Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-09 / 240. szám

198«. október fi. vasárnap ffOtfÄXÖ 1 t *♦**#*■ Már a rómaiaknál is... A rákszűrés — megelőzés! — /Vem ragályos — 1 íz rákkutató központ Forgassuk vissza képzele­tünkben az idő kerekét jóné hány évszázaddal. A színhely, az ókori Róma, amely nem csak a kulturális és hadi élet központja ekkor, hanem a tu­dományok bölcsője is. Itt é)t az orvos Galenus, a római or­vosi iskola megalapítója, akit gyakran felkeresnek a római polgárok, hogy betegségükre gyógyírt kapjanak. Galenus rendelője szerény. Mentes minden pompától es csillogástól, de mivel is káp­ráztathatná el látogatóit? A mikroszkóp és a röntgen még a képzelet világában sem élt. csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az em­beri testet és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni: lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miéit nem tudja megállítani a női emlőn észlelt daganat növeke­dését? Galenus találóan rák­nak nevezte el ezt a dagana­tot. amely felett a kékesen ái- tűnő visszerek a hosszúlábú tengeri ráikra hasonlítottak. Az emberi történelemben a járványok iszonyú pusztítást végeztek, de előbb-oitóbb meg­fékezték azokat. A rák még mindig emberéleteket követel. Talán ezért misztikus beteg­ségnek tartják, amellyel szem­ben csaknem tehetetlenül áll az orvostudomány. így azufcan nem csoda, hogy a kuruzslók a rák gyógyítására „speciali­zálták" magukat Galenus óta az orvostudo­mány nagy léptekkel haladt előre, A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rák­kutató központjában kísérle­teznek, hogy felfedezzék e be­tegség hathatós gyógymódját. A világstatisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők szá­mát ötmillióra becsüli! Ma­gyarországon évente közel 20 ezer ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 kobaltágyú irányítja gyógyító sugarait a beteg emberre, a rosszindula­tú daganat sejtjeire. Az orvostudomány már év­századok óta kutatja, keresi a rákosodás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzását? Tény, hogy a rák nem mai keletű; már sokezer éves em­beri csontokban is megtalál­ták a csontrák nyomait! Ame­rikai statisztikai adatok sze­rint a tüdőrák ma évenként több, mint 35 ezer amerikait öl meg. Az utolsó húsz év­ben megnégyszereződött az áldozatok száma. A legutóbbi vizsgálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó em­bernek az esélye l:10-lhez a tüdőrák kifejlődésére, míg a nem dohányos emberé 1:270- hez. Tény viszont az is, hogy a mai amerikai ember átla­gos életkora jóval magasabb, mint a polgárháború idősza­kában volt: a rák pedig főleg az idősebb embereknél jelent­kezik. A kaliforniai' rákkutató in­tézet munkatársa, dr. Bierman kutatásai során arra a megál­lapításra jutott, hogy a rákos sejtek sokkal lassabban nő­nek, de jóval hosszabb ideig élnék, mint az egészségesek. A rákos burjánzást megelőző állapotot a legtöbb daganat­nál követni lehet,, ez a rák megelőzésének elméleti alapja és gyakorlati célja. Ezért « rákszűrés célkitűzése: még a rák kifejlődését megelőző el­változások. vagy ha a fejlődés ezen a szakaszon már túlju­tott, a korai rák felismerése. Ezért „öngyógyítást” ne vé­gezzünk, és a kuruzslókra se hallgassunk, hanem fordul­junk szakorvoshoz, akii segíte­ni tud, ha panaszainkkal ide­jében felkeressük. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növekedés nek indult szemölcs, vag> anyajegy; csőrnek a börtwm. vagy az emlőben; szokatlan időben, vagy helyről törtér ft vérzés, váladék, folyadék; fi tartós rekedtség, köhögés; nye lési zavarok, nehézségek, emésztési zavarok, rendelle­nes vagy véres széklet A tünetek természetesen nem azt jelentik, hogy rákja van az illetőnek, de — figyelmez tethetnek a betegségre! A rák keletkezésének tudo­mányos okát az orvostudo­mány még nem ismeri, de na­gyon sok részletkérdés és ősz szefüggés birtokában van. Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok vírusos ere­detéről. Mindezideig nincs bi­zonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak keletkezésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a rák nem fertőző betegség, so­ha még rákos beteg hozzátar­tozójánál, vagy környezetében, vagy a daganatos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzetnél, orvosoknál, fertőzés következ­tében fellépő rákot nem ész­leltek. Hasonlóan nincs bizo­nyíték arra, hogy a rák örö­kölhető. Turáni Miklós ^hipkeminta A minta az úgynevezett zab­láncszemekből készül. Készí­tése: a láncszemet megfelelő hosszúra, kto fél cm-re fel­húzzuk, ráhajtunk a tűre és a ráhajtást ugyanolyan hosz- szúra hagyva, a hurkon át­húzzuk. A tön most egy hu­után egy kétráhajtásos pálcát öltünk a zabláncszem követ­kező rövidpálcájába, (mellyel rögzítettük az áthúzott szálat), ezután ismét egy zabláncszem szorosszemmel beleöltve a kö­vetkező zabláncszem egyik szá­lába, majd még egy zablánc­szem hasonló leöltéssel, ezután kétráhajtásos pálca a követ­rok lesz és 3 szál egymás mellett. Az áthúzott külön­álló szálba 1 rövidpálcát ölt­ve rögzítjük a zabláncszemet. Anyaga 60-as fonal, 10-es tűvel készítve, de készíthet­jük 20-as fonálból 7-es tűvel is. A kívánt hosszúságú, négy- gyei osztható alapsorhoz ma­gasításnak még 2 zabláncsze­met horgolunk és a horgoló­tűtől számított harmadik zab- láncszem egyik szálába (3 szá­la van) beleéltünk egy szoros­szemet (ezáltal ezt az egy szá­lat felhúztuk), ismét egy zab­láncszemet horgolunk és újra beleöltünk a következő zab­láncszem egyik szálába, ez­kező röviapáicába és Így ha­ladunk a soron végig. Befe­jezte kétráhajtásos pálca. 3. sor. Két zabláncszem után leöltünk az első sorhoz hason­lóan a szálba és ismételjük végig az előző sort, de itt a kétráhajtásos pálcákat a pál­cákra öltjük, a sort is pálcá­val fejezzük be. Őszi dal Ez a nyár Is, hogy elfogyott! Ez már az ősz, jön már a tél; Mint megszegett kenyér. Osonva lepte meg Csak megfeleltük örömét A berkeket, a kerteket, S íme, már itt a tél. Kék ámyú esteket. Hej, itt a dér, közéig a tél: Kihűlt a Nap heve, Kabátunkat b fgombol juk: Kell már a melege. S ha ágyba bújunk, paplanunk Aliig kívánkozik S nyár-emlékkel melengetjük Pirosra álmaink. Barna Tibor Három kovácsműhely volt a faluban. Mindegyikben egy- egy mester dolgozott. Az elsőt Kalapálónak, a másodikat Ko­pogtatónak, a harmadikat pedig Ráverőnek hívták. Bé­kében megfértek egymás mel­lett. Ki-ki végezte a maga dolgát. Történt egyszer, hogy a fa­luba vendég érkezett. Híre már messzire megelőzte. Azt mondták róla: nincs nála erő­sebb ember széles e világon. Egyedül képes felfordítani egy rakott szekeret, s kezében úgy hajlik a vas, mint a gyenge nyirfavessző. A három kovács is hallott a vendégről, de nem adtak túl sokat a szóbeszédre. Kalapáló azt mondta: — Az a világ legerősebb embere, aki derékhajlítás nél­kül felemeli műhelyem nagy üllőjét. De olyan nincs ... Kopogtató így vélekedett: — Ha valaki egész álló na­pig félkézzel kitartja a hu­szonötkilós kalapácsot, meg­érdemli a legerősebb ember elnevezést. Ráverő nem szólt semmit. Csendes ember volt mindig, csak akkor beszélt, ha kellett. A vendég megérkezett. Ro­konai nagy lakomával fogad­ták, s olyan tisztelettel, ami­lyen a híres embereknek jár. Tetszett neki a trakta, meg a sok kalavlengetés, s úgy tele­pedett rá a rokonaira, mint aki soha sem akar elmenni. Főfaló — így hívták a nen- déget — nevéhez méltóan reg­geltől-estig csak evett, evett. A falubeliek Kalapáló mű­A legerősebb kovács helyében panaszkodtak arról, hogy Főfaló kifosztja már az egész rokonságot. — Aki olyan erős, s annak is akar maradni, nem érheti be kevés ennivalóval — vél­te Kalapáló. — Igen ám, de nem a sa­játját eszi, hanem a mások nyakán élósködik — válaszol­ta az egyik rokon. — Ez bizony botor dolog — mondta rosszallóan Kalapáló. Hogy beszélnek róla, s meg­róják lustálkodásáért, eljutott Föfaló fülébe is. Rettenetes méregbe gurult. Meg sem állt Kalapáló műhelyéig. — Na, te szájaló kovács, most mutasd meg mit tudsz —, támadta meg mindjárt a belépés után. — Csillapodjék az úr — nyugtatta Kapáló. — En el­hiszem, hogy a világ legerő­sebb embere, ha felemeli de­rékhajlítás nélkül ezt az ül­lőt itt ni — mutatott a sa­rokban álló nagy vasdarabra. Főfaló nem vallott szégyent. Ügy emelte fel az üllőt, mint­ha semmi se lett volna. Nagy gőggel vágta a műhely küszö­béhez, hogy az egész ház be­leremegett. Kalapáló nem tehetett mást, fejet hajtott. S ezután ö is hordta az ennivalót Főfaló­nak. akinek feneketlen gyom­ra mindent bevett. — Nem lesz ez így jó ko­ma — korholta tettéért Ko­pogtató. — Hamarosan elfogy mindene. Akkor aztán nem nyugszik majd a lelkiismerete, mert dologtalanra pazarolta becsületes keresményét. Főfalának persze fülébe ju­tott, mit mondott róla Kopog­tató. őhozzá már el sem ment. Ügy hivatta magához a bíró­val. — Hatlom, hogy szapulsz engem, te kovács — ripako- dott rá. — Nem félsz attól, hogy összeroppantalak akár egy csibecsontot. — Én biza félek, uram. Van azonban nekem egy kalapá­csom. Ha azt egy álló napig félkézzel kitartja nagyon tisz­telem majd kelmedet. Főfaló látta, hogy a dolog komoly. Elhozatta hát Kopog­tató nagy kalapácsát, s kiállt vele az eresz alá. Csodájára jártak az emberek. Reggeltől estig úgy tartotta félkézzel, hogy még csak meg se rez- dült. Jó sok idő eltelt már Főfaló érkezése óta. A kis falusi kam­rákban már alig-alig lehetett ennivalót találni. Az emberek Rávevő műhelyébe jártak el. — Csak te segíthetsz raj­tunk. senki más —, mondo­gatták az őszhajú mesternek. Rávető előbb csak hallga­tott, aztán végül azt mondta: — Erővel én se bírom job­ban mint mestertársaim... — Találj ki valamit — nó­gatták a legelkeseredetiebbek. — Na — mondta csendesen Ráverő — mondjátok meg Főfalának, nem hiszem, hogy ő a világ legerősebb embere. Annyira gyenge, hogy még a bakancsát sem tudja egyedül levetni. Dúlt-fúlt Főfaló, s rohant Ráverőhöz. — Csak csendesen — nyug­tatta a kiabálót halk szóval a Icovács. — Majd elválik min­den a próbán. Előbb kalapáló- si versenyre hívta ki a mes­ter. Már ekkor is látszott, hogy Főfaló nem bírja megoldani a feladatot. Amíg Ráverő száz ütésből százat ütött egy nyom­ba, addig Főfalának csak nyolcvan sikerült. A verseny végén mindketten a földre ültek. Föfaló azon­nal nekilátott a bakancsfű­zésnek. Közben már előre ne­vetett a kovács ostobaságán. Korai volt azonban az öröm, mert amire levetette a láb­belijét, a kovács is mezítláb tapodta a műhely padlóját. — Látja-e kend miről van szó? — kérdezte csende­sen a topogó Főfalától. — ügye, hogy nem maga a vi­lág legerősebb embere. Az én erőmből is futotta annyi, hogy magával együtt levessem a ba­kancsomat ... Főfaló rájött, hogy nagyon megtréfálták. Ereje megbu­kott az ész próbáján. Megszé- gyenülten kullogott el a falu­ból, s azóta Ráverőt tartják máig is a legerősebb kovács­nak. Szolnoki István 4. sor: Az előző sor ismét­lése, de itt minden második kétráhajtásos pálca helyett az úgynevezett bogyóspálcát ké­szítjük. (Készítése: öt kétra- hajtásos pálcát öltünk ugyan­azon helyre, ha kész, leenged­jük a hurkot és beleöltünk az első pálcába, ezután felvesszük a leengedett hurkot és áthúz­zuk az előbb felvett hurkon). 5. sor: A harmadik sor is­métlése. A harmadik és negyedik sort ismételjük, míg a kívánt hosszúságot elérjük, a két utolsó sort csak kétráhajtásos pálcával készítjük. Ezután kör­be horgoljuk szintén zablánc­szemmel, de most nem a szál­ba, hanem mindig a hurkot rögzítő rövidpálcába öltjük le a 2—2 zabláncszemes íveket. A sarokszembe 6 kétráhaj- tisos pálcát öltünk, közöttük 1—1 láncszemet készítünk. 2. sor: Az első és utolsó pál­cára 2—2 a többire 1—1 pál­cát teszünk, közöttük 3 lánc­szem. A zabláneszem sor az oldalakon változatlan. 3. sor: A 3. láncszeme* ívekbe 4—4 pálcából bogyós pálcákat készítünk, közöttük 7—7 láncszem. A zabláncszem sor az oldalaikon változatlan CSAIC nőknek A chicagói nagyvállalkozó feleségének nyilatkozata a saj­tókonferencián : — Szerelemből mentem árjhez — magyarázza az asz­szony. —■ Nem igaz, hogy mil­liomos volt. amikor megismer­tük egymást — Hát mi volt? — Milliárdos .., * A feleség elhagyta a férjét. F.gy idő után azonban vissza­tért és férje elnézését kérte. A férj ezeket mondotta; — Azt. hogy elhagytál, meg­bocsáthatom neked, de azt, hogy visszajöttél, soha. — Igazgató elvtárs, holnap otthon maradhatok? A felese­gem azt szeretné, ha segítenék neki a nagytakarításban. — Ne haragudjék, de ilyes­mire nem adhatok szabadsá­got — Nagyon köszönöm, tud­tam. hogy bízhatc*: önben! GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Neves francia festő; Ta­hiti szigeti naplója most je­lent meg ismét magyarul. (Zárt betűk; A, A). 10. Szö­vetkezeti gazda. 11. Virág.,.: váza. 12. Tiszteit Uram. 14. Óhajtó szócska. 15. Keresztül. 16. Menetrendi röv. 18. Toll angolul. 19. Vissza: iskola röv, 20. A vízsz. 1-ben említett mű címe. 22. Riss németül. 23. Visszatol (!). 24. Köd. 25. Tisz­tít. 26. Sétány. 28. Nem ez. 29. Beszéd része. 30. őrlő fos 32. A. S. 33. Szerep eleje. 35. Ellenérték. 36. Őszi virág. 40 Hegy Belgrad nál. FÜGGŐLEGES: 1. Nemes oxid. 2. Közleke­dési vonal. 3. Kártya. 4. Gé­ge mássalhangzói. 5. Előtt el­lentéte. 6. Gőg. 7. Parancsoló, 8. Olaszország. 9. Dalos. 13 Az ENSZ angol röv. 14. Női név. 17. Énekes. 18: Helyette­sítő. 19. Nevenapját e hó 15- én ünnepli. 21. Kérdőszo. 22, Királyság része, 24. ...mba: tömte. 25. Nem erre. 26. A muzsika. 27. Kicsiny. 28. Tölgy termése. 29. Éktelen mennyiség (!). 31. Azonos ma­gánhangzók. 33. Fú ellentéte, 34. Felmenő rokon. 37. 49 ró­mai számmal. 38. T. G. 39, Vissza: de. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 20, 38. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Em­berek a Holdon, A fegyveres erőink, Wells. Könyvjutalmat nyertek: Molnár Margit Starján, Si­mon Pál, Starján és Kukely Vilmos Sámsonhása. A könyveket postán küld­jük el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom