Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-28 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRftD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 256. SZÁM ARA: 50 FILLER 1966. OKTÓBER 28. PÉNTEK Látogatás az IBUSZ-Wien-nél (2. oldal) Még nem eléggé ösztönöz a kamat (3. oldal) Mai kondik tus (4. oldal) Amit el is fogyaszthatunk A szüntelen növekvő szükségletek, a fejlődés nagy hajtóerői, s a gazdasági és műszaki haladás maga is új, meg új igényeket ébreszt. Az élet természetes rendje, hogy ezek a szükségletek mind magasabb szinten kerülnek kielégítésre, s a termelés fejlődése bizonyos értelemben így is elmarad a társadalmi kívánalmaktól. Volt idő, hogy ez utóbbi helyzetet félreértve szegénységünket magyarázva állítottuk, hogy természetes: ha a piacon több a pénz és a vásárló, mint a felkínált portéka. Valójában ez az állapot monopolhelyzetet biztosított az eladóknak, akik a szükségletek kielégítése helyett a maguk szájíze szerint termeltek. E korszerűtlen elméleti tételt ugyan már elvetettük. a régi beidegzett gyakorlat azonban még sok helyütt kísért. Félreértés ne essék a szükségletek abszolút kielégítéséről reménytelen dolog volna álmodozni vagyis, hogy mindenki olyan lakást, bútort, háztartási gépet, munkahelyet stb. kapjon, amilyenre vágyik. Az viszont reális igény, hogy a vásárló — akár vállalat, akár egyéni fogyasztó — a legkedvezőbb helyzetben költ- hesse el pénzét, s azt vehessen, amire tényleg szüksége van. Ebbe az irányba jelent nagy lépést előre a gazdasági mechanizmus reformja, amely jobban épít a sokszínű áru- kapcsolatokra, és a közvetlen piaci hatásokra. A tervutasítások mai, viszonylag rugalmas rendszerében is persze, már fontos alapelv a szükségletek szerinti termelés. A gyakorlat mégis néha mást mutat. Érdemes ezzel azért is foglalkozni, mert az új mechanizmusban sem valósulhat meg teljesen automatikus módon a szükségletek szerinti termelés. A főkérdés az, hogyan valósi tható meg szellemi és anyagi erőforrásaink, adott lehetőségeink legésszerűbb hasznosítása. Persze joggal kérdezhetik ezek után: hol vannak ezek az optimális határok? Talán múltidőben határozottabban fogalmazhatunk. A második ötéves tervben 280 ezer lakás épült, ez ténykérdés. Lehetőségünk is volt rá: tégla, cement, panel, üveg, faanyag, szerelvény, munkaerő stb., bizonyítja ezt, hogy már beköltöztek a lakásokba. Mégis, utólag vizsgálva azt tapasztalhatjuk hogy a tégla, a cement, az üveg, a gép a munkáskéz nem volt mindig ott, akkor és abban a minőségben, ahol amikor és amilyenre éppen szükség lett volna. A szükségletek szerinti termelés nem azt jelenti, hogy feltétlenül mindenből annyi készül, ami még aznap felhasználásra kerül. Sőt, jóné- hány termékből a szükségletek hiánytalan kielégítése a mainál nagyobb és biztonságosabb készleteket igényelne. Az is nyilvánvaló, hogy az ésszerű gazdálkodás esetén is elkerülhetetlen bizonyos feleslegek képződése, s ennek kockázatát — éppen a biztonságos ellátás érdekében — vállalni kell. Ma azonban még messze meghaladják az egyes cikkekből képződő feleslegek a szükséges kockázatok mértékét. És általában nem a korszerű és keresett termékekre jellemző a nagy árobőség, hanem többnyire a silány és kevésbé vásárolt portékákra. Drága anyagot és munkát kötnek le és vonnak el a tényleges szükségletek kielégítésétől. A szezon végi kiárusításokon nem kizárólag a gyorsan változó divatcikkek kerülnek leértékelésre, hanem gyakran ízléstelen holmik, amelyek gyártását néha teljesen érthetetlenül továbbfolytatják. Valóban divatos ruhát és cipőt pedig gyakran a szezon elején és végén sem kapni. Nagy és eladhatatlan feleslegek képződését még egy hatalmas és gazdag ország sem engedheti meg magának, de különösen nagy luxus ez hazánkban, ahol a bőség kosarából még annyi minden hiányzik. Sokféle igény és szükséglet kielégítetlen jelenleg is az országban. Ám mégis csak viszonylagos ez a mi szegénységünk. Gyakran helyileg olyan anyagokat és termékeket tékozolnak el — mert sok van belőle —, amelyekből másutt ínség mutatkozik. A szép cipőre, az új ruhára, a televízióra és más effélére valót nem könnyű megkeresni, s néha úgy tűnik, ízlésünk, kedvünk szerint vásárolni is nehéz. (S hányszor utólag használat közben ér csalódás bennünket!) Valahogy a vállalatok is így lehetnek ezzel, mutatja ezt az a torzulás is, hogy szinte mindenütt többen foglalkoznak anyagbeszerzéssel, mint érdemi gazdálkodással, piackutatással és értékesítéssel együttvéve. Ez utóbbi jelenség is mutatja, hogy szemléletben és szervezeti változásokra is szükség van, hogy mindenki kedve szerint vásárolhasson és a tényleges szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben, választékban termeljen. Illúzióink persze, nem lehetnek, máról-holnapra nem teremthetünk általános árubőséget De a konkrét igények és szükségletek a mai lehetőségeink, és adottságaink színvonalán hiánytalanul kielégíthetőek ésszerű gazdálkodás esetén. Ha minden vállalat és intézmény valóban azt rendeli meg, amire múlhatatlanul szüksége van, és azt termeli, amire tényleg igényt tart a társadalom. Az értelmetlen nagyvonalúság, a globális eredményekre törekvés aligha árthat többet, mint úgy, hogy a nagy feleslegek okoznak másutt pótolhatatlan hiányokat. A szükségletek szerinti termelés, az ésszerű gazdálkodás, az életszínvonal emelésének nagy tartaléka jelenleg. Ha mindenütt korszerű, jóminőségű és keresett cikkek előállítására fordítják a meglevő erőt és energiát, anyagot és termelőkapacitást, csupán az áruellátás javulása is nagyot lendíthet a dolgozó családok anyagi helyzetén. Hiszen szerény jövedelmükből ezáltal azt vásárolhatják meg, amire leginkább szükségük van. Ezentúl a társadalmi munka növekvő hatékonysága közvetlenül is a jólét emelésének forrása. Szinte már közhelynek számít, hogy csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Igényeink szüntelenül nőnek, nem árt tehát e mondáson időnként így fordítani: csak azt termeljük, amit valóban el is fogyaszthatunk. illést tartott a üógrád megyei Oktatási Tana es Nagyobb gondot kell fordítani a felnövekvő generációkra Szovjet tiltakozó jegyzék Kínához MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet külügyminisztérium csütörtökön jegyzéket juttatott el Csang Tö-Csün- höz, a Kínai Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjéhez. Ebben erélyesen tiltakozik a pekingi szovjet nagykövetség ellen végrehajtott újabb provokációk miatt. Mint a jegyzék megállapítja, október 23-án elzárták a pekingi szovjet nagykövetség bejáratát. A dolog odáig fajult, hogy néhány külföldi diplomata október 23-án diplomáciai rendszámmal ellátott gépkocsiján nem hagyhatta el a szovjet nagykövetséget és lezárt utcáról kénytelen volt visszahajtani a szovjet nagykövetség területére. Az utóbbi időben már máskor is előfordult, hogy kínai hivatalos személyiségek bátorításával és támogatásával a Szovjetunió nagykövetsége előtt nyíltan szovjet-ellenes tömeges zavargásokra került sor. Ülést tartott tegnap a Nóg- rád megyei Oktatási Tanács a megyei tanács helyiségében. Az ülést, amelyen részt vett dr. Benczédy József, az Országos Oktatási Tanács titkára is, Hankó János, a Nógrád megyei Tanács VB elnöke nyitotta meg, illetve vezette le. Első napirendi pontként a tanács a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozottabb foglalkozás lehetőségeit vitatta meg Kmetty Ferenc alapos, a témát összességében vizsgáló vitaindítója alapján. Amint azt Kmetty Ferenc is hangsúlyozta, a hátrányos helyzetben lévő tanulók nagy számának oka részben a múlt örökségével magyarázható. Ez a helyzet elsősorban a kis- létszámú és részben osztott iskolába járásból, kedvezőtlen tanulmányi körülményekből ered. A kedvezőtlen tanulmányi körülmények akadályozzák a továbbtanulást és gyakran kedvezőtlenül befolyásolják a jó képességű fiz'- kai dolgozók gyermekeinek közép- és magasabb fokú tanulmányait. A bejárással kapcsolatosan jelentős hátrányok adódnak a bejárással járó időveszteségből, a kedvezőtlen tanulási feltételekből és az utazással járó negatív nevelési hatásokból. E feladatokból adódóan a jövőben egyében kívül, mind szervezettebben gondoskodni kell a hátrányos helyzetű tanulók napközibe, tanulószobába, kollégiumokba való felvételéről és ott megfelelő nevelésükről. Az ifjúsági szervezeti kereteket is mindinkább fel kell használni a tanulók ellenőrzésére, segítésére. A társadalmi szervek a jói bevált anyagi segítésen túl nagyobb mértékben haszrálják ki e segítést nevelési célokra. Üzemek, munkahelyek foglalkozzanak dolgozóikkal gyermeknevelési szempontból is, hogy ezen keresztül segítsék a megelőző tevékenységet, a fiatalok fejlődését. Második napirendi pontként a tanács a megye szakközépiskolai hálózatának a harmadik ötéves tervre szóló fejlesztését vitatta meg Molnár Pál, az oktatási tanács titkárának előterjesztése alapján. A közös párt és tanács VB határozata alapján dolgozták ki megyénk 5 éves időszakra szóló oktatási fejlesztési tervét, amely a továbbfejlesztés fő arányait megszabva foglalkozott a szakközépiskolák helyzetével. Megnégyszereződött a hibridkukorica vetésterülete Jól haladnak a felújítási munkálatok Megyei műemlékvédelmi tanácskozás Balassagyarmaton Illusztrált, szép kivitelű tájékoztató-füzetet jelentetett meg a Földművelésügyi Minisztérium a hibridkukoricáról. Az új kiadvány a Mező- gazdasági Minősítő Tanács által eddig elismert tíz hibrid- kukoricát ismerteti. Az egyes hibridek leírása mellett közli azok főbb termelési adatait és a termesztésükre alkalmas körzeteket. A füzetből kitűnik, hogy az 1930—1940-es évek átlagához képest mintegy 60 százalékkal nőtt hazánkban a kukorica holdankénti termésátlaga, s ennek körülbelül egyharma- da a hibridkukoricáknál jelentkező heterózishatásnák köszönhető. Az új típusú kukoricák gyors elterjedését jelzi, hogy az 1956-1960 közötti 25 százalékról, 95 százalékra nőtt a hibridek aránya. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya mellett működő műemléki albizottság és a Hazafias Népfront műemléki akció bizottságának aktívái részvételével tegnap Balassagyarmaton a múzeumi hónap keretében megyei műemlékvédelmi tanácskozást rendeztek. A tanácskozáson többek között részt vett Nádházi Lajos, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa, Schuch- mann Zoltán, országgyűlési képviselő és Havasi Pál, az Országos Műemléki Felügyelőség képviselője. So- moskőy István, a megyei Műemlékvédelmi albizottság vezetője szólalt fel elsőiként. Megyénk különösen népi építészeti jellegű emlékekben gazdag. Ezért szükséges, hogy 16 népi emlékekben bővelkedő községünk közül ne csak hét álljon védelem alatt, mint ahogy az jelenleg van. A hagyományos paraszti építészet legjelentősebb objektumait a jövőben népi építészeti emlék feliratú táblákkal jelölik meg; a hivatalos műemlékű jegyzékek pedig, községi szinten is nyilvánosságra hozzák, így nem fordulhat elő az a szomorú eset, ami Ersek- vadikerten és Drégelypalán. kon megtörtént: Ismert népi műemlékéket kereső néprajzi kutatók már csak a hűlt helyét találták. Ezután Ümmerling Ödön, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, és Nógrád megyei megbízottja beszámolt az ez évben végzett, vagy befejezés előtt áBó műemléki, feltárási és helyreállítási munkákról. Az alsőpetényi, Prónay nagykastély több mint egymillió forintba kerülő ta. nács által történő felújításának terveit most készítik, és a jövő évben munkához látnák. Karaincskeszibem a statikailag is problematikus Pi-ónay kúriát rendfoehoz- ták, a közeljövőiben pedig a környékéről kitelepítik a gépállomást és parkot építenek. A kisteirenyei Soly- mosSy kastély tetőcseréjét miniszteri tiltakozásra sem az előírt módon végeztékéi, így most ismét' munkához kell látniok. A szécsényi Forgách kastély helyreállítási terveit most készítik, jövőre pedig beindítják a több milliós kivitelezési munkálatokat. Északnyu- gati sarok tornyában eszpresszót képeznek ki. Közel 20 egyházi jellegű műemlék külső és belső felújítása befejeződött vagy hamarosan befejeződik: így Bercelen a Rom. Katolikus templomig, úgyszintén Tereskén, Pásztón, Romhány- ban, Herencsényben, Gará- bon stb. Közösen végeztek munkálatokat a csesztvei középkori templomnál, az alábányászás következtében megrepedezett homoktere- nyei templomon. Pásztón a volt Cisztercita kolostor környékén, valamint most tervezik a vihar által leső. dort mátranováki templom új toron j-sisakját. Egyedül az OMSZ kivi telezte tett a hollókői népi építészeti rezervátum épületmegővásai- nää, a vár környéki ásatásoknál, és készülnek a 14 vámom közül néhánynak a helyneállítáisára. A megyei műemlékvédő 1 - md tanácskozás vitával íe. jeződőtt be, A Salgótarjáni Acélárugyárban Bajnóczi Imre 6 tagú brigádja dolgozik a profilgépen. Ezen végzik a tűzhelykeretek, U-vasak és szögvasak formálását. Kovács József
