Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-22 / 251. szám

WÖGTMB 1966. október 32. srombní 2 l*uccikí§érlet Laoszban Jelentések Vientiane bombázásáról Magyar külpolitika — szocialista világpolitika Thao Ma tábornok, a lao­szi légierők parancsnoka Sa- vannakhetben pénteken haj­nalban katonai államcsínyt hajtott végre — tűnik ki a Londonba, Tokióba és Bang­kokba érkezett jelentésekből. Thao Ma tábornok letartóz­tatta a központi kormányhoz hű tábornokok egy csoport­ját, akik ellenőrző körútra érkeztek Sannakhetbe, közöt­tük Ouane Ratikonet, a fegy­veres erők parancsnokát. Ezt követően Ma tábornok ame­rikai gyártmányú T—28-as vadász bombázókat küldött a főváros, Vientiane fölé. Az amerikai gyártmányú gépek bombázták Vientiane straté­giai célpontjait és középüle­teit Jelentések szerint a fő­város felett légi csatára került sor a puccsista erők és a kormányhű alakulatok repülő­gépei között Ugyancsak bom­CANBERRA (MTI) Mint már jelentettük, Can­berrában tartózkodó Johnson amerikai elnök csütörtökön felkereste Holt ausztráliai mi­niszterelnököt és kétórás meg­beszélést tartott vele. Az eszmecsere befejeztével kiadott közös közlemény hang­neméből ítélve megállapítha­tó, hogy az Egyesült Álla­moknak nincs szándékában befejezni a vietnami hábo­rút. A közlemény szerint az Egyesült Államoknak, és szö­vetségeseinek sikerült Viet­namban „megakadályozni” az ellenfél győzelmét. A vietna­mi kérdés tárgyalásos rende­zésére csak akkor kerülhet sor, ha „kielégítő megoldást” lehet katonailag kicsikarni, k.ha majd sikerült biztosítani mindazt, ami kockán forog.” Végül a közlemény az Egye­sült Államok ázsiai szövet­ségeseit fokozott együttműkö­désre szólítja fel. bázták a főváros közvetlen közelében fekvő Chinamo lé­gi támaszpontot, amelynek pa­rancsnoka Kouprasith tábor­nok Souvana Phouma minisz­terelnök hívének számít. Vientianéból nem jelentet­tek utcai harcokat A főváros déli részében „a rendet” a jobboldali beállítottságáról közismert Boun Oum her­ceg és Leuan miniszterelnök- helyettes tartja fenn. Az első jelentések szerint a légitáma­dásnak mintegy húsz halálos és sebesült áldozata van ed­dig. Vientiane és Bangkok kö­zött megszakadt a légi forga­lom. A thaiföldi hadseregnek a laoszi határon állomásozó alakulatait riadókészültségbe helyezték. Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök, aki az ENSZ- közgyűlésről hazatérőben csü­Rasonló tartalmú beszédet mondott Johnson elnök az ausztráliai parlament előtt is. A beszédet a rádió- és tele- vizió is közvetítette. Johnson elnök pénteken re­pülőgépen Canberrából rövid látogatásra Melboume-be uta­zott. Látogatásának előestéjén a Melbourne-i köztisztasági hivatal alkalmazottai ellepték az egyetemet és tisztára sú­rolták az épület falait, vala­mint a járdákat. A falakon, és a járdákon ugyanis az egyetemi fiatalok háború elle­nes jelszavai voltak olvasha­tók. Adelaide-ben a dél-ausztrá­liai törvényhozó gyűlés épü­letének lépcsőjén tizenegy egyetemista diák éhségsztrájk­kal tiltakozott Johnson láto­gatása, és az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója el­len. A rendőrök a diákokat levonszolták a lépcsőkről és rabszállító kocsin elvitték. törtök este Párizsba érkezett, kijelentette, hogy semmiről sem tud, de „az államcsíny nagyon is lehetséges”. Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy május óta érlelődik a válság. Az el­lentétek legutóbb akkor rob­bantak ki, amikor a nemzet- gyűlés visszautasította a kor­mány által beterjesztett költ­ségvetés-tervezetet. Souvanna Phouma ekkor feloszlatta a nemzetgyűlést, és általános választásokat helyezett kilá­tásba. Az AFP egyik jelentese szerint Londonban egy ideje olyan hírek keltek szárnyra, hogy küszöbön áll a jobbol­dal katonai lázadása. Ezek az elemek számítottak az ame­rikai hatóságok támogatására — írja a francia hírügynök­ség. (AFP, TASZSZ, Reuter, AP). TOKIÓ (MTI) A SOHIO, a Japán Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak kezdeményezésére pénte­ken Japánban országszerte sztrájkokat ‘ tartanak, tiltako­zásul a vietnami háború mi­att. Ez a világon az első eset, amikor tömegméretű munka- beszüntetéssel tiltakoznak az Egyesült Államok vietnami politikája ellen. A SOHIO felhívásához, amely a főtanácsban tömö­rült több mint négymillió dolgozó munkabeszüntetését eredményezi, csatlakozott a Független Szakszervezetek Or­szágos Tanácsához tartozó egymillió tagot tömörítő to­vábbi tíz szakszervezet is. Az első jelentésekből már megállapítható, hogy a sztrájk következtében több vonat nem Indult el, beszüntették a mun­kát a postai alkalmazottak. Hármas találkozó Oj-DELHI (MTI) Pénteken reggel magyar idő szerint 7 órakor az Üj-Delhi Köztársasági Palotában Indi­ra Gandhi indiai miniszterel­nök megnyitotta három ej nem kötelezett állam — az Egyesült Arab Köztársaság, India és Jugoszlávia vezetőinek hármas értekezletét. Az EAK-ot Nasszer, Jugoszlá­viát pedig Tito elnök képviseli. Nasszer elnök beszédében hangoztatta, hogy az indiai fővárosban barátok találkoz­nak, akiket történelmi ese­mények közös élménye fűz össze. A jelenlegi értekezlet természetesen — fűzte hozzá — nem oldhat meg minden prob­lémát, „mi csak azért utaz­tunk ide, hogy megosszuk ta­pasztalatainkat, ily módon szolgáljuk az általunk meghir­detett elveket.” sztrájkolnak a tanárok. A szénbányászok sera szálltak le az aknákba. Üjabb jelentések szerint a rendőrség durván beavatko­zott a csütörtök esti tokiói diáktüntetésbe. Sokan megse­besültek, a rendőrség három diákot letartóztatott. A japán fővárosban egyébként más til­takozó megmozdulásokra la sor került. Az egyik incidens alkalmával hét embert, a má­siknál 17-et tartóztattak le. A japán mukásosztály po­litikai tömegmozgalmát To­kióban a háború utáni legna­gyobb megmozdulásnak tart­ják — írja a TASZSZ tokiói tudósítója. A tömegmozgalom annak ellenére bontakozott ki, hogy a kormány szóvivője a munkabeszüntetést „illegális politikai sztrájknak” nevezte, és megfelelő szankciókat he­lyezett kilátásba. Az Egyesült Nemzetek képviselői előtt nagyhatású beszédet mondott a magyar külügyminiszter. Amikor az ENSZ üvegpalotájának köz­gyűlési termében Péter Já­nos a szónoki emelvényre lépett, feszült figyelem vár­ta szavait. Nem csupán azért, mert egy európai szo­cialista ország külpolitikai céljainak, a nemzetközi kér­désekről alkotott vélemé­nyének megismerésére nyílt módjuk a közgyűlés rész­vevőinek — mivel hazánk a nemzetközi küzdőtéren a szocialista világrendszer töb­bi országával teljes egység­ben vívja a maga diplomá­ciai küzdelmét —, a magyar külügyminiszter megnyilat­kozása időszerű módon je­lezte a szocialista államok világpolitikájának mai tö­rekvéseit, állásfoglalását. Ilyen körülmények között különösen az kötötte le a közgyűlés résztvevőinek fi­gyelmét, amit a magyar kül­ügyminiszter a vietnami problémáról, az amerikai. agresszióról, a tárgyalások szükségességéről és lehető­ségéről mondott Péter Já­nos beszéde hozzájárult az amerikai „békeoffenzivák”, .^békekeademényeaések” és más, csak idézőjelbe tehető „békemanőverek” leleplezé­séhez. Határozott és világos lo­gikával mutatta meg, hogy az állítólagos „békejavasla­tait” az Egyesült Államok kormánya olyan feltételek­hez köti, amelyek e javas­latokat érvénytelenékké te­szik. Péter János a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság kormányának és a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítás! Frontnak a vélemé­nyét ismerve, azzal egyetér­tésben hangsúlyozhatta az ENSZ szónoki emelvényén, hogy amerikai részről ez- idáig érvényes békeajánla­tot nem tettek! Hazánk külügyminisztere teljes joggal állapította meg, hogy az Egyesült Államok az agressziójának megszün­tetésével. a genfi egyezmé­nyek előírásainak betartásá­val, a DNFF elismerésével nem egyoldalú engedményt tenne, hanem csak a reális és szükséges követelménye­ket venné figyelemig, csu­pán a kellő és lehetséges lépéseket tenné meg. ame­lyek révén megkezdődhetné­nek a tárgyalások! A magyar Népköztársa­ságnak — európai ország lévén — a világrész jövőjét illetően még inkább meg­lehet a szava: Péter János­nak az európai helyzetről tett megállapításai is élénk érdeklődést keltettek az ENSZ közgyűlésében. A kül­ügyminiszter megemlítette, hogy újabban még az Egye­sült Államok vezetői részé­ről is ha'lani pozitív meg­nyilatkozásokat a kelet-nyu­gati kapcsolatok európai vo­natkozásairól Péter János aláhúzta, hogy ugyanekkor a nyugat­német atomigény, az európai status quo elleni számos bonni támadás állandó fe­nyegetést jelent, s ha az USA az ilyen bonni poli­tikáit támogatja, ezzel Euró­pa viszonylagos stabilitását veszélyezteti. A magyar kül­ügyminiszter ezek után rá­mutatott arra, hogy az euró­pai biztonság megteremté­se csak a két német állam elismerése révén lehetséges, a nyugat-európai országok­nak csakúgy, mint az Egye­sült Államoknak meg kell tenni ők a lépéseke t az NDK de facto és de jure elisme­rése felé vezető úton. A magyar külügyminisz­ter egész beszéde megmu­tatta, milyen erőfeszítéseket tesz hazánk diplomáciája a szocialista országokéval együtt a béke fenntartása, a vitás nemzetközi kérdé­sek békés rendezése érdeké­ben. Fálfy József Nigériai lap Inról ja Go won alezredesi Johnson Melbourne-ben Szankciók ellenére Vietnami sztrájk Japánban Háttérben az érés ember ACCRA (MTI) Kelet-Nigériátoan megjelenő Nigerian Outlook vezércikk- ber bírálja Gowont, a nigé­riai katonai kormány vezető­jét és a Szövetségi Katonai Tanács legutóbbi ülésének ha­tározatait. Az Enuguban megjelenő lap kifogásolja, hogy a kato­nai tanács nem ítélte el nyil­vánosan az Észak-Nigériában lezajlott zavargásokat, ame­lyek során mintegy 3000 ke­let-nigériai származású Ibo vesztette életét Ezekben a törzsi zavargásokban részt vettek az északi katonai ala­kulatok is. A lap félmegol­dásnak tekinti, hogy a béke helyreállítésB érdekéhen ren­dőrökkel váltják fel a szö­vetségi köztársaság északi és keleti területének határán ál­lomásozó katonai erőket. A megoldás az, ha visszaren­delik a csapatokat saját szö­vetségi területeikre, és nem engedik meg, hogy elhagyják kaszárnyáikat A Nigerian Outlook végeze­tül kétségbe vonja a Katonai Tanács törvényességét és hangsúlyozza, hogy a tanács ülésén nem jutottak megfele­lő képviselethez a különböző szövetségi területek. A kato­nai kormányzók lagosi talál­kozóján részt vett Mohamed alezredes, akit nigériai kato­nai körökben a Gowon mö­gött meghúzódó erős ember­nek tekintenek. Az a tény azonban, hogy Ojukwu kelet­nigériai kormányzót nem si­került bevonni a tanácsko­zásba, eleve kétségessé teszi a Katonai Tanács által ho­zott intézkedések hatékony­ságát Castelo Branco rádiónyilatkozata RIO DE JANEIRO (MTI) Castelo Branco briziliai el­nök rádiónyilatkozatában ígé­retet tett arra, hogy biztosí­tani fogják a november 15-re kitűzött kongresszusi válasz­tások teljes szabadságát, és a hatalom rendben történő át­adását Costa e Süvának, a megválasztott új elnöknek 1967. március 15-én. Az el­nök azzal vádolta a kong­resszus ellenzéki tagjait, hogy amikor szembeszegültek a kormány tekintélyével, veszé­lyeztették a választásokat. IY-BRITANNIA PAKISZTÁN Tinidad és LEONE^UGANDAflFENYAr^ )-- ~ZA^I A J^tanzAnia: yjJ-GUINEA- PAPUA----­„ BOTSWANl KÖZTÁRSASÁI AUSZUjÁÜABzNorfolk-sz. S-SINGAPORE tES0TH0~ KIRÁLYSÁG: ÚJ-ZÉLAND A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG TAGÁLLAMAI A Brit Nemzetközösségről A három héttel ezelőtt füg­getlenné vált Botswana Köz­társaság, és Lesotho Király­ság után a november 30-án önállóvá váló Barbados-szigete is felvételt nyert a Brit Nem­zetközösség tagjai sorába. Ez­zel az aktussal a tagok szá­ma huszonhatra emelkedik. Az új tagok felvételétől füg­getlenül azonban az elmúlt hónapban Londonban meg­tartott nemzetközösségi érte­kezlet is érdekessé teszi szá­munkra a szervezet történe­tének áttekintését. A Brit Nemzeüközöaség ala­pító tagjainak Nagy-Britanni­án kívül Kanadát, valamint Ausztráliát és Üj-Zélandot kell tekintenünk. A nemzet- közösség megalakulását hiva­talosan az 1926-ban megtar­tott brit birodalmi konferen­cián nyilvánították. A nesm- zetközösség többi tagállama a második világháború után, függetlenségük elnyerésével párhuzamosan vált a szer­vezet tagjaivá. A megalakuláskor rögzített alapelvek szerint a tagálla­mok a kereskedemi életben kölcsönösen előnyben részesí­tik egymást, különösen a vám­tarifák, és behozatali kvóták megállapítása terén (1932). Akkoriban ez egyoldalúan brit érdekeket szolgált, miután Londonban előírták, hogy a tagállamoknak mit kell vá­sárolniuk az anyaországtól, és mit kell szállítaniuk neki, ugyanakkor az árakat Nagy- Britamniában állapították meg. Ilyen módon születeti meg az un. sterling-övezet, amelyben a font volt az ural­kodó pénznem, és ez rangban a dollár felett állt. Természetesen ez ma már az utóbbi évek politikai és gazdasági fejlődését figyelem­be véve kissé ironikusan hat. A Brit Nemzetközösség 27 459 382 négyzetkilométeren élő 770 millió lakosa napjaink­ban már nem akarja észreven­ni, hogy pusztán csak azért él, hogy „Made in Britain” áru­kat vásároljanak. A tagok gazdaságilag egymás után kü­lön utakra lépnek, és az hogy a korábbi elvek alapján álló nemzetközösséget még min­dig nem számolták fel, csu­pán annak köszönhető, hogy Londonban visszariadtak a lassan egyértelművé váló kö­vetkeztetések levonásától. A legutóbbi változások fi­gyelembevételével a Brit Nemzetközösség tagállamai a következők: Nagy-Britanrúa, Kanada (1926), Ausztrália (1926) a hozzátartozó Űj-Gui- neával, Pápuával, Karácsony-, Norfolk-, Nauru-, és Kókusz­szigetekkel, Üj-Zéland (1926), India Sikkimmel (1947), Pakisz­tán (1947), Ceylon (1948), Gha­na (1957), Ciprus (1961), Ni­géria (1960), Sierra Leone (1961), Tanzánia (1961), Jamai­ca (1962), Trinidad és Toba­go (1962), Uganda (1962). Ma­laysia (1963). Kenya (1963), Malawi (1964), Málta (1964), Zambia (1964), Gambia (1965), Singapore (Malájföld néven 1957), (1965), Guayana (1966), Batswana (1966), Lesotho (1966), és Barbados (1966). Ko­rábban tagjai voltak még Ír­ország (1945-ig), és a Dél­afrikai Köztársaság (1061-ig)

Next

/
Oldalképek
Tartalom