Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-06 / 237. szám

A törzsgárda tagjai A Salgótarjáni öblösüveggyár mérőhenger-üzemében dol­gozik Vágvölgyi Jánosné az 52 tagú Furák Teréz brigád ve­zetője. Vágvölgyiné egyben minőségi ellenőr is. Tizenhét éve került a gyárba és nyolc éve a mérőhenger-üzemben tevékenykedik. Jó munkájáért Kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD M MSZMP NÓG-RÁD MKV.f ( BIlOtTSÁGA ES A V-tCttf-t T ANáCb IAP.IA XXII. ÉVF. 237. SZÁM ÁRA: 50 T1LLÉR 1966. OKTOBER 6. CSÜTÖRTÖK Napirenden Az építőipari munkások téli foglalkoztatása Decembertől márciusig 53 milliós feladat Szerdán délelőtt Salgótar­jánban az SZMT elnökségi ülé­sén a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat téli felké­szülésével, a munkahelyi szo­ciális normák betartásával kapcsolatos problémákat és feladatokat vitatták meg a résztvevők. Az idén akárcsak az elmúlt évben, négy csoportba sorol­ták az elvégzendő munkákat. Az összesítés szerint a téli hónapokban — de­cembertől márciusig — 53 millió forint értékű mun­kát kell elvégezni. Ebből a salgótarjáni munkák­ra 30,5 a vidékiekre pedig 22,9 millió forint jut Ami új a téliesítésnél: az idén nincs év végi hajrá, s elő­reláthatólag nem is lesz. Ezért a feleslegessé vált szak­iparosok egy ideig Budapes­ten segédkeznek. Amennyiben az időjárás is kedvez, a .jelenlegi létszám 85 százalékát a téli időszak­ban is foglalkoztatni tud­ják. A télre való előkészület az emberekről való fokozottabb gondoskodást is megköveteli. Ezzel kapcsolatban a tavaly kiadott miniszteri rendelet sok tennivalót jelölt meg. Ennek tükrében vizsgálta meg a vál­lalat szakszervezeti bizottsága, a vállalat vezetőinek tevé­évente 5,7 millió forintot tesz ki. Az előrehaladást azonban elsősorban szemléletbeli problémák akadályozzák, cgy-két művezető még a meglevő lehetőségekkel sem él. A vállalat vezetősége úgy kívánta segíteni, hogy egy újítás alapján központilag fá­ból készített, hordozható fel­vonulási épületeket gyárt. De amíg ez megoldódik, ad­dig is tenni, cselekedni kell. Ezt hangsúlyozták a felszó­lalók: Bíró János, a vasas, Nagy József, az építők, szak- szervezete megyebizotlságá- nak titkára, Torják János a trösztbizottság szakszervezeti titkára, Bakos Pál, az SZTK kirendeltségének igazgatója. TágUber Ferencné ugyancsak a mérőhenger-üzem törzsgár­dájának tagja. Tizenegy éve dolgozik itt. Kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. Nagy része vűn abban, hogy a mérő­henger-üzem a tervét túlteljesíti és kifogástalan minőségű árut ad exportra (Koppány György felvételei) Az első kategóriába sorolták azokat a létesítményeket, ame­lyeket végleges fűtéssel látják el. Ezek a téli feladat 41,5 szá­zalékát alkotják. Ez azonban még változhat, tekintettel az egyes alapanyagoknál mutat­kozó hiányos ellátásra. Emiatt egyes most folyó munkáknál, mint például a salgótarjáni I5-ős jelű épületnél csökken az ütem, ugyanakkor gyor­sítják az építkezést a sal­gótarjáni 16 tantermes ál­talános iskolánál, hogy még az év végéig át tud­ják adni. Az átcsoportosításokat indo­kolja továbbá az is, hogy né­hány korábban jelzett, kapa­citással lekötött beruházást át­menetileg töröltek. Ennek kö­vetkeztében előtérbe kerül a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­gének rekonstrukciója, a saját munkásszálló idei befejezése, az apci fedőporüzem és a pa- rádsasvári rekonstrukció. Szó van arról, hogy a harmadik kategóriában szereplő balas­sagyarmati 156 lakás építését a másodikba helyezik át, meg­kezdik az Öblösüveggyár sa- mottműhelyének építését is. A változások nem befolyásol­ják az eredeti terv teljesíté­sét, melyből 3 millióval az al­vállalkozók részesednek. Egyéni tanulással is elvégezheti a dolgozók általános iskolája és gimnáziuma A művelődésügyi miniszter most megjelent rendelkezése lehetőséget nyújt a dolgozók általános iskolájának, vagy gimnáziumának elvégzésére egyéni tanulással is, olyanok részére, akik különböző okok miatt nem tudnak bekapcso­lódni az iskolai rendszerű fel­nőtt-oktatásba — sem esti, sem levelező tagozaton. A 16 éves, tehát a tankö­teles kort betöltött személyek osztályozó vizsgát az illeté­kes tanács művelődésügy osz­tálya által kijelölt általános iskolákban, illetve gimnáziu­mokban tehetnek. Az osztá­lyozó vizsga időszakai a kö­vetkezők: szeptember 1-től 20-ig, január 1-től 30-ig és június 8-tól 30-ig, mezőgaz- gazdasági területen csak az öt hónapos szorgalmi idejű álta­lános iskolákban — március 15-től 30-ig. Az osztályozó vizsgákra legalább egy hónap­pal a vizsgaidőszak előtt kell jelentkezni az illetékes iskola igazgatójánál, s egyidejűleg benyújtani a végzett tanulmá­nyokról szóló igazolást (bizo­nyítványt). Az írásbeli és szó­beli osztályozó vizsga idejét — a meghatározott vizsgaidő­szakon belül — az igazgató jelöli ki és erről két héttel a vizsga előtt a jelentkezőt ér­tesíti. A miniszteri rendelkezés ki­mondja, hogy az osztályozó vizsga anyaga a dolgozók ál­talános iskolájának, illetve gimnáziumának tantervi anya­ga. A jelentkezők rendkívüli tárgyként egy, vagy két ide­gen nyelvből is vizsgázhatnak. Az előzetes tanulmányi ered­ménytől függetlenül egy vizs­gaidőszakban két osztály tan­anyagából is lehet összevont osztályzó vizsgát tenni. kenységét Fellépett a mulasz­tókkal szemben, javasolta a késlekedők felelősségre voná­sát. Az intézkedések eredmé­nyeként több helyen hozzá­kezdtek a szociális létesítmé­nyek felújításához, újak épí-' téséhez. A tisztálkodás bizto­sítására újabb 10 villanyboy- lert vásároltak. A gondosko­dás gyorsabb ütemét akadá­lyozza, hogy a beruházók is inkább elbontásra kerülő épü­letet ajánlanak fel szociális létesítményeknek, ahelyett, hogy vállalnák az új építésé­vel járó kiadásokat. Az igaz­sághoz tartozik, hogy az előbb említett létesítményekre szánt pénz jó részét elviszi a dolgo­zók szállítási költsége, amely A vitában elhangzottakra Vadkerti Lóránt, az SZMT titkára válaszolt Hangsúlyoz­ta: a dolgozók jogos kívánsá­ga arra kell hogy sarkalja a vállalat vezetőségét és szak- szervezeti bizottságát, hogy a lehetőségek birtokában a jelenleginél gyorsabb ütemben teremtsenek jobb körülményeket a szociá­lis létesítményeknél. Szerinte már az építkezés meg­kezdése előtt kell ezeket tető alá hozni. Végül arra ösztö­nözte a vállalat szakszerveze­ti bizottságát, hogy következe­tesen kérje számon az ezzel kapcsolatos miniszteri határo­zat jobb végrehajtását Az utolsó simításokat végzik az építők a csaknem 100 mil­lió forintos költséggel létesülő Gyulai-osztáiyozón. Az új létesítmény a szén törésére is alkalmas lesz, ezenkívül 100 vagonos szénbunkert is építettek hozzá. Javító műhely, kü­lön férfi és női fürdő és öltöző készült, összesen 150 személy számára. A jövőben Mizserfa összes termelése, ezenkívül a kisterenyei Tordas-akna szene itt kerül osztályozásra és a felhasználók igénye szerint törésre I mm Országosán is követésre mél­tó az a módszer, amit az országgyűlési képviselők Nóg­rád megyei csoportja — a Hazafias Népfront megyei Bi­zottságának segítségével és szervezésével — az utóbbi idő­ben megvalósít. Képviselő­ink, akiket a választók azzal bíztak meg, hogy a megye életében, fejlődésében meg­valósuló feladatokat támogas­sák, a gondok megoldását elősegítsék, rendszeresen tájé­kozódnak a nógrádi dolgozók helyzetéről. Nem általános tá­jékozódás ez. Nemcsak egy- egy vezetőnek a beszámoló­ját hallgatják meg, hanem felkeresik a munkaterülete­ket, beszélgetnek a dolgozók­kal, és személyes benyomá­saik alapján járnak el a fe­lettes hatóságnál, ha kell, a kormánynál. Az már szinte hagyományos, hogy üléseiket a helyszínen tartják. így volt ez az Ipoly szabályozásáról szóló napi­rendnél, vagy a regionális víz­mű továbbépítésének megtár­gyalásánál is. A sorrend min­dig a következő: először tá­jékozódnak, a helyszínen győ­ződnek meg az adottságokról és a lehetőségekről, majd pe­dig megvitatják a témakört és határozatokat hoznak. Ezt a módszert most to­vább fejlesztették. Különösen fontos, hogy a minisztériumok, a kormány- szervek, a párt Központi Bi­zottsága, időben, pontosan és részletesen tájékozódjon a dolgozók életkörülményeiről, a megye, a város iparának, mezőgazdaságának, kommuná- ló ellátottságának jövőjéről. Ennek érdekében az ország­gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja látogatáso­kat szervez különféle szervek­nél. Két-három képviselő ke­resi fel az egy-egy társadalmi réteget tömörítő szervezetet és beszélget az eredményekről, gondokról. így volt ez leg­utóbb a nőtanácsnál, amikor Jakab Sándor, a belügymi­niszter első helyettese, me­gyénk országgyűlési képvise­lője — képviselőtái'sai va 1 — tájékozódott a nők foglalkoz­tatottságáról. Ma délelőtt pedig Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, országgyűlési kép­viselő, Czottner Sándorral, a képviselő csoport elnökével és Somoskői L. Árpád elv­társsal látogat el a bányász­szakszervezethez. A beszélge­tés célja a bányászok élete, munkája, jövője. Nem mind­egy, milyen szinten és milyen formában foglalkoznak egy- egy, a lakosság széles réte­gét érintő kérdéssel. A sze­mélyes találkozások és beszél­getések hozzájárulnak ahhoz, hogy az Qszágos Tervhivatal­nál, a Parlament különféle bizottságaiban és kormány- szinten is helyes, a lakosság megelégedését kiváltó intéz­kedéseket hozzanak. Mert ez a cél! Képviselőink valóban kép­viselik a választókat az or­szágos fórumok előtt, és el­sősorban olyan kérdésekben hallatják szavukat, amelyek égetőek, s már a közeljövő­ben megoldásra várnak. A sokoldalú tájékozódás, a ter­melésiben közvetlenül részt­vevő és érdekelt dolgozók vé­leményének kikérése, szocia­lista társadalmunk egyik fon­tos törvénye. Ezt szélesítik, erősítik látogatásaikkal az or­szággyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának tagjai. Máris tapasztalható ezeknek a látogatásoknak az eredmé­nye. A dolgozók bizalommal fordulnak képviselőikhez, megnyugvással veszik tudo­másul, hogy jó kezekbe te­szik le gondjaikat és fokoza­tosan — természetesen a le­hetőségek és adottságok fi­gyelembe vételével — meg is oldják azokat. Gáidonyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom