Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-11 / 216. szám

10 NÖGRÁD 1966. szeptember 11. vasárnap isifis'isia Bárányék garden party-ján élénk vita folyt az ifjúság el­idegenedéséről. — Az ifjúság egyáltalán nem ért meg bennünket! — szónokolt Galuska úr, ősz szakállát simogatva. — A múlt héten hallgattam a rádióban az úttörők vitáját a szerelem­ről. Képzeljék, valamelyik taknyos kijelentette, hogy mi idősebbek nem vagyunk ro­mantikusak. Még ha szerelme­sek vagyunk is, hiányzik be­lőlünk a romantika, ami a fiatalok szerelmét jellemzi. Galuska úr felhajtotta pá­linkáját, bánatosan belehara­pott egy virslibe és folytatta: — Ez hallatlan. És mennyi­re nem igaz! Itt van pl. Ko­vács úr. Jóval elmúlt 40, mi­kor bezsongott. Micsoda sze­relem volt! Tűzvész, vulkán! Presszókban találkoztak, késő éjszakáig üldögéltek a parkok­ban és nézték a csillagokat. Otthagyta a feleségét, három gyerekét, albérleti szobát vett ki. Hát melyik fiatal lenne képes ilyen áldozatra? — Egyetértek — kapcsoló­dott be a házigazda. — Hadd mondjak én is egy példát a romantikus szerelemre. Az igazgatóm, szintén megálla­podott, családos ember, bele­szeretett a beosztottja felesé­gébe. Gondolják, hogy alá­való érzelmektől hajtva sze­rencsés vetélytársa elpusztítá­sára törekedett? Szó sincs ró­la. Némán szenvedett. Még elő is léptette a férjet, áthe­lyeztette az ellenőrzési osz­tályra. „Hadd keressen a ki­küldetési díjakból” — gondol­ta. — És állandóan vidékre küldi ellenőrizni. Hát nem gyönyörű ez? Mindnyájan meghatódtak A hölgyek könnyeiket töröl­gették. Galuska úr újabb po­hárkával hajtott le — Visszatérve Kovács úrra — mondta — legújabban me­gint szellemes lett. A kávé­házi felszolgálónőbe. Napokig ül a kávéházban, pillantásá­val kíséri imádottját, sóhaj­tozik és megiszik tíz duplát Most új albérleti szobát keres. Hát ez mi, ha nem roman­tika? Szónoki kérdése után fel­kelt és óvatosan kilopakodott a kertbe, ahol Bárányáé már várta. — Nem vett észre semmit? — érdeklődött — Ne félj, a-férjed el van foglalva a vendégekkel — nyugtatta meg imádottját Ga­luska úr, majd sóhajtva hoz­zátette: — Különben is, mit tudnak ezek a fiatalok a ro­mantikus szerelemről? Máriusz Kwiatkowski Rámenős bácsi — Totót, lottót tessék!.., (Mészáros András rajza) VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Könyvek és írók VÍZSZINTES: 1. Hat kö­tetre tervezett Lexikon. 14. Orosz férfinév. 15. Haladó író. Mexikóban élt 16. A ma­gasban. 17. Fém. 19. Község Fejér megyében, dunai hajó­állomással. 20. Meg, betűi keverve. 22. Rendkívüli rövi­dítése. 24. Juttatni. 25. Ki­csinyítő képző. 26. A múlt századi francia szimbolista líra legnagyobb hatású köl­tője. Válogatott versei je­lentek meg díszes kiadású kötetben. 29. A. Y. K. 31. Utó ellentéte. 33. N. É. ö. 34, ........ Eulenspiegel. 36. I. Ü. 37. Semmittevő, foglalko­zás nélküli. 38. A legnagyobb német költő. önéletrajza „Költészet és valóság” cím­mel jelent meg. 39. Kiejtett betű. 41. Olasz folyó. 42. Az „Elveszett illúziók” szerzője. E hatalmas regény, az író leg­kiemelkedőbb alkotása. 45 Elcsépelt szólás. 47. Á. P. 49. Fővárosunk Duna balparti része. 50. Levelet küldött. 51. Értelem. 52. Görög törzs (fordítva). 54. A teljes ma­gyar ábécé kezdete. 55. Z. D 57. Keleti férfinév. 59. Fedd. 60. I. E. A. 61. Varázsló, pap a sámánizmusban. 63. Köz­terület. 65. Szovjet folyó (né velővel). 66. Európai nép (né­velővel). 68. Francia regény­író. a téli könyvvásárra két regénye is megjelent. 70. Kis­regényed és elbeszélései a leggyakrabban keresett köny­vek egyike ennek a nagy francia írónak. FÜGGŐLEGES: 2. Elcse- nés, ellopás. 3. Ütemesen rázkódik. 4. M. K. T. 5. Kö­tőszó. 6. A beszéd legkisebb egysége, ft. Muzsikáló. 8. In­dulatszó. 9. Azonos betűk. 10. Férje. 11. Dajka. 12. Ok­tatásügyi intézmény a legif­jabbak részére. 13. Milyen számú, tömegű? 14. Mikszáth utolsó regénye. 18. Ember­törzsű és halxarkú tengeris­ten. 21. Régi hiányt pótol ez a nagyszabású könyv. Ha­zánkban utoljára harminc éve jelent meg hasonló 7 " Z 3 ¥ S 6 7 » 76 ZO 2! ZS 26 27 31 32 33 37 39 60\ 63 66 w 66 69 •! 52 53 V 57 5Ő 59 61 62 SS l * 67 ta» * 9 iO // /2 /J~\ IS I. 13 19 22 I 26 * 2& 29 30 36 • 55 yg 36 6f 65 66 50 5t 56. 55 56 60 : 163 66 6 69 Nagyon érdekes A VONATON Végállomáshoz közeledett a vo­nat. Jött a kalauz és a legyeket kérte. A fülke egyik sarkában ülő két férfihez ment. Azok átadták jegyüket. A kalauz megnézte, ki­lyukasztotta, szalutált és vissza­adta nekik. Ekkor halkan megszólalt az egyik utas, de azért úgy, hogy a kalauz is meghallja: „Nem vette észre f* A kalauz nyomban visszafordult, gyanakodva nézett az utasokra, hangja határozottan, de udvaria­san csengett: *== Szabadna még egy pillanatra a jegyeket? Odaadták, a kalauz hosszan mimika. 23. A térd német neve. 27. Szarvas fajta. 23. Ellátásáról való gon­doskodás. 30. Xenophon közel háromezer éves műve, a vi­lágirodalom egyik legrégibb regénye. 32. Azt a személyt. 35. L. H. 40. A kovács teszi. 41. Kissé felfelé hajló szagló szerv. 43. A. P. 44. A főzés fontos kelléke. 45........... Dia­volo. 46. Kiejtett betű. 48. Olcsó hajkenőcs. 50. pattogó ütemű zenedarab. 53. Egyes kártyákban női alakot viselő figurák. 56. A legnagyobb olasz költő, fő műve Babits Mihály immár klasszikus fordításában, díszes kiadású miniatúrákkal ékesítve, most jelent meg. 58. A növény felkúszfk valamire, és elbo­rítja. 60. A jelenlegi eszten­dőből való. 62. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 64. Szov­jet sakk nagymester. 65. ... Novák Vilmos (festőnk). 66 Steinbeck keresett könyve. 67. Szikla darab. 68. F. V. 69. Lásd a 63. sort. Beküldendő: a vízszintes 1., 26., 38., 42., 68., 70. függő­leges 14., 21., 30., 56., és a 66. számú sorok megfejtése. A szeptember 4-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Tudományos kutatómunka; Teju-gyík; Teofil; Kristóf; Zsiráf és bölényház; Cinege fejezet; Kincsem. Könyvjutalmat nyert: Szopkó József, Salgótarján. A könyvet postán küldjük el! nézte, még hosszabban, mint előbb. És közben gondolkodott. Mit nem vett észre az előbb? De a jegyek éi'vényesek voltak. Mégegyszer jól megnézte. Nem volt azokkal sem­mi baj. Visszaadta, elment. Félóra múlva jött az ellenőr, akit a kalauz figyelmezteti a két utasra. Megnézte a két jóbarát jegyét. Jónak találta. Már két lé­pésnyire el is távolodott, amikor újra megszólalt az egyik utas: „Ez se vette észre!** Persze meghallották. Az ellenőr megállt, a kalauzra nézett, azután visszament a két utashoz: —s Bocsánat, láthatnám még egy- szer a jegyüket? — Parancsoljon —• nyújtották egyszerre készségesen a jegyeket feléje. Az ellenőr nézte, nézte a két vasúti jegyet, de szabályta­lanságnak semmiféle jelét nem tudta felfedezni az Ibusznál vál­tott jegyeken. Az ellenőr és a kalauz nem nyu­godott bele a vereségbe. Amikor a két utas leszállt, megkérték őket, hogy fáradjanak be az ál­lomásfőnökhöz. Ott leültették őket, az ellenőr jelentést tett, és most már öten is ellenőrizték a jegyeket, de megint csak azt ál- lapították meg, hogy a menetje­gyek jók. Nem volt azokban sem­mi hiba. Bocsánatot kértek tőlük és a két utas mosolyogva indult ki az állomásfőnöki szobából. Alig ér­tek az ajtóhoz, megint dicseked­ni kezdett az egyik: — Még ezek se vették észreI A kalauz egy pillanatig töpren­gett, azután utánuk ment, és mér­gesen, sápadtan, kíváncsiságtól furdalva szólt oda hozzájuk: Fizetek maguknak a restiben egy liter jó bort, ha megmond­ják, hogy mi nincs rendben a je­gyükkel. —» Nagyon siívesen. Ha tény­leg jó a bor ebben a restiben ... Ittak, azután a kalauz türelmet­lenül megszólalt: — Mondják már! Az egyik utas a kalauz orra alá tartotta a jegyeket: — A jegyre az van nyomtatvai hogy „át nem ruházható**. Én mégis elcseréltem az enyémet a barátom.i jegyével. Ezt nem vet­ték észre! Palásti László s ovenall eQírtxet a sxájápötitelj sziuiim

Next

/
Oldalképek
Tartalom