Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-25 / 253. szám

MÖGT? A r 1066. október 25. kedd JouHfiOtt a tithohrendörök gyűrűiében Vietnami Megnyílt a manilui értekezlet MANILA (MTI) Hétfőn, magyar idő szerint, hajnali 2 órakor Manilában megkezdődött az Egyesült Ál­lamok s hat, a vietnami hábo­rúba bekapcsolódott csatlósá­nak csúcsértekezlete. Az el­ső. nyílt ülésre a parlament épületében került sor. Johnson elnököt szállásának hátsó kijáratán át vezették oda. miután vasárnap este fiatal tüntetők égy csoportja hevesen szidalmazta és „mo­dem Hitlernek” nevezte. Johnsont az ülésterembe is amerikai és Fülöp-szigeti tát— kosrendörökből álló osztag «űzette be A konferenciát Narcos, a Fülöp-szigetek elnöke nyitotta meg, akit egyébként a tanács­kozás elnökévé is megtettek. Fellengzős szavakat mondott az értekezlet feladatáról: „Íj- gyen ez a béke, ne pedig a háború tanácskozása” — fej­tegette. Kiemelte, hogy sür­gős szükség van az ázsiai gazdasági és szociális állapo­tok megjavítására. Johnson elnök jelenlétét is az éhínség megszüntetésével próbálta ösz- szefüggésbe hozni, majd azt hangoztatta, hogy a szocialis­ta országoknak is részt kelle­ne venniölk az ázsiai fejlesz­tési bank létrehozásában. \ megnyitó ülés körülbelül 50 percig tartott. Ezután a résztvevők — Johnson, Mar­cos, Nguyen Van Thieu dél­vietnami államfő és Nguyen Cao Ky miniszterelnök, Harold Holt ausztráliai miniszterel­nök. Holyoake új-zélandi kor­mányfő, Kittikachorn thai­földi miniszterelnök és Pák Csöng Hí dél-koreai diktátor — átvonultak az elnöki palo­tába, ahol a tanácskozás zárt illés keretében folytatódott. Erről a Reuter iroda azt je­lentette. hogy Ky miniszter­elnök kijelentette: Dél-Viet- nam és szövetségesei máris közölték a külső ellenséggel, abbahagynánk ellenük az ak­cióinkat, ha ők is beszüntetnék „agressziójukat”. Jugoszláv — görög ATHÉN (MTI) Athénben nyilvánosságra hozták Petar Sztambolics ju­goszláv kormányfő görögor­szági látogatásáról szóló kö­zös közleményt Petar Sztambolics, a Jugosz­láv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) elnöke, Kiró Gligorov, pénzügyminiszter és Misa Pavicsevics, külügymi­niszter-helyettes kíséretében október 20-tól 23-ig hivatalos látogatást tett Görögország­ban. Az idő alatt Petar Sztam- bolicsot és kíséretét fogadta a görög király. A Petar Sztambolics vezet­te jugoszláv küldöttség hiva­talos tárgyalásokat folytatott Sztefanosz Sztefanopulosz gö­rög miniszterelnökkel és mun­katársaival, s ez alkalommal megállapították, hogy & két ország kapcsolatában előreha­ladás észlelhető, s kölcsönö­sen annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy e kap­csolatok a szorosabb gazdasá­gi együttműködésben jussanak kifejezésre. Incidensek a pekingi szovjet nagykövetségnél PEKING (TASZSZ) Vasárnap a késő esti órák­ban a Szovjetunió pekingi nagykövetsége előtt „vörös­gárdisták” és vörösgárdista karszalag nélküli fiatalok nagyabb csoportja gyűlt össze. A nagykövetség ka­pujára és az utca kövezeté­re szovjetéi lenes jelszavakat ragasztottak, és ezt kiáltozták: „Le a modern revizionisták­kal”. Az összegyülekezett tö­meg megakadályozta azt, hogy gépkocsik megközelítsék a nagykövetséget, vagy onnét távozzanak. Mindez a szovjet nagykövet­ség épületének védelmére ki­rendelt rendőrök szeme előtt történt, akik egyáltalán nem akadályozták meg a fiatalok huligán-kilengéseit. A nagykövetség bejáratával szemben ezt a jelszót mázolták fel: „határozottan tiltakozunk amiatt, hogy a szovjet revizi­onista hatóságok kiutasították a Szovjetunióban tanuló kí­nai diákokat!”. Mint már közölték, szep­tember második felében a Kínai Népköztársaság felső- oktatási minisztériuma java­solta a Kínában tanuló vala­mennyi külföldi diáknak, így szovjet diáknak is, hogy a Kínai Népköztársaságban fo­lyamatban levő „kulturális forradalommal” kapcsolatban szakítsák meg egy évre tanul­mányaikat, és két héten be­lül térjenek vissza hazájukba. A kölcsönösség alapján Szov­jetunió felső és középfokú szakoktatási minisztériuma október 7-én ugyanezt java­solta a szovjet oktatási intéz­ményeken tanuló kínai diá­koknak. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma vasárnap a Szovjetunió pekingi nagy- követségének október 22-i kel­tezésű jegyzéket nyújtott át, amely „tiltakozást” jelent be a szovjet oktatásügyi hatósá­gok döntése ellen. jelentés HANOI (MTI) A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője vasárnap köz­zétett nyilatkozatában — mint a VNA jelenti — mindenek­előtt megcáfolta azokat a hangzatos állításokat, ame­lyekkel az amerikai irányítás alatt álló propaganda el akar­ja hitetni, hogy a mamilai ér­tekezlet célja a béke útjának keresése Vietnamban. Johnson sürgetni fogja csat­lósait, egy olyan új agresszív katonai szövetség alapjainak lerakására, amely az Egye­sült Államokat és a vietnami háborúban résztvevő bábjait fűzi össze a széthulló SEATü katonai tömb helyett. SAIGON Saigonban egy amerikai ka­tonai szóvivő vasárnap közöl­te, hogy egy amerikai harci bombázógép csütörtökön té­vedésből amerikai katonák el­len intézett légitámadást, ami­kor az ország középső részén elterülő hegyes vidéken fedél­zeti fegyverekből tüzet nyitott egy amerikai egységre. A szó­vivő bevallása szerint kilenc katona sebesült meg. Szintén amerikai forrás szerint szombaton két ameri­kai felderitő-repülőgép nem tért vissza a VDK felett vég­zett küldetéséből. A Pravda a külföldi katonai támaszpontokról MOSZKVA (MTI) A Pravda hétfői számában a lap szemieírója Viktor Majevszkiij elemzi azt a harcot, amelyet Ázsia, Af­rika és LaUn-Amerika népei a külföldi katonai támasz­pontok ellen vívnak. E há­rom földrész népei nagyon jól tudják, hogy az imperia­lista hatalmak katonai tá­maszpontjai az újgyarmato- sifcás eszközei lettek. A né­pekre a fő veszélyt az Egye­sült Államok világszerte fenntartott 2200 katonai tá­maszpontja és az itt állomá­sozó mintegy egymillió ka­tona jelenti. fl Litván SZSZK Minisztertanácsának elnöke Litvánia fejlődésének távlatairól A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat értesíti a gás­fogyasztókat, hogy' a PB. gáz cseretelep nyitva­tartási ideje 1966. november l-től d. e. 11 órától este 18 óráig. Motejusz Sumauszkasz elvtárs, a Litván SZSZK Minisztertaná - csának elnöke nyilatko­zott az új ötéves terv­ről. Mint ismeretes, a hétéves terv folyamán Litvánia ipara országos viszonylatban is igen gyorsan fejlődött, s a fejlődés üteme az íj ötéves terv időszakában is magasabb lesz az oi- szágos átlagnál. — Mi ennek a magyarázó ­ta? — kérdezte az újságíró a minisztertanács elnökétől. — Az SZKP XXIII. konf.- resszusának határozatai or­szágosan 1,5-szeresére, a Li - ván SZSZK-ban pedig Ék­szeresére irányozzák elő i\z ipari termelés növekedését. Ez a köztársaság iparára nér- ve évi több mint 11 százalé­kos emelkedést jelent. A szovjet gazdaság fejlődé­sének jelenlegi szakaszét — többek között — az jelleműi, hogy egyes köztársaságok ipa­ra fokozottabb ütemben fej­lődik. Ez nemcsak Litvániára, hanem a többi balti köztársa­ságra és néhány közép-ázsiai köztársaságra is vonatkozik. Ez a folyamat azt célozza, hogy kiegyenlítődjék a test­véri köztársaságok ipari fej­lettségének színvonala. Mind­ez egyúttal fokozza az egyes köztársaságok szerepét a kom­munista társadalom anyagi- technikai bázisának megte­remtésében, s elősegíti az or­szág termelőerőinek ésszerűbb területi elhelyezését. Litvánia, mely valamikor behozatalra szorult még a mindennapos közhasználati cikkekből is, ma olyan ipari termékeket állít elő, amelynek nemcsak az országon belül, de külföldön is megérdemelt el­ismerést aratnak. A Litván SZSZK az idén vett részt elő­ször a tavaszi Lipcsei Vásá­ron, s több mint négyszáz cikket állított ki a gazdasági élet e tekintélyes nemzetközi seregszemléjén. A kiállitott termékek között voltak fém­forgácsológépek, villamos he­gesztőgépek, számítógépek és magnetofonok. Meg kell je­gyeznem, nagy elismerésben részesítették mérnökeink és munkásaink eredményeit, és a Vilnyuszban készült fogmaró­gépet aranyéremmel jutalmaz­ták. — Az új ötéves terv során jelentős mértékben fejlődik a köztársaság gépgyártása. Elő­nyösnek mondható-e ez. ha figyelembe vesszük, hogy Lit­vániának nincs saját nyers­anyagbázisa? — Valóban, Litvánia ipara nem saját nyersanyaggal dol­gozik. Ez ugyanakkor azt je­lenti. bögv még hatékonyab­ban kell fejlesztenünk a pre­cíziós gépgyártást, mely mini­mális anyagráfordítást és nagyfokú szakértelmet igé­nyel. Elsősorban ma is ilyen termékeket gyártunk: elektro­nikus számítóberendezéseket, különféle műszereket, preci- ziósgépeket, stb. Az új ötéves tervben leginkább azokat az iparágakat fejlesztjük, ame­lyek lehetővé teszik a gyors ütemű műszaki fejlődést. így például, több mint kétszerese­re növekszik a műszerek és automata berendezések gyár­tása, ezen belül két és félsze­resére nő a számítóberende­zések előállítása. Nagy mér­tékben akarjuk fejleszteni a köztársaság vegyiparát is. Mintegy négyszeresére nő a vegyipar termelése — a mű­trágya, a műszál, a műanyag­készítmények és háztartási vegyicikkek gyártása. Az öt­eves terv során újabb fontos iparággal — a kőolajfeldolgo­zóiparral gazdagodik köztár­saságunk. Hozzákezdünk egy kőolajfeldolgozó üzem építésé­hez. mely az ország egrik leg­nagyobb ilyen létesítménye lesz. — Azt hallottuk, hogy a jövőben Litvánia nagyvárosai­ban korlátozzák új vállalatok építését. Miért van erre szük­ség? Hol épülnek maid a köztársaság új ipari létesít­ményei ? — Valóban így van. Nem­régiben határozatot fogadtunk Ausztria az államszerződés évfordulójára készül Tavaly, az államszerződés 10. évfordulóját, október 26-á‘, Ausztriában nemzeti ünnep­nappá nyilvánították. Az idén a 11. évforduló ünneplését nagyszabású rendezvényekkel színesítik a bécsiek. A bécsi Városháza termeit megnyit­ják a lakosság előtt, a Város­háza előtti téren nagyszabású hangversenyt rendeznek és ünnepi kivilágításban úsznak majd az épület tornyai. Olyan tervek is születtek, hogy min­den bécsit ingyenesen autó­buszkörsétára visznek az új városnegyedekben. A nemzeti ünnep alkalmából Bécs va­lamennyi múzeumát és kiállí­tását „grátisz” tekintheti meg a közönség. Hasonló ünnepé­lyekre készülnek országszerte. Ausztria semlegessé nyilvá­nításának évfordulója mégsem egészen zavartalan. Különféle problémák merültek fel ós vi­ták folynak mindenekelőtt a semlegesség fogalma, a sem­legesség értelmezése körül. Hosszú idő óta szorgalmazzák bizonyos osztrák körök, hogy Ausztria valamilyen formá­ban csatlakozzék az Európai Közös Piachoz. Mások azt han­goztatják, s bizonyára nem alaptalanul, az ilyen csatla­kozás alárendelné Ausztria gazdasági életét az amúgy is egyre erősödő nyugatnémet befolyásnak, s veszélyeztetné az ország semlegességét. Ezen túlmenőleg súlyos konkurren- ciát jelenthetne az osztrák ipar számára —, és a mező­gazdasági árak előre látható emelkedése révén — a meg­élhetési költségek további je­lentős növekedéshez vezetne. A Közös Piachoz való csatla­kozás terve éppen ezért sú­lyosan aggasztja az osztrák közvélemény jelentős részét Ugyancsak vitatott kérdése az osztrák politikai életnek az úgynevezett fegyveres semle­gesség. Vannak, akik azt han­goztatják: Ausztriát rakéta- fegyverekkel kell ellátni, hogy ily módon szükség esetén ka­tonailag is alkalmassá váljék semlegességének megvédésé ­el arra vonatkozóan, hogy Litvánia nagyvárosaiban kor­látozzuk az új vállalatok épí­tését. Már ki is dolgoztuk a termelőerők területi elhelye­zésének tervét. A litván tudó­sok, köztársaságunk lehetősé­geit figyelembe véve, arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes iparvidékek köpont- jait egymástól 50—60 kilomé­ternyi távolságra kell elhe­lyezni. Ily módon a köztársa­ság területén legalább tíz nagyváros alakul majd. A jö­vőben rendkívül gyors fejlő­désnek indulnak olyan, ma még gazdaságilag jelentékte­len körzetek, mint Kapszu- kasz, Alitusz, Utena, Plunge, stb. Utenában, például, nagv kötöttáru-gyárat építünk, amely évente 18 millió pár fehérneműt állít majd elő, az­az hússzor annyit, mint a há­ború előtt Litvánia egész kö­töttáru-ipara. Plungában mű­bőrgyár épül. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy kiegyen­lítődjék a köztársaság egyes területei között a gazdasági fejlettség színvonala és meg­oldódjék a munkaerő minél ésszerűbb kihasználásának problémája. — Melyek az elkövetkező évek fő célkitűzései a falut il­letően? — Az új ötéves terv során, figyelembe véve a köztársaság területének természeti és ég­hajlati adottságait, valamim a mezőgazdasági termelés már kialakult specializálódását, biztosítanunk kell a tejterme­lő állattenyésztés, hússertés­tenyésztés, és a baromfi- tenyésztés további fejlődését. re. Gyanússá teszi azonban ezt a törekvést az a körül­mény, hogy ezt a kívánságot különösen nyugatnémet rész­ről lelkesen támogatják. Ne.n kétséges: ezek a nyugati kö­rök a fegyveres semlegesség követelésével Ausztria függet­lenségét valóban veszélyezte­tik. Tény: szeretnék bevonni az országot nemcsak a gazda­sági, hanem az agresszív fegy­veres szövetségbe is. Általában örömmel fogad­hatók azok a megnyilvánulá­sok, amelyek felelős osztrák vezető körök részéről hangza­nak el arról, hogy Ausztria el akarja mélyíteni kapcsola­tait a szocialista országokkal, s köztük nem utolsó sorban hazánkkal. Toncic osztrák külügyminiszter legutóbbi saj­tótájékoztatójában kijelentet­te, hogy további kedvező fej­lemények várhatók az osztrák —magyar kapcsolatokban. Po­zitív álláspontot foglalt el az 1965-ben az ENSZ kebelében létesült Európai Szolidaritási Konferenciával kapcsolatban, amelyben négy nyuvat-európai ország — közöttük Ausztria — valamint négy kelet-euró­pai szocialista állam — közöt­tük hazánk — továbbá Finn­ország venne részt. Toncic né­zete szerint a kis európai or­szágok ilyen kezdeményezés? jó együttműködésre adhat le­hetőséget. Ugyancsak kedve­zőnek tekinthető az osztrák sajtó egyöntetű pozitív állás- foglalása Fodgornij szovjet államfő közelgő bécsi látoga­tása alkalmával. Gondök és remények között készül hét Ausztria népe az államszerződés 11. évforduló­jának megünneplésére. Maga az osztrák nép azt reméli, hogy a vitatott kérdések mi­hamarabb megnyugtató meg­oldást nyernek és Ausztria, nyugodtan és háborítatlanul megőrzi függetlenségét e* semlegességét. (Bécs 1966. Október) Gáti István A kolhozoknak és szovhozok- nak továbbra is magas ter­méshozamot kell elérniük ga­bonafélékből, szénából és más takarmánynövényekből. Az el­következő öt év során évente 27 százalékkal kell növelnünk a szemestermények termesz­tését. kb. 31 százalékkal a hús­termelést és 27 százalékkal a tejtermelést. A mezőgazdaság fejlődésére, hkárcsak az egész országban, Litvániában is hatással van­nak azok az anyagi ösztönzést célzó intézkedések, melyeket az SZKP Központi Bizottságá­nak határozatai alapján dol­goztak ki. A jelenlegi ötéves tervben a mezőgazdaságban nagyobb összegű beruházáso­kat irányoztunk elő, mint az iparban. A mezőgazdaság fej­lesztésére előirányozott beru­házások összege 870 millió ru­bel. Az öt év alatt csaknem megkétszereződik a mezőgaz­daság energiakanacitása és négyszeresére nő villamos- energia-felhasználása. Az új ötéves tervben komoly feladatot jelent a kolhozpa­rasztok és szovhozmunkások áttelepítése a tanyákról a na­gyobb településekre. Jóval több vízvezetékkel, meleg víz­zel, gázzal ellátott lakóházat kell építenünk. Nagyobb fi­gyelmet fordítunk majd a fa­lusi klubok, iskolák, óvodák, étkezdék, üzletek és közszol­gáltatási intézmények építésé­re. A jelenlegi ötéves terv egyik különösen fontos fela­data, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a falu és a város kulturális és szociális ellátott­ságának színvonalát — mon­dotta befejezésül a minisz­tertanács elnöke. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom