Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-29 / 257. szám
4 NÖGRÄD 1966. október 29. szombat A megye első monográfiája A balassagyarmati Palóc Múzeum könyvtári anyagának jelentős része a múzeumalapító Nagy Iván hagyatékából származik. A hagyaték egyik legértékesebb darabja Francisco Radványi: Collectanea ad Históriám Comita- tus de Nógrád (gyűjtemény Nógrád megye történetéhez) c. munkája, melynek latin nyelvű, kéziratos eredetijét jelenleg (315. Föl. Lat. jelzeten) a Nemzeti Múzeum Kézirattára őrzi. Radványi munkája kétszázötven éve, 1711 és 1716 között készült. A szerző, aki a XVIII. század elején Nógrád megye jegyzője volt, századának megfelelő szinten, a történész szemével látja és magyarázza a megye múltját és akkori jelenét. Több ízben megemlíti, hogy Fülek várának elestekor a megye jegyzőkönyvei és levéltári aktái is elpusztultak. A történelmi hitelesség igénye így a szomszédos megyék írásos múltja felé fordítja figyelmét, hogy azok történelmének tükrében mutassa be a Nógrád megyei eseményeket. E törekvések ellenére elmondhatjuk, hogy a történeti áttekintésül szánt részlet tulajdonképpeni forrása az emberi emlékezet. Történelmi háttérül használja fel a megye helyneveit is. Ezek etimologizálása, ha néha meg is bicsaklik, rendszerint visszatalál a szavak helyes eredetéig, mint például a megye nevének, Nógrádnak, a szláv Novigrad (Üjvár)-ból való származtatása esetén. A mai olvasó számára a legtöbbet azok a kitérők mondanak, amelyeket Radványi Ferenc a szemt-mú élményével saját korában tesz. A kis monográfia bevezetőjében „egyet-mást” általánosságban mond a megye fekvéséről, hegyeiről, vizeiről, erdeinek és síkságainak gazdagságáról, éghajlatáról, mely a Rák csillagkép delelésekor a legkellemesebb. A nógrádi tájak leírásánál mindig a gazdaember szemével néz. Megemlíti, hogy az Ipoly forrásvidékén, a málnapataki hegység egyik majorságában, fűrész és gabonaőrlő malmokat hajt, s amikor később kiszélesedik dús csuka, ponty, menyhal és harcsafogás adódik benne. A földek búzát, rozsot, árpát, zabot és sok kölest nevelnek, de a főzelékféle, a borsó és a lencse kevés a megyében. Kösd és Rád szőlőhegyei a legjobbak, és azon a vidéken sok a jó gyümölcsfa is. A larakás domboldalak jó legelőt nyújtanak a nagyszarvú ökröknek, bő- tőgyű teheneknek, morva juhoknak, gyors lovaknak, a A salgótarjáni járásban, közeledve az esztendő végéhez szamba veszik: milyen eredményeket értek el a községfejlesztési munkában. Az idén 6 millió 593 ezer forint állt rendelkezésükre, amelyből 1 millió forint társadalmi munkát terveztek. A legfőbb célkitűzésük a lakosság kommunális ellátásának javítása volt. Utak, járdák építése, az ivóvízellátás megjavítása, az egészségügy színvonalának emelése. Az előző évektől eltérően nem aprózták szét a községfejlesztésre fordítható pénzösszeget, hanem egy-egy nagyobb létesítmény megvalósítására össizpontosították. így került sor a márkházi völgyben Sámsonháza vízellátásának végleges megoldására. A községben megkezdték a törpevízmű építését. A vízbő helyen feltárt kút és a hálózat-rendszer megépítésére 1 millió 460 ezer forintot fordítottak. A munkálatok folynak. Befejezni — annak ellenére, hogy az építkezésekhez a lakosság társadalmi munkával is segítséget nyújt — csak a következő esztensűrű lombú bükkerdőkben pedig erre is, arra is sertés- konda bolyong. A „politikáról” szóló fejezet a megye lakosságának ré- tegeződését elemzi. Dicséri az újabban művészetekkel is foglalkozó főnemességet, azzal a régebbi típussal szemben, amelyik csak a hadakozásban lelte kedvét A megye hátrányául rója fel, hogy egyetlen városnak mondható helysége sincsen, a mezővárosi rangú és nagyobb falvakban mégsem foglalkoznak iparral és kereskedelemmel. Megállapítja, hogy a parasztemberek „fiaikat az ekeszarvára nevelik, s csak igen kevesen a betűvetésre”. Külön fejezetet szentel Nógrád megye címerének és pecsétjeinek. 1665-ben Lipót császár újította meg Nógrád megye címerét, az akkori főispánnak, Forgács Ádámnak. A címeren látható vitéz, a hagyomány szerint, Corvin Mátyás. A király annak emlékére került a megye címerébe, hogy egy csatája alkalmával nógrádi nemesekből állt közvetlen fedezete. A monográfia legterjedelmesebb része a nógrádi várakkal foglalkozik. A várak építésének hagyományait, harcait és pusztulásukat meséli el. A száraz leírást igyekszik a várakkal kapcsolatos mondákkal elevenebbé tenni. Buják váránál például az 1663-as ostromot emeli ki: ekkor 50 török élén Hasszán aga volt a vár parancsnoka. A bujáki várheggyel szemben levő őrhegyre felvonult Korpona, Kékkő és Gyarmat még együtt is maroknyi várőrsége. Mivel Buják bevétele szinte lehetetlennek látszott, cselhez folyamodtak: mindig másszínű zászlókkal járták körül az őrhegyet. A török egy nagy sereg felvonulását vélte az állandó mozgásban és a sok zászlóban felfedezni, és önként feladta a várat. Más esetekben részletesen ecseteli a várkapitányok családi viszályait, és az ezekből származó károkat. A leghitelesebbek az egyes falvakról készült leírások. Segítségükkel a XVIII. század eleji falvak gazdasági, műveltségi viszonyaiba, természeti adottságaiba nyerünk betekintést Radványi leírása szerint a fentebbi időben a megye egyik leggazdagabb falva dobén tudják. A vízhálózatot Somoskőújfaluban és Somoskőn több mint ezer méterrel meghosszabbították. Most már félreesőbb utcák, új települések lakói is részesülnek a jó ivóvízből. Mint erről a járási tanácson értesültünk a két községben teljes az ivó- vízellátás. Elsőrendű feladatként jelölték meg a járásban az utak és járdák építését. Három és fél kilométer közlekedési utat hoztak rendbe. Legjelentősebb a Karancskeszi- ben végzett munka. Két falurészt összekötő útszakasz megépítésére 600 ezer forintot fordítottak. A járdaépítéssel is elérték a célkitűzést. Űjabb négy és fél kilométert építették. Természetesen egy sor más községfejlesztési feladat is megoldódott. Dorogházán felújították az óvodát. Lucfalván új tanácsházát, Nádújfaiuban tűzoltó szertárt építettek. A legutóbbi községi tanácsüléseken a végrehajtó bizottságok dicséretet is kaptak a községfejlesztés érdekében kifejtett jó munkáért. Vadkert volt Lakóit mint „szépen szántó vadkertieket” emlegették. A legszegényebb földű Bárna volt, a község erdei makkoltatásból éli Megemlíti, hogy Palotást sárga- és görögdinnyéi tették gazdaggá, melyek a pesti piacokon keltek el. Felsorol minden jelentősebb létesítményt, ami egy falu életében szerepet játszik. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy Pálfalván csak „pokol idő malma” működik (csak erős záporok után dolgozhat a malom, mert kevés a patak vize). Lapuj tőnek serfőzőháza van. Elmarasztalja Sóshar- tyánt, amiért nem húz hasznot a falu közepén feltörő sósvizű forrásból. Megemlíti az egyes községekkel kapcsolatos történelmi eseményeket, a romhányi Rákóczi-csatát, az alsópetényi Werbőczi rezidenciát. Érdeklődéssel fordul a falvak múltja és hagyományai felé: lejegyzi, hogy Karancskeszi- ben még kivehetők annak a sánccal körülvett dombocskának a vonalai, amit a tatárok vezérük számára hordtak össze, és Tatárkának is nevezik. Verebélyen pedig a szent István lova patája nyomán fakadt forrást említi meg, amely mellé templom is épült A kegyhelyet remeték őrzik a hegyoldal barlangjaiban. Helyesen ítéli meg egy-két, ma is műemlékként kezelt templom művészi értékét, például a tereskei templom esetében is. Nem célunk felsorolni minden szempontot, amely Rad- ványit a leírás során vezette. Csak felhívjuk a figyelmet egy olyan munkára, amely a megye történetével foglalkozó kutatók számára nélkülözhetetlen. Elsőnek Bél Mátyás használta fel 1735-ben megjelent monográfiájához. Ugyancsak sokat merít Radványi Ferenc történeti leírásaiból Mocsáry Antal (1820), valamint Borovszky Sámuel, század elején (1911) megjelent megyei monográfia írója is. Flórián Mária Az unokám és az édesanyám néhány napig vendégségben voltak nálunk, s együtt aludtak a vendégszobában. De ma reggel vége szakadt a boldogságnak. A kicsiért eljöttek a gyermekikocsival és az édesanyáimat gyalog kísértem ki az autóbusz állomáshoz. — Valami nagyon furcsát álmodtam — kezdte el az anyáim. — Ügy! — Igen, de pontosan tudom, miből származik az egész. Hajnalban felriadtam, s persze azonnal a kicsike után néztem. Öh édes gyönyörűségem, aranyosan játszott, mialatt lábacskáit feldobta a levegőbe. Lerugdasott magáról mindent, a kis pehelypaplant, a takarót. És mezítelen lábacskái jéghidegek voltak. Kezemmel megmelengettem a kis lábakat, betakartam és visszabújtam az ágyba, rögtön elaludtam, és álmodtam... — Róla? — No igien, tulajdonképpen róla azt álmodtam, szólok a feleségednek, hogy a kicsike hálóinge túl rövid, mire feleséged azt felelte; Egy repülőgép pusztulása Megmentik as ajándékot Értékes, szép ajándékot kapott a Fegyveres Erők Napja alkalmából a szolnoki Kilián György Repülőtiszti Iskolától a salgótarjáni úttörőház: egy JAK—18 mintájú motoros oktató repülőgépet. A gép valamennyi alkatrésze új, csillogott, mint a megörvendeztetett pajtások szeme... Mind az úttörőknek, mind az úttörőház vezetőinek keserű meglepetést okozott, amikor a JAK—18 műszerfaláról szőrén-szálán eltűnt egy úgynevezett olajos iránytű. A gépet a vezetőség azonnyomban lezáratta, ám az orzás gonosz vágya a lakatnál erősebbnek bizonyult. Röviddel később egy másik — odahaza szintén hasznavehetetlen — műszernek kelt lába. A harmadik lakat sem járt jobban az első kettőnél, valaki azt is lefeszítette a megerősítésül szolgáló pántokkal együtt; ugyanakkor ismeretlen tettes bezúzta a plexi-ablakok egyikét is, néhány szigetelő részt pedig bicskával széthasogatott Legutóbb öt kamasz vagdosott ki a szárnyakból darabokat. Az úttörőház vezetője már intézkedett a gép biztonságosabb elhelyezéséről. Reméljük, hogy az ellopott műszerek pótlására, a megcsonkított géprészek kijavítására is mielőbb sor kerül —, nem utolsó sorban pedig arra, hogy elkapják mindazokat, akik rongálták a pajtások közös vagyonát, akik kicsinyes, egyéni érdektől vezetve csúffá tettek egy jelképet. — b. z. — Csillekapcsolók a bányászoknak A Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló gyáregységének vezetőihez olyan kéréssel fordultak a bányászok, hogy részükre gyártsanak le tizenötezer garnitúra csillekapcsolót. A gyárrészleg vezetői a kérés mielőbbi teljesítése érdekében elkészítették a gyártáshoz szükséges szerszámokat. Ennek birtokában rövidesen hozzá kezdenek az előbb említett termék sorozatgyártásához. A tervek szerint a megrendelt 15 ezer csillekapcsoló alkatrészt az év végéig leszállítják. — Dehogyis! — olyan ingerülten, mintha valami ostobaságot mondtam volna. Gondoltam magamban, ezzel itt nem jutsz semmire, elmentem hát Elsiehez, a lányodhoz és azt mondtam: — a kislányra hosszabb hálóinget kell adnod, mert reggelre jéghideg lábacskával ébred. És mit gondolsz, mit felelt erre? — Fogalmam sincs. — Hát kérlek ezt felelte: — törődj a magad dolgaival. Mit szólsz ehhez a szemtelenséghez? — De hiszen ezt valójában nem is mondta... — Már hogyne mondta volna! — Hisz csak álmodtad az egészet. — Egyre megy — állapította meg az anyám. — Erre azt mondtam; — Hát ez már aztán mindennek a teteje, én csak a gyerek javát akarom. De ő, Elsie rámförmedt: — ne ártsd magad mindig a más dolgába. Jóbb szeretném, ha szednéd a sátorfádat — no igen csak így — a sátorfádat. Hát erről mi a véleményed? Ezt kellett Világszerte új plakátok tűnnek fel a hi rdetooszlopo - kan, új röpcédulák kerülnek ki a nyomdákból, amelyek a takarékosság előnyeit és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák. Október 31-e a Vi- lágtakarékassági Nap. Az első takarékpénztárak megalapításának: századik év. fordulóján, 1924. október 26. és 31. között első ízben rendezték meg a Takarékpénztárak Nemzetközi Kongresszusát Milánóban. Ezen az ösz- szejö vételén megbeszélték a takarékpénztárak és a takarékoskodás közös problémáit, a takarékosságra nevelés lehetőségeit. A milánói kongresszus, amelyben három világrész: Európa, Amerika és Ausztrália 28 országának megbízottai vettek részt, megalapította a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetét, s a tanácskozás utolsó napját a takarékpénztárak közös ünnepévé avatta. Ez a kongresszus határozta el azt is, hogy a bankok minden év októberének utolsó munkanapján, Világtakarékossági Napot rendeznek. A felszabadulás után tavaly először kapcsolódtunk be a Világtakaréko&sági Napok megrendezésébe, s az idén október 31-én tesszük ezt másodízben. „Józan takarékosság, biztonságosabb élet”, ez ennek a napnak a jelszava. A jelszó híven kifejezi a Takarékossági Napok eszméjét, célkitűzését. A józan, ésszerű takarékosság nem fukarságot, nem zsugoriságot, hanem reális, célszerű megfontoltságot, tervszerűen beosztó életmódot jelent Ennék eredménye lehet a nyugodt jelenben és jövőben egyaránt biztonságos élet, amit előre nem látott bajok, váratlan kiadások se tudnak megingatni. A nagyobb célok elérését, az átmeneti nehézségek kiküszöbölését nálunk is csak az biztosíthatja maga és családja számára, aki tervszerűen osztja be keresetét, s abból hónapról hónapra tartalékol valamit a Takarékpénztárban. Többnyire csak hosszabb időn át történő takarékoskodás segítségével érheti el a célját, megérnem, hogy ilyeneket vágjanak a szemembe!? Megértőén bólogattam. — Kérlek — mondta még — menj csak nyugodtan, nekem ugyan nem fogsz hiányozni! Ezt a komdszságot! Egészen felindultan lépdelt mellettem. —És aztán? — érdeklődtem. — Aztán felmentem a szobámba, összecsomagoltam és feltettem magamban, hogy soha többé át nem lépem a küszöbötöket Felőlem ugyan mindnyájatokat elvihet az ördög, kivéve az én drága kincsemet, a kicsikét. Vettem a kabátomat, kifelé mentem, s akkor ott ültél te. . . — Ültem? — Igen egy tolókocsiban — mondta könnyedén... — De hát miért tolókocsiban? — Nem tudom, de így volt, valami bajod történt. Ha most utána gondolok, ez nagyon bolond dolognak tűnik, de hát álmában nem akad fenn aiz ember ilyesmin. Aztán az autóbusz megállóhoz mentem és cikket. A legutóbbi adatok szerint Nógrád megyében már 57 000 a betétesek száma, a betétállomány pedig meghaladja a 345 millió forintot. Persze, van olyan család, ahol a takarékoskodás komoly akadályokba ütközik, vagy pedig egyszerűen lehetetlen, mivél alacsony a jövedelem, sok a gyerek. S vannak olyan családok, ahol ha kisebb-nagyobb áldozatok árán is, de szükséges a takarékoskodás, mert enélkül nem tudnák beszerezni a megkívánt javakat, nem realizálódhatna például a lakásépítési, lakásvásárlási családi terv. Megyénkben csupán ebben az évben mintegy ezer dolgozónak, több mint ötvenmillió forintot fizettek ki házépítési kölcsön címén. De az általános életszínvonal emelkedést híven tükrözi a takarék- betétben őrzött országos meg. takarítások összegének emelkedése is: 1966 szeptember végén min,tégy 23 milliárd forint volt az állomány, s az év eleje óta az emelkedés 2700 millió forint. Régi igazság, hogy azonos körülmények és egyenlő kereset mellett is azok a családok élnek jobban, kulturáltabban, amelyék rendszeresen takarékoskodnak, s előre megfontoltam osztják be a jövedelmet. A takarékos családok lassanként gépesítik háztartásukat, új rádiót, televíziót, vásárolnak, modem bútorokkal cserélhetik át a régit, nyaralhatnak idehaza, vagy külföldön. A részletre vásárolható áruk körének növelése is takarékoskodásra ösztönöz, hiszen csak előleg befizetés« után nyújt hitéit a Takarékpénztár. Az idei év első kilenc hónapjában 26 600 dolgozónak 422 milliós hitel ügyletét bonyolították le a megyében, A Világtakarékassági Nap, s az azt követő Takarékos sági Napok is ezekre, a gyakorlatból ismert tényekre hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva a takarékoskodás egyéni é3 társadalmi jelentőségét, a termelésben és a családi otthoniban egyaránt. te velem jöttél a tótókocsim, magad hajtottad a kezeddel. — Praktikus megoldás va- lóban— Igen, nagyon ügyes szerkezet volt és én arra gondoltam, hogy most gyorsan elmondom neked az álmot a rövid ingecskével, különben a feleséged meséli el, vagy a lányod, s aztán majd nem tudom hányadán vagyok, mert ők mindent elíerdítenek. Elhallgatott. Éppen megérkeztünk * megállóhoz és az autóbusz már fel is tűnt. — És mit mondtam én, amikor elmesélted? — Már mit is mondtál volna? — válaszolta megvetően. — Valamit morogtál az orrod alatt, valami olyasmit, hogy ezek az asszonyok egyebet sem tudnak, mint civakodni. Megértettelek, nem akartál felettünk pálcát törni. De különben is mire mennék én a te válaszoddal! Az autóbusz megállt és az anyám felszállt. Mielőtt a kocsi elindult, még kikiáltott az ablakon: — A hálőing túl rövid. Mondd meg nekik! Integettem és elindultam hazafelé, nem tolókocsin, hanem a saját lábamon. Útközben elhatároztam, hogy majd szóba hozom az ingecskét. Fordította: Ssewes Erzsi I községfejlesztés eredményei Simon Carmiggelt: Családi idill VILÁGTAKARÉKOSSÁGI NAP vásárolhatja meg a drágább
