. hogy a bányavezetőség gondatlansága következtében élelmiszerhiány támadt Ekkor néhány tarjáni munkás sztrájkra szólította fel a bag- lyasiakat, akik valóban be is szüntették a munkát Március 24-én három napra terjedő sztrájk vette kezdetét Baglyasalján. A bérfizetés utáni hétfői napon 800 bányái-/ szüntette be „egy izgató” 'tv.< hívásra a munkát A bánya tisztviselők rábeszélése hiábavalónak bizonyult, és közülük azokat, akik fenyegetőztek, a munkások megverték. A sztrájkolok felszaggatták a síneket, és feldúlták a bajok fő okául szolgáló élelmiszerraktárt. Plachy József, salgótarjáni főszolgabíró táviratilag értesítette az alispánt a történtekről, a losonci katonai parancsnokságtól pedig egy század kirendelését kérte, mert Baglyasalján mindössze négy csendőr állt szemben a tömeggel. — A szolgabíró táviratával egy időben a bánya vezetősége a budapesti bányaigazgatóságtól kért segítséget. Ezek szintén Losoncra táviratoztak katonai támogatásért, Reinchard bányaigazgatót pedig a legközelebbi vonattal leküldték az események színhelyére. Az alispáni hivatal és a losonci katonai parancsnokság között azonban, valamilyen bürokratikus zavar folytán, megszakadt az érintkezés. A katonai parancsnokság nem értesítette az alispánt, hogy Wolf százados parancsnoksága alatt Baglyasaljára rendelt egy századot Tény, hogy a katonák csak este érkeztek meg, és tulajdonképpen már csak az utócsatározásokban vettek részt. — Baglyasalján ugyanis, elegendő karhatalom hiányában az történt, hogy az igazgatóság épületét védő, sarokba szorított négy csendőr tüzet nyitott a tömegre. Ez az 1884. március 24-i sortűz volt az alig három hónapja működő csend- őrség első fegyverhasználata az országban munkásokkal szemben, aminek következtében egy bányász meghalt, négy pedig súlyosan megsebesült. A helyszínre étkezett vizsgálóbizottság 19 személyt talált bűnösnek a sztrájk előmozdításában. Ezeket március 29-én a balassagyarmati ügyészség fogházába szállították. Az országosan is első csend- őrsortűz áldozatának és sebesültjeinek neve nem derült ki a ránk maradt, sztrájkról szóló iratokból, és híradásokból. Ezért kutatásokat végeztem, hogy legalább a hősi halott nevét ismerjük meg. A salgótarjáni római katolikus plébánia egyházi halotti anyakönyveiben meg is találtam a Magyarországon eldördült első csendőrsortüz munkás- vértanújának halálára, és temetésére vonatkozó adatokat A latin nyelvű anyakönyvi bejegyzés magyarul így hangzik: „1884. év. Folyó szám: 88. — A haláleset éve, hava és napja: 1884. március 24. — A halott neve, keresztneve, foglalkozása, valamint szüleinek vagy feleségének neve: Targos István, bányász, Tar- gos István földmíves és Glemba Anna fia. — A halott születési helye és lakóhelye, utca, házszám: Luzsna, Liptó megye; Baglyasalja. — A halott neme: férfi. — A halott életkora: 24 éves. — A betegség megnevezése, vagy a halál más oka: erőszakos halál, lövés következtében halt meg. — Részesült-e a holtak szentségében? Halva találták, nem részesült. — A temetés helye és napja: Baglyasalja, március 26. — A temetést végző neve és tiszte: Tribelcsik Sándor káplán. — Észrevételek: semmi.” A fenti adatok szerint tehát a 24 éves Targos István bányász volt az első csendör- sortűz halálos áldozata. — A 82 évvel ezelőtt agyonlőtt Targos István sírját eddig nem sikerült megtalálni. Emléke azonban feltétlenül megörökítésre méltó, hiszen személyében a magyar és a testvéri szlovák munkásosztály közös halottját tisztelhetjük. Dr. Belitzky János Sakk a pokolban Messzi tőlünk, a távoli Alföldön volt egy üzem. Éveken át bajlódtak vele megyei és országos felettesek, de csak nem sikerült nyereségessé tenni. Az igazgatónak egyszer remek ötlete támadt: elefántcsonthoz hasonló sakkfigurákat akart gyártani műanyagból. A prototípus elkészült. Remekül! Túl azon, hogy alkalmasnak bizonyult a susztermattól a vimzoindiai védelemig mindenféle sakk- csalafintaságra, szemre is gyönyörű volt. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet még- sem engedélyezte forgalomba hozatalát. A szakvélemény szerint ugyan is a figurák +Í80 C fokos hőségben deformálódtak. (A pokolban e szerint nem lehetett volna velük játszani.) Miről jutott ,ez eszembe Palócországban? ... Arról, hogy műanyag teaszűrőt akartam venni a salgótarjáni Állami Áruházban. A tetszetős cikk nyelén apró cédula figyelmeztetett, hogy az anyag +80 C foknál meglágyul. ... Lucifer mattoljon meg tüzes sakkal, ha nem találták még fel a hőre szilárduló műanyagot! — b. t. — Új épületet kap a* MHS autóklubja Tekintve, hogy az MHS autóklubjának épülete az épülőben levő megyei kórház területén van, azt lebontják, s a szervezetet egy új épülettel kártalanítja a Beruházási Iroda. Az autóklub új épületének k:vitelezése mér meg is kezdődött a baglyasi útelágazás körzetében. A körülbelül egymillió forintos ráfordításból helyet kap a tanműhely, az oktatóterem és a garázs. Az építést 1967. május Síén befejezik, és átadják rendeltetésének. Színházi esték Fiatalok, ti... Irodalmi műsor az „elkényeztetettekről“ A kezdeményezés dicsérete az első megjegyeznivaló. Az Egri Megyei Színpad 1965-ben alakult együttesének salgótarjáni vendégszereplése jelentős lépés a két szomszéd megye intenzív kulturális kapcsolatainak megteremtése útján. A József Attila Művelődési Ház megtiszteltetésnek tekintő, kitűnő felkészültségű öntevékeny csoport produkciója bebizonyította, hogy a művészi élmény nyújtás nincs mindig egyenes arányban a hírnévvel, avagy az előadás színvonala sem függvénye az esetenként bizony rendkívül magas fellépti díjnak. Salgótarjánban — a sok helyi, olykor biztató kísérlet ellenére — az egriek „Fiatalok, ti...” című műsora volt az első igazi irodalmi színpadi produkció. A műsor mottóját Csoóri Sándortól kapta: „A gyanakvást húszéves korban kell elkezdeni, szabadon és nagyarányban. Ilyenkor kell kétségbevonni minden értéket, hogy ami fennmarad a rostán, abban kitartóan lehessen hinni.” Az emlékezetes Bara- nyi vers óta „elkényeztetett ifjúságnak” titulált korosztály, ha úgy tetszik nemzedék, érzései, ezek otthonossága és ellenkezése a készen kapott, de még mindig formálódó, és egyre tökéletesedő rendben — ez a műsor vezérfonala. A rendező, Szívós József érdeme, hogy az előadás nemcsak egy irányban kritikus: az önbírálat hangján is szól. A művek kiválogatása is a rendező munkáját dicséri. Emst Fischer. Erik Kästner, Bóka László. Benjámin László, Garai Gábor, Somogyi Tóth Sándor, Sánta Ferenc — hogy csak néhányat említsünk — művei szerves egésszé formálódnak a legfiatalabbak — Baranyi Ferenc, Nyerges András stb. — verseinek kíséretében. A versmondók közül nehéz bárkit is kiemelni. Valamennyi ükre a szép szövegmondás, a kulturált színpadi mozgás a jellemző. Talán a legszélesebb skálán mozgó, Morvái Évát említhetnénk külön. Az irodalmi színpadi műsoron nem egymás után elmondott verseket értünk. A dramaturgia követelményeinek betartása mellett jól felhasználhatók egyéb művészi ágak is. Erről tanúskodnak a mondanivaló érvényre juttatását segítő pantomim betétek, és az egyes részek jellegét mejdiatározó diaképek. Az előbbi Hévéi László kompozíciója, az utóbbi Fejér István munkája. A két órás műsor tömény jellegét a hangulatos jazz betétek remekül oldják fel. A zenei szerkesztő Szepesi György. A modern díszletek és jelmezek jól illettek a műsor egészébe. Az Egri Megyei Színpad nagysikerű előadása úgy érezzük egyben nyitánya volt az ilyen jellegű műsoroknak, és bízunk abban, hogy a jövőben a lelkes középiskolások mellett a felnőtt közönség is pártfogásba veszi az irodalmi esteket. Csongrády Béla A Vöröskereszt Társaságok Ligájának felhívására nemzetközi segélyakció indult a katasztrófa sújtotta olasz nép megsegítésére. A Magyar Vöröskereszt már elküldte teherautóval a segélyszállítmányt Veronába, ahonnan majd az árvízsújtotta városokba, Firenzébe, Velencébe és Grossetoba irányítják. A Magyar Vöröskereszt takarókat, tréningruhákat, tetanus- és tífusz elleni oltóanyagot, vízfertőtlenítő és lázcsillapító gyógyszereket küldött (MTI foto — Petrovits László felvétele) Jelenei Rzsevszhaja HITLER VÉGNAPJAI — mítosz nélkül Berlin, vagy Berhtesgaden? Akkor sokáig kellett tanulmányoznunk és vizsgálnunk a tényeket, összehasonlítani őket, hogy behatoljunk az események atmoszférájába. Most azonban, az archívum értékes anyagai között vizsgálódva, amelyek a harmadik birodalom utolsó napjainak történetét őrzik, lehetőségem nyílt arra, hogy még egyszer betekintsek az eseményekbe, és teljességükben idézzem fel őket. B ormomnak, Hitler pártbeli helyettesének naplójában a megszökött ütemben követik egymást a bejegyzések: a führermél tartott tanácskozások. fogadások, egyes személyek felmentése és másik kinevezése felelős beosztásokba, vacsorák Éva Braunnál, kitüntetések és bizonyos saját, családi ügyei — de behatolnak közéjük a fenyegető, minden egyebet kiszorító híradások a minden oldalról előretörő hadseregekről. Januárban még el beszélő modorban írja: „A bolsevisták reggel támadásba mentek át”, de a következő napon — „Vasárnap, január 14. Chesken néni látoLégi támadások Drezda eliten, ellenséges támadások Weimar eűlerj, légitámadás Berliniben. „A második becsapódás a párt kancelláriáján (erős). Az oroszok Köslin és Sehlawe alatt” — mindez még összekeveredve a társasági- politikai élet krónikájával. De napról napra lázasabban rögzíti, hogyan szűkül a kör: „Mély betörések Pomerá- miáiban. Tankok Kolberg és Schlawe-Drentourg közelében.” „Nyugaton csak egyetlen hídfőállás maradt” (március 4+ „Az angolok behatoltak Kölnbe.” „Az oroszok Altdammban!!” (március 8.) „Az első erős bombatalálat a propaganda-minisztériumban”. (március 14.) „Páncélosok Wartburg-Hissenben” (március 28.) Hudermamt leváltják. Hitler felmenti Dr. Dietrich sajtófőnököt. De „délután páncélosok Berkien rung en közelében. Éjszaka tankok Horz- feidnél” (március 30.). „Orosz páncélosok Wiener —Neustadt alatt” (április 1.). „A bolsevisták Bécs közelében. Az angolok és amerikaiak Thüringiában”. Április közepén pedig három napon is ugyanaz a mondat csattan Borman naplójában: „Nagy harcok az Oderánál!” „Nagy harcok az Oderánál!”, „Nagy harcok az Oderánál!” Az Oderánál lévő hatalmas erődítményeket áttörheted ennek tartották. A német legfelső parancsnokság véleménye szerint éppen az Oderánál fogják megállítani a Vörös Hadsereg előretörését. Ismeretes, hogy a betonozott óvóhelyen, ahol Hitler az események elkövetkező fordulatát várva tartózkodott, Göb- bels érzelmes oldalakat olvasott fel neki Nagy Frigyes életrajzából. Hitler sokat fáradozott azért, hogy honfitársainak azt a gondolatot sugalmazza: ő a szerencsés a {»orosz király szellemi rokona. Rattenhuber, Hitler testőrségének főnöke a Szovjetunióban. hadifogságban írt kéziratában elbeszéli, hogy miután 1933-ban hatalomra jutott, azonnal Postdamba ment, és az újságok számára lefényképeztettg magát II. Frigyes sírjánál, a helyőrségi templom mellett, ünnepélyesen, fekete frakkba öltözve, amit azelőtt soha nem lehetett látni rajta. Hitler bunkerének falán II. Frigyes fényképe fügött. Most eljöttek a katonai balsikerek, amilyeneket a király is elszenvedett. A könyvnek azon a helyén. ahol a vereséget szenvedett Frigyes elhatározza, hogy megválik az élettől, a szerző így könyörög hozzá: „Várj egy kissé, és el fognak múlni a szenvedéseid. Boldogságod napja már ott jár a felhők mögött, és hamarosan rád sugározza fényét.” Az idejében érkezett hír arról, hogy ellensége, Erzsébet orosz cámő meghalt, lehetővé tette a királynak, hogy megmeneküljön a megalázó vereségtől. Hitler elérzékenyült, és azt kívánta, hogy mutassák meg néki a horoszkópokat, amelyeket Himmlemél, a Gestapo „tudományos*’ oezSülyán elzárva őriztek. A jóslatokat, amelyek reményeket ébresztettek — mel, lakes volt. hogy mennyi az értékük — a párthiearchia lépcsőfokain keresztül a birodalmi propaganda miniszter feleségéhez juttatták el. Most már a horoszkópokban is hittek. Göbbels berlini lakásában a felderítők megtalálták fiának, Helmuthnak horoszkópját, és elhozták nekem. Most azonban két fő-fő horoszkópot — a führer és a harmadak birodalom horoszkópját — hozták el Hitler követélésére az óvóhelyre. Hitler a birodalmi propaganda- miniszter segítségével meggyőződött arról, hogy a horoszkópok — az április elején szenvedett szörnyű vereségek után — április második felére soha nem látott katonai győzelmeket ígérnek. Néhány nappal ezután, április 13-án szereztek tudomást Roosevelt haláláról. Vajon ez nem jel, nem történelmi analógba, nem fordulópont Németország sorsában? Április 14-én megkezdődött a Vörös Hadsereg támadása. Miután áttörték az Odera bevehetetlennek hitt erődvonalát, Hitler főhadiszállása pánikba esett A hivatalos Berlin gépkocsikon Münchenbe menekült A Berlinből Münchenbe vezető országutat, amelyet elárasztottak az autók, a a berliniek azokban a napokban a „menekülők birodalmi útvonala” névre keresztelték el. Berlin lakosságáról viszont senki sem gondoskodott A Vörös Hadsereg páncélos és lövészhadosztályai hamarosan körülzárták Berlint. Az oderai áttörés után Hitler arra készült, hogy főhadiszállásával áttelepül berchtesgadeni kastélyaiba (ObersalzbergbeV. Kiadták a parancsokat, hogy fel kell készülni a kitörésre. (Tötytatjúk)
