Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-09 / 240. szám
198«. október fi. vasárnap ffOtfÄXÖ 1 t *♦**#*■ Már a rómaiaknál is... A rákszűrés — megelőzés! — /Vem ragályos — 1 íz rákkutató központ Forgassuk vissza képzeletünkben az idő kerekét jóné hány évszázaddal. A színhely, az ókori Róma, amely nem csak a kulturális és hadi élet központja ekkor, hanem a tudományok bölcsője is. Itt é)t az orvos Galenus, a római orvosi iskola megalapítója, akit gyakran felkeresnek a római polgárok, hogy betegségükre gyógyírt kapjanak. Galenus rendelője szerény. Mentes minden pompától es csillogástól, de mivel is kápráztathatná el látogatóit? A mikroszkóp és a röntgen még a képzelet világában sem élt. csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az emberi testet és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni: lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miéit nem tudja megállítani a női emlőn észlelt daganat növekedését? Galenus találóan ráknak nevezte el ezt a daganatot. amely felett a kékesen ái- tűnő visszerek a hosszúlábú tengeri ráikra hasonlítottak. Az emberi történelemben a járványok iszonyú pusztítást végeztek, de előbb-oitóbb megfékezték azokat. A rák még mindig emberéleteket követel. Talán ezért misztikus betegségnek tartják, amellyel szemben csaknem tehetetlenül áll az orvostudomány. így azufcan nem csoda, hogy a kuruzslók a rák gyógyítására „specializálták" magukat Galenus óta az orvostudomány nagy léptekkel haladt előre, A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rákkutató központjában kísérleteznek, hogy felfedezzék e betegség hathatós gyógymódját. A világstatisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők számát ötmillióra becsüli! Magyarországon évente közel 20 ezer ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 kobaltágyú irányítja gyógyító sugarait a beteg emberre, a rosszindulatú daganat sejtjeire. Az orvostudomány már évszázadok óta kutatja, keresi a rákosodás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzását? Tény, hogy a rák nem mai keletű; már sokezer éves emberi csontokban is megtalálták a csontrák nyomait! Amerikai statisztikai adatok szerint a tüdőrák ma évenként több, mint 35 ezer amerikait öl meg. Az utolsó húsz évben megnégyszereződött az áldozatok száma. A legutóbbi vizsgálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó embernek az esélye l:10-lhez a tüdőrák kifejlődésére, míg a nem dohányos emberé 1:270- hez. Tény viszont az is, hogy a mai amerikai ember átlagos életkora jóval magasabb, mint a polgárháború időszakában volt: a rák pedig főleg az idősebb embereknél jelentkezik. A kaliforniai' rákkutató intézet munkatársa, dr. Bierman kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a rákos sejtek sokkal lassabban nőnek, de jóval hosszabb ideig élnék, mint az egészségesek. A rákos burjánzást megelőző állapotot a legtöbb daganatnál követni lehet,, ez a rák megelőzésének elméleti alapja és gyakorlati célja. Ezért « rákszűrés célkitűzése: még a rák kifejlődését megelőző elváltozások. vagy ha a fejlődés ezen a szakaszon már túljutott, a korai rák felismerése. Ezért „öngyógyítást” ne végezzünk, és a kuruzslókra se hallgassunk, hanem forduljunk szakorvoshoz, akii segíteni tud, ha panaszainkkal idejében felkeressük. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növekedés nek indult szemölcs, vag> anyajegy; csőrnek a börtwm. vagy az emlőben; szokatlan időben, vagy helyről törtér ft vérzés, váladék, folyadék; fi tartós rekedtség, köhögés; nye lési zavarok, nehézségek, emésztési zavarok, rendellenes vagy véres széklet A tünetek természetesen nem azt jelentik, hogy rákja van az illetőnek, de — figyelmez tethetnek a betegségre! A rák keletkezésének tudományos okát az orvostudomány még nem ismeri, de nagyon sok részletkérdés és ősz szefüggés birtokában van. Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok vírusos eredetéről. Mindezideig nincs bizonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak keletkezésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rák nem fertőző betegség, soha még rákos beteg hozzátartozójánál, vagy környezetében, vagy a daganatos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzetnél, orvosoknál, fertőzés következtében fellépő rákot nem észleltek. Hasonlóan nincs bizonyíték arra, hogy a rák örökölhető. Turáni Miklós ^hipkeminta A minta az úgynevezett zabláncszemekből készül. Készítése: a láncszemet megfelelő hosszúra, kto fél cm-re felhúzzuk, ráhajtunk a tűre és a ráhajtást ugyanolyan hosz- szúra hagyva, a hurkon áthúzzuk. A tön most egy huután egy kétráhajtásos pálcát öltünk a zabláncszem következő rövidpálcájába, (mellyel rögzítettük az áthúzott szálat), ezután ismét egy zabláncszem szorosszemmel beleöltve a következő zabláncszem egyik szálába, majd még egy zabláncszem hasonló leöltéssel, ezután kétráhajtásos pálca a követrok lesz és 3 szál egymás mellett. Az áthúzott különálló szálba 1 rövidpálcát öltve rögzítjük a zabláncszemet. Anyaga 60-as fonal, 10-es tűvel készítve, de készíthetjük 20-as fonálból 7-es tűvel is. A kívánt hosszúságú, négy- gyei osztható alapsorhoz magasításnak még 2 zabláncszemet horgolunk és a horgolótűtől számított harmadik zab- láncszem egyik szálába (3 szála van) beleéltünk egy szorosszemet (ezáltal ezt az egy szálat felhúztuk), ismét egy zabláncszemet horgolunk és újra beleöltünk a következő zabláncszem egyik szálába, ezkező röviapáicába és Így haladunk a soron végig. Befejezte kétráhajtásos pálca. 3. sor. Két zabláncszem után leöltünk az első sorhoz hasonlóan a szálba és ismételjük végig az előző sort, de itt a kétráhajtásos pálcákat a pálcákra öltjük, a sort is pálcával fejezzük be. Őszi dal Ez a nyár Is, hogy elfogyott! Ez már az ősz, jön már a tél; Mint megszegett kenyér. Osonva lepte meg Csak megfeleltük örömét A berkeket, a kerteket, S íme, már itt a tél. Kék ámyú esteket. Hej, itt a dér, közéig a tél: Kihűlt a Nap heve, Kabátunkat b fgombol juk: Kell már a melege. S ha ágyba bújunk, paplanunk Aliig kívánkozik S nyár-emlékkel melengetjük Pirosra álmaink. Barna Tibor Három kovácsműhely volt a faluban. Mindegyikben egy- egy mester dolgozott. Az elsőt Kalapálónak, a másodikat Kopogtatónak, a harmadikat pedig Ráverőnek hívták. Békében megfértek egymás mellett. Ki-ki végezte a maga dolgát. Történt egyszer, hogy a faluba vendég érkezett. Híre már messzire megelőzte. Azt mondták róla: nincs nála erősebb ember széles e világon. Egyedül képes felfordítani egy rakott szekeret, s kezében úgy hajlik a vas, mint a gyenge nyirfavessző. A három kovács is hallott a vendégről, de nem adtak túl sokat a szóbeszédre. Kalapáló azt mondta: — Az a világ legerősebb embere, aki derékhajlítás nélkül felemeli műhelyem nagy üllőjét. De olyan nincs ... Kopogtató így vélekedett: — Ha valaki egész álló napig félkézzel kitartja a huszonötkilós kalapácsot, megérdemli a legerősebb ember elnevezést. Ráverő nem szólt semmit. Csendes ember volt mindig, csak akkor beszélt, ha kellett. A vendég megérkezett. Rokonai nagy lakomával fogadták, s olyan tisztelettel, amilyen a híres embereknek jár. Tetszett neki a trakta, meg a sok kalavlengetés, s úgy telepedett rá a rokonaira, mint aki soha sem akar elmenni. Főfaló — így hívták a nen- déget — nevéhez méltóan reggeltől-estig csak evett, evett. A falubeliek Kalapáló műA legerősebb kovács helyében panaszkodtak arról, hogy Főfaló kifosztja már az egész rokonságot. — Aki olyan erős, s annak is akar maradni, nem érheti be kevés ennivalóval — vélte Kalapáló. — Igen ám, de nem a sajátját eszi, hanem a mások nyakán élósködik — válaszolta az egyik rokon. — Ez bizony botor dolog — mondta rosszallóan Kalapáló. Hogy beszélnek róla, s megróják lustálkodásáért, eljutott Föfaló fülébe is. Rettenetes méregbe gurult. Meg sem állt Kalapáló műhelyéig. — Na, te szájaló kovács, most mutasd meg mit tudsz —, támadta meg mindjárt a belépés után. — Csillapodjék az úr — nyugtatta Kapáló. — En elhiszem, hogy a világ legerősebb embere, ha felemeli derékhajlítás nélkül ezt az üllőt itt ni — mutatott a sarokban álló nagy vasdarabra. Főfaló nem vallott szégyent. Ügy emelte fel az üllőt, mintha semmi se lett volna. Nagy gőggel vágta a műhely küszöbéhez, hogy az egész ház beleremegett. Kalapáló nem tehetett mást, fejet hajtott. S ezután ö is hordta az ennivalót Főfalónak. akinek feneketlen gyomra mindent bevett. — Nem lesz ez így jó koma — korholta tettéért Kopogtató. — Hamarosan elfogy mindene. Akkor aztán nem nyugszik majd a lelkiismerete, mert dologtalanra pazarolta becsületes keresményét. Főfalának persze fülébe jutott, mit mondott róla Kopogtató. őhozzá már el sem ment. Ügy hivatta magához a bíróval. — Hatlom, hogy szapulsz engem, te kovács — ripako- dott rá. — Nem félsz attól, hogy összeroppantalak akár egy csibecsontot. — Én biza félek, uram. Van azonban nekem egy kalapácsom. Ha azt egy álló napig félkézzel kitartja nagyon tisztelem majd kelmedet. Főfaló látta, hogy a dolog komoly. Elhozatta hát Kopogtató nagy kalapácsát, s kiállt vele az eresz alá. Csodájára jártak az emberek. Reggeltől estig úgy tartotta félkézzel, hogy még csak meg se rez- dült. Jó sok idő eltelt már Főfaló érkezése óta. A kis falusi kamrákban már alig-alig lehetett ennivalót találni. Az emberek Rávevő műhelyébe jártak el. — Csak te segíthetsz rajtunk. senki más —, mondogatták az őszhajú mesternek. Rávető előbb csak hallgatott, aztán végül azt mondta: — Erővel én se bírom jobban mint mestertársaim... — Találj ki valamit — nógatták a legelkeseredetiebbek. — Na — mondta csendesen Ráverő — mondjátok meg Főfalának, nem hiszem, hogy ő a világ legerősebb embere. Annyira gyenge, hogy még a bakancsát sem tudja egyedül levetni. Dúlt-fúlt Főfaló, s rohant Ráverőhöz. — Csak csendesen — nyugtatta a kiabálót halk szóval a Icovács. — Majd elválik minden a próbán. Előbb kalapáló- si versenyre hívta ki a mester. Már ekkor is látszott, hogy Főfaló nem bírja megoldani a feladatot. Amíg Ráverő száz ütésből százat ütött egy nyomba, addig Főfalának csak nyolcvan sikerült. A verseny végén mindketten a földre ültek. Föfaló azonnal nekilátott a bakancsfűzésnek. Közben már előre nevetett a kovács ostobaságán. Korai volt azonban az öröm, mert amire levetette a lábbelijét, a kovács is mezítláb tapodta a műhely padlóját. — Látja-e kend miről van szó? — kérdezte csendesen a topogó Főfalától. — ügye, hogy nem maga a világ legerősebb embere. Az én erőmből is futotta annyi, hogy magával együtt levessem a bakancsomat ... Főfaló rájött, hogy nagyon megtréfálták. Ereje megbukott az ész próbáján. Megszé- gyenülten kullogott el a faluból, s azóta Ráverőt tartják máig is a legerősebb kovácsnak. Szolnoki István 4. sor: Az előző sor ismétlése, de itt minden második kétráhajtásos pálca helyett az úgynevezett bogyóspálcát készítjük. (Készítése: öt kétra- hajtásos pálcát öltünk ugyanazon helyre, ha kész, leengedjük a hurkot és beleöltünk az első pálcába, ezután felvesszük a leengedett hurkot és áthúzzuk az előbb felvett hurkon). 5. sor: A harmadik sor ismétlése. A harmadik és negyedik sort ismételjük, míg a kívánt hosszúságot elérjük, a két utolsó sort csak kétráhajtásos pálcával készítjük. Ezután körbe horgoljuk szintén zabláncszemmel, de most nem a szálba, hanem mindig a hurkot rögzítő rövidpálcába öltjük le a 2—2 zabláncszemes íveket. A sarokszembe 6 kétráhaj- tisos pálcát öltünk, közöttük 1—1 láncszemet készítünk. 2. sor: Az első és utolsó pálcára 2—2 a többire 1—1 pálcát teszünk, közöttük 3 láncszem. A zabláneszem sor az oldalakon változatlan. 3. sor: A 3. láncszeme* ívekbe 4—4 pálcából bogyós pálcákat készítünk, közöttük 7—7 láncszem. A zabláncszem sor az oldalaikon változatlan CSAIC nőknek A chicagói nagyvállalkozó feleségének nyilatkozata a sajtókonferencián : — Szerelemből mentem árjhez — magyarázza az aszszony. —■ Nem igaz, hogy milliomos volt. amikor megismertük egymást — Hát mi volt? — Milliárdos .., * A feleség elhagyta a férjét. F.gy idő után azonban visszatért és férje elnézését kérte. A férj ezeket mondotta; — Azt. hogy elhagytál, megbocsáthatom neked, de azt, hogy visszajöttél, soha. — Igazgató elvtárs, holnap otthon maradhatok? A felesegem azt szeretné, ha segítenék neki a nagytakarításban. — Ne haragudjék, de ilyesmire nem adhatok szabadságot — Nagyon köszönöm, tudtam. hogy bízhatc*: önben! GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Neves francia festő; Tahiti szigeti naplója most jelent meg ismét magyarul. (Zárt betűk; A, A). 10. Szövetkezeti gazda. 11. Virág.,.: váza. 12. Tiszteit Uram. 14. Óhajtó szócska. 15. Keresztül. 16. Menetrendi röv. 18. Toll angolul. 19. Vissza: iskola röv, 20. A vízsz. 1-ben említett mű címe. 22. Riss németül. 23. Visszatol (!). 24. Köd. 25. Tisztít. 26. Sétány. 28. Nem ez. 29. Beszéd része. 30. őrlő fos 32. A. S. 33. Szerep eleje. 35. Ellenérték. 36. Őszi virág. 40 Hegy Belgrad nál. FÜGGŐLEGES: 1. Nemes oxid. 2. Közlekedési vonal. 3. Kártya. 4. Gége mássalhangzói. 5. Előtt ellentéte. 6. Gőg. 7. Parancsoló, 8. Olaszország. 9. Dalos. 13 Az ENSZ angol röv. 14. Női név. 17. Énekes. 18: Helyettesítő. 19. Nevenapját e hó 15- én ünnepli. 21. Kérdőszo. 22, Királyság része, 24. ...mba: tömte. 25. Nem erre. 26. A muzsika. 27. Kicsiny. 28. Tölgy termése. 29. Éktelen mennyiség (!). 31. Azonos magánhangzók. 33. Fú ellentéte, 34. Felmenő rokon. 37. 49 római számmal. 38. T. G. 39, Vissza: de. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 20, 38. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Emberek a Holdon, A fegyveres erőink, Wells. Könyvjutalmat nyertek: Molnár Margit Starján, Simon Pál, Starján és Kukely Vilmos Sámsonhása. A könyveket postán küldjük el!
