Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-01 / 233. szám

JVKi előtt Világ proletárfai, egyesüljetek! felgördül a tfiijfgföny Az Acélárugyári Művelődési Ház korszerűsített színpadán ma este felhangzik a szignál, felgördül a függöny: megkez­dődik az I. Országos Vasas- Munkás Színjátszó Fesztivál. Az üzemi színjátszók országos seregszemléjére elsőízben ke­rül sor. A tavaszi tánczeneka­ri- és jazzfesztivál jól sikerült rendezvénysorozata után ismét nagy jelentőségű kulturális esemény színhelye tehát Sal­gótarján. Közel másfél hóna­pon át itt adnak randevút egymásnak az ország legjobb öntevékeny színjátszói, hogy bebizonyítsák: a hétköznapok munkája mellett eredménye­sen hódolnak nemes szenve­délyüknek, sikerrel teljesítik népművelői hivatásukat és a tisztacsengésű, igaz, szocialis­ta kultúránk méltó követei. Ügy véljük, a fesztivál meg- rendezési jogát nem érdemte­lenül kapta a kivételes inten­zitással fejlődő munkásváros, Salgótarján, és hasonlóképpen méltó a házigazda szerepére az ország egyik legrégibb mű­velődési háza, az 1878-ban lé­tesült Acélárugyári Művelő­dési Ház. Az öntevékeny szín­játszásnak több évtizedes ha­gyományai vannak a város­ban, jelenleg is kiválóan te­vékenykednek „Szocialista Kultúráért” jelvénnyel^ kitün­tetett csoportjaink — a Petőfi Színjátszó Szakkör az elmúlt évi székesfehérvári fesztivá­lon is kirobbanó sikerrel sze­repelt — és több tájjellegű, észak-magyarországi fesztivált rendeztünk sikerrel. Minden bizonnyal sikerül eleget ten­ni az országos-rendezvény kí­vánta feladatoknak is. Borsodnádasd, Gyöngyös, Özd, Sopron, Szeged, a fővá­ros és Salgótarján legjobb cso­portjainak versengése vesztes nélkül zárul majd, hiszen a résztvevők között helyet kap­ni feltétlenül a megbecsülés jele. A nagy gonddal összeállí­tott műsor alapján joggal bí­zunk abban, hogy a fesztivál a műkedvelés differenciálódott feladatainak eleget téve hoz­zájárul a tömegek ízlésnevelé­séhez, a művészeti, alkotási vágy felkeltéséhez, a tehetsé­gek kibontakoztatásához, se­gíti a műkedvelő művészeti mozgalom alapvető célkitűzé­seinek — a belső nevelőmun­ka javítása, a giccs elleni harc és a szabad idő kulturált fel­használásának irányítása — realizálását, és a tapasztalat- cserék lehetősége révén min­den bizonnyal hozzájárul a mozgalom távlati feladatainak megjelöléséhez. Közismert, hogy az úgyne­vezett gépi kultúra passzív műélvezetre kényszerít, de csupán az ismeret befogadás a legtöbb embert nem elégíti ki, ezért az öntevékeny színját­szóknak vállalniok kell a „konkurrencia harcot” a te­levízióval, mozival. Tevékeny­ségüknek tehát csak úgy van értelme, ha az úgynevezett produkciós szemlélet háttérbe szorításával emelik munkájuk színvonalát. Moliére, Csehov, Garda Lorca, Bródy Sándor, Max Frisch, Arthur Miller, Faulkner műveinek interpretá­lása a színjátszó és a néző számára egyaránt művészi él­ményekkel való gazdagodást jelent. Az egyik legősibb művésze­ti ág, a színjátszás kései mű­velőinek seregszemléje a ren­dező városnak is rangot ad. A szellemi pezsdülés jele, a kul- túrcentrumhoz vezető út egyik állomása. Salgótarján az izzó, lüktető munka, a gyárkémé­nyek városa szeretettel tárja ki kapuit az I. Országos Va­sas-Munkás Színjátszó Feszti­vál résztvevői a kultúra önte­vékeny hordozói előtt abban a reményben, hogy e rendez­vénysorozattal egy hagyo­mánnyá fejlődő kulturális se­regszemle alapjait vetjük meg. Rendezőknek, színészeknek és valamennyi vendégünknek az élménydús salgótarjáni tar­tózkodás reményében kívá­nunk elismerést bizonyító vas­tapsot és további munkájuk­hoz sok sikert. Bízvást remél­jük. hogy a közönség „párt­fogásba veszi” az előadásokat, méltányolja a produkciókat és kellemes művészi élményekkel gazdagodnak Valamennyien. Csongrády Béla ■ AZ M.SZWP N.Ó G RÁD M-f G Y.t'l BIZOTTSÁGA ÍS A M [ G T E I. T A N A C t XXII. ÉVF. 233. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1866. OKTÓBER 1. SZOMBAT Tovább folytatódik a komplex talajvédelem Fontos kérdések a megyei tanácsülés napirendjén szavai után Hankó János, megyei tanács végrehajtó bi- rozat lehetőséget nyújt a zottságának elnöke — az első hegyvidéki, mostoha körülmé- napirend előterjesztője — nyék között gazdálkodó ter- mondott szóbeli kiegészítést a melőszövetkezetek differenci­Tegnap, szeptember utolsó minden közös gazdaságára vo- tált jövedelemelosztást. Fo- napján ülést tartott Salgótar- natkozik, mert hét tsz kivéte- kozatosan fejlesztik a szak- jánban a megyei tanács. A lével a közös szántóterület és betanított munkásképzést, napirenden fontos kérdések több mint 40 százaléka 12 fo- Ennek érdekében továbbképző szerepeltek. A tanácsülés el- kon felüli lejtésű és igen mos- iskolát létesítenek a megye- nöke, Dániel József megnyitó tohák a gazdálkodás természe- ben. a ti feltételei. A kormányhatá- Ehhez a kérdéshez szólt hoz­zá Rakonczai József, a rétsági járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Elmondta, községi tanácsok községpoliti- áltabb támogatására gazdái- SelőszöveLzSekben már kai tevekenysege fejlesztési kodásuk speciális átalakítása- . , .. f l jk knmniev irányelveihez. ra. Ezekben a gazdaságokban ^ajvédtíem s ennek már A tanácstagok közül többen a természeti és a közgazdasa- er(Jménveit ’ is lehet látni méltatták a községpolitikai gi adottságoknak megfelelő Azonban a tsz-eknek eddig munka eddigi eredményeit, s fejlesztési tervet készítettek. biztositott anvaei eszközök az irányelvek helyességéről, Hozzáláttak a közös területek k eleeendők hoev ki­támogatásáról nyilatkoztak, gazdaságosabb hasznosítású- alakftsák a talaivédélrn^ke Valamennyien egyetértettek hoz, a jövedelmezőbb terme- . komplex munka tó abban, hogy a jövőben továbo lési szerkezet kialakításához. vábbfolvtatásához ismételt se­Eddig mintegy ötszáz hold 17 Ma« gitsegre lenne szükség. Kulo­kell gazdagítani a községpoli­tikai tevékenységet a terv­fokon felüli lejtős területet szerű község- és falukörzeti vontak ki a szántóföldi műve- berahlzáso^^ontoiság'át" központok kialakítása érdeké- lésből, azonban indokolt újabb KOS Deruna^asoK loruossagat. ben. A községpolitikai tevékeny­ség fejlesztési irányelveit kie­gészítésekkel és módosítások­a művelésiáe- a sPeciális talajvédő gépek l . S hiányát. Elmondta, hogy ál­talános szerkezeti változtatás­ra van szükség a gazdálkodás­ban, ha a tsz-ek be akarják 2500 holdon változtatást végrehajtani. Jövőre tovább folytatódik a komplex talajvédelem a Ló­kai egyhangúan elfogadták, kos-patak vízrendezőjében, s . . . knmniex talaivéde­Ezután került sor a második megkezdődik a Zagyva felső . p napirendre. A tanácstagság folyásánál is. A talajvédelem­elé tárták a mostoha körűimé- nek megfelelő gazdálkodásra, László István, a megyei Né- nyek között, gyengén gazdái- talajvédő kultúrák termelésé- pi Ellenőrzési Bizottság elnöke kodó termelőszövetkezetek re térnek át a termelőszövet- szólt a lezajlott talajvédelmi megszilárdításának jövő évi kezetek. A talajvédelemnek vizsgálatok tapasztalatairól, s tennivalóiról szóló beszámolót, megfelelően látják el gépek- megállapította, hogy azóta illetve határozati javaslatot. A kel, munkaeszközökkel a gaz- megfelelően halad a talajvé- közismert, 2002-es számú kor-^ daságokat, s ugyancsak ezek a delem. A tennivalókat gazda- mányhatározattal kapcsolatos szempontok játszanak szere- sági oldalról vitatta, s figyel- tevékenységről és tennivalók- pet a beruházások kialakító- meztette a szakirányító szer­ről Hajczinger György, a me- sánál. Az állattenyésztést is veket, hogy a jövőben foko- gyei tanács mezőgazdasági ősz- ennek megfelelően formál.iáK zottabb segítséget nyújtsanak tályának vezetője mondott kié- a tsz-ek. Különösen előtérbe a termelőszövetkezeteknek eb- gészítő referátumot. került a szarvasmarha- és a ben a sokoldalú tevékenység­ismeretes, hogy a 2002-es juh-állomány fejlesztése. A kormányhatározat és a 8/B melléküzemágak kifejleszté­számú FM utasítás alapján a sével a tagok foglalkoztatott- ­__, •___________. t ermelőszövetkezetek elkészí- ságát és a jövedelem . növelését tették a hegyvidéki termelő- segítik elő. A tagság jobb szövetkezetek fejlesztési-gaz- anyagi érdekeltségének bizto- dálkodási tervét. Ez a fejlesz- sítása érdekében bevezetik a tési terv a megye majdnem közös gazdaságokban a garan­hez. Mészáros Gábor, megyei ta­Á Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszu­sának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mon­dott bevezetőt A vita során felszólalt Bállá János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Er- dey-Gruz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal. Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttat­ta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alap­vető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irány­elvek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat el­juttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat, a SZOT eljuttatja a párt Köz­ponti Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei nép- gazdasági terv teljesítéséről es a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, va­lamint a további feladatokról. ki a fejlesztési tervvel kap­csolatban. A hozzászólók több­sége ugyancsak elismerő han­gon szólt a határozati javas­latról, s elfogadásra ajánlot­ta a tanácstagságnak. El­mondták, hogy a kormányha­tározat nyújtotta lehetőségek alapján, a fejlesztési terv vég­rehajtásával nagyot léphetnek előre a termelőszövetkezetek a gazdálkodásban, a megélhe­tés biztosításában. A tanácsülés néhány módo­sítással egyhangúlag elfogad­ta a hegyvidéki termelőszö­vetkezetek fejlesztésére szol­gáló határozati javaslatot. A továbbiakban megvitat­ták és elfogadták a megyei költségvetés első félévi tel­jesítéséről, valamint a harma­dik ötéves terv állóeszköz fej­lesztési tervéről szóló beszá­molót. Egyes folyamatban levő ügyek megvitatása után ke­rült sor a megyei tanácstagok interpellációjára, majd a ta­nácsülést berekesztették. Uj tanműhelyt arattak Salgótarjánban Tegnap délelőtt ünnepélye- lői, a szülőket. Részt vett az sen avatták fel a salgótarjá- ünnepségen a közép-szlová- ni Stromfeld Aurél Gépipari kíai ruzonberoki gépipari Technikum új tanműhelyét, technikum tantestületi kül- Mint ismeretes, az iskola 17. döttsége is. “f tölti eddig eredetileg A ^ Kó l Jenó muhelyrendeltetesu helye nem imagató köszöntötte, majd volt, a műhelyfoglalkozásokat a Kiss János kohó_ és gépipan regi felvonulási épületben miniszterhelyettes avatóbeszé- tartottak. det mondott. Ezt követően a Az intézménynek összesen Nógrád megyei Tanács VB mintegy ezer nappali, illetve Művelődésügyi Osztályának esti- és levelezőtagozatos hall- képviselője átvette a lélesit- gatója van. A sürgető igé- ményt. Az ünnepélyes átadási nyék hatására dr. Horgas Gyű- aktus után Rakitta Tibor la kohó- és gépipari miniszter technikus tanár engedélyt jóváhagyásával, az országgyű- kért Kiss János miniszterhe- lési képviselőtestület, a me- lyettestöl a műhelyfoglalkozá- gyei párt- és az állami szer- sok megkezdéséhez, s miután vek, valamint a Hazafias ezt megkapta, megkezdődött Népfront támogatásával múlt az első műhelyfoglalkozás. Ezt, évben határozat született a illetve a foglalkozás .megfce- tanműhely építésére. A léte- hintését emlékfa ül tetős követ- sítmény tervei 1965 tavaszán i*> amelyet ugyancsak Kiss készültek el, építése ősszel Já.nos végzett el. kezdődött. Az épületet határ- a meghívott vendégek dé- időre, ez év július 31-re átad- lután fél kettőkor az intéz­ték. mény fiúkollégiumában ün­Az új tanműhely három- népi ebéden vettek részt. S millió-háromszázezer forintba délután tapasztalatcserére került, a gépi felszerelésére gyűltek össze az iskolában, mintegy kétmillió forintot Ma délelőtt a technikum- költöttek. Az iskola tanulói ban ünnepi tantestületi ülést Gedeon János műhelyfőnök tartanak. Ekkor kerül sor a vezetésével körülbelül 400 közép-szlovákiai küldöttséggel ezer forint értékű társadal- a két iskola közötti szerző­mi munkával járultak hozzá dés megkötésére. Ennek ér­mielőbbi átadásához. telmében a két intézmény ta­A létesítmény ünnepélyes nulói és nevelői kölcsönös ta- átadása tegnap délelőtt II pasztalatcsere-látogatásokon órakor kezdődött. Ez alkalom- vesznek részt, Közép-Szlová- ra mintegy 300 vendéget hív- kiába, illetve Nógrádba kül- tak meg, az ország valameny- dik kötelező termelési gya- nyi általános gépipari tech- korlatra egy-egy tanulócso- nikumának igazgatóját, a portjukat, illetve szoros kul- megye középiskoláinak igaz- turális, szakmai, valamint gatóit, a párt- az állami- és sport kapcsolatot létesítenek a tömegszervezetek képvise- egymással. A légierő ajándéka Repülőgépet kapott a salgótarjáni úttörőház Először három évvél ezelőtt A gép földi parancsnoka, a került szóba, hogy repülőgé- szállítást irányító Varga Ké­pet kap a salgótarjáni úttörő- roly repülős százados elmond- ház. A tervet örömmel üdvö- ta; ez a tizennyolcadik JAK— zölték, elképzelhető hát, mi- 18-as, amelyet a szolnoki tisz- lyen nagy volt az izgalom, ti iskola az úttörőknek aján- amikor a napokban távirat dékoz. Legutóbb Pécsre, az- érkezett az úttörőház címére, eiőtt Veszprémbe vittek ha- amelyben a szolnoki Kilián sonlóan „nyugdíjba helyezett” György Repülőtiszti Iskola, vadászgépeket. A salgótarjáni arról értesítette a címzettet, 1950-ben került az iskolára, hogy pénteken „leszállítja” a ... , rég várt repülőt. Palyafutasa során 14 évig járt nap mint nap a maga3- A JAK—18-as típusú szov- ten és mi,ndent — startolási Jet vadászgép, tegnap délelőtt időt és oktatókörözést össze­vetve — keréken egymillió kilométert repült. A JAK—18- as egyébként továbbfejlesztett változata annak a harci va­dászgépnek, amely a második világháború alatt, sok dicső­séget szerzett a szovjet légi­erőnek. Ez az őse: az ÜT—2-es vagy ahogy á köznyelv nevez­te — a Rata ... A gépet tegnap délután el­megérkezett Salgótarjánba és rövid manőverezés után sike­resen „landolt” az úttörőiház udvarán. Legalábbis azok a pajtások, akik összeszerelése után látták először — vala­hogy így képzelték el. Az igazság az, hogy a gép a „sa­ját lábán” tette meg az utat Szolnoktól — Salgótarjánig. Szárnyait leszerelték a repülő­téren, felrakták egy teherautó­ra, amely azután hátsó végé- sóként a Május 1. úti általá­nál fogva, két vaskos gumike- nos iskola úttörői és kisdobo- rékén vontatta Tairjánig a sai nézték meg, és szószerir.t nyugdíjas vadászt. is: birtokba vették. továbbképző tanácskozás az állattenyésztés feladatairól Tsz-ednökök, állatenyésztők, állatorvosok, járási állatte­nyésztők vettek részt azon a továbbképző értekezleten, amelyet tegnap Salgótarján­ban az Állattenyésztési Ku­tató Intézet, a Nógrád megyei Tanács, a Nógrád megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség és a TIT megyei szervezete kö­zösen rendezett. A tanácsko­záson neves állattenyésztési tudományos szakemberek tar­tottak előadásokat. A megbeszélést Horváth Demeter. a megyei állatte­nyésztési felügyelőség igazgató­ja nyitotta meg. Elmondot­ta, hogy megyénkben a fezar- va&marha- és juhtenyésztés­nek hagyománya van, amit az is bizonyít, hogy a számosál­lat nyilvántartásban mintegy 70 százalék a szarvasmarha és 12—13 százalék a juh, tehát a létszám mindkettőből meg­haladja az országos átlagot. A borjak 55 százalékát itatásos módszerrel nevelik és 18 tsz- ben alkalmazzák sikerrel a TBK-tápszert. A juhállomány számbeli fejlesztésével azon­ban nem tart lépést a gyap­júhozam, ezért a tenyésztők célkitűzése, hogy mielőbb 15 százalékkal növeljék a gyapjú hozamát, de egvidejúleg to­vábbi javulást kell elérni a tenyésztésben és a hizlalás­ban is. A bevezető után dr. Czakó József, az ÁKI igazgató he­lyettese és Illés András, az ÁKI tudományos munkatár­sa a borjúnevelésről, dr. Ku- ralecz Viktor, az ÁKI tudo­mányos főmunkatársa a te­henek téli takarmányozásáról. dr. Kecskés Sándor, az ÁKI tudományos főmunkatársa, a tejtermelés fokozásának le­hetőségéről és dr. Mihálka Ti­bor, az ÁKI osztályvezetője a bárányszaporulat gazdaságos hasznosításáról tartott elő­adást.' Az előadásokat élénk és széles körű vita követte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom