Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-23 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kádár János* NŐGRÁ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BÍZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 252. SZÁM ARA: 80 FILLER 1966. OKTOBER 23. VASÄRNAP A pásztói járás mezőgazdasági termelése meghaladta az országos átlagot Négy év eredményeit értékelte a járási pártértekezlet Kállai Gyula és Czineg^e Lajos haza indult Moszkvából MOSZKVA (MTD Szombaton délben Moszkvából vonaton haza indult Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A magyar vezetők az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a meghívására múlt vasárnap érkeztek a Szovjetunióba. A Kijev pályaudvaron búcsúztatásukra megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyiko- laj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese és mások. Nagy eseményre került sor tegnap Taro n, a Bartók Béla nevét viselő járási művelődési házban: megtartották a pártértekezletet a pásztói járás kommunistái. Ünnepélyes, nagy felelősségérzetről tanúskodó hangulatban vette kezdetét a pártértekezlet Az elnökségben helyet foglalt Matuz József, a megyei pártbizottság titkára, Krizsanyik Jánosné országgyűlési képviselő is, a járás közéleti személyiségei mellett. A pártértekezletet levezető elnök felkérésére László István a járási pái'bizottság első titkára számol munkájáról. Jk járási pártbizottság’ beszámolója László István elvtárs a bevezetőben ismertette a járás pártszervezeteinek kongresszusi készülődését, röviden érintette a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, majd a járási pártibizottság beszámolóját így folytatta: — Az elmúlt éveikben munkánkat a VIII. pártkongresz- Bzus határozatainak szellemében végeztük. A VIII. pártkongresszus óta mélyreható változások következték be járásunk életében. Az I962-es pártértekezűetünkön számot adtunk arról, hogy járásunkban befejeződött a mezőgazdáság szocialista átszervezése. Az elmúlt évék alatt megváltozott járásunk arculata, megtettük az első lépéseket járásunk iparosítása felé. Létrejöttek a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás anyagi. technikai alapjai, forradalmi átalakulás indult meg az emberek giondolkodásában. Ezután részletesen ismertette a járás lakossága társadalmi szerkezetéiben végbement változásokat. Többek között elmondta, hogy tovább erősödött a munkásosztály a járás területén. Növekedett az ipari dolgozók száma az utóbbi években. A múlt év végére a munkások létszáma elérte a 7000 főt. Közülük azonban csak 1500-an dolgoznak a járás területén, a többiek kijáró dolgozóik. A munkások társadalmi szerepe jelentős a községekben, példát mutatnak a fegyelmezettségben, áldozatvállalásban. A termelőszövetkezeti tagok száma azonban csökkent az elmúlt években. De sokat fejlődött a szövetkezeti tagok gondolkodása. Az elmúlt években létrejött a szövetkezetek szilárd törzsgárdája, erősödött a szövetkezetbe vetett hit, s az állásfoglalásokban az „enyém” helyett mindinkább a „miénk” kerül előtérbe. Javult a közös gazdaságok védelme, évről évre gyarapszik a szövetkezeti vagyon, a tsz-tagság többsége követeli a fegyelmet, példamutatóan helytáll a munkában. A múlt azonban nem tűnt el nyomtalanul. Ma is gondot okoz a korábbi osztói y re legeződésböl visszamaradt szemléleti mód. Azonban a meglevő nehézségek ellenére is kialakulóban van az egységes paraszti osztály. A társadalmi fejlődéssel sokat változott az értelmiségi dolgozók szemlélete, magatartása is. Munkájukban érződik az új szellem, elfogadják pártunk politikáját és tevékenyen részt vesznek be a legutóbbi pártértekezlet megvalósításában. Az értelmiségi dolgozók száma növekedett, s helyzetükből adódóan az agrár-értelmiség száma növekedett a leggyorsabban. Az utóbbi négy év alatt újabb 30 agrár szakember került a mezőgazdasági üzemekbe. Az értelmiség egy része azonban még elkülönül a falu társadalmától, s csak egy másik része kapcsolódik be rendszeresen a községek társadalmi, politikai életébe. Pártszervezeteink megkülönböztetetten foglalkoznak a falusi értelmiség politikai továbbképzésével, azonban fontos, hogy a jövőben mind többet vonjanak be a társadalmi tevékenységbe. Kimagasló búzatermés László elvtárs ezután a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások társadalmi, politikai eredményeiről szólt; majd ezzel folytatta: — Az 1902-es pártiértekezlet reálisan jelölte meg a feladatokat. A határozat helyességét az éleit igazolta. A négy év alatt a mezőgazda- sági termelés 24 százalékkal, évenként átlagosan hat százalékkal növekedett. Ez négy százalékkal haladja meg az országos átlagot. A termelési érték nagyarányú növelését elsősorban a növénytermesztés színvonalának gyors növekedése tette lehetővé. Járásunkban az utóbbi két évben elért termésátlagok nem egy növény esetében elérik, illetve meghaladják a megyei és az országos átlagot. Így például tavaly a járás életében egyedülálló eredményt értünk el a búzatermelésben. Átlag 14 mázsát takarítottak be szövetkezeteink holdanként, gmi 1,5 mázsával haladta meg az országos átlagot. Ugyanakkor cukorrépából 180 mázsás volt az átlagtermés, míg országosan, illetve a megyében csak 164 mázsa volt. A termelőszövetkezetek közül kiemelkedik az erdőtarcsai, ahol búzából 18,4 és a palotáöi, ahol 17 mázsás átlagtermést takarítottak be. Meg kell említeni a hasznosiákat is, akik a kedvező búzatermés mellett burgonyából tavaly 100, az idén pedig 131 mázsás termést értek el. A növénytermesztés eredményeit jórészt az tette lehetővé, hogy a pártszervezetek segítették a nagyüzemeket a kezdeti nehézségek leküzdésében, bátorították a szövetkezeti vezetőket a korszerű termelési eljárások bevezetésében. A kommunisták élharcosai voltak a niagyhoza- mú növényfajták elterjesztéóta eltelt négy esztendő sénéfc. Ennék az eredménye, hogy a búza-vetésterület 70 százalékán nagyhozamú búzafaj iákat termelünk. Nagyban hozzájárult az eredményeikhez, hogy mind általánosabb lesz járásunkban a komplex munka. Ennek eredményeként például járásunk az országiban elsőként fejezte be a nagy nyári munkákat, már a második éve. Törekvésünk, hogy ezt a munkafolyamatot általánossá tegyük minden gazdaságban. A növénytermesztés szerkezetében nem történtek lényeges változások az elmúlt években. Arra törekszünk azonban, hogy a szükséges kenyérgabona-vetésterület biztosítása mellett a vetés- szerkezetet az állattenyésztés igényeihez igazítsuk a jövőben. A múlt években 130 hold szőlőt és 207 hold gyümölcsöst telepítettünk a járásban. E területek növekedésével nem vagyunk elégedettek. A telepítések nagyobb növelését indokolják a hagyományok és a termelőszövetkezetek jelentős érdeklődése e termelési ág iránt. Az illetékes megyei szervek alaposabban mérlegeljék ezt a kérdést, mivel ez az iparmedence gyümölcsellátását érinti. Több állal, több gép A járás természeti, közgazdasági adottságai és a hagyományok az állattenyésztés gyorsabb fejlesztését követe lik. Az állatállomány 28 százalékkal növekedett a négy évvel ezelőttihez viszonyítva, A száz hold szántóra jutó számosállat 12,2 darabról 15,5 darabra emelkedett. Am ennek ellenére az állattenyésztésben kedvezőtlenebb a helyzeti, mint a növénytermesztésben. Meglehetősen alacsonyak az állati hozamok. Tavaly csupán 2230 liter volt például az egy tehénre jutó tejhozam a járásban. Az állami gazdaságok ezen a területen is — hasonlóan a növénytermesztéshez — példát mutatnak a szövetkezeteknek. Az állami gazdaságokban kedvezőbbek az állat- tenyésztés technikai feltételei, jobb a tenyésztői munka, korszerűbb módszereket alkalmaznak. A szövetkezetekben azonban az állatállomány 30 százaléka még szükségférőhelyéken van elhelyezve. Éppen ezért, az állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésére irányuló célkitűzéseinket. csak ennek a rossz helyzetnek a felszámolásával valósíthatjuk meg. A járási titkár ezután foglalkozott a szövetkezetek fiA pályaudvari búcsúztatásnál jelen voltak Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, Strahl Sándor ezredes, moszkvai magyar katonai attasé, valamint a moszkvai magyar nagykövetség munkatársai. A KISZ KB pályásain A „Kiváló ifjúsági klub cím elnyeréséért gyelemre méltó gépesítési eredményeivel, majd így folytatta. A gazdálkodás belterjes irányú fejlesztésében és a hatékonyság fokozása érdeké, ben, tovább kell szélesíteni a technikai bázist, több gondot kell fordítani a talajvédelemre. a talajerőgazdálkodásra, a korszerű rét- és legelőgazdálkodásra. különösen az állatállomány korszerű elhelyezésére. Ezék a célkitűzések azonban az eddigieknél is nagyobb beruházásokat igényeinek. A felvásárlásról elmondta László elvtárs, hogy míg négy évvel ezelőtt 500 vagonnal, tavaly már 900 vagonnal vásároltak fel búzát a szövetkezetektől. Az idén pedig a termés több mint 60 százalékát vásárolták fel a közös gazdaságoktól. A húsfelvásárlás is növekedett, 1962-ben 20 mázsát, tavaly pedig 50 mázsát adtak a szövetkezetek száz hold szántóra vonatkoztatva. A termelés fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy ia termálszeli és a Iközgazdaisági1 adottságoknak megfelelően termelési körzeteket alákita- nak ki a jövőben, a termelés idlényszerűségének megszüntetése érdekében célszarűen fejlesztik a szövetkezetiek a melléküzemági tevékenységet ami a tagok foglalkoztatottságában is fejlődést hoz. A szövetkezeti gazdaságok fejlődését igazolja az is, hogy megkétszereződött négy év alatt a közös vagyon, eléri a 280 millió forintot. Növekedett a tagok anyagi jóléte, mert négy éve még csak 7400 forint. tavaly viszont már 11 000 forint fölé emelkedett az egy tagra jutó éves jövedelem. Ezekben az eredményekben nagy szerep (Folytatás a 3. oldalon) örvendetes, hogy az ifjúsági klubmozgalom az elmúlt években rohamosan fejlődött Megnőtt a fiatalok érdeklődése a kötetlenebb művelődési, szórakozási formák — a klubélet iránt Nógrád megyében 70 ifjúsági klub működik, ami azt is bizonyítja, hogy ez a fajta csoportosulás a népművelés egyik legnépszerűbb formájává vált A KISZ Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a SZÖ- VOSZ-szal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel közösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére pályázatot írt ki a „Kiváló ifjúsági klub” cím elnyeréséért. A pályázaton minden olyan ifjúsági klub részt vehet, amely 1966. január 1. előtt alakult. A KISZ megyei bizottságán nyert értesülésünk szerint a megyei klubokra is érvényes feltételek a következők. Az ifjúsági klubnak elfogadott munkatervvel kell rendelkeznie, programjában legalább heti egy alkalommal rendszeresen szervezett foglalkozást tart, munkáját választott vezetőség irányítja, a klub tagsága társadalmi munkával is hozzájárul a!klubélet feltételeinek megteremtéséhez és végül — tevékenységét naplóban rögzíti. A nevezési lapokat és a klub munkatervét október 31- ig kell eljuttatni a városi, járási, kerületi KlSZ-bizottsá- gokhoz. A bizottságon azt is elmondták, hogy a pályázat várhatóan további lehetőséget teremt a már működő ifjúsági klubok rendszeresebb, színesebb munkájához; hozzájárul a fiatalok öntevékenységének további kibontakoztatásához, a lehetőségek fokozatos megteremtésében és kihasználásában. A pályázat lezárása után természetesen szükség lesz a KISZ-szervezetek és a népművelők segítségére a „Kiváló ifjúsági klub” mozgalom népszerűsítésében, a tapasztalatok általánosításában és terjesztésében, hiszen a tapasztalatok összegezése, közzététele hozzájárul az ifjúsági klubmozgalom további fejlődéséhez. Az eredményeket 1907 novemberében a sajtó és a televízió „Halló fiúk! Halló lányok!” adásában, a rádió ifjúsági műsoraiban közlik a rendező szervek. A pályázat eredményeiről folyamatosan tájékoztatják a KlSZ-szer- vezeteket és a népműveléssel foglalkozó szakembereket. A mór megtette kötelességét... Villiam Shakespeare szállóigévé nőtt híres mondata szombaton este a nagy- bátonyi bányavárost művelődési ház színpadán, az Állami Déryné Színház Othello előadásában hangzott el, A mondatnak, néhányunk számára a nézőtéren, a színpadi eseménytől független értelmi csengést adott egy előzmény. Egy nappal a premier előtt, pénteken este még kétségesnek látszott, vendéglátója lesz-e Shakespeare- nak a bányaváros. Az a leverő közöny, mely a közönség- szervezőket fogadta — tette bizonytalanná az esiet s vezetett végül oda, hogy iskolásokkal, ipari tanulókkal töltsék meg a terem nagyobbik felét Mehet-e Shakespeareval találkozni nem mindennapos alkalom. Egy lassan városszámba vehető helység számára, a kulturális igényeket mérlegelve roppant elszomorító szegénységi bizonyítvány kitérni egy ilyen találkozó elöl. Mellesleg pedig modorta- lanság egy olyan gesztussal szemben, melyet « Déryné Színház az Othello premierjével Nagybátonynak tett. Megyénk és a színház tizenöt éves kapcsolatában nem egyszer hangzott már el, hogy a Déryné-tár- sulat a mi színházunk. Ám az utóbb' években mintha ke- vesebbett tennénk e kapcsolat fenntartási mór? sóért, mint amennyit joggal elvárhatna a színház. Mintha kissé megfeledkeztünk volna azokról a kultúmevelési érdemekről, melyek a falujáró művészek nevéhez megyénkben is fűződnek. Lehettek, sőt lehetnek is vitáink a színház műsorpolitikáját, az előadások művészi szintjét és igényeinket egybehangolni, az érdekek közös nevezőjére hozni, de semmi esetre nem támaszthatunk kívánalmakat egyoldalú elkötelezettség alapján; kiváltképp akkor, ha a drámairodalom gyöngyszemét kínálja fel, méghozzá első gyönyörködésre a színház. Pénteken este, premier előtt egy nappal jogosan tették szóvá a színház vezetői a megye érdektelenségét, mely a korábbi bensőséges és rendszeres kapcsolat nagyfokú lazulásához vezetett. A szombati premier „vattázott” nézőtere szomorú és leverő módon őket igazolta Bátonyban. Az Othelloból mindössze négy megyei esetet mertek tervezni: a nagybáto- nyit, a tarit, a mi- hálygergeit és a salgótarjánit. A korábbi tíz est terve helyett. önkéntelenül adódik ezek után a, kérdés: igényt tartunk-e tovább is a színház szolgálatára? őszintén kell felelnünk, mellébeszélés nélkül. Vagy: a mór megtette kötelességét?... a mór mehet? Barna Tibor
