Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-02 / 208. szám
1.966, szeptember 2. jaénfck N ÖGR A D 3 Jótanács iss-tagoknak Érdemes több őszi árpát vetni ti üzem, új lehetőségek Eredményes munka Pásztón Az őszi árpa fehérjében bővelkedő, értékes és fontos takarmánynövény. Termőterületének növelése az állattenyésztés fejlesztésében nagy segítséget jelent. Hátránya. hogy áttelelése gyakran bizonytalan, ezért egyes üzemekben Idegenkednek az őszi árpa vetésétől. Az őszi árpa hideg iránti érzékenysége valóban igaz. Ezért termesztésének legfontosabb követelménye a vetés időpontja és a fajta fagyállósá- ga. Szeptember 15 után Régebben az őszi árpa szeptember első felében, sőt augusztusban való korai vetését javasolták a szakemberek. Ma már tisztázott dole«, hogy a szeptember második felében és október első hetében vetett őszi árpák, ba azonnal ki tudnak kelni, a legkritikusabb telet és tavaszt is jól átvészelik. Ennek érdekében nagyon fontos az őszi árpa alá a talajt jó korán előkészíteni, hogy megfelelően beérett magággyal biztosítsuk száraz időjárásban is a kelést. A kísérletek igazolják, hogy semmiképpen sem javasolható az augusztusi és szeptember elejei vetés. A túl korai vetés a köztermesztésben levő jelenlegi fajták áttelelését és termesztését bizonytalanná teheti. A szeptember 15-e előtti vetések még enyhébb tél esetében Js jobban kiritkulnak, mint a szeptember végi vetések. A gyenge őszi árpát könnyen tönkreteszi a gyakori, erős tavaszi felfagyás. Tizenhárom év átlaga Az őszi árpa fejlődési üteme szoros összefüggésben van •z időjárás hatásaival. A vetés időpontjától függ, hogy az őszi árpa megkapja-e a termesztésének legjobban megfelelő időjárási hatásokat. Mind a korai, mind a kéaz egyöntetű termés kialakításában. Az őszi árpa általában jobb termést ad, mint a tavaszi, mivel a téli nedvességet jobban tudja hasznosítani és ugyanakkor korábban is érik be. Megyénkben 13 év átlagában az őszi árpa mintegy egy mázsával adott többet mint a tavaszi árpa. Ez az átlag azonban a vetésidő helyes megválasztásával az őszi árpa javára lényegesen nő- vélhető. Az őszi árpa területi aránya 1957 óta nem emelkedett, sőt csökkent. Az utóbbi két évben, 1965-ben és 1966- ban volt ugyan emelkedés, de ez az 1957. évi 8471 holdas vetésterületet még nem érte el. A terület növelése nem ütközik különösebb nehézségbe, mert a tavaszi arpa rovására megvalósítható. Termesztése biztonságos Az őszi árpa termesztésének üzemi előnye, hogy a búza és a tavaszi árpa előtt 5— 10 nappal korábban érik be. s így az aratás lényegesen könnyebben oldható meg. mert kombájn-igénye akkor jelentkezik, amikor más területen a kombájnok még nem aratnak. Ugyanakkor korán biztosít abraktakarmányt, ami a legkritikusabb abrak-gondokon enyhít és lehetőséget ad a nyári talajmunkák megkezdésére. Az őszi árpa kifagyása esetén még mindig mód van a terület megfelelő hasznosítására tavaszi árpával, vagy más tavaszi kultúrával. A vetőmagon kívül más veszteség nincs és egy felszíni talajművelés után a kipusztulás helyén máris vetni lehet a tavaszi kalászost. A termesztés egyébként eléggé biztonságos, ha a megfelelő vetésidőt betartják és jól alkalmazkodó fajtát vetnek. Barlai Gábor várja a 99 Furuh/ás lány”* Korábban részletesen megírtuk, milyen problémák akadályozzák, hogy ifjú Szabó István szép alkotása, a „Fu- rulyás lány” Nagybátony ékességévé váljék. A szobor felállításának — az akkori álláspont szerint — feltétele lett volna, hogy lebontsanak egy óvodai melléképületet, s a kert csökkentése árán át. helyezzék az óvoda kerítését. Mindez hozzávetőleg kétszázezer forintba került volna. Laczkó István, a községi tanács vb-elnöke a napokban arról tájékoztatott bennünket, hogy a szobor elhelyezése előtt már alig áll akadály. — Az Országos Ipar- és Képzőművészeti Lektorátus eltekintett a költséges, s a gyermekek szempontjából előnytelen bontástól — mondotta, — Megfelelő fásítás mellett egy gyalogutat kell közelebb helyeznünk a bányavárosi művelődési házhoz, továbbá biztosítanunk egy két lábon álló trafó áttelepítését. Mindössze néhány méterről van szó, ez azonban esztétikai szempontból valóban kell. Ami a megfelelő térség kialakításához munkában szükséges, arra a népfront és a szakszervezet szervezett társadalmi munkásokat. Körülbelül tizenötezer forint kiadás az. amire nincs fedezetünk. A községfejlesztési alap felhasználásáról már döntött a községi tanács. Megyei támogatást, sajnos, nem remélhetünk. Kár. hogy most anyagiak miatt torpantunk meg. A nagybáto- nyiak várják ifjú Szabó István alkotását. Több ízben megemlékeztünk Nagybátony lakosságának áldozatvállalási készségéről. Javasoljuk, hogy társadalmi erőkre támaszkodva teremtsék elő a még hiányzó összeget. A falujukat szerető emberek bizonyára vállalkoznának saját munkahelyükön hasznos többletmunkára —. s ennek ellenértékét adományozhatnák a község kulturális gazdagítására. Az immár kilencezerötszáz lakosú Nagybátonyban ez aligha megvalósíthatatlan. A Salgótarjáni Síküveggyár Pásztói Mechanikai Üzeme sokszor olyan gyermekbetegségekkel küszködik, amelyeket még akkor sem tudna elkerülni, ha a más üzemek jó tapasztalatát mindenben hasznosítaná. Sokszor olyan sajátos problémákkal küzdenek, amelyek kizárólag csak rájuk jellemzőek. Például nincs nyereségelőirányzatuk, önköltségi tervük. Azt számolják el termelési költségként, amibe egy-egy forma kerül, szállítókocsi vagy egyéb, az üveggyártáshoz szükséges berendezés. Ennek ellenére lemérhető a fejlődés, amely az utóbbi esztendőben, ebben az üzemben bekövetkezett. Orosházától, Párádig Nincs olyan szeglete az országnak, ahová ne szállítanának. Nagykanizsától Ajkáig, Tokodtól Salgótarjánig, Párádtól Orosházáig mindenütt jelen vannak ahol üveggyár van az országban. Kapcsolataik is teljesen egyediek. A formagyártáshoz szükséges öntvényeket például nem ők. hanem a megrendelők szerzik be. Ez előnyös az üzemnek, csupán arra panaszkodnak, hogy sok köztük a selejt, ami viszont csak munka közben derül lei. A múlt évben 359 ezer forintot tett ki a selejtkár. amelyből csak 33 ezer forint térült meg. A dolgozók hibájából is selejtessé válik néhány munkadarab. Okai: figyelmetlenség, hiányos rajzismeret, gyakorlatlanság. A munkások hibájából 1965-ben 25 ezer forint értékű kár keletkezett. Azt mondják a gyárban: ez az összeg az idén csökken, mert többszöri határidő módosítás után a Nógrád megyei Építőipari Vállalat nemrég átadta azt az új üzemépületet. amelyben helyet kaptak a TMK-sok, a hegesztők, és részben a lakatosok. Most már nem zavarják egymást a munkában. Ennek hatása később jelentkezik termelékenységben és gazdaságosságban. Teljesítménybérben A kezdeti tapogatódzás után, a rendszeres munkanap fényképezés tapasztalatait összegezve megállapították, és fokozatosan bevezették a műszaki normákat. 1965 februárjában még csak 21-en kapták fizetésüket teljesítmény után: az esztergályosok és a marósok. Októberben a lakatosokat, novemberben a gyalusokat, ez év januárjában a hegesztőket, júliusban pedig a köszörűsöket kapcsolták be a teljesítménybéres rendszerbe. Ma már a fizikai munkások 75—80 százaléka kapja ilyen elszámolás alapján a fizetését. Előnyét így összegezik: olcsóbbá vált a termelés, átlag két-háromszáz forinttal növekedett a dolgozók keresete. A tervek szerint a jövőben összehasonlítják egyes termékek termelési költségeit egy korábbi időszakéval. Az első félév már megbízható tényanyagot szolgáltat a köz- gazdasági elemző munkához, annak kiderítéséhez, hol, mit kell tenni, hogy még olcsóbban termeljen az üzem. A munka nehéz lesz, mert 1500 féle alkatrészről van szó. Ugyanakkor készülnek itt kisgépek, szállítószalagok, vasszerkezetek, különböző berendezések. Az Ajkai Üveggyárból küldött elismerő levél felrobbantotta a munkakedvet. a vetélkedés szellemét, aminek eredménye, a féléves terv jelentős túlteljesítésében mutatkozik meg. Vissza jönnek a szakemberek Amíg ez az üzem nem volt, sok jó szakember iárt Pásztóról és a környező községekből, a megyeszékhely üzemeibe vagy pedig más megyékbe dolgozni. Sokan Budapesten találtak szakmájuknak megfelelő munkát. Közülük már majdnem százán visszajöttek. A gyár vezetői engedélyt kaptak újabb szakmunkások felvételére. Huszonhármán már jelentkeztek, s közülük 14-et felvettek. Van, aki Gyöngyösről jött haza, többen Budapesttől váltak meg, néhá- nyan pedig Miskolcot hagyták ott. Legtöbbjüknek az alapórabére kevesebb lesz, de mivel itt teljesítménybérben dolgoznak, módjuk lesz a kiesést pótolni. Amikor teljes lesz a létszám. bevezetik a három műszakot. Megszervezését szeptemberre tervezik. De nemcsak a távollevők visz- szajövetelére építenek, hanem maguk is gondoskodnak az utánpótlásról. Jelenleg 16 másodéves ipari tanuló ismerkedik az itt honos, és szükséges szakmákkal. Jövőre már szakmunkásokká lépnek elő. Több dolgot, mint a teljesítménybéres rendszer bevezetését, az egyes gyártmányok önköltségének vizsgálatát senki sem írta elő számukra. És mégis megvalósították, illetve megvalósítják. Sőt tovább finomítják és a* élethez igazítják. Tudják: csak úgy jutnak előrébb ha a lehetőségek birtokában kezdeményeznek, keresik az új megoldásokat. Gyorsan visz- szaakarják fizetni a pénzt, amit az állam az üzem építésére fordított. Vcnesz Károly sei vetésű állományban a növények fejlődésében nagyobb mértékű egyedi szórás érvéHol a határvonal...? elkészül október tizenötödikényesül, ami később az érés idején is egyenetlenséget okoz. Ilyen állományban az egyedek közötti fejlődési különbség egy-két hetes érésbeli különbséget is előidézhet. Aratáskor különböző víztartalmú és biológiai értékű termést kapunk, ami tárolási károkat is okozhat és rontja a vetőmag értékét. A vetés időpontjának jó megválasztása, és az így biztosított kedvező időjárási hatások a legdöntőbb tényezők Korszerűsítik faivaink villanyhálózatát Megyénk községeinek villamosítása után — Mátrakeresz- tes volt az utolsó — az Éizakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak, és a megyei tanácsnak legnagyobb gondot a falvak villamoshálózatának korszerűsítése jelent. Évről évre mind több községben végzik el ezt a munkát. Az idén tizenkét község villa moovezetékenek korszerűsítése, felújítása szerepel az ÉMÁSZ tervében. Több mint tízmillió forintos költségből összesen 54 kilométer hosszban végzik el ezt a munkát. Kora reggel: megbeszélés a műszakiakkal. Kilenc órától előadás a kályha és tűzhelyszerelőknek, akik aztán körülveszik, s egymás után sorolják a hibákat, amelyek akadályozzák a munkát. Tíz óra. Megbeszélés az igazgatói irodában. Meg kell oldani a raktári bizonylati rendet, mert sok a túlvételézés, nyilván, mert sok a selejt, de hogy melyik stációnál ugrik nagyot, azt képtelenség kiszűrni, amíg rendetlenség van ezen a fronton. Ilyen sűrű napi program, ennyi égető, megoldásra váró probléma ugyan enged-e beszélgetést arról, mi lesz jövőre, azután ... ? — Nincs határvonal — mond ellent Dianovszky Gyula a Tűzhelygyár igazgatója, miután magunkra maradtunk az irodában — hói kezdődnek a napi problémákban azok a feladatok, amelyeket már az új mechanizmus előkészítésére kell megoldanunk. Raktározási gondjaink, amelyekről az imént is szó volt, nemcsak az anyaggazdálkodás selejt csökkentés szempontjából foglalkoztatnak bennünket. Az ősszel életbe lépő új szállítási rendelet is a lehető leggyorsabban megköveteli, hogy rendet csináljunk. Ezért leltározunk szeptemberben, vezetünk be szigorúbb bizonylati rendet, ezért építettünk egy új félkészáru raktárt, s a je- lenleei készáru raktár befogadókénességét is növel iük. A „kis ZIM” készáruraktára is re .. . Akkor egyelőre egy kicsit fellélegzünk. — Ez még mindig nem elegendő a jövő évi, s azutáni termeléshez? — Szerencsére a rekonstrukció során egy nagy raktár is létesül. — S az már megoldja a kérdést? — Talán . .. Számítások szerint öt-hat. napi termelés befogadására elegendő lesz. Mindenesetre van egy „biztosító szelepünk”. A volt vágóhíd területe, amelyet épületestül megkaptunk, s részben már be is rendeztük. Kísérleti műhelynek, gázlaboratóriumnak. Egyébként ez utóbbiak bővítésével szintén már az új gazdaságirányítási rendszerre gondoltunk. — Mi, az. ami még a reformra való felkészüléséről elmondható? — Az egvik szemünk már az új mechanizmuson volt. amikor összeállítottuk gyártmány - fejlesztési ötéves tervünket. Olvan új termékeket akarunk előállítani, amelyekre kereslet van a piacon. Különböző típusú konvektoros kályhák, etázs-kazán. kombinált tűzhelyek. No. és természetesen a gázkészülékek széles skálája.,. — Biztos, hogy ez a gyártmányfejlesztési terv jó? — Értem mire gondol. S Tulajdonképpen igaza i* van. Sajnos, jelenleg nincs élő kapcsolatunk a piaccal. Hogy mire van ieény, ezt mi a nagykereskedelmi vállalattól tudjuk. A nagykereskedelem leköti a teljes kapacitásunkat. Más lesz persze, ha később a r.agykeresKedelem is rákényszerül majd a gondosabb, alaposabb igény-felmérésre. Napjainkban sokan talán nem is sejtik, hogy lesznek esetek, amikor egyik, vagy másik termékből telítődik a piac. — A gyáregység tehát nem mondhat le az önálló piackutatásról, értékesítési tevékenységének fejlesztésérőd. — Úgy van. És az átmeneti időszak legfogósabb problémáját éppen az értékesítés elmaradottságában látjuk. Anyag- és áruforgalmi 'osztá- Ivunknak ugyan eddig is volt értékesítő részlege, s ezt most egy képzett, tehetséges technikussal bővítettük. De ez valószínűleg kevés lesz. Nincs például főfoglalkozású jogászunk ezen a területen. Sajnos, a további fejlesztés, továbbá a piackutatás kiépítése addig elég nehéz, amíg vezérigazgatóságunk ezzel kapcsolatos elképzeléseit nem ismerjük ... — A ZIM műszaki igazgatója úgy nyilatkozott a NÓG- RÁD-nak, hogy o gyáregységek kereskedelmi osztályait is alkalmassá kell tenni arra, hogy az új mechanizmusban megfeleljenek a követelményeknek ... — Ennek mi örülünk... És abban ir> biztosak vagyunk, hogy elképzeléseink keresztülvitelében támogatni fognak bennünket. De hátra van ennek a támogatásnak a konk- rétizálása ... — S olyan sok időnk az új mechanizmus bevezetéséig azért még nincs, ugye ... ? — Ugyan ez vonatkozik a dinamikus gyártmányfejlesztésre is — tért vissza a beszélgetés kiinduló pontjához az igazgató. — Ha kereskedelmi tevékenységünk fel tud nőni a feladatokhoz, akkor idejében jelzi a piac igényeit, változásait. Csak így lehet azokra gyorsan reagálni. De a gyors reagáláshoz megfelelő tervező, szerkesztő, s szerszámkészítő kapacitásra van szükség. Olyanra, amely maximum fél esztendő alatt képes megteremteni egy-egy új termék sorozatgyártásának feltételeit. A termelői kapacitásokat a vezérigazgatóság segítségével igyekszünk úgy alakítani, hogy azok igazodjanak a kereslet növekedéséhez, s elegendő rugalmassággal alkalmazkodhassunk majd a változó igényekhez is. Ezt szolgálja a „kis ZIM”, a lemez- megmunkáló részleg fejlesztése, forgácsoló kapacitásunk növelése, s hát végeredményben az új gázkészülékgyár. Ami viszont a szerszámkészítést illeti, gépek vásárlására ugyan ígéretet kaptunk a vezérigazgatóságtól, a jelenlegi gáztűzhely szereidében alkalmas helyet is kap a szerszámműhely, de a központ elképzeléseit e tekintetben sem Ismerjük még. Aztán szeretnénk magunkat bebiztosítani műszer-ellátás szempontjából. Tapasztalta, hogy most ezzel is mennyi a kínlódás. Holott korszerű, külföldön is piackéoes tüzelőeszköz-választékot kialakítani nélkülük elképzelhetetlen. S ha itt, Salgótarjánban, akár nálunk, akár gyáron kívül létesítenének egy müszer- "üzemet, csinálhatna gyújtásláng hiztositót, gáztűzhely sütő- és főzőlánghoz sütő-hő- fokmérót, és hőfokszabályozót, gázkályhákhoz gyújtás- láng biztosítót, gyújtó berendezést, széntüzelésű kályhákhoz automata primérlevegő szabályozót. Megoldódna a gáztűzhelyek csapgyártása, amelyekből már jövőre is négyszázezerre, a teljes felfutás után évente egymillióra van szükség. Mindez azonban egyelőre elképzelés, terv, ötlet. Amelyeket — néha azon vesszük észre magunkat — időnként^ háttérbe szorítanak napi problémáink. Aminek nem túlságosan örülünk. De- hát tudomásul kell vennünk ezt is: a gazdaságirányítási reform fogadásának alapvető feltétele, hogy a mainál nagyabb fegyelemhez, gondosabb, lelkiismeretesebb munkához szoktassunk munkástól mérnökig mindenkit. Ma rr.ég sokan nincsenek tudatában: a munkafegyelem, a technoló:: ui fegyelem, de a legapróbb, leg- jeientéktelenébb anyagok, alkatrészek féltése, óvása is beletartozik abba a hatalmas egészbe, amelyen az ország vezetőitől segédmunkásig mindenkinek tehetsége szerint kell munkálkodnia, s amelytől az új mechanizmus bevezetésének sikere, kinek kinek pedig boldogulása, ahogy mondani szokás: életszínvonala függ... Az ajtón kopogtatnak, valaki benyit, beszól: „Igazgató elvtárs, két óra.” — Bocsánat — szól az igazgató — taggyűlésre kell mennem. Az új meehanizmusrdJ lesz ott is szó. .. Cs. G»
