Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-16 / 246. szám
4 NÖGRÄD P'**: október 16 vasárnap Megyven méterre Duna alatt Bizonytalanság a kötőjelezésben Helyesírásunk legnehezebb problémája a külörúrás és az egybeírás. Bár szabálya a legkönnyebben megjegyezhető: — Az összetett szavakat egybeírjuk, a nem összetett szavakat pedig különírjuk. De melyek a szorosan ösz- sze tartozó szavak — tehát a szóösszetételek — mindenkor könnyen eligazító ismérvei? Ilyenek bizony nincsenek. Emiatt aztán sokan a kötőjelek alkalmazásával próbálnak „nyelvi kompromisszumot" kötni. Méghozzá a következő megoldással: 1. Ha biztos vagyok abban, hogy összetett szóval van dolgom, akkor egybeírom. 3. Ha tudom, hogy nem összetett szó, akkor különírom. 3. Ha pedig bizonytalankodom, akkor kötőjelezek. Felületesen szemlélve a fenti „hármasszabály” logikusnak tűnhet. De valójában téves és veszélyes „elmélet”. Először is, ezek szerint mindenki saját nyelvérzékére bízhatja a döntést. Az a bizonyos nyelvérzék azonban vagy helyes vagy nem. Másodszor, a kötőjel semmiképpen sem „bizonytalan- sági jel”. Éppen az egybeírás és különírás bizonytalanságait kell vele is csökkentenünk. A Helyesírási Tanácsadó Szótár az összetett szavak kö- tőjelezésében rendet kíván teremteni. A jelenleg érvényben levő helyesírási szabályzatunknál biztosabb támpontokat, világosabb tanácsokat ad az összetételek kötőjelzésére. Ezzel kapcsolatos tanácsai közérthetően így összegezhetők: gyöngyvirág, csipkerózsa, katicabogár, virágárusitó, vitorlázórepülés, televíziókészülék. A három elemiből (szóból) álló összetételt tagoljuk kötőjellel hat szótagnyi hosszúságig, de a hat szótagnál hosszabb (három elemes) összetett szavakat — a két fő összetételi tag határán — kötő jelezni kelL Például: négykézláb, nyakkendőtű, labdarúgósport, labdarúgópálya, labdadrúgótorna, labdarúgócsapat — de (!) labdarúgó-bajnokság, labdarúgó- mérkőzés; labdarúgó-válogatott, labdarúgó-egyesület, labdarúgó-felszerelés. A négy vagy annál több elemű (több szóból álló) összetételeket öt szótagig egybeírjuk, de a hat szótagból állót már kötőjelezzük. Tehát: úttörőszakkör, úttörővasút, útvonaltérkép. (Négy szóból állnak, de csak öt-öt szótagból). A további összetételek is csak négy elemből (szóból) állnak, de öt szótagnál hosszabbak: úttörőegyenruha, úttörővezetö-képzés, ú ttörőtábor-parancsnok, úttörövezető-iskoia. A Helyesírási Tanácsadó Szótár fenti elveivel tehát ellenkeznek az alábbi (heti és napilapokból való) újságcí- mek; „Káposzta-szüret” — „Itt-e már a rádió-telítettség?” — „Közönség — művészet és a kispolgári ízlésörökség” — „Fiatalos turista- kedvvel.” A fenti kő tő jelezett szavak kételeműek, tehát egybeíran- dók így: Káposztaszüret — rádiótelítettség, ízlésörökség, turistakedwel. (Bár az utóbbi három eléggé erőszakolt szóösszetétel.) 3 Ül sem A két szóból álló ösz- szetételt nem kötőjelezzük. Akármilyen hosszú is, egybeírjuk így: vadvíz, Az egybeírás helyes eseteire visszatérünk. Tóth Imre Jövőre két egymástól 20 méternyi távolságban, körülbelül 450 méter hosszú alagutat fúrnak a Duna alatt “*0 méter mélyben a földalatti építői. Egyáltalán nem idegeskednek a laikusnak, merésznek, sőt nagyon merésznek tűnő vállalkozástól. Azt mondják, hogy fejük felett i— már tudniillik a Duna agyagos— iszapos—kavicsos medre és az alatta húzódó alagút közt — 15—18 méter vastag agyagréteg húzódik, azon pedig nem szivárog át a Duna vize. Qk nyugodtak, dehát mi, >a laikusok a Duna alatt 1972- ben vagy 1973-ban utazó utasoknak kissé borsódzik a háta a gondolattól. Utazni a Duna alatt... Nem kell félni. \ századforduló óta már több — például kábel- és vízbujtató — alagutat fúrtak a Duna alatt és több évtized óta ezek az alagutak sértetlenül hordják „hátukon” a Duna vizét, még soha nem látott árvizek idején is. A nagy öregektől, tisztes kort megélt mérnököktől, akik a századforduló óta a vízbujtató és kábelaiagutakat építették a Duna alatt, a földalatti tervezői megtanulták, hogy a Duna alatt az alagutat vízzáró rétegben — az úgynevezett kiscelli agyagban — tehát a mederfenéktől körülbelül 40 méter mélységben kell vezetni. Ez a réteg teljes biztonságot nyújt. Igazolta az öregek szavát az a három kutatófúrás is, amelyet a Duna medrében fúrtak 40—45 méter mélyre, s amely fúrások megmutaták, hogy a kavics- homok-mederágy alatt valóban ott van a vízzáró réteg, a kiscedli agyag. A gépesített pajzsok tehát jövőre a Duna alatt 40 méter mélyen vájják az alag- utakat. Két, egyenként 5,5 átmérőjű folyosót alakítanak ki, amelyekben könnyedén futhatnak a föld alatti szerelvények. A Duna alatti alag- utakat ötezer tonna súlyú tübbinggel bélelik, az építők ötezer vasúti vagormyi agyagot bányásznak ki a Duna medre alól, s úgy igyekeznek, hogy 4—5 hónap alatt átjussanak a Kossuth Lajos térről a Batthyány térre. S munkájuk nyomán kényelmesebben, gyorsabban jut Pestről át Budára a „kedves Utas”, Sokféle mini van. Olvasom az egyik hazai, de külföldi érdekességeket érdekesen tálaló képeslapban, hogy Anglia férfitársadalma meghonosítja a mini-nadrágot. Ez egy amolyan se rövid, se hosszú nadrág, amiből térden felül kilátszik férfitársaim lába. Nem érkezett híre, hogy az új mini-divat mennyire ragadta meg a nőket, mindenesetre strandra jó. Persze nemcsak rövid szoknya, rövid nadrág és rövid haj van (a rövid észről nem is beszélve), hanem egyéb mini-darabbal is találkozik az ember. Nem akarom elvenni a kritikusok kenyerét, de néhány szót megérdemel a szombat esti, salgótarjáni mini-bemutató. Frederico Garcia Lorca régi jó barátom — már az írásain keresztül — és a Don Cristobal is egy jó darab, csak éppen nem tölti be egy művészet kedvelő közönség egész estéjét. így aztán szükség van valami kiegészítésre. Ügynevezett mini-dologra, amivel est lesz az est és a pénzünkért is kapunk valamit. Hát kaptunk! A Vasas Központi Művészegyüttese mutatta be folklór műsorát. Frederico és népi tánc. Furcsa társítás. És ha már egyszer mini-darabot tűztek műsorukra az Országos Vasas Színjátszó Fesztivál gazdag és szép programjában, legalább hasonló témájú, hangulatú első és második félidőt szervezhettek volna. Mert csak szervezés kérdé- te az egész. Arról nem is beszélek, hogy a közönség nem éppen „mini" hangulatban és véleménnyel tért haza a bemutató után. Van persze más mini is ebben az országban, sőt, hogy messzire ne menjek — Salgótarjánban is. Például a kifli és a zsemle. Egészen mini néha. Lassacskán úgy összezsugorodik, hogy aki három kiflire van hitelesítve, reggelenként kénytelen hatot vásárolni, hogy egyszer jóllakjon. A múltkor pedig az egyik tarjáni vendéglőben r,fértek mini-konyakot. Azt mondja a fóúr a reklamálónak. — Először is uram. az alkoholizmus elleni küzdelemben mi is részt veszünk. Másodszor. nem hallott még a minidivatról? Hallottunk és azt is olvastuk, hogy a súlycsonkitókat megbüntették nem éppen mini-összegre. Most hallom (éppen írás közben mesélik), hogy Salgótarjánban mini-krémest szolgálnak fel. Olyan kicsi, hogy már lefényképezni sem lehet. Egy harapás — egy kré- mes. Az ilyen krémest — hivatalosan —, csak falatozókban szabadna forgalomba hozni. Egy falat az egész! A mini — ugye — magyarra fordítva azt jelenti, hogy valamit, ami eredetileg „X” hosszúságú, nagyságú, űrméretű volt, egyszerűen lerövidíthetjük (lásd még női wr.oknya. bikini, házasság, szerelem stb... stb...). Szóval rövidítünk. Csakhogy nem tartozik ehhez a divathoz a munkaidő rövidítése. Például Pásztón, a postahivatalt tíz perccel később nyitották ki a múlt szombaton, pedig már sokan vártak az ajtó előtt. Ugyanakkor nem röxriditik le a kézbesítési időt, mert a harmadnapra várt levelet, csak öt nap múltán kapja meg az ember. A mini-divat rabjai a balassagyarmati Búzavirág cukrászda és presszó kávéfőzői, két duplába osztják el egy adagnak a kávéját (az ára azonban változatlan). Viszont sok helyen hasznos lenne megvalósítani a mini-divatot. Engedtessék meg, hogy ehhez én is hozzájáruljak néhány, szerény, de közre nagyon is észszerű javaslattal. Mini-beszélgetéseket a te- “ lefonoknál, (főleg a nagypostán és csúcsidőben). A mozgalom résztvevői időt nyernek a további, kellemes szórako- zásokra. A felszabadult alkotás örömei Pataki József kiállításáról Pataki József kiállításán meglep bennünket a valóságunk teljességére kiterjedő közlő szándék határozottsága. Művészete a valósággal emo- conális kapcsolatot teremtett, mai emberi érzelmek rögzítését érzi feladatának. Akkor a legeredményesebb, ha az alkotott mű a személyes közlés erejével hat, az alkotó által érzékelt szépség, vagy igazság a közösségnek szóló, felemelő és mindenképpen mozgósító, befolyásoló hírként jelentkezik a képben. S hogy a színek, formák jelentésével közölt hír minél több és finomabb valóságtényezőt tartalmazzon; feladata és próbaköve minden becsületesen dolgozó képzőművésznek. De a valóság nemcsak a bennünket környező tárgyi, hanem — bár a legtöbb esetben a tárgyi világ hatására, de néha ettől függetlenül is működő — érzelmi akarati valóság is. S ezért a képzőművészeti alkotásban a teljes értékű hír nem a tárgyi valóságdarabokat szenvtelenül leképező objektív közlés, hanem az alkotó érzelmi magatartását is közvetítő képi jelentés. Szükségesnek véltem ezeket felemlegetni Pataki József képeinek értékelése előtt. Festőnk kiállított képeinek tanúsága szerint becsületesen birkózik a képzőművészeti alkotó feladat eme kettősségével. Az ő esetében ez a tárgyak külsőségét ünneplő és ebből következően az impozáns képi hatást segítő dekorativitásban és az emberi megindultságot közvetítő líraisághoz való fokozott ragaszkodása közötti küzdelemben zajlik. A kevés kisméretű figurális kompozíció mellett: Piac, Köszörűs, Vasalónő stb. kiállítási anyagát főleg csendéletek és tájképek adják. Szándékosan nem említettem nagyobb igényű gobelin és sgraffito terveit. mert azokban egy komplexebb feladatot tűzött ki célként maga elé. Ezek inkább szakmai felkészültsége alaposságáról tanúskodnak, és igen figyelemre méltóan bizonyítják is e tekintetben Pataki József biztos tudását. Művészi célkitűzése tekintetében azonban bemutatott csendéleteiben és tájképeiben érjük leginkább őt tetten. A csendéletek ese tében szinte kézközeiben, és a műfajból következően kínálMini-ügyíntézés a hivatalokban (pénztárak előnyben, sok pénzt, rövid idő alatt — jelszóval). A résztvevők elnyerik az ügyfelek jóindulatát és háláját. Örökös díj lehetséges! Mini-veszekedések a családi tűzhelyek körül (társasházakban különösen kívánatos, lépcsőházból teljesen száműzni). A megvalósítói elnyerik a „családi béke’’ babérkoszorúját, és az ideggyógyászok külön vándorserlegét. Mini-hibákat a nagy beruházásoknál (útépítéseket kérjük kiemelten kezelni, lakásépítkezéseknél még a mini-hibákra sem tartunk igényt). A kezdeményezés folytatói egy esztendő elteltével magasabb nyereségrészesedésre tarthatnak igényt. Mini-cikkeket arról, hogy ehetetlen a kenyér, udvariatlanok az eladók, és a 13 forintra árazott májpástétomot 15 forintért adják és sok a halálos közlekedési baleset gondatlanságból, figyelmetlenségből stb, stb, stb. (Külön elismerést ne várjanak.) Az első díj: több ehető kenyér. Második díj: Nagyon köszönöm, máskor is ide jövök vásárolni! Harmadik díj: Csökkenő gipszfogyasztás a baleseti sebészeten ... A további mini-kezdeményezéseket értékes társadalmi megbecsülésekkel, közösségi elismerésekkel és más — hasznos — dolgokkal gazdagon jutalmazzuk. Előre! g. b. 4. 3. % kozik számára a dekoratívitás. Pataki József él is vele. Láthatóan kedvvel szerkeszti és stilizálja sík hátterű képein a különböző motívumokat. E műfaj legjobb hagyományait követve egész hangokat, tiszta színeket szervez csendéletkompozícióiban: Halas, Rákos és Szőlős csendélet. Némely csendéletében azonban a téri viszonylatok is megmutatkoznak, ám a háttér itt is semleges. A perspektíva csak a kép egyedi viszonylataira érvényes, csupán a szerkesztett síkok kapnak újabb felületi lehetőséget. Mesterségbeli el- mélyültsége és szerkesztő, dekoráló kedve tárulkozik fel csendéleteiben. Ebben a műfajban gyakorolja a festő mesterséget, oly általános törvényeket mond velük, amiket más festők is mondanak. A speciális hírt, a senki mástól nem látható személyes vallomást mai valóságunkról, tájképéből hallhatjuk Pataki Józsefnek. Főleg azokból a tájképekből, amelyekben a néha még itt is kísértő dekoratívitás és az élmény lírai interpretálásának harmonikus egyensúlyát találta meg. Ilyenek a Falusi házak. Sárga kapu, öregek, Esti hangulat, Karám, Vörös falú ház című művek. E munkáiban egy elégikus, nosztalgikus hang is jelen van kétségtelenül, és a hódmezővásárhelyi képzőművészet szemléletét is idézik. Mégis ezeket érzem Pataki József legszemélyesebb vallomásának. Az az érzelmi valóság, amit ezek a művek tükröznek a leginkább szimpatikus számomra, és festőnk is láthatóan itt van a leginkább otthon. Az érzelmekkel látott világ számára is a legkedvezőbb, a legtermékenyebb szemléleti pozíció. Innen népünk szemléletével is szinkronban szólhat. A spekulatív szerkesztés nem az ő kenyere. Nem az intellektusa kevés, hanem az érzelmi kötődése nagyobb valóságunkhoz. Ott* ahol hátrább lélegzetet vesz ebiből a valóságból, spontánabb lendületet nyer ecsetje is. És a valóság, esztétikai birtokba vételének örö- mös ízét például Balatoni táj című képén. A táj, a hegy, a víz szinte újrateremtődtek. Érezzük: ez a kép szinte „egyből jött ki” ecsetjéből, s benne csillog még a sikeres munka öröme is. Felszabadult alkotás ez. Nem sulykolják, nyomasztják teóriák és spekulációk, friss lélegzeteket vett a valóságból. Bennem, méltatójában még több mondat is ágaskodik Balatoni táj című képe dicséretére. Gondolom, ő is felszabadult, büszke embernek érezhette magát, amikor elkészült vele, hiszen teremtett. Teremtése nyomán a festék színné - transzparálódott, a szín tömegekké, foltokká, s azok meg a Balatont jelentő jelekké alakultak, úgy ahogyan ő, Pataki József mint felismert igazságot képeiben hírként jelentette. A sikeres munka mindig a legjobb ízű. A felszabadult alkotásoknak is ilyen az íze. Ám ne tagadjuk: Pataki József rfem minden művében érezzük ezt az ízt. Fáradság: visszafogottságok, töprengések, gátlások nyomasztanak jócskán. Vannak magyarázók, akik ezeknek az alkotó művészeknél mutatkozó jelenségeknek az okát általában a nem megfelelő alkotó körülményben látják. Pataki József kiállításán képei vallomását olvasván az ő esetében és az alkotói magánynak: a legbensőbb rezgésekre figyelő elmé- lyültségét kívánnám inkább. Azt, hogy zárja ki munkájából, vagy oldja fel alkotásaiban a megfontolásokra fegyelmező körülményeket. Azok csak távoli kísérői, szemlélői annak a küzdelemnek amelyben az alkotó hírt szerez a valóság szépségeiről, és meg is változnak attól a teremtett jelentéstől, amit az alkotó művében rögzít. Minden cselekvő emberi tett nyomán változik a világ. Hajdan az egymásra rakott téglákból alakultak városaink, ma merészen hajló betonívek sokasodásában érzékeljük korszerű cselekvésünket. Körülményeket győznek le és változtatnak meg a betonívek készítői is. külső anyag nehezen engedelmes körülményeit. A festő ezeket önmagában győzi le, és az érzése szerinti igazabbat, mint állítást a világ helyes rendjéről rögzíti, és hirdeti alkotásában. És ha Pataki József kiállítása egészéből nem is mutatkozik elénk egy ilyen határozott belső rend állítása, hirdetése — törekvése erre megvan. Közlésszándéka is határozott. Balatoni táj című képében megízlelte a szuverén teremtés örömét. Karám című képében ez a teremtés öröm, látomásos kapcsolatokra is szert tett. íme két biztos pozíció, ahonnan jócskán szerezhet Pataki József szépséghíreket, újabb alkotásaiban — gyönyörködtetésünkre, hogy mi is mint ő, emberibbé nemesüljünk. Kovács Gyula A Lajíahansági Állami Gazdaságban újtípusú, NDK-beli, csehszlovák és francia cukorrépa-betakarító gépek vizsgáztak es a kísérletek során jól beváltak. Képünkön: a francia gyártmányú 6 soros répakiszedő gép munkáját tanulmányozzák a gazdaság és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai (MTI foto — Hadas János felvétele)
