Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-26 / 254. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZ-OTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 254. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1966. OKTÓBER 26. SZERDA Számadás és jövőbe mutatás Viláqr proletárjai, egyesültetek! Városi pártértekezlet Salgótarjánban Kedden Salgótarjánban a megyei pártbi­zottság nagy tanácstermében gyűltek össze Salgótarján város párt-alapszervezeteinek küldöttei, hogy értékeljék a VIII. kongresz- szus óta eltelt munkát, és újjáválasszák a városi pártbizottságot A pártértekezlet el­nökségében helyet foglalt Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Hankó János, a megyei tanács elnöke, Szalui Gás­pár, a városi pártbizottság első titkára, Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára, Sándor Elemér, a városi tanács elnöke, Nagy Sándor, a revíziós bizottság elnöke, Soós Ká- rolyné, a városi nőtanács titkára, Kovács Ernóné nyugdíjas, körzeti titkár, Nótás Ist­vánná, a Nemzeti Bank alapszervi titkára, Tóth András, a városi KISZ-bizottság titká­ra, Schink József, az Öblösüveggyár szocia­lista brigádvezetője, Varga István, a ZIM szocialista brigádvezetője. A pártértekezletet levezető elnök kérésére, az előzőleg kiküldött írásos beszámolót Szá­lai Gáspár, a városi pártbizottság első tit­kára rövid vitaindítóval egészítette ki, utána Nagy Sándor, a városi revíziós bizottság el­nöke ismertette a városi revíziós bizottság munkáját. A városi pártbizottság be- •zamolója a gazdasági építő­munka helyzetét és feladatát taglalva a következőket álla­pította meg: — Városunkban a VIII. kongresszus óta elért politikai, gazdasági és kulturális sike­reknek az a forrása, hogy ér­vényesült a párt, a munkás- osztály vezető szerepe, helyes marxista alapokon nyugvó politikája. Ezért minden terü­leten nagyarányú fejlődés kö­vetkezett be. A második ötéves terv ideje alatt 12,1 milliárd volt a me­gyeszékhely gyárainak, üze­meinek a termelési értéke, ami az 1960. évi termelési szinten számolva csaknem hét év ter­melésének felel meg. A több­lettermelés majdnem 80 száza­lékát termelékenység növelé­séből biztosították. Csaknem 40 százalékkal nőtt az egy munkás, egy alkalmazottra eső termelési érték. Ez jóval fölöt­te van az országos átlagnak. Fejlődött a műszaki fejlesztői tevékenység, amelynek ered­ményeként az elmúlt években 420 féle új gyártmányt kísér­leteztek ki és vezettek be. Ily módon alapozták meg a kül­földi megrendelők táborának kiszélesítését, öt év alatt más- félmilliárd értékű árut szál­lítottak exportáló üzemeink a külföldi piacokra. Ebben Jó ré­sze van az üzemekben működő exportbizottságoknak, kommu­nistáiknak, akik megérttették társaikkal, hogy az export emelésének igen fontos szere­pe van a nemzeti jövedelem növelésében. A pártbizottság határozatá­nak megfelelően növekedett a szakemberek száma is. Az 1962-es pártértekezlethez vi­szonyítva napjainkban 50 szá­zalékkal több mérnök, 60 szá­zalékkal több technikus dolgo­zik üzemeinkben, a szakmun­kások aránya pedig majdnem 3 százalékkal nőtt. A város­ban 2610 új munkalehetőséget teremtettek, amelyek közül ez­ret a nők számára biztosítot­tak. Az elért eredményekben nagy szerepe van annak az aktivitásnak, amelyet a mun­kásosztály, a műszaki értelmi­ség, a szocialista munka ver­senyben produkált. Jelenleg 348 brigád küzd a szocialista címért. Egyébként 8329 fő kapcsolódott be a IX. párt- kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaversenv- be. A felajánlások értéke 64,5 millió forint, amelyből szep­tember végéig 48,7 milliót tel­jesítettek. .Jelentősen fejlődik a város A gazdasági munka néhány területén. így a készregyártás- nál. a foglalkoztatottság növe­lésében. a táppénzes állomány csökkentésében, a kisgépesftés- nél a kívántnál kisebb mér­tékben léptünk előbbre. Nem kielégítő az üzemi szállítás gé­pesítése, s emiatt még mindig sok a balesetveszélyes és ne­héz munkahely, sok a kézira- kodásos anyagmozgatás. A városfejlesztéssel kapcso­latban a következőkről adott számot a pártbizottság beszá­molója a pártértekezletnek: — Az előző pártértekezleten megjelölt városépítési felada­tok megoldására komoly erő­ket kellett összpontosítani, melynek eredményeképpen nagyarányú lakótelepi, és köz- intézményi fejlesztés indult meg, mely egyúttal a város át­építésének kezdeti időszakát jelenti. A lakótelepek és a já­rulékos beruházások mintegy 70 százaléka beépített terüle­tek lebontása útján valósult meg. Ez a módszer eltér más városok fejlesztésétől, ezért rendkívül sok erőfeszítést, kö­vetkezetességet, energiát kö­vetel az ezzel foglalkozó va­lamennyi. szerv dolgozójától, egyetértést, erkölcsi és tevőle­ges támogatást a lakosság ré­széről. Bebizonyosodott, hogy ez az egyetlen helyes út, ezt kell folytatnunk a jövőben is. A második ötéves tervben Salgótarjánban majdnem két­ezer lakás épült. Ebből 1544 az állami költségvetés terhére. Jelenleg 800 lakásban van távhőellátás. Jelentős társadal­mi munkával megépült a strandfürdő, elkészült a Tó­strand első szakasza, 84 ezer négyzetméter új út, 20 ezer 400 négyzetméter új járda épült. Négy kilométer hosszúságban bővült a közvilágítási hálózat, működik a tv-relé állomás, megnőtt a higanygőz és neon­csöves lámpák száma. Meg­épült 24 játszótér, több lakó­telepen parkot létesítettek. Gyarapodott a lakosság is. Az egy főre eső munkásátlagbér 7,1 százalékkal nőtt. 920-ról 5608-ra emelkedett a televízió­tulajdonosok száma, 50Q em­bernek van már személygép­kocsija, a takarékbetétállo­mány pedig négy év alatt 51 millió forinttal nőtt. A fej­lődés nem áll meg. A város kommunistáit, dolgozóit öröm­mel tölti el az a tudat, hogy a párt helyes gazdaságpoliti­kájának eredményeképpen a harmadik ötéves tervben is je­lentős fejlődés lesz. Fejlődik az ötvözetgyár, az Acéláru­gyár új süllyesztékes ^ková­csoló üzemet és huzalműt kap, rekonstruálják az Öblösüveg­gyárat, befejeződik a ZIM salgótarjáni gyáregységének rekonstrukciója, tovább épül a Síküveggyár, az igények köve­telik az új Bányagépgyár építé­sét. A város átépítésénél a második ötéves tervben elfő-, gadott és megvalósított elvi koncepció lesz továbbra is ér­vényben. Ennek során 830 új lakást építünk. Ennek egv ré­szét az Arany János utcában. Felszámoljuk a Winter-udvart. rövidesen elkészül a Rákóczi út és a Régi Posta utca közötti beépítési terv. ahol garzonla­kásokat. illetve új filmszínhá­zat építünk. A beruházások jó előkészítése. lebonvolítása ér­dekében olyan kádereket kell megbízni, akik politikai, szak­mai műszaki felkészültség mellett megfelelő szervező- készséggel rendelkeznek, fe­lelősségteljesen végzik munká­jukat Középpontban az ember Azért beszélhetünk jelentős sikerekről, mert az elmúlt pártértekezlet óta nagy mér­tékben növekedett a pártszer­vezetek gazdaságszervező, se­gítő, irányító, ellenőrző, ne­velő tevékenysége. Pártszerve­zeteink többsége megértette, hogy a gazdaságszervező mun­ka középpontjában az ember áll. Nagy eredményünk, hogy szót tudunk érteni az embe­rekkel. Megértettük a felada­tok gazdaságpolitikai összefüg­géseit, s ily módon segítettük a dolgozók szocialista gondol­kodásának erősödését. A be­számoló még hangsúlyozta: a nagyüzemi pártbizottságok és pártszervezetek erejüket meg­feszítve eredményesen dolgoz­tak a gazdasági termelési fel­adatok megoldásában, ugyan­akkor a gazdaságirányítás rendszeréből adódóan gyak­ran közvetlenül és operatívan is beavatkoztak a feladatok megoldásába. Az adott körül­mények között ez szükséges volt, ezt követelte az élet, a népgazdaság, az üzemek, a vá­ros érdeke. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés időszakában pártszervezeteink a termelés menetébe csak ak­kor avatkoznak be operatívan, ha az akadályok leküzdése másképpen nem oldható meg, ha a mulasztás közvetlen politikai következményekkel járna. Kultúr« centrummá lesz Salgótarján A kulturális fejlődésről és feladatokról is szó volt. A be­számoló szerint olyan alapve­tő változások mentek végbe a város kulturális életében, ame­lyek szükségszerűvé tették Salgótarján kultúrcentrummá való fejlesztését. Az ehhez szükséges' objektív feltételek már jórészt biztosítva vannak. Üj helyére költözött a megyei könyvtár, működik a megyei József Attila Művelődési Ház. Tartalmi vonatkozásban is je­lentős a fejlődés. A városban évente 500 előadás hangzik el, amelyen 20 ezer ember vesz részt. De sokat fejlődött a képzőművészeti élet. Rendsze­resek a kiállítások, színvona­luk pedig egyre nő. A siker­ben része van a népművelési munka helyes irányításának, a párt és állam tudatos és terv­szerű befolyásának, ellen­őrzésének. A fejlődés azonban, több új intézményt, — múze­um. filmszínház. ifjúság5 könyvtár, szabadtéri mozi — követel. De szükség van a művelődésDoIitika hatókörét a jelenleginél szélesebb társa­dalmi rétegekre is kiterjesz­teni. A közoktatásban az elmúlt évek feladatait és a jövő ten­nivalóit az iskolareform tör­vény végrehajtása határozta meg. Növekedett a nevelők létszáma, képzettsége. Az ösz- szes tanítási órák 86,7 száza­lékát szakos nevelő tanár lát­ja el. Sajnos, az általános fej­lődés mellett elmaradt az ok­tatási, művelődési ellátottság. Emiatt csak kis mértékben csökkent az iskolák túlzsúfolt­sága. Az egy tanteremre eső tanulók száma 41, jóval az or­szágos átlag felett van. Az if­júság szocialista szellemben való i nevelése megkívánja, hogy az oktatás központú szemléletet váltsa fel a neve­lés központú szemlélet és gya­korlat. Ennek elősegítése cél­jából differenciáltan szervezik meg a nevelők ideológiai és szakmai továbbképzését. Fog­lalkozott még a beszámoló az iskola és társadalom kapcsola­tával, a pedagógus pártszer­vezetek feladataival, a KISZ- szervezettel, az iskolatanács­csal, a pedagógusok javuló életkörülményeivel, majd az egészségügyi helyzet ismerte­tése után az értelmiség szere­pével. Megállapította: ma már elmondhatjuk, hogy az értel­miség többsége, együtt halad­va a munkásosztállyal, magáé­nak érzi a szocializmust. Kü­lönösen megváltozott a műsza­ki értelmiség szerepe, s a ró­luk alkotott vélemény. Ez utóbbiakra jó hatást gyako­rolt, hogy közvetlen kapcso­latba kerültek a pártszerveze­tekkel, nagy részük szüksé­gesnek tartja a pártszerve­zetek segítségét és irányítását. Hatást gyakorolt rájuk az erő­södő szocialista brigádmozga­lom. megértésre és helyeslés­re talált káderpolitikánk nyílt­sága, őszintesége. Ennek elle­nére soraikban találkoztunk olyan eszmei hatásokkal, mint saját szakmájuk és képzettsé­gük túlbecsülése, túlzott anya­giasság, nyugat-imádat, nacio­nalizmus, kozmopolitizmus, politikai közömbösség stb. —, (Folytatás a 3. oldalon) Cseng a kalapács, s a véső apró szilánkokat harap ki a mű« kőből. November elejére befejezik az új salgótarjáni iskola homlokzati műkő-burkolatát Gimnazisták segítenek az építőknek. A KISZ-szervezet moz­gósította a fiatalokat A tetőt leseperték. Bárcsak már az épület belsejében takarítanának. De pár hónap, s er­re is sor kerül.... • (Koppány György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom