Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-09 / 240. szám
1386. október 9. vasárnap KÜGKÄD Tetteink a járás fejlesztését szolgálják Beszélgetés Hotfer Istvánnal, a balassagyarmati járási tanács végrehajtó bizottságának elnökével Szeptember elsején, a járási tanács ülésén kapta megbízatását: a balassagyarmati járási tanács végrehajtó bizottságának elnöki tisztjével bízták meg Hoffer Istvánt, aki korábban a szentesi pártbizottságon dolgozott. A harminchat éves férfinek nem új Nógrád megye, Nagyorosziból származik. Korábban különböző mezőgazdasági üzemeket vezetett, majd, magasabb iskolák elvégzése után került Szentesre, most pedig Balassagyarmatra. Munkatársunk beszélgetett Hoffer Istvánnal benyomásairól, terveiről. — Eddigi munkám során a mezőgazdasági szakmában, utóbb pedig nyolc évig pártmunkásként dolgoztam. Véle- m«yiyem és rövid tanácsi tapasztalatom szerint a párt és tanácsi munka alapvető vonásában megegyezik, mindkettő a párt szocializmust építő politikájának gyakorlati megvalósításáért folytatott tevékenység. Eltérés inkább a munka formájában, hogyanjában van. A tanácsi munka igényli a párt politikai irányítását, aprólékosabb és operatívabb jellegű. — „Hazatértem” után örömmel állapítottam meg, mennyit fejlődött a balassagyarmati járás. A mezőgazdaságon túl az ipar és a kultúra vonatkozásában is. A lakóházak százai épültek a falvakon, új közintézmények, iskolák, kultúrházak, óvodák, orvosi rendelők egész sorával gazdagodott a járás. Örömmel tapasztaltam azt is, hogy a most elkészített harmadik ötéves terv, az 1966—1970. évre szóló községfejlesztés is a fejlődés újabb lehetőségét biztosítja járásunknak. Az ötéves községfejlesztési terv főként a kommunális ellátottság további javítását és a községek egészségügyi és kulturális színvonalának emelését szolgálja. A tervezett összeg 52 százalékát kulturális célok megvalósítására fordítjuk. Községi tanácsaink figyelembe vették a lakosság jogos igényeit, a jelölőgyűlésen elhangzottakat és azok megvalósításánál fontossági sorrendet állapítottak meg. Az elkövetkező öt év alatt a többi között 5760 méter út, 18 000 méter járda építését, és 1860 folyóméter villanyhálózat bővítését tervezték községi tanácsaink. Orvosi rendelőt Csesztvén, klubszobát Csitáron, Szandán. Ma- gyarnándorban és Becskén» iskolát pedig két községben építenek községfejlesztési alapból. Cserhátsurány, Érsekvad- kert és Herencsény iskola, Nógrádkövesd pedig orvosi rendelő és lakás építését tervezi. A községfejlesztési feladatok végrehajtásához több, mint kétmillió forint értékű társadalmi munkát vállaltak járásunk dolgozói. — A szakigazgatási szervek milyen segítséget adnak a megnövekedett feladatok elvégzéséhez? — Ahhoz, hogy terveink sikeresen megvalósuljanak, igen nagy munka vár a járási tanács valamennyi szakosztályára. Az építési és közlekedési csoport például tudja, hogy a harmadik ötéves terv során mintegy 7,5 millió forint áll rendelkezésére. Ugyanez a csoport azt is tudja, hogy a tervidőszak során 13 községben mintegy nyolc kilométer hosszúságban kell hálózatot bővíteni. Elkészítették a sürgősségi sorrendet. A veszélyeztetett területek vízkár elhárítása, majd a lakosság vízellátásának javítása a következő állomás. A művelődési osztály az iskolakörzetek végleges kialakításán fáradozik. — Járásunk mezőgazdasági jellegű. Ezért igen nagy munka vár a mezőgazdasági osztályra. Véleményünk szerint a ma legfontosabb feladata a termelőszövetkezeteket felkészíteni arra, hogy az új gazdasági mechanizmusban megfelelően tudjanak élni az önállósággal. A nagyobb önállóságnak pedig azt kell eredményeznie, hogy növekedjék a termelőszövetkezetek gazdálkodásának színvonala, fokozódjon a jövedelem. — A megnövekedett feladatnak hogyan felelnek meg a tanácsok? Mit tesz a járási tanács a testületi munka színvonalának emelése érdekében? — Községi tanácsaink hosz- szú éveken át bebizonyították, képesek a rájuk háruló feladatok sikeres megvalósítására. Ennek ellenére az elkövetkező időben feltétlen nagyobb segítséget kell adnunk — szakigazgatási szerveinken keresztül — a helyi tanácsoknak. Ennek a segítségnyújtásnak több formája van. Az egyik, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a vb-elnököket és titkárokat az új törvényekről, rendeletekről. Mind több községi vezetőt vonunk be a rendszeres oktatásba. Másik módszerünk az úgynevezett komplex ellenőrzés. Az idén Hugyagon és Mohorán tartottunk ilyen vizsgálatot. A csesztvei, szandai és ilinyi közös gazdaságban már az úgynevezett utóvizsgálatot is megtartottuk. Jó eredményt hoztak. — Mint a végrehajtó bizottság elnökének, milyen elképzelései vannak a járás fejlesztésére, a lakosság igényeinek jobb kielégítésére, a tanácsok munkájának további javítására? — Ismertek a harmadik ötéves terv irányszámai. Minden cselekvésünk a járás fejlesztését, a választópolgárok igényeinek mind tökéletesebb kielégítését célozza. A mezőgazdaságban azt szeretnénk elérni, hogy mind mennyiségben, mind minőségben növekedjék a bogyósgyümölcs-termesztés. Előbbre kívánunk lépni a szarvasmarha-tenyésztésben, amelynek járásunkban jó hagyományai vannak. Ami az egyéb tennivalókat illeti: biztosítanunk kell a mezőgazdaság, az ipar egyenletes fejlődését, az egészségügyi, a kulturális igények teljes kielégítését. A testületi munkában is előbbre lépünk. Ennek egyik megnyilvánulása lesz, hogy a községi tanácsok számára egyes igazgatási kérdésekben hatáskör-bővítést kívánunk adni a nagyobb önállóság és a lakosság ügyeinek gyorsabb intézése érdekében. Végül nagyon szeretném, ha munkámmal a járás jellegéből adódóan, elsősorban a mező- gazdaság szocialista üzemeinek eredményesebb gazdálkodását szolgálhatnám. Somogyvárj László De — elvtársaim! ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! Cs bátrunk érte, mist az üldözött. A történelem futószalagára szerelve Igyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzl az Ember vörös csillagát! (József Attila: Munkások c. verséből) Tóth belügyminiszter tehát engedélyezte a bányászszakszervezet működését, csakhogy volt ennek háttere is. így majd — szerintük — jobban tudják ellenőrizni a sztrájkoló munkásokat, korábban megismerik szándékaikat, szervezkedésük előkészületeit. Mégis — meet évtizedek távlatából — azt mondja Pothornik József: — Mi győztünk! A korábbi ..vad-sztrájkok” helyett most a megalakult helyi csoportok és a területi vezetőség köré tömörült bányamunkások szervezettebben léphettek fel. Nem a segélyezési alap volt az elsődleges, hanem a tartalékolás a sztrájkok idejére. Amikor 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, a bányatelepeken és környékükön elszaporodtak a helyi csoportok. Egy-egy csoport élén állt az elnök, az alelnök, a pénztáros, a jegyző és a 3—5 tagú ellenőrző bizottság. Havi tagdíjat fizettek, a tagjárulék általában egy műszak keresete volt havonta. Mit kapott a tagság? — Ingyen jogvédelmet a helyi csoporttól, a területi bizottságtól. Dr. Gádor salgótarjáni jogász szállt síkra mellettünk. Letartóztatásoknál segítette a szakszervezet a családot és ez is jelentős dolog volt Ezekben az években nagy feladat hárult a bányászszakszervezetre. Segítette az őszirózsás forradalmat, az 1919-es proletárdiktatúra kikiáltását és védelmezósét. Közben áldozatok is vol tak. — Peyer leküldte a tiszti legényeket és sort űzet nyitot30 Minden baj nélkül értek Adanába. A városkában teljes csend honolt, amikor Rower- sék gépkocsija áthaladt rajta. Egy lélek sem volt az utcán .— igaz, későre járt. A kisváros ilyenkor egyébként is kihaltnak mutatkozott, de az utcák most valahogy másképpen voltak üresek, mint máskor. A kijárási tilalom, amelyet Menderesz életbe léptetett, megtiltotta, hogy éjszaka a rendőrség és a katonaság emberein kívül bárki kimerészkedjék az utcára. Adanában is mindenfelé járőrök cikáltak. Az amerikaiak gépkocsiját is meg akarta állítani az egyik járőr. A sofőr azonban, a katona intésére nem lassított, ellenkezőleg, rálépett a gázpedálra. A járőr az utolsó pillanatban ugrott el a teljes sebességgel rohanó gépkocsi elől. Lekapta géppisztolyát, hogy az autó után lőjjön, de társa visszatartotta: — Ne lőjj! Amerikaiak! Rowersék gépkocsija szédületes sebességgel folytatta útját Indzsirliki felé. Ahogy befordultak a légi támaszpontra, az őrség, amely minden belépőt szigorúan igazoltatott, s csak a különleges engedéllyel rendelkezőket bocsátotta be, közölte Rowerssel: — Khelton ezredes kéreti, főhadnagy úr! Parancsa, hogy akármilyen későn is érkezik, keresse fel irodájában! Rowers rögtön érezte, hogy rendkívüli esemény előtt áll. Csak nem jött el az a várva várt' „nagy alkalom?” Sietős lépteikkel igyekezett fel a lépcsőn. Az ezredest az íróasztala mellett találta, dolgozott. Amikor a főhadnagy belépett az ajtón, Khelton, szokásával ellentétben nem intett, hogy hagyja el a szabályos jelentkezést, hanem végighallgatta a katonás formulát. Aztán felállt íróasztala mögül, de előbb becsukta a mappát, amelyen dolgozott. A főhadnagy úgy látta, hogy parancsnoka egy térképre rajzolt különböző jeleket. — Leültetném — mondta az ezredes — de maga biztosan fáradt, nekem pedig rengeteg a munkám. Amit közölni akarok, amúgy is csak néhány mondat. Holnap reggel kilenc órakor indulásra készen jelentkezzék itt az irodában. Ügy készüljön, hogy öt-hat napig lesz távol! Kezet nyújtott. — Most pedig jóéjszakát fiatalember! Álmondjon szépeket! Maga biztosan jó alvó, s ezért irigylem ... Hiába, a fiatalság megfizethetetlen! A pilóta valóban elaludt mihelyt becsukta a szemét. Nem töprengett a parancs felett — többször előfordult már, hogy négy-ötnapos munkát kapott. Például el kellett repülni New Yorkba egy repülőgépen, hogy aztán másikat vezessenek oda Adanába, vagy egyéb, az európai vagy ázsiai kontinensen fekvő légi támaszpontra ... Másnap egy közönséges katonai szállítórepülőgépbe ültették — utasként, s aztán Khelton is mellé telepedett. — Kellemes utitárssal kellemes utazni — mondta Khelton. — Remélem, főhadnagy, végig megőrizzük ezt a kellemes hangulatot... Rowers bólintott: — Azt hiszem, így lesz, ezredes úr! Áz ezredes újságot vett elő a zsébéből. Körülöttük — még néhány műszaki tartózkodott a gépben — mindenki hallgatott Az ezredes átfutotta a lapot, aztán halkan füttyén— tett: — Egy sói* sincs a tüntetésekről! Talán sikerül észretéritení az embereket. Maga hallott ezekről a dolgokról? ... — Saját szememmel is láttam egyet, ezredes úr! — mondta Rowers. — Nem hi; szem, hogy valamire jutnának ... Legalábbis ott. Izmirben. Csak egy maroknyi ember tüntetett Semmi erőt nem képviselnek... A főhadnagy hallgatott róla, hogy miként futamodtak meg .a tüntetők elől. Az ezredes mindössze ennyit mondott: — Én nem vagyok olyan biztos benne, hogy minden rendben van! De reméljük. Kellemetlen lenne másik, éppen most, amikor a NATO külügyminiszterei négynap múlva Isztambulba érkeznek ... Aztán az újság első oldalára mutatott, amelyen minden cikk a közelgő csúcstalálkozóval foglalkozott: — És nem szerencsés, hogy mindez most történik, mielőtt a négy nagy összeül... Rowers az újságra nézett. A lap washingtoni levelezője „biztos .diplomáciai forrásból” közölte, hogy Eisenhower elnök ismét felveti a légi ellenőrzés kérdését. Moszkvai jelentés viszont arról adott hírt, hogy Hruscsov előreláthatólag ismét a teljes leszerelést állítja javaslatai és tárgyalásai középpontjába, s bizonnyal ragaszkodik ahhoz a régebbi szovjet állásponthoz, amely elutasítja a leszerelés nélküli légi ellenőrzést, azzal érvelve, hogy ez nem más, mint legalizálj kémkedés. (Folytatjuk.) Egy harcos élet (II.) A háttér, mindig a háttér! tak a bányászokra. Többen meghaltak közülük. Amikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot, minden helyi csoport mellé állt. Megalakítottuk a direktóriumi szerveket és a legaktívabb szakszervezeti vezetőket választottuk be. Bag- lyasalján Blaskó István lett a direktórium elnöke. (Ma is él Blaskó István és közel van a kilencedik X-hez). Bár csak kezdeti eredményéket tudott elérni a két forradalom, mégis előrevetítette a jobb, a boldogabb életet. Az első világháborúban 12 órát dolgoztak a nógrádi bányászok is. Az őszirózsás forradalom még nem hozta meg a nyolc órát, a proletárdiktatúra azonban törvényei közé iktatta. Az őszirózsás megmozduláskor feloszlott a bányatelepi osztag A szakszervezet lefoglalta helyiségeit a helyi csoport szamára. Eljött 1919. március 22 és szinte a Tanácsköztársasággal egyidöben megszületett a baglyasi dalárda és a zenekar is. Nemcsak jó hangú, a dal- kultúrát kedvelő emberek jöttek össze Mráz tanító irányításával. A „háttér” egészen más volt. A dalárda repertoárja forradalmi kiállás volt és bizakodással, lelkesítéssel teli program. Üj feladatként jelentkezett a fiatalok bekapcsolása a mozgalomba. Az út változatos. ..Jöjj el a dalárdába, tanuld, énekeld te is az Internacio- nálét”. Beszerveztél; a műkedvelő körbe és közben magyarázták nekik a proletárdiktatúra jelentőségét. — Nehéz volt az életünk — mondja Pothornik József — de azzal kecsegtetett, hogy hamarosan jobbra fordul. Nem azt vártuk a proletár- diktatúrától, hogy egyik napról a másikra megjavul az ellátás és a ruházkodás, bérezés, de tudtuk, jó úton járunk. Ez a mi utunk! Es 16 éves korában belépett a szakszervezetbe, hogy járja a „mi utunkat!” A Tanácsköztársaság bukása után a cseh burzsoázia csapatai megszállták az Acélárugyár felőli oldalt, a román bojárok egységei pedig a városba nyomultak be és összeszedték a direktórium tagjait, a szakszervezeti vezetőket. a baloldaliakat. Aztán 1919 augusztusában hat bányászt elvietek. Köztük Pothornik Vencelt is... — A bátyámat a hatvani malom fala mellett végezték ki! Többen megszöktek. Tucatnyi bányász került a Romhány—Karancsberény közelében működő bányához. Ez egy másik Romhány volt, a Ka- rancs közelében. A menekültek dolgoztak, feleségeik hordták számukra a váltás fehérneműt, az élelmet. Hozták viszont Baglyasra, Tarjánba a sót amit itthon becseréltek ruháért. Keserves hónapok! És hozták az üzeneteket, is: Szabó János: Legyetek erősek, tartsatok ki! Kakukk József: A Horthy- rezsim nem tudja sokáig fenntartani magát! A baloldal erősen szervezkedett, szoros kapcsolatot építettek ki a Cseh Kommunista Párttal. Meghívásukra négveu részt vettek 1922-ben a losonci, május 1-i ünnepségen. Köztük volt Pothornik József is. — A Fő téren volt az úgynevezett Zöldfa, a ház egyik felében a kommunisták voltak, a másik felét a szocialisták foglalták el. Külön-külön szervezték a felvonulást, utána összeverekedtek. Ez is harc volt — ökölharc. A romhányi illegálisok is felvették a kapcsolatot a Csen Kommunista Párttal és magyar nyelvű kiadványokai. brosúrákat kaptak, amiket továbbítottak a nógrád szénmedencébe. Egy-egy hátizsák könyvvel indult el az illegális futár. A találkahely általában változott, nehogy rajta üssenek. A fő átkelőhely pedig a macskalyuki kőbánya közelében kitaposott ösvény vezetett északnak és délnek. Az első nagyobb bányászmegmozdulás 1922-ben volt ismét — Sztrájkoltunk, mert visz- szaállították a 12 órás munkaidőt, és mivel Baglyasalja volt a mozgékony üzem, iti szerveztek elsők között csendőrséget. Héttagú Őrs vigyázott a telepre. És Pothornik József elismeréssel beszél a cseh elvtársak- róL — Ezekben az években különösen sokat segítettek nekünk a cseh kommunisták. A Magyar Kommunista Párt illegalitásban volt. A KÜB (külügyi bizottsága a pártnak) Bécsben székelt. A cseh elvtársak közelebb voltak hozzánk ... A KÜB Bécsben — 1925-ben — összehívta az I. kongresz- szust. Határozat született: — A mozgalmat külföldről nem lehet eredményesen irányítani. Ezért egy-egy KÜB- tag '2—3 hónapra hazatér és felveszi a kapcsolatot az illegalitásban dolgozó elvtársakkal. Fontos határozat volt. Előnyét, hasznát érezték Baglyason, Tarjánban, mindenütt. Bár a párt tevékenysége lassan kezdett megélénkülni, mégis sokáig a szak- szervezet jelentette a legális munkát, sok buktatóval, a2 árulók, karrieristák tevékenységével együtt... (Folytatj ak) Gáldonji Béla Emelik a tudományos kutatásokra fordított kiadásokat Mint a Hospodarska No- viny című csehszlovák köz- gazdasági hetilap írja, Csehszlovákiára a világ ipari termelésének 2 %-a jut. ezzel szerrlben az ország a tudományos kutatásokra a megfelelő világkiadások összegének csupán 1%-át fordítja. Így például 1962-ben a nemzeti jövedelem kb. 2,4 — 2,5 %-át költötte erre a célra. Most feladatul tűzték ki, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fogják szakosítani a tudományos kutatómunkát is, olyan módon, hogy együttműködnek a szocialista országokkal, továbbá licenzeket vásárolnak külföldön. Külön gondot fordítanak az új technika hatékonyságának növelésére és a termelés felhasználásáig eltelő idő rnegrövióí. tésére.
