Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-03 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesületek OGRAD AZ MSZMP NO GR AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI T AN ACfS l APJA XXII. ÉVF. 261. SZÁM Ara* m fii t ín Az országban egyedülálló rekonstrukció Ünnepeljük pártunk kongresszusát még jobb munkával! Az SZMT megyei Elnökségének felhívása Kedden Salgótarjánban rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Tár­gyalt az elmúlt háromnegyedév tapasztalatairól és elhatározta, hogy a következő felhívással fordul a megye szervezett dolgozóihoz: A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége értékelte az elmúlt háromnegyedév munkáját Meg­állapította, hogy a megye termelési eredményei biz­tatóak. Az elmúlt hónapokban tovább javult a ter­melés és a minőség. A tervnek megfelelően növeke­dett az export. Előreléptünk a műszaki fejlesztésben és a gazdaságosságban. Az eredmények alapja a dol­gozók, a társadalmi és gazdasági vezetők cselekvő együttműködése, a termelésgátló akadályok gyors el­hárítása és nem utolsó sorban a szocialista brigádok példamutató tevékenysége. Ezek közül is a legkiemel­kedőbb, legvonzóbb, a széles tömegeket megmozgató pártunk IX. kongresszusára indított munkaverseny, amely összefogja, megsokszorozza erőnket és hallat­lan mértékben növeli az aktivitást E nemes mozgalomban rejlő erőt mutatja, hogy a vas, az építőipar, a szénbányászat és az egyéb ipar­ágak, üzemek, vállalatok kollektívái felülvizsgálták a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit ezeket értékelve pótfelajánlásokat tettek. A módosításoknál figyelembe vették a helyi szükségleteket és keresle­tet Fő célkitűzésük a minőség javítása, az ütemes termelés, határidőre való szállítás biztosítása, a taka­rékoskodás, gazdaságosság az export és műszaki fej­lesztési feladatok megvalósítása. A mezőgazdaságban az őszi munkák időbeni elvégzése, a gépek kijavítása. A közlekedésben dolgozók pedig tartalmasabbá tették az együttműködést a termelő vállalatokkal, újabb szocialista szerződéseket kötöttek. Mindezek megvaló­sulását segítik a műszakiak és adminisztratív dolgo­zók, amikor a feltételeket biztosítják. Ezek révén a versenyhangulat és lendület állandósult. Ebben jó része van annak, hogy az üzemek többségénél az élenjárókat népszerűsítik, anyagilag, erkölcsileg elismerik. Rend­szeresebbek az értékelések és elismerik a példás telje­sítményeket. A megye eddigi tervteljesítése, a versenyzők cselek­vő készsége mutatja a dolgozók politikai érettségét és párt iránti bizalmát is. Bizonyítja, hogy a forradalmi hagyományokhoz méltóan készülünk a IX. pártkong­resszusra. Az eddig végzett eredményes munkáért az elnök­ség köszönetét fejezi ki minden dolgozónak és egy­ben kéri, hogy az esztendő elkövetkezendő két hónap­jában töretlenül munkálkodjanak az éves feladatok teljesítésén, ahol szükséges túlteljesítésén! Ez az alap­ja az 1967. évi tervek teljesítésének is. A versenyben kitűnt három legjobb üzem munká­jának elismeréseként az MSZMP Nógrád megyei Vég­rehajtó Bizottsága és az SZMT Elnöksége közösen versenyzászlót adományoz a gazdasági év befejezésé­vel. Ennek elnyeréséhez kívánjuk, szülessenek újabb nagyszerű eredmények és sikerek. Legyen fő célkitű­zés továbbra is a termékek jó minősége, gazdaságos előállítása, értékesítése. Ez nélkülözhetetlen feltétele a lakosság áruellátásának, a népgazdasági szükségletek kielégítésének, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének. Több üzemnél vállalták a balesetek számának mér­séklését, a balesetmentes munkát. Igaz, hogy több te­rületen csökkent a balesetek száma, de egyes munka­helyeken növekedett súlyosságuk, a kiesett munkana­pok száma pedig emelkedett. Az e téren elkövetett mulasztások, a helyenként meglazult fegyelemre utal­nak. A gazdasági vezetők, a munkások által szóvá tett hibák megszüntetésével nagyobb gonddal és körülte­kintéssel biztosítsák a zavartalan és biztonságos mun­ka feltételeit. A vezetés tervszerűségével, a tartalmi munka javításával, szervezési intézkedéssel csökkent­sék az indokolatlan túlóráztatást, amely káros a dol­gozók egészségére. A termelési feladatok sikeres végrehajtása megkí­vánja; gazdasági, szakszervezeti vezetőink hatéko­nyabban munkálkodjanak az anyagi, erkölcsi ösztön­zők alkalmazásán. Nagy gonddal használják fel a pre­mizálás és jutalmazás céljaira biztosított összegeket, a meglevő bértartalékokat. Törődjenek a dolgozók ügyes­bajos gondjaival, ezeket a termelési feladatokkal együtt oldják meg. A megyei pártértekezletre és a IX. párt- kongresszusra való méltó készülődésre javítsuk tovább a verseny nyilvánosságát, mert ily módon még hama­rabb érjük el a kitűzött célt. Ünnepeljük pártunk kongresszusát, az 1966. évi szor­gos munkával. E nagyjelentőségű politikai és gaz­dasági feladatokhoz kívánunk minden szervezett mun­kásnak sok sikert és jó egészséget Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Az üzletíiázról (3. oldal) A jegyzőkönyveket lapozgatva... (3. oldal) Fehér felkiáltójel a dombtetőn (4. oldal) Kerekasztal beszélgetés a Nógrád klubjában (5. oldal) Magyar—lengyel barátsági napok Nógrádban Megyénkbe látogat Edward Dembiczki Magyar—lengyel barátsági napot rendeznek november 18 és 19-én megyénkben a Haza­fias Népfront és a Lengve! Kultúra, Lengyelország buda­pesti tájékoztatási és kuturá- lis irodájának szervezésében. A megyénkbe érkező len­gyel vendégek november -lil­án baráti beszélgetésen vesz­nek részt Pasztán, majd meg­tekintik a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telepét. Este Mátraverebélyben nagygyűlést rendeznek, me­lyen az ünnepi beszédet Edward Dembiczki, a Lengyel Kultúra igazgatója tartja. A lengyel vendégek másnap a rétsági járásba látogatnak. Rútságon fogadást rendeznek a tiszteletükre, majd a járás értelmiségi dolgozóival talál­koznak. Délután Diósjenőre mennek, megismerkednek a község dolgozóinak életével, majd este 6 órakor ünnepi nagygyűlést tartanak a járási művelődési háziban. Az elő­adó itt is Edward Dembiczki, az 1951-ben létrehozott Len­gyel Kultúra igazgatója lesz. Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja teg­nap délelőtt ülést tartott Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Háziban. Az ülés munkájában részt vett Jedlics­ka Gyula, a megyed pártbi­zottság első titkára, dr. Peré- nyi Imre, az építésügyi mi­niszter helyettese, Hankó Já­nos, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága első titkára. A Czottner Sándor elnökle­tével ülésező csoport tagjait Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke írásban és szóbeli kiegészítésben tájékoz­tatta a bányaváros II. ötéves tervben elért fejlesztéséről, és a III. ötéves terv célkitűzései­ről. A tanácskozás előtt Berkes József, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak titkára DI A-filmeken mu­tatta be a város korábbi hely­zetét, az utóbbi években el­ért fejlődést. A vitáiban elsőnek dr. Peré- nyí Imre miniszterhelyettes kért szót. — Amit a salgótarjáni vá­rosközpont rekonstrukciója során, az utóbbi időben vé­geztek, Magyarországon egye­dülálló. A salgótarjáni példa alapján a következő években 15—18 magyar városban ki­várnunk hasonló, erőteljes re­konstrukciót végrehajtani. Ezután elmondotta, hogy Salgótarjánban az épületállo­mány minősége igen rossz. Sokáig nem lelhet fenntartani, rohamosan pusztul, mint az ország más városaiban. Ezért is indokolt a nagyobb ütemű rekonstrukció. A lakásépítés és az ezzel kapcsolatos gondok megoldá­sáról beszélt Jedlicska Gyula hozzászólásában. Kiemelte a közfelfogásbeli változás szük­ségességét, a KISZ lakásépíté­si akció bővítését, egy Boul- ding House megépítésének szükségességét Bár a kor­mány és a minisztériumok foglalkoznak a gondolattal, Jedlicska élvtárs is sürgette az üzemek lakásépítési lehe­tőségeinek kidolgozását. — Az Acélárugyárban 4500 dolgozó közül, 500 lakásigény- lő van — mondotta, majd így folytatta: — Ez a szám is sürgetően meghatározza to­vábbi- feladatainkat Ezután néhány, a város, fej­lesztésével kapcsolatos fela­datra hívta fel a figyelmet; egy új munkásmozgadmi mú­zeum, megyei levéltár, üveg­ipari múzeum létesítése, a központi tér rendezése, vásár­csarnok. mozi építése, a MÁVAÚT pályaudvar bővíté­se, a közlekedés javítása. Vé­gül javasolta, hogy kívánatos lenne a lakáshelyzettel kap­csolatos adatok összegyűjtése, értékelése, a lakáselosztással foglalkozó javaslatok kidolgo­zása. Ugyanezt a gondolatot foly­tatta hozzászólásában Hankó János, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke. Aliitokkal bizonyította, hogy az országoshoz viszonyítva Nógrádbaö rosszabb a lakás- helyzet. Más megyékben vi­szonylag tölbb lakás épül az utóbbi időben. Majd eümon- dotta, hogy 1963-tól a pénz­ügyminisztérium kiemelt vá­rosiként kezeld Salgótarjánt, és a korábbi egymillióról, há­rommillióra emelkedett a községifejlesztés állami hozzá­járulása. Külön hangsúlyozta a nők foglalkoztatósának szükségességét. Nálunk a munkaképes korú nők 13 százaiéiba dolgozik, míg or­szágosan ez az arány 43 szá. zalék. Végül tájékoztatta a képviselőcsoportot, hogy a ne­hézipari, az építésügyi és pénzügyi minisztérium az utóbbi időben hatékony segítséget nyújtott a város fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok megoldásában. Tempóveszteséggel sok bi­zonytalansággal indítottuk a II. ötéves tervet — mondotta hozzászólásában Szalai Gás­pár, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága első titkára.- Majd arról beszélt, hogy csu­pán a számok alapján helyte­len összehasonlításokat tenni bányavárosaink és más telepü­lések között, mert az adott­ságok és lehetőségek különbö­zőek. Sürgette a közlekedés megoldását, nem értett egyet azzal, az Országos Tervhiva­talnál kialakult nézettel, hogy nem indokolt a III. ötéves tervben a regionális vízmű második ütemének indítása a beruházás folytatása. Szá­mokkal bizonyította ennek szükségességét Sümeffi János országgyűlési képviselő elmondotta, hogy büszke Salgótarjánra, fejlődé­sére. Kéri, hogy ne feledkez­zenek meg a járási székhelyek gondjainak megoldásáról sem. (Jedlicska Gyula: a III. öté­ves tervben fokozottabban fejlesztjük a járási székhelye­ket is.) Czottner Sándor, az ország- gyűlési képviselőcsoport el­nöke összefoglalói álban töb­bek között hangsúlyozta, hogy fontos a város és az iparfej­lesztés megfontolt összehango­lása. Az országgyűlési képvi­selők a jövőben is a lehetősé­gekhez képest segítik váro­sunk rekonstrukcióját. Felvásárlási gondok „Feszített” átvétel — Lesz-e elég tojás? — Javuló tejhozam a tsz-ekben — A folyamatos baromliellátásért Évek óta mindig a negyedik negyedév a legnehezebb idő­szaka a felvásárlóknak: a tsz- ek és az egyéni szerződők ilyenkor igyekeznek pótolni elmulasztott kötelezettségeiket. A tsz-ekben, egyéni- és ház­táji gazdaságokban szerződés­re hizlalt sertések mintegy egyharmadának értékesítése a harmadik negyedévre maradt s különösen a balassagyarma­ti járásban nagy még a hát­ralék, ahol a tanácsi szektor az első három évnegyedben mindössze 65,7 százalékra tel­jesítette tervét. De van pótol­nivalója jócskán a,, szécsényi és a pásztói járás termelői­nek is. Még rosszabb a hely­zet a vágómarhaértékesítés­ben, illetve felvásárlásában, ahol a megyei felvásárlási át­lag is alig haladja meg a 65 A könyvtárban (Koppány György felvétele) százalékot. Mind a hízott ser­tés, mind a vágómarha át­adásban a salgótarjáni járás Jár az élen, bár a felvásárlás egy jelentős része itt is a negyedik évnegyedre maradt. A szokottnál nagyobb erő­feszítést igényel a tojás- és a baromfifelvásárlási terv tel­jesítése is. Az első félév ered­ménye jelentőser, elmaradt a tavalyitól és a to jásfel vásárlás teljesítése veszélyeztetettnek létezik, A földművesszövetke­zetek által felvásárolt és ér­tékesítésre visszatartott tojás­mennyiséggel együtt is csak 78 százalékban sikerült felvá­sárolni a tojást, ami azt mu­tatja, hogy az év hátralevő részében csak rendkívüli erő­feszítések árán sikerülhet az előirányzatot maradéktalanul biztosítani. A tervezett ba­romfihús mennyiség felvásár­lása nem haladja meg a ser­tés- és vágómarhafelvásár­lás ütemét, viszont éppen ba­romfiból a legnehezebb az év végi időszakiban pótolni az elmaradást. A legbiztatóbb helyzet a főbb felvásárlási cikkek kö­zül a tejnél tapasztalható: a nagyüzemi- és a háztáji gaz­daságokban egyformán nőtt a tejhozam, minden jel arra mu­tat, hogy mind az öt járás ma­radéktalanul teljesíti tervét. Némi hátrány a szécsényi és a salgótarjáni előirányzat tel­jesítésében mutatkozik. A kenyérgabona felvásárlás lényegében befejezettnek te­kinthető: Nógrád megye 119 szára lékos tervtel jesítéssel or­szágosan is kiemelkedő ered­ménnyel dicsekedhet. A me­gyében is kiemelkedik a pász­tói járás felvásárlási eredmé­nye: 132 százalékban tettek eleget szerződésben vállalt kötelezettségüknek és ezzel nagyban hozzájárultak a ha­zai kenyérellátás biztosításá­hoz. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom