Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-13 / 217. szám
NÖO R A D 1966 szeptember 13. kedd A A kommunista irodalom Nógrádban A kommunista agitácíóban nélkülözhetetlenek a tájékoztató munkák, a könyvek, a folyóiratok és az egyéb kiadványok, A marxista-leninista pártok létezésüktől kezdődően fontos feladatuknak tartották a marxista irodalom terjesztését. A pártirodalom terjesztésének szép hagyományai vannak. Az illegalitás éveiben, 1945 előtt ez volt az egyik legveszélyesebb pártmegbiza- tás. A konspiráció minden eszközét igénybe kellett venni, hogy a párt tanítása eljuthasson a párttagsághoz, a dolgozókhoz. A Magyar Kommunista Párt a felszabadulás után is megszervezte a pártirodalom terjesztését. A munkát az agitá- ciós és propaganda osztályok politikai munkatársai végezték. Ez a terjesztési mechanizmus az ellenforradalomig tartott. Az MSZMP megalakulása után a Központi Bizottság létrehozta a Kossuth Könyvkiadót. Ezt követően az ország valamennyi megyéjében létrejöttek a kiadó megyei kirendeltségei, melyeknek feladata a marxista irodalom terjesztésének segítése. A Kossuth Könyvikiadó Nóg- rád megyei Kirendeltségének munkáját ma már több. mint 540 párt- és mintegy 150 szak- szervezeti-. KISZ- és Nőtanácsi aktíva segíti. Felkerestük a kirendeltség vezetőjét Vígh Mihályt aki kérdéseinkre az alábbiakban válaszolt: — A tudományos szocializmus, a marxizmus-leninizmus olyan elmélet melyet igazán elsajátítani csak a megfelelő szakirodalom folyamatos tanulmányozásával lehet. A marxista ismeretterjesztő és egyéb művek nagy része a Kossuth Könyvkiadónál jelenik meg. Mit jelent az emberek tudatformálásában a kiadó me- 71lei kirendeltségének tevékenysége? — Elöljáróban le kell szögeznem: a kirendeltség csupán egy kis részét végzi annak a munkának, amelyet eredményei tükröznek, s amelyért elsősorban a pártbizottságokat, illetve a pártmunkások és a tömegszervezeti aktívák sokaságát illeti a dicséret. Az ő munkájuk eredményeként a megyében majdnem nyolcezer elméleti folyóirat olvasónk van havonta, s a dolgozók évente körülbelül félmillió forint értékben vásárolnak Kos- suth-kiadványt a folyóiratokon kívül. A tankönyv-vásárlók száma 14 ezer háromszáz. Nógrád megye a Kossuth-ki- adványok vásárlási értéke tekintetében a megyék között az ötödik helyet foglalja el. Ennek ellenére, természetesen még számos tennivalónk van. Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának múlt év december 31-i határozata a többi között felhívja a figyelmet a marxista elméleti folyóiratok olvasói számának növelésére, a terjesztési munka megjavítására olyan községekben is. ahol eddig ez nem kielégítő, a terjesztési és az elszámolási fegyelem szilárdítására, és egyéb más kérdésre. — Milyen kiadványai, illetve sorozatai vannak jelenleg a Kossuth Könyvkiadónak? — A kiadó ez évi tervében összesen 258 mű kiadása szerepel 6 540 OOO példányban. Tíz tárgykörben jelennek meg kiadványok, a marxizmus-le- ndnizmus klasszikusai a filozófia (esztétika, Univerzumkönyvtár), a történelem, a közgazdaság, a szocializmus építése hazánkban, a nemzetközi munkásmozgalom és nemzetközi kérdések, a pártépítés, a pártoktatás, az egyéb társadalomtudomány és a szépirodalom tárgykörökben. A kiadó sorozatai közül kiemelkedő a „Marx és Engels művei”, a „Lenin összes műve”, a „Korunk világnézeti kérdései” („A pragmatizmus”, „Az egzisztencializmus és kultúra”, és más filozófiai témák), a „Népszerű történelem” (Balázs József: Négy év vasban és vérben 1914-—1918, P. Ovszjanyin: Mussolini végnapjai. Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság), a „Világtörténet”, az „Univerzum könyvtár”, az „Ország-Világ”, a „Gazdasági életünk”, a „Tsz-tagok kiskönyvtára” sorozat. — Milyen rendezvényeket szervez a kirendeltség? — Rendezvényeink azt a célt szolgálják, hogy az érdeklődőket tájékoztassuk egy-egy olyan bel-, vagy külpolitikai kérdésről, amelyre vonatkozóan már megjelent irodalmunk van. Író-olvasó találkozókat, könyvankétokat rendezünk. Sikeres író-olvasó találkozókat bonyolítottunk le Vietnammal kapcsolatban Salgótarjánban, a Nógrád megyei Rendőrfőkapitányságon és Szécsényben. ahova Makai György látogatott el. ugyancsak Salgótarjánban, valamint Bíró-Fábián: Karrier című könyvével összefüggésben. Rendezvényeink között szerepelnek továbbá a könyvkiállítások, a „Politikai könyvhetek”, az ..Egy diák — egy könyv” akciók. A téli hónapokban ez évben is megrendezzük a „Falusi könyvna- pok”-at. Az elmúlt három évben körülbelül tízezer példányban vásároltak ez alkalmakkor pártaktíváinktól a falusi dolgozók könyvet. T. E. Ssinházi esték : Gyenge operett- kitűnő produkcióban Színházi kultúrát meghonosítani a salgótarjáni talajon — az egyik fontos feladata — sok más egyéb mellett — az új megyei művelődési háznak. A feladat véghezvitele — ahogy az utóbbi hónapokban kiderült — nem éppen egyszerű. önálló színház híján megyén kívüli erőkre támaszkodva egyedi produkciókat ugyani megnyerhetünk céljainknak, de aligha alakíthatunk ki igényeink szerinti hasznos, tudatformáló műsorpolitikát. Az „eszi, nem eszi — nem kap mást” pregnáns példáját adta a Megyei József Attila Művelődési Ház első színházi eseménye is — Fényes Szabolcs: Maya című revüoperettjé- nek színrehozása. A Miskolci Nemzeti Színház salgótarjáni vendégjátéka örvendetes és köszönetét érdemlő cselekedet a maga tényében, kérdéses azonban, hogy a nyújtott műsor hozzájórul-e és mennyiben járul hozzá művészeti-kulturális életünk gyarapodásához? Kétségtelen, hogy Fényes Szabolcs sikeres és tehetséges folytatója azoknak a hagyományoknak, melyeket Lehár, Kálmán Imre, Abrahám Pál muzsikája képvisel a zenés színpadon, de vitatható, hogy néhány népszerű melódia indokolja-e Harmath Imre meglehetősen sovány és lapos meséjű szövegkönyvének felújítását, melybe még a revű látványos eszközei sem tudnak sok életszerűséget pumpálni. Alvilági Figurák, félvilági nőcskék. ko- kottok és nagyvilági léhűtők lelki hasmenését szem- Jéljüik a műfaj konvencionális kereteiben. A darab egyedül friss szóvicceivel hat a publikumra egy-egy pillanatra, különben enyhe unalom árad a történetből A miskolci színház együttese jobb ügyhöz méltó energiával fáradozott a Maya sikerre vitelén. Orosz György rendező nagy iramú előadást produkált, sok technikai és játékötlettel, s a szereplők is minden szalmaszálat megragadtak, hogy a siker partjaira küzdjék magukat. Ez a legszerencsésebben a címszerepet játszó Komáromy Évának sikerült, aki szép hangjával, megjelenésének kellemével hódította meg a közönség szívét. Tetszett a robbanóan temperamentumos Virág Ilona, a pikáns humorú Máthé Éva. a játék mulattatói közül főképpen Varga Gyula. Kautzky Ervin, Polgár Gyula, valamint Pálffy György. Varga Gyula énekes feladatában kifogástalanul teljesíti a komponista igényeit, játékban azonban hiányérzetet hagy maga mögött. A szereplő együttesből Sallós Gábor. Bánó Pál nevét kell még dicsérettel említenünk. A zenekar élén Kalmár Péterben szuggesztív hatású vezénylőt ismertünk meg, aki együttesével komoly részese a vendégjáték sikerének. Hasonlóan elismerést érdemel a látványos. csillogó díszleték és jelmezek tervezője; Kalmár Katalin, valamint a táncok koreográfiáját tervező Somos Zsuzsa. Mindent egybevetve: gyenge mű kitűnő előadását láttuk; szeretnénk, ha a jövőben mű és előadása egyaránt kitűnő minősítést kaphatna s zínpadunkan. (b. t.) Farzsaltah Haik: Barzsut, a hegy leánya A Kossuth Könyvkiadó Tarka Könyvei új színfolttal gazdagodtak: a legfrisebb kötet, Farzsallah Haik libanoni író poétikus kisregényét tartalmazza. Számunkra távoli. egzotikus világról szól az író, a Közel-Kelet egyik országa tárul fel előttünk, s habár a történet a közelmúltban játszódik, mégis a középkor levegőjét érezzük. Évezredes hagyományok, lelketlen és megalázó szokások, vallásos babonák kötik gúzsba az emberibb életre vágyó „bábokat.” Mert a kis hegyi falu lakói valóban bábok, és báboknak is érzik magukat a kifürkészhetetlen, engesztelhetetlen Sors kezében. E kegyetlen sors kiszolgáltatott játékszere Barzsut, a sejk leánya. Taniost szereti. a molnárt. A két családot azonban hatalmi versengés állítja szembe. A nagyhatalmú sejk rendelkezik jószág és ember felett, még saját lányát is jószágként adja el barátjának, csakhogy az igazságszolgáltatás elől meneküljön. A keleti szerelmespár története kevésbé romantikus, mint a veronai Rómeóé és Júliáé, de tragédiájuk talán még mélyebb, mint amazo- ké. Haik realista iró, néhol talán túlságosan is vaskos a realizmusa; a valóság hű ábrázolása, pontos rajza megfosztja a történetet az idilli hangulattól. Barzsut és a falubeliek élete azonban így válik még igazabbá. Pergő és fordulatos a cselekmény: gyilkosság, erőszak, erotika — mindez külsőségeiben is fokozza a regényességet. Haik azonban csak eszközül használja a gyorsan elénk sorakozó történéseket. Képi hasonlatai, választékos példázatai tágabbra nyitják a libanoni horizontot, mint Bait Sabab ,,kék sziklafalakkal védett völgye”, költői szépséggel, kendőzetlen szókimondással, eleven párbeszédekkel ötvözött prózája ősi hagyományokat és mai hétköznapokat olvaszt egységbe. A regényt Moll La- josné fordította. H. Gy. I Természet és emberkéz alkotta szépség Tervezik a salgótarjáni Béke-parkot A friss színekben pompázó, új salgótarjáni városközpontra sötétzöld koronás fák tekintenek a Pipis oldaláról. Itt emberkéz, amott természet alkotta szépség. Kétségtelen, hogy a vadon hegyoldalnak is megvan a maga romantikája, — de szebb lenne, s szebb is lesz, ha ott szintén érvényesül a tervezett, művészi elképzelés. Megváltoztatni egy hegyoldal arculatát, nem csekély feladat. Mégis akadt rá vállalkozó. A nagyszerű tervezést társadalmi munkában végzi Szatmári Béla, a megyei tanács tervezőirodájának fiatal mérnöke. Rétegvonalas térkép fénymásolata, sok-sok skiccpausz zizzen az asztalon. Beszédesek a rajzok, beszédes az alkotó: — A Fipis-tető felé ma a legrövidebb út az úgynevezett Kálvária-lépcső. Szerencsétlenül kiképzett fokai, negyvenöt fokos meredeksége miatt igazi kálváriajárás felkapaszkodni rajta« A Béke-park kialakítása során ennek a lépcsőnek csak a helyét szeretném meghagyni. Rámpa szerű, kényelmes feljárót képzeltem oda, fordulóiban körülbelül húsz négyzetméteres pihenőkkel. Rajzomon már eltüntettem a mai barlangot. Ott jókora, hátoldalán íves térséget szeretnék kiképezni. A térséget lezáró támfal hat-hét méter magas volna. Elébe két-, talán háromalakos szoborcsoportot képzeltem. A támfalra, nemes kőből faragva, esetleg a város akkorra elfogadott címere kerülne. Azt hiszem, jól festene néhány kandeláber. Az előbb említett térség lenne a Békepark centruma. — Ettől jobbra mély völgy nyújtózik. Ide mit álmodott a tervező? — Teraszos gyermek-paradicsomnak szántam. Támfalak kiképzése itt is szükséges. Azokra vidám, bohókás frízeket szeretnék. Több homokozó, néhány négyzetméteres víztükör élénkítené ezt a helyet. A napsugarak hevétől kábelekre függesztett tető óvná a felügyelő szülőket, az apróbb gyermékeket. — A sziklacsoportnak milyen szerepe lenne? — Kívánatosnak tartom, hogy a földréteg alól jobban kiszabadítsák a sziklát. E fölé nagyon modern vonalú kilátóeszpresszót képzelek. Zagyva- pálfalvától Zagyvarónáig festői panoráma tárulna innen a turisták élé. A Béke-park északi határa a ' fenyvesnél volna. A csendes, levegős tisztásra olvasóparkot terveztem. — Itt bizonyára kellemesen éreznék magukat a csend barátai. A lármás kamaszoknak jutna-e hely a Béke-parkban? — Persze! A centrumtól balra alakítanánk ki a focipályát. Nem NB-I-es mérkőzések lejátszására, hanem jókedvű rugdosásra valót A parknak ezt a részét körbástya alakú kilátó zárná: esetleg büfével. A Karancs utca fölött elterülő kifli-alakú, selymes füvű rét környékén kevés a formálnivaló. Ez a terület szalonnasütő rétnek, majálisozó- nak kínálkozik... Elvként tűztem magam elé, hogy ahol lehet: meghagyom a növényzetet. A Pipis lábánál azonban ki kell majd vágnunk a fákat; zavarnák a kilátást. Helyükbe virágos növényekből botanikuskertet terveztem. Ügy számítom. a Béke-park hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára elkészülhetne. — Szóljunk az anyagiakról is; hiszen csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér... — Az elvégzésre váró munka igen nagy hányada szak- képzettség nélkül is kivitelezhető. Ismerem a salgótarjániak áldozatvállalása készségét, ha városukról van szó. Azaz: városunkról, mert bár az Alföldről jöttem, tarjámnak vallom magam. A létesítmények egy része gazdaságilag is hasznos beruházás; kellemesebbé tenné a tartózkodást a megyeszékhelyet mind nagyobb számban felkereső bélés külföldi turisták számára. — b. z. — 'mretj P/NTEA H7M’Ai//JPEöE WKf Az angol nyelv és Irodalom tanára még folytathatta volna, de az elnöklő Mr. Rubin leintette: — Azonnal hagyja abba! Vegye tudomásul, hogy vizsgálóbizottság előtt áll és nem tűröm, hogy még itt is kommunista propagandát űzzön! Rosa a hallgatóság soraiból csillogó szemmel figyelte apját. — Ugye, milyen kemény emlber, igazi férfi! — súgta a mellette ülő Nicknek, iskolatársának. A fiú bólintott, s óvatosan belekarolt a lányba, mintha moziban lennének. A lány tűrte, nem vontaid karját, pedig máskor megtette volna. Most azonban minden idegszálával az elnöki székben trónoló apját figyelte. Úgy érezte, hogy a „papi” most szavaival egész Amerika szabadságát és civilizációját védi a barbárok ellen. DeBoer folytatta: — Én is nehezen türtőztettem magam, amikor most ez a fickó — bökött megvetően a tanár felé — félbeszakította szagaimat, s propaganda előadásba kezdett Igazán nehezemre esett, hogy türtőztessem magam. De így legalább a tisztelt vizsgálóbizottságnak módja volt hallania, milyen módszerekkel dolgoznak Moszkva ügynökei. Nos, biztos tudomásom van arról, hogy a vörösök már elkészítették a vörös lázadás tervét, amelyet itt akarnak végrehajtani, Amerikában. Ezekben a piszkos tervekben kapott vezető szerepet McGrath. Az ő feladata lett volna a diákok közül vörös ügynököket toborozni ehhez a lázadáshoz... DeBoer — mint a színész a színpadon, a szavalat befejeztével — meghajtotta magát, s diadalmasan nézett körül a teremben. Ott zúgás támadt. Fantasztikus! Rettenetes! Készen áll már a vörös lázadás terve! Milyen veszélyben voltak... Ki hitte volna, hogy ez az igénytelen külsejű angol tanár ilyen nagy szereltet kapott volna a lázadásban ... Mr. Rubin néhányat kopogott a ceruzájával az elnöki asztalon. — Uraim, a tárgy komolyságához illő csendet kérek! Van valakinek kérdése a tanúhoz? McGrath felállt: — Van. Honnan veszi Mr. DeBoer a vörös lázadás állítólagos tervét? Azt mondotta, hogy biztos tudomása van erről... Honnan szerezte ezt a biztos értesülést? És mivel bizonyítja, hogy az én feladatom az lett volna, hogy ehhez az akcióhoz, a diákok közül vörös ügynököket toborozzanak? Várom a választ! DeBoer kivörösödött, s segélykérőén nézett az elnökre. Csak annyit tudott kinyögni: — De kérem, hallatlan, hogy a becsületes amerikaiakat ilyen impertinens hangon, még Itt, a vizsgálóbizottság előtt is rágalmazzák! Mr. Rubin segítségére sietett a matematika tanárnak: — Igaza van, Mr. Beérnék! Nem kell ezekre a kérdésekre válaszolnia. A vádlottnak pedig megtiltom, hogy a tanúhoz további kérdéseket intézzen. Diadalmasan nézett körül, a mellette ülő két urat, a vészbíróság tagjait kereste tekintetével. Azok bólintottak. McGrath még egyszer szót kapott, az utolsó szó jogán beszélhetett. Ennyit mondott: — Semmi olyasmit nem tettem, ami összeférhetetlen lenne a mi amerikai demokráciánk igazi eszményeivel. A hisztéria, amelyet ez a bizottság felkorbácsolt, a legaljasabb üldöztetésnek tesz ki engem. Az ellenem, mint tanár ellen indított üldözés annak a kampánynak egy része. amelynek célja, hogy a tanárokat országszerte megfosszák gondolatszabadságától... A bizottság kétperces tanácskozás után úgy döntött, hogy McGrath „vörös”, aki minden alkalmat megragadott. hogy a gondjaira bízott gyermekeket a vörösök szája íze szerint nevelje.” Külön megemlítették: az iskola egyik „tragikus körülmények között” elhunyt tanulójának te. metésén „lázító beszédet” mondott és úgy állította be a dolgot, mintha az amerikai ifjúság nevelése nem lenne a legjobb kezekben. Ezzel Is a vörösök propaganda szólamait ismételte. Ezért Mc- Grathot állásvesztésre ítélte. A tárgyalóterem közönsége megelégedetten vette tudomásul a döntést. Francis, aki mindaddig szerette McGrath- ot, ugyancsak helyesnek tartotta, ha a tanárt eltávolítják — talán még a többieknél is jobban gyűlölte most. amint kiderült róla. hogy vörös. Hiszen, ennek a tanárnak majdnem sikerült őt is hálójába kerítenie. Pedig az ifjú Rowers igazi amerikai akart lenni, s még a gondolatától is irtózott, hogy saját hazája ellenségének tekintsék. Ha némi rókonszenv maradt is még benne a felfüggesztett tanár iránt, arról nem volt hajlandó tudomást venni. Egy igazi amerikainak nem szabad szentimentálisnak lennie. A kommunisták terve éppen az. hogy bizalmat keltve férkőzzenek közel az emberekhez. McGrath közel került az ő szívéhez, s bizonyára azért, hogy később felhasználja majd őt Amerika ellenségeinek érdekében. De nem, abból nem eszik Mr. McGrath, Francis Rowers amerikai, s eszerint él. s ha kell, hal is. (Folytatása következik)
