Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-29 / 257. szám
Világ proletárja!, egyesültetek! AZ MSZMP NOGRÁD MfcGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 257. SZÁM ÁRA s 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 29. SZOMBAT Nőtt a párt befolyása, erősödött a munkás-paraszt szövetség Pár (értekezlet a salgótarjáni járásban Pénteken tartották meg a pártértekezletet Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházéiban a salgótarjáni járás kommunistái. A tanácskozáson részt vett többek között Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor, az MSZMP KB póttagja a belügyminiszter első helyettese és Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. A pártértekezletet levezető elnök kérésére Szoó Béla, a járási pártbizottság első titkára vitaindítót tartott. A pártbizottság beszámolója a gazdasági élet fejlődéséről és a feladatokról a következőket állapította meg: a medence politikai tradíciójához híven a párttagság élenjárója, irányítója a legaktívabb részese volt a VIII. kongresszuson megjelölt feladatok megvalósításának. E munkában mellettük voltak a pántonkívüli munkások, parasztok és értelmiségiek. Az eredmények titka, a párt marxista—leninista politikájának helyes megvalósításában. a párt vezető szerepének erősödésében rejlik. A szén medence m •» ß* m * m jovojerol A beszámoló szerint a szénbányászati trösztnél a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelése útján biztosították. Növekedett a munka koncentrációja, jelentősen fejlődött a vágatok korszerű biztosítása, nőtt a gépesítés, javult a bérgazdálkodás. Mégis azt kell mondani, hogy a termelékenység üteme, a gazdaságosság, a minőség javulása nem érte el azt a színvonalat, amelyet a lehetőségek biztosítottak. Az elmaradás okai között említik a széntermelés ingadozását, az ebből fakadó hullámzó létszámgazdálkodást, mely megakadályozta a fiatalítást, de sok gondot okozott az alapszervezeteknek és a pártbizottságoknak is a medence jövőjével kapcsolatos sokféle elképzelés. Gátolta az előrehaladást, hogy a pártbizottságok a minisztériumi szemléletből a kezdeti időszakiban átvették a mennyiség szorgalmazását, és emiatt háttérbe szőrűit a gazdaságosság, a jövedelmezőség. A mennyiségi termeléshez igazodott kezdetben a beruházási politika is. Ennek megfelelően főleg a külszínihez közel eső könnyen elérhető gyenge minőségű szenet tárták fel és művelték. Háttérbe szorult a déli rész kutatása, a meglevő aknák korszerűsítése. Következményeként a szén átiagka- lória érteke százzal csökkent. Ezzel egyidőben a költségszint az 1960. évi 125,4 százalékról 1966-ban már 147 százalékra emelkedett. Tetézte a bajt, hogy a munka termelékenységének növelésében nem kapott megfelelő helyet a műszaki fejlesztés és a korszerű üzemszervezés. Mivel a medence széntermelésében 1970- ig további csökkenés várható, a tröszt politikai és gazdasági vezetőinek a medence jövője- fejlődött nefc helyes kialakítása célja- " ’ r bői többféle megoldást kell a meXOgU&uatUtg keresni. A Központi Bizottság Titkársága 1965 novemberi határozatának megfelelően más jellegű ipari létesítményeket kell í '" ' ''em, amelyek magukba fogadjál« a bányászatból felszabaduló munkaerőt, és foglalkoztatottságot biztosítanak a fiataloknak. Ezzel egyidőben nagyobb figyelmet kell fordítani a déli rész kutatására, hogy egyes területek bányanyitásra alkalmas állapotba kerüljenek. Mivel a nagybátonyi rész termelése a tröszt tervteljesítésében a jelenlegi 30 százalékról 1970-re több, mint 40 százalék fölé emelkedik, megkívánja, hogy az itt folyó rekonstrukció határidőre elkészüljön. De szükség van arra, hogy a gazdaságszervező munka során széles körben elterjedjen az a nézet, hogy a medence jövőjét alapvetően az határozza meg, hogy mennyire tud a többi trösztökkel szemben versenyképessé válni. Eziért a jelenleginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a műszaki fejlesztésnek. A munka koncentrációja mellett szükséges szorgalmazni a széleshomlokú frontfejtéseket, a frontsebesség növelését, a gyorsabb ütemű gépesítést, a gépek jobb kihasználását. De emelni kell az üzem és munkaszervezés hatékonyságát is, főleg az aknáknál. A megváltozott körülményekhez kell igazítani a műszakiaknak gondolkodásmódjukat, vezetési módszerüket, munkastílusukat, az emberekkel való foglalkozást, elemző munkájukat és politikai tevékenységüket. Csak ily módon válnak önállóan gondolkodó vezetőkké, csak ily módon szűnik meg a jelenlegi helyzet, mely szerint a műszaki intézkedések csak azt foglalják magukba, amit a felsőbb szervek előírtak, ami szükséges a terv teljesítéséhez. Az új gazdaság- irányítási mechanizmusban így nem lehet tovább dolgozni. Ha a vezetésben a tennivalólkait és a megoldásokat illetően kialakul az egységes szemlélet, az egységes értelmezése a feladatoknak, akkor eredményesebb lesz a gazdasági feladatok végrehajtása, könnyebb lesz a politikai munka. A termelésben dolgozó párttagok egységesek, lehet rájuk építeni a vezetésnek. Nyíltan és érthetően kell eléjük tárni a problémáinkat, tanácskozni velük a tennivalókról. Szocialista címet elnyert és azért küzdő, valamint ifjúsági brigádjaink olyan erőt képviselnek, amelyekre a vezetés nyugodtan építhet. Ezt az erőt kell megismertetni pártszervezeteinknek a gazdaságvezetéssel. Ugyanakkor célszerű többet kérni a párttagoktól, a termelésben, a kezdeményezésben. az élenjárás- ban, a fegyelem megszilárdításában. Egészségesen 16-ra csökkent a termelőszövetkezetek száma. Az egyesülés szükségességét, életképességét az eddig elért eredmények igazolják. A járás adottságainak megfelelően kialakulóban vannak azok a termelési ágazatok, amelyek alapjai a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az állattenyésztésben a juh és a szarvasmarha, a növénytermelésben a kukorica, burgonya és a pillangósok nagyüzemi termelése kezdődött el. Kialakultak a százas tehenészetek, csökkent a termelt nökialakitása szempontjából Tervezik, hogy a garantált munkaegység és készpénzfizetési munkadíjazási rendszert 1967-ben 3 tsz-nél vezetik be, 1970-ig pedig a közös gazdaságok 50 százalékánál, ameny- nyiben megteremtődik ennek anyagi, műszaki és személyi feltétele. Szó van még a vezetés színvonalának emeléséről, a tsz-demokrácia fejlesztéséről, a gépesítés fokozásáról. A beszámoló a harmadik ötéves terv fő feladatát így rögzíti: továbbra is a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, átállás az új termelési formára, a központi feladat. Eizért a távlati terv alapján való egyesüléseket az előbb említettek alá rendeljük. További egyesüléseket ott és akkor javasolunk, ha az meggyorsítja a közös gazdavények száma, előtérbe került a vegyszeres növénytermesz- ságok gazdasági fejlődését, tés, az élő munka csökkentése, az új agro- és zootechnikai eljárások alkalmazása. A termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetének megoldását szolgálta a leg ösztönzőbb jövedelemelosztási formák alkalmazása. A ixádudvari módszer mellett a garantált és a havonkénti készpénzfizetéses rendszert kezdtük el. Kulturáltabb lett a lakosság A mezőgazdaság fejlődéséről és a tennivalókról így ír a beszámoló: — Az átszervezést követő időben a kisebb gazdaságok egyesülése során a járásban A mezőgazdaság fejlődése lemérhető az állami felvásárlás számaiban is. 1960-hoz viszonyítva kenyérgabonából 114, hízottsertésből 258, tejből 126, tojásból 525 százalékkal vásároltunk fel többet 1965- ben. A minőség javulását mutatja, hogy a hízómarhák 60 százalékát exportáltuk. Hasonlóképpen fejlődött az állami gazdaság is. Segítette a tsz-eket a nagyüzemi módszerek meghonosításában. A sikerekben jó részük van a szakembereknek. 1961-ben négy egyetemet, 20 technikumot végzett szakember és egy mérlegképes könyvelő dolgozott a tsz-ekben. Jelenleg 20 egyetemet, 39 technikumot végzett mezőgazdasági szakember és 7 mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező közgazdász tevékenykedik a járás 16 tsz-ében. Mellettük, segítségükkel a parasztemberek százai nőttek fel a különböző vezető posztokra. Kialakult a törzsgárda, az a politikai és gazdasági bázis, amelyre a vezetés mindenkor számíthat. A kö2ős gazdaságokban jelenleg 28 szocialista címért küzdő brigád dolgozik. A mezőgazdaság fejlesztésének gyorsítása megkívánja az állam által biztosított anyagi támogatás okosabb fel- használását, a gyenge termelőszövetkezetek fokozottabb segítését, a távlati tervek kidolgozását, az egy egységnyi területre eső hozamok növelését, a költségek csökkentesét, az állategészségügy magasabb szintre való emelését, de célszerű nagyobb gondot fordítani a segéd- és melléküzemek létesítésére, úgy, hogy az ne akadályozza a fő tevékenységet, a mezőgazdasági termelést. Szükség van a rét- és legelőgazdálkodás megjavítására, a háztáji gazdaságok egészséges fejlesztésére, a törvényes keretek között. A fejlesztésben nagy szerepet játszik még a talajvédelem, a helyes vízgazdálkodás, a beruházások okos felhasználása, a szakosító telepek, majorok A kulturális fejlődést, valamint az életszínvonal emelkedését a következők jelzik. Négy év alatt három középiskola — Nagybátony, Kistere- nye, Karancslapujtő — nyitotta meg kapuit. Nőtt a pedagógusok száma, emelkedett szakképzettségük, 175 analfabéta tanult meg írni, olvasni, 3200-an vettek részt a különböző szaktanfolyamokon, bővült a könyvolvasók tábora, fejlődött a tudományos ismeretterjesztő munka tartalmi és szervezeti színvonala. Hasonló eredményekről adhatunk számot az egészségügynél is. A második ötéves tervben kulturális, egészségügyi és kommunális célokra 55,7 (folytatás a 3. oldalon) Wtfd Péíer hes&ecSe ENS5£-foen NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában tegnap felszólalt Mód Péter, a magyar külügyminiszter első helyettese, a magyar delegáció vezetője az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos napirendi pont vitájában. Mód Péter hangsúlyozta, hogy mind a szovjet, mind az amerikai megnyilatkozások „arra a reményre jogosítanak, hogy ma közelebb állunk a megoldáshoz, mint bármikor". Ez a tény azonban nem kendőzheti el, hogy az Egyesült Államok Vietnam elleni agressziójának egyre növekvő kiterjesztése nemcsak a nemzetközi légkört fertőzi és teszi nehezebbé, de egy nukleáris háborúba való torkollással is fenyeget. Mód Péter szólt azokról az akadályokról, amelyek veszélyeztetik a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó nemzetközi egyezmény megkötését. A legfontosabb akadály, mint Mód Péter kifejtette, az NSZK makacs ragaszkodása ahhoz, hogy valamilyen formában nukleáris fegyverhez jusson. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az NDK kormánya ez év februárjában úi nukleáris fegyverekről való lemondásra, feltéve, ha ugyanezt hajlandó megtenni az NSZK is. Sajnos erre a felhívásra még nem hangzott el pozitív válasz. A megegyezés útjában álló második problémaként Mód Péter az Egyesült Államok bizonyos köreinek azt a hajlandóságát emelte ki, hogy engedjen a nyugatnémet militaristák nukleáris követeléseinek, a jelen esetben a szerződésbe becsempészendő kibúvók útján. Mód Péter részletesen taglalta az amerikai magatartás ellentmondásosságát, amely egyrészt a nukleáris fegyverek elterjedését akadályozó egyezmény megkötését támogatja, másrészt azonban kibúvókat keres a nyugatnémet militaristák számára a fegyverek megszerzésére, majd leszegezte: „A magyar delegációnak az a véleménye, hogy a beterjesztett határozati javaslat elfogadásával és végrehajtásával elérhető lenne. hogy egyetlen állam se tegyen olyan lépést, amely közvetlenül vagy közvetve a nukleáris fegwerek elterjedését segítené elő. A világ közvéleménye elsősorban az Egyesült Államoktól és a Német Szövetségi Köztársaságtól vár pozitív lépéseket" — fejezte be ból kinyilvánította készségét a beszédét Mód Péter. Szaporádnak a javaslatok November ifjúsági újítóhónap a bányákban A kongresszusra való készülődés során az újítók alkotó kedve is megnövekedőit a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben. Az első félévben 573, az elmúlt negyedévben pedig 282 újításjavaslatot naplóztak az ügyintézők. A végleges értékelés ugyan még nem készült el, de néhány egészen kiválói eredményről már tájékoztattak bennünket. Balon József mátranováki újító két javaslatával évi 207 ezer forint megtakarítását teszi lehetővé. Mizserfán Szikói László lakatos újítása 218 ezer, Hav- rane.k Tibor és Tótok Zoltán újítása 98 ezer, Tőzsér István újítása 97 ezer forint népgazdasági értéket) képvisel. N agyba bon yban a bányaüzemnél Stuhl József TMK előadó újítása 282 ezer, a Szolgáltató Vállalatnál Nagy Gábor László telefonszerelő újítása pedig 124 ezer forint évi megtakarítást tesz lehetővé. A nógrádi bányász újítók részt vesznek az országos iparági versenyben, ahol hagyományosan jó helyezéseket érnek eL Verseny folyik a trösztön belül is, amit általában félévenkint értékelnek és a legjobbaknak ilyenkor osztják ki a külön jutalmat. Erre jelentős összegeket áldoz a tröszt vezetősége. Most a tröszti KISZ Bizottság a szakszervezettel egyetértésben a kongresszus tiszteletéi e novemberben ifjúsági újítóihónapot szervez. A felhívásiban azt kérik a fiatal újítóktól, hogy a feladat-tervben szerepelő témákon kívül is adjanak javaslatokat, amelyek a termelékenység növelését, minőség javítását, a fokozott takarékosságot segítik elő, illetve a munkásvé- delmet szolgálják. A leadott javaslatokat december 5-re elbírálják, 15-ig pedig értékelik a versenyt, amelyben a bárom legeredményesebb ifjú újítót az újítási díjon félül is jutalmazzák. A tsz-főkönyvelő praktikus ember. A szántás-vetés gondját szívesen ráhagyja az elnökre és a főagro- nómusra, de a betakarításért már az ö feje is fő. Ami megtermett, azt idejében magtárba kell menteni, a szerződéses terményt át kell adni az illetékes vállalatnak, mert hát nem érték addig a krumpli, a cukorrépa és a kukorica, amíg védett helyre nem kerül s amíg a fölösleg százforintosokká nem változik. Ahhoz pedig, hogy semmi kárba ne vesszen, hanem minden gramm termény a munkaegység értékét növelje, az is szükséges, hogy minden vontató traktor, minden fogat a szövetkezeti szállításokban dolgozzon és ne essen ki egyetlen perc sem a gazdag termés mentéséből. Csakhogy vannak olyan előre nem várt ténvezSk is, amelyek gát-* vetnek az nr,-■ , helyes elitek a1 kaim ázásának. Tlyenné lett többi Az alkalmi fogász között a Pista bácsi szuvas metszőfoga is, amely már két alkalommal csökkentette a szárhordás tervezett ütemét, minthogy Pista bátyánk kénytelen volt fájdalmait az italboltban kiméri törkölypálinka alkalmazásával enyhíteni. Olyan fog az, hogy ha beleüli a fájás, egy-két féldeci meg se koty- tyan neki. Jóval erősebb tehát, mint Pista bátyánk, pedig ez a fog nemcsak szuvas, hanem mozog is, mint cserje a szélben. Pista bátyánknak ugyanis már két féldeci is é"D- ven elegendő ahhoz, hogy erejét veszítse és olyaténképpen ingadozzon mint a fájós metszőfoga. Az efféle természetes gyógymód amellett nem is olcsó mulatság, hamar elviszi a prémiumból elcsípett titkos zsebpénzt is. így esett meg, hogy Pista bácsi egy napon a főkönyvelő elé állt: — Előleget kérek. — Mire? kérdezte a főkönyvelő. — A fogam végett. Elmegyek Pásztora, kihúzatom. A főkönyvelő fején sok minden átvillant: többi között az is, hogy ha Pista bácsi pénzhez jut és valóban beutazik a járási székhelyre, két erős ló és egy szekér gazdátlan és munkanélküli marad. Egy teljes nap kiesik, márpedig az még akkor is sok, ha a lovak tartását számítja, pedig az az igazi veszteség ami behor- datlan marad. Hirtelen mentő ötlete támadt. Felpattant helyéről: — Mutassa! — mondta és Pista bácsi szájához hajolt. Az öreg fogalos eliátotta száját és gyűrűs ujjúval köny- nyedén meglóbázta a fogat. — Ezt már csak a lehelet tartja — mondta azután. — Mégis úgy fáj, mintha. .. Tovább nem is mondhatta. A főkönyvelő tiszta zsebkendőt vett elő, az újjára tekerte és már nyúlt is az öreg szájába. — Tátsa ki jól! Egy pillanat sem. kellett, máris kint volt a bűnös, a rakoncátlan fog. — Igen ám! — hu- nyorgatott Pista bácsi. — Csakhogy ha én bementem volna Pásztora, csak megittam volna egy féldecit. A főkönyvelő a bukszájába nyúlt és átadott öt forintot. — Hát igva meri. a kettőnk egészségére. így mentett meg a furfangos alkalmi fogász egy nagyon fontos munkanapot. L. Gy.
