Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-15 / 219. szám

Világ proletariat egyesüljetek! Talaj munka Palotáson AZ MS7AAP NÓGRÁD MEGYM BIZOTTSÁGA ÉS A MtGYH TAN ÁCS l^PIA XXII ÉVF. 219. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 15. CSÜTÖRTÖK A reform szellemében Tanulságos és elgondolkoz­tató eset történt az egyik nagyvállalatnál. A központi gyáregységben új hőkezelés! technológiát vezettek be, amely nemcsak feleslegessé, hanem egyenesen károssá tet­te a korábban alkalmazott sa­vas utókezelést Az új tech­nológia sikerült — alkalmaz­ták tehát. Csakhogy: a terme­lés különböző láncszemeiben levő illetékesek — szükséges információ hiányában — to­vábbra is átszállították a szó- banforgó alkatrészeket a gal­vanizáló gyáregységbe, s ott bekerültek a savas fürdőbe. És mire a kellő utasítás végig­val. A mikroökonémia — aho­gyan a népgazdaság alapegy­ségeit a szaknyelv jelöli — körébe tartozó, s önállóan megvalósítandó feladatok a reform alapvető elemeinek be­vezetésével ugrásszerűen meg­nőnek: sikeres végrehajtásuk­hoz fejlett — tehát rugalmas, gyors, megbízható — vállalati szervezet, információs-rend­szer kelL Ez azonban feltéte­lezi — a többi között — a számviteli reform végrehajtá­sát, a nyilvántartási rendszer módosítását, a technikai adott­ságok növelését stb. Rendkí­vül bonyolult és szerteágazó Az ember erősebb {3. oldal) Magyar grafika az ENSZ kiállításán (4. oldal) Ismét sportszerűtlenség! (5. oldal) Bányászati kiállítás Nagybátonyban (6. oldal) \ Nagy igyekezettel dolgoznak a traktorosok a palotási egyesült termelőszövetkezet kisba- gyoni üzemegységében. Több mint százötven holdat megszántottak és előkészítettek vetés alá. Az őszi talajmunkák és vetések jó és gyors elvégzése érdekében egy lánctalpas trak­tor kettős műszakban, két UTOS-típusú gumikerekes traktor pedig nyújtott műszakban üzemel. Képünkön: Szrena Pál traktoros negyvenöt holdas táblát készíti elő diszktiller- rel a vetéshez (Foto: Koppány György) járta a vállalati szervezet kü­lönböző állomásait, s eljutott a belső szállítás, illetve az utókezelő műhely vezetőjéhez, sok ezer alkatrész selejt lett. Lényegében senki nem köve­tett el semmiféle mulasztást, „csak” nehézkes, s ezért ru­galmatlan, megbízhatatlan volt a vállalati belső szervezet, képtelen a kellő gyorsaságú információátvitelre. A gazdaságirányítás új rend­szerében döntő szerep jut a vállalati önállóságnak: az önálló vállalati munkához azonban a jelenleginél jóval magasabb fokú belső szerve­zettség kell. Némelyik vállala­ti szervezet ma még nehéz­kes, s az esetek többségében arra sem képes, hogy kivá­lassza és feldolgozza a szüksé­ges információkat Inkább csak utasítások, feladatok me­chanikus továbbítását végzi, illetve azok megvalósításának utólagos — és nem menetköz- beni! — számonkérését. Nyil­vánvaló, hogy ilyen vállalati szervezettel nekivágni a gaz­dasági mechanizmus reformja által kijelölt útnak — képte­lenség. A vállalati szervezet egy­részt meghatározója, másrészt összefogója a legkülönbözőbb belső rendszereknek, tevékeny­ségi területeknek. Így az ügy­viteli, az érdekeltségi és az alá- és fölérendeltséget meg­szabó rendszernek, a piacku­tatási — értékesítési tevékeny­ségnek, a más vállalatokkal való kooperációnak stb. És ez még mindig csak a kérdés­komplexum egy része. Mert a helyes vállalati tevékenység­hez — s az ahhoz igazodó belső szervezet megteremtésé­hez — ismerni kell a népgaz­dasági terv fő irányait; a mű­szaki haladás irányát; az új igények megteremtésének le­hetőségeit; a bel- és külföldi piacok értékítéleteit; az árak várható alakulását; a beruhá­zási lehetőségeket; a munka­erő-helyzetet A felsoroltak közül bárme­lyiket is ragadnánk ki, igen könnyű lenne bizonyítani, hogy önmagában is a jelenle­ginél magasabb fokú terme­lési — gazdálkodási színvona­lat kíván üzemeinkben, válla­latainknál. És éppen ezért ége­tően sürgős, hogy iparvállala­taink késlekedés nélkül meg­kezdjék a fejlett vállalati komDlex-szervezet megterem­tését, egyrészt az ehhez szük­séges feltételek ■ felmérésével, másrészt pedig a már ma meg­tehető intézkedések kiadásá­előkészítő — megalapozó mun­kára van tehát szükség. Vál­lalataink egy részénél hozzá­kezdtek ehhez, s már kezdet­ben igen érdekes eredmények­re, következtetésekre tettek szert. Az egyik gépipari vállalat­nál például nem azt vizsgál­ták, hogy szükséges-e a fél­késztermék nyilvántartásnak olyan létszám, mint amilyet most foglalkoztatnak, hanem magát a nyilvántartást ele­mezték. Kiderült, hogy — át­lagban — ugyanazon anyago­kat négy helyen tartják nyil­ván: az új rendszer következ­ményeként tizenhárom embert tudtak áthelyezni más munka- területre. Sikerrel dolgozik né­hány vállalatunknál a Pro- cesszográf nevű nagyszerű ma­gyar találmány, a „termelés- irányító berendezés”. A be­rendezés alkalmazása eredmé­nyeként az egyik helyen a ko­rábbi felére csökkent a gépek állásideje, másutt a gyártás­közi minőségellenőrzés komp­likált feladatát oldották meg vele sikerrel. A lyukkártya rendszerű nyilvántartás beve­zetése, az elektronikus szá­mológépeken elkészíttetett op­timális programozás, a piacku­tató részlegek felállítása — egy-egy példa arra, hogyan korszerűsödik, fejlődik már ma is a vállalatok belső szer­vezete, de példa arra is, hol kell annak korszerűsödnie. A termelésben döntő kér­déssé nő napjainkban az idő­tényező: az új termékek piac­ra kerülésének ideje világmé­retekben rövidül, egy-egy vál­lalat eredményességét — jö­vedelmezőségét tehát alapve­tően befolyásolhatja, hogy mi­kor készül el új termékével? A most életbelépett új szál­lítási szerződési rendszer ugyancsak a fogyasztó-felhasz­náló jogait érvényesíti maximá­lis mértékben — s itt is sorol­hatnék tovább a példákat ar­ra, milyen nagy szükség len­ne mindenütt már ma az ezeknek az igényeknek megfe­lelő vállalati belső szervezet­re. Mivel az igény már nap­jainkban kézzelfogható, még inkább azzá lesz 1968 január elseje, a reform alapvető ele­meinek bevezetése után: a vál­lalatoknak igencsak „kapasz- kodniok” kell, hogy helyt áll­hassanak. Ezért nem lényeg­telen, hogy ki — mikor kez­di el az új követelményeknek megfelelő belső szervezet kia­lakítását: aki előnyt szerez, a célba is hamarabb érhet! É. T. Komplex üzem- és munkaszervezést Á Nógrádi szerkesztőségének ankétja A Nógrád szerkesztősége és a Pásztói Járási Tanács me­zőgazdasági osztálya ma an- kétot tart Pásztón a járási pártbizottság tanácstermében. A tanácskozáson termelőszö­vetkezeti elnökök, mezőgaz­dászok. pártszervezetek titká­rai, szocialista brigádvezetők, gépállomási szakemberek, traktorosok vesznek részit. Képviseltetik magukat a me­gyei, a járási pártbizottságok, illetve tanácsok is. Az ankét célja, hogy az őszi feladatok megszervezésé­ben, gyors végrehajtásában — a jól bevált gyokariati mód­szerek elterjesztésével — se­gítsünk a megye közös gaz­Pósztón daságainak. A termelőszövet­kezetek előtt álló őszi tenni­valókról. a kapásnövények be­takarításáról, a gabonavetés­ről, az őszi mélyszántás meg­szervezéséről, a pásztói járás­ban jól bevált komplex mun­kaszervezési módszerektől Is­pán Károly, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak- vezetője tart vitaindító előadást. A vitát — a szak­emberek észrevételéit, tapasz­talatait — Hajczinger György, a Nógrád megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetője összegezi. A tanácskozás anyagának részletes ismertetésiére lapunk­ban visszatérünk. Folytatják Balassagyarmat energia-ellátásának korszerűsítését A balassagyarmati Rá­kóczi út korszerűsített köz- világításának üzembehe­lyezése után is lankadatlan erővel folytatódik a város energia-ellátásának és köz- világításának javítása, tö­kéletesítése. Még az idén a Rákóczi út egy újabb sza­kaszán befejezik a higany­gőz világításhoz szükséges armatúrák szerelését, le­fektetik a Műanyag ktsz és a Malomipari Vállalat transzformátorától „kicsat­lakozó” kábeleket. Jövőre, mintegy másfélmillió fo­rint értékben, két- és fpl- kilométer kisfeszültségű, s csaknem két kilométer hosszú primér kábelt fek­tetnek le a városban. Ugyancsak 1967-ben, há­rommillió forint ráfordí­tással tizennégy és fél ki­lométer hosszúságú kis­feszültségű és hat és fél ki­lométer hosszúságú húsz- kilóvoltos légvezetéket épí­tenek Balassagyarmaton. Közösen érdemesebb Novemberben lesz két éve annak, hogy Nagy Józsefnét felvették a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat nagybáto- nyi telepére. — Nem, nem volt szá­momra teljesen új a var­rás. Nagynénikém koráb­ban a maga módján meg­tanított egy-két dolgot a varrás tudományából. Egy azonban biztos. Az is más volt, meg ez is más, amit mi itt csiná­lunk. Ez utóbbi korsze­rűbb, modernebb, nagy- üzemibb. Ez, viszont na­gyon új volt számomra. A kézimunkázókhoz ke­rültem, majd onnan egy hónap múlva a gépte­rembe. Azóta is ott va­gyok. Azokkal, akikkel együtt ültem a varrógép­hez, alig ment el valaki. Egy évig egyénileg dol­goztunk, kisebb összekoc­canásokat leszámítva jó kis közösség alakult ki. Megismertük egymás gondolatait, képességeit, közben gyakran szóba került, hogy jobb lenne brigádban dolgozni. A kollektíva legtöbb tagjá­nak több gyermeke van. Ha, viszont brigádban dolgozunk, akkor több jut a borítékba, tehát több jut a gyerekeknek is. Végül úgy döntöttünk: ezután kollektíván dol­gozunk. Engem válasz­tottak meg brigádvezető­nek. Azóta versenye­zünk. Méghozzá a másik brigáddal, a délutánosok- kal, mert két műszakban dolgozunk. — És ki lett a győztes? — Eddig még ők. Ért­hető. Régebben együtt dolgoznak, mint mi, és Megyeszerte vetik az árpát és a rozsot Jobban ki kell használni a szeptemberi napokat Az utóbbi napok a rétsági járás körzetét kivéve kedvez­nek az őszi munkáknak. A na­pos és szeles idő felszikkasz­totta a korábbi csapadékot, jó munkát végezhetnek a gépek. A legjobb eredménnyel je­lenleg is a pásztói járás szö­vetkezetei dicsekedhetnek. Lé­nyegében befejeződött az ap- rómagcséplés, jól halad a ve­tés és a talajelökészítés. A Pásztói Gépjavító Állomás traktorosai átlagban két nor- málholdnyi teljesítménnyel készítenek kedvező vetőágyat, ami lényegesen jobb a tava­lyi öt normálholdas átlagnál. Ez elsősorban a kedvező idő­járásnak és a jó talajviszo­nyoknak köszönhető. A gép­javító állomás traktorosai olyan szorgalmas munkát vé­geznek, hogy a Pásztói Gépja­vító Állomás előreláthatólag szeptember 25-ig befejezi egész éves termelési tervét. A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben rs mindenütt vetik a takarmány­keverékeket és az őszi árpát Eddig hatszáz holdon került a földbe az árpa vetőmag és mintegy háromszáz holdas te­rületen vetették el a takar­mány-keveréket. Több tsz-ben így Patvarcon és Dejtáron igen szép, százmázsán felüli a burgonyatermés, s így a burgonyabetakarítás jelentő­sen leköti az erőgépeket. En­nek ellenére mintegy 350—-100 holdon végeztek eddig talajelő­készítést és megtették az elő­náluk jobb a közösségi szellem, mint a mi kol­lektívánkban, bár sok di­cséretet kaptunk mun­kánkért az igazgatónk­tól. Leányka matrózblúzt varrnak az asszonyok. A megrendelés hatezer da­rabra szól. Ebből három­ezret már elszállítottak. Október 31-ig kell a kí­vánság másik részét tel­jesíteni. — Meg tudják csinál­ni? — Meg, bizony! Később megtudom, hogy korábban már nyolcezer darabot előál­lítottak. Ennek fele a Nagy Józsefné vezette 14 tagú brigád kezei kö­zül került ki. Es, ami döntő; kifogástalanul. Ezt viszont a telepveze­tőnő állítja. Hihetünk nekik, mert nem küzdenek megren­delés gondokkal, sőt ter­mékeiket igen keresik. Venesz Károly készületet a búzavetésre is. A járásban csaknem felénél iár az aprómagcséplés, a legna­gyobb előrehaladás Érsekvad- kerten, Patakon és Bercelen tapasztalható. A rétsági járás valamennyi termelőszövetkezetében hozzá­fogtak az őszi kalászosok ve­téséhez. A tsz-tagok tapaszta­latból tudják, hogy szakszerű gépi munkával, jó talajelőké­szítéssel, a vetőmag helyes megválasztásával kétszer any- nyí'teítíiést érhetnek el, mint öt-hat évvel ezelőtt. Ezért jelentősen megnőtt az inten­zív, nagy hozamú búzafajták becsülete. A szátoki Arany­kalász Tsz 22,2, a rétsági Bú- zakalász Tsz 18,4 és a szé- csénkei Győzelem Tsz 17,8 mázsás átlagtermést ért el az idén is Bezosztája búzából Hasonló szép termésátlagok­kal örvendeztette meg a tsz- tagokat a Fertődi fajta is. Így az idén is nagyobbára nagyhozamú búzafajtákat vet­nek A rétsági járásban a bő csapadék akadályozta a szán­tás és talajelökészítés megfe­lelő ütemét, azonkívül a nagy szorgalommal végzett silóbe­takarítás is elvonja az erőgé­pek egy részét. Lendületesen folyik a vetés és a betakarítás a szécsényi és a salgótarjáni járás szö­vetkezeteiben is. Viszont ezekben a járásokban mint a többiekben is, elsősorban a szántások talajelőkészítésének meggyorsítását szükséges szor­galmazni. Ahhoz hogy jobban ki tudják használni a na­gyobbára munkára alkalmas szeptemberi napokat, jelentő­sen növelni kell mind a tsz- ekben, mind a gépállomáso­kon a kétműszakban üzemelő traktorok számát. Üi gyárlásiechnolőgia A Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló gyárrészlegében új technológiákat dolgoztak ki. Ennek alapján készült el az a két új típusú ekefej, amelyből 3 ezer darabot küldtek a megrendelőnek. Ugyancsak használják a csá­kány és a kapa sajtolásánál használatos felfogó készülé­ket, amelynek segítségével le­hetővé vált egy művelet ki­iktatása. Sikeresek azok a kí­sérletek is, amelyek a boro­natárcsa elmarását egysze­rűsítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom