Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-08 / 213. szám

Jv ö G R A D ú esíftflrtök 2 Hégyszázezerre növelik az amerikai csapatok létszámát Vietnamban Harcok Saigontól délre HANOI—SAIGON (MTI) A VNA közli, hogy késve beérkezett kiegészítő jelen­tések szerint a Vietnami Nép­hadsereg az elmúlt napokban Quang Binh tartomány felett további négy amerikai repü­lőgépet semmisített meg, ami­vel a VDK területe felett le­lőtt amerikai repülőgépek száma szeptember 5-ig 1397- rc emelkedett. A hanoi rádió kedd este összefoglaló jelen­tést közölt arról, hogy június 29-e óta, amikor az amerikai bombázó gépek megkezdték támadásaikat Hanoi és Haip­hong külvárosai ellen, az észak-vietnami légvédelem naponta átlag négy amerikai gépet lőtt le. az elmúlt két hónap alatt összesen 250-et. A júliusban és augusztusban elfogott amerikai pilóták szá­ma meghaladja az év első hat hónapjában összesen fog­lyul ejtettek számát. Szerdán Vietnamba érke­zett az amerikai 11. páncélos Képesített ezred körülbelül 1600 katonája, akikkel a Viet­namban tartózkodó amerikai katonák száma 305 500-ra emelkedett. Három napon be. lül ez volt a második szövet­séges kontingens, (hétfőn £500 koreai gyalogos szállt partra Nha Trangnál. A Saigontól 64 kilométer­nyire délkeletre fekvő Vung Tauba érkezett 1600 ameri­kai katona, az említett ezred első részlege, amelyet csütör­tökön és vasárnap további 2500 katona érkezése követ majd. A Reuter emlékeztet arra. hogy a tervek szerint az amerikai csapatok létszámát az év végéig 400 000-re emelik. Saigoni amerikai katonai forrás szerint az amerikai ha­ditengerészet bombázó gépei kedden Élszak-Vietnam terü­letén, Vinh közelében egy ra­kétaállást, üzeman ragraktá­rakat, Hanoi közelében pedig egy rendező-pályaudvari bombáztak. A szárazföldi harcok során Saigontól délre Kien Hoa tar­tományban rövid ideig tartó tűzharc folyt le a dél-vietna­mi gyalogság és a felszaba­dító hadsereg kisebb egyse­gei között. McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je Washingtonban egy sajtó- értekezleten említést tett ar­ról a kínai tiltakozásról, amely szerint amerikai repü­lőgépek augusztus 29-én tá­madást intéztek a Tonkini öbölben két kínai hajó ellen.. A szóvivő azt állította, hogy a külügyminisztérium tudo­mása szerint augusztus 29-én „csak egy incidens” történt az öbölben és abban sem kí­nai, hanem észak-vietnami őrhajók szerepeltek. De Gaulle Francia-Polinéziában De Gaulle elnök magyar Idő szerint szerdán hajnalban 19 ■lapos kőrútjának újabb állo­másé-... Tahiti szigetére ér­kezett. A francia államfőt a repülőtéren a korábban Tahi- :i-be érkezett Messmer fran­cia hadügyminiszter és Peyre- íitte. a tudományos- kutatás és atomkérdés ügyeinek mi­nisztere, Francia-Polinézia ve» zető személyiségei, valamim mintegy ezer főnyi tömeg fo­gadta. Elsőként Jean Sicura- ni Francia-Polinézia kor­mányzója, majd Sanford, pol­gármester üdvözölte De Gaul- le-t. A polgármester beszéli városa fejlődéséről, maid utalt arra. hogy feltétlenül szó lesz a szigetország ne­hézségeiről, bánatairól, kí­vánságairól. De Gaulle vála­szában örömét fejezte ki francia-polinéziai' látogatása miatt. A vendégek a kor­mányzó rezidenciájára haj­tattak. Lenin tanításai szerint A Szovjetunió és a világot átfogó Jorradalmi folyamat harc módszereit is. Különbö­Gyilkos — bibliávol Ki lesz Verwoerd utódja? MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda szerdai számában Jurij Arbatov cikket írt ar­ról, hogyan befolyásolja a kommunizmusnak a Szovjet­unióban folyó építése a vilá­gon végbemenő forradalmi fo­lyamatot. A cikkíró megállapítja, az a lény, hogy a Szovjetunió hajlandó segítséget nyújtani más népeknek az imperialista merényletekkel szemben, fon­tos biztositék az ellenforrada­lom exportjával szemben, kis népek erre a segítségre tá­maszkodva tudnak ellenállni az imperialistáknak. Példa er­re Kuba és Vietnam. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak ez á szere­pe Lenin tanításán alapszik. Lenin már 1918-ban elvetet­te azokat a nézeteket, ame­lyek szerint a nemzetközi for­radalom érdekei a forradalom erőszakos, sőt háború segítsé­gével való terjesztését köve­telik meg. Elvi alapokon épül Leninnek az a nézete, hogy „a nemzetközi forradalomra gazdasági politikánkkal gya­koroljuk a fő hatást” — ír­ja Arbatov. — Ezek a tételek természe­tesen csak arra vonatkoznak — folytatja —, milyen mó­don és milyen formában tá­mogassák a szocialista álla­mok más országok forradalmi mozgalmait. A forradalom mó­dozatai és formái magukban foglalják az osztályharc mód­szereinek a munkásosztály ál­tal felhalmozott egész fegy­vertárát. köztük a fegyveres Sukarno és a jobboldal DJAKARTA (MTI) A szélsőjobboldali indonéz diákok akciófrontja, ismét kö­veteléssel fordult az Ideigle­nes Népi Tanácskozó Kong­resszushoz. Kérte, hogy a két év múlva tartandó általános választásokig „függesszék fel” Sukarno elnöki megbízatását. A Reuter jelentése szerint Sukarno elnök reagált azokra a vele szemben felhozott vá­dakra, amelyek Jusuf Nuda Dalam volt bankügyi minisz­ter perében hangzottak el. A bírósági tárgyaláson ugyanis szóba hozták, hogy a volt mi­niszter egy tízmillió dolláros importengedély megszerzé­se érdekében hatszázezer dol­lárt szerzett Sukarno elnök­nek. Kedden egy gyűlésen Su­karno kijelentette, hogy ezt a „jutalékot” nem a maga céljaira fordította, hanem egy csillagvizsgáló intézetet épít­tetett belőle. zők annak a közvetlen segít­ségnek a formái is. amelyet a szocialista országok vala­mely forradalmi mozgalom­nak nyújtanak. — A világon végbemenő forradalomnak nem szép gesz­tusokra, hanem hatékony se­gítségre van szüksége. E se­gítség elsősorban a kommu­nizmusnak a Szovjetunióban való sikeres építésében nyil­vánul meg. Ez ugyanis minő­ségileg is növeli azt az ösz­tönző befolyást, amelyet a szo­cialista tábor gyakorol a vi­lágon végbemenő forradalmi folyamat fejlődésére. — Olykor még ma is hal­lani ilyen kételyeket: de va­jon fel lehet-e építeni a kom­munista társadalmat, ha Föl­dünkön még van imperializ­mus. A kérdést meg kell for­dítani: vajon sokáig tar tagi i tudja-e magát az imperializ­mus, ha a Föld egvrészében a kommunista társadalom áll majd vele szemben — írja befejezésül Arbatov. „Felsőbbrendű” gyilkosok Bizonyára sokan kíváncsiak arra, milyen emberekből áll az amerikai hadsereg, amely oly gátlástalanul követi el a nemzetközi jogba ütköző tet­teit a vietnami nép ellen. Ha- sonilítható-e más imperialista hadsereghez? Sokan emlékeznek Magyar- országon a hitleri fasiszta had­seregre: amíg támadásban volt, sikert ért el. Barbár és fanatikus, az első világhábo­rú után kötött szerződések re­víziójának gondolatától meg­szállott, faji előítéletekkel te­li katonaság volt ez, amely­nek gazdagodást, világuralmat ígértek. Katonai vezetőinek ravasz, az ellenség gyengéit jól ismerő terveivel, a kor­szerű technika segítségével «ok kezdeti sikert ért el ez a hadsereg. Erkölcsi tartása együtt omlott aztán össze e célok reménytelenné válásá­val. a szovjet fronton elszen­vedett sorozatos vereségek nyomán. Franciaország katonai erőit másféle indulat fűtötte az FOKVÁROS (MTI) Verwoerd miniszterelnök nyíltszini meggyilkolásának másnapján megdöbbent dél- afrikai fehér kisebbség figyel­me már utódának megválasz­tása felé fordul — azonban továbbra is megoldatlan még a megtermett, őszülő hajú gyil­kos rejtéje is. Még a neve sem biztos: elő­ször azit közölték, hogy Dimit­ri Sztafendasznak hívják, azok azonban, akik vele dolgoztak, elmondották, hogy négy nevet is használt. A görög—portugál eredetű 45 éves fehér ember alig egy hónapja dolgozott kül­döncként a fokvárosi parla­mentben, előzőleg a fokvárosi hatóságoknál, egy gyémánttár­saságnál, még korábban pedig Durbanban a vasútnál tol­mácsként dolgozott. A gyil­kos a portugál uralom alatt álló Mocambique-ban szüle­tett. Dél-Afrikában nevelke­dett. A jelentések szerint nyolc nyelven beszél, és min­dig bibliát hord magánál. A merénylet közvetlen oka mindmáig nem ismeretes. 1950-es években a vietnami, majd az algériai fronton: „Mi­csoda hálátlan népség!! Meny­nyit költöttünk gyarmataink­ra és ez a köszönet!” — ezt mondották. A francia kato­na, különösen, ha maga is a gyarmatokról jött. attól félt, hogy a területek elvesztése le­rontja életszínvonalát. Indo­kína és Algéria földje tízezer­számra takarja a „gloire” e megszállottjainak porát. A ka­tonai sikertelenségek sorozata mért halálos csapást a fran­cia nagyság e szellemi és fi­zikai képviselőire is. Az amerikai katonák azt ál­lítják, hogy ők nem akarnak hódítani. Váltig hangoztatják, hogy csak segítségül jöttek Nguyen Cao Ky kormányá­nak. „Ha megmentették” Dél- vietnamot — ahogy ők mond­ják — „a Viet Kong támadá­sától”, felvették a nagy zsol- dot, és a külön jövedelmet a feketepiacról, mindjárt haza­térnek Amerikába, ahol az­tán életfogytiglan élvezik a veteránoknak kijáró jelentős kedvezményeket, kitüntetése­ket, a frontharcosoknak fel­kínált jó állást és pyugdíjat. Esetleg munkafelügyelők lesz­nek „valahol Ázsiában.” Ezek a fiatalemberek több­ségükben tanultabbak akár a német, akár a francia impe­rialista fegyveres erők egyko­Azok. akik vele együtt dolgoz­tak, hallották, amint kijelen­tette: Verwoerd túl sokat tesz a színes bőrűekért, és nem ele­get a szegény fehérekért —, lehetséges azonban, hogy ez­zel csak el akart terelni ma­gáról minden esetleges gyanút. A rendőrség már kihallgatta a merénylőt de erről semmit sem közöltek. A rendőrség külön őrséget rendelt ki a 68 éves Donges pénzügyminiszter lakása elé, aki — mint korelnök — Ver­woerd halála után ideiglene­sen átvette a miniszterelnöki tisztséget. Valószínűnek lát­szik, hogy ügyvivő kormány­főként ő marad a kabinét élén mindaddig, amíg a parlamen­ti többséggel rendelkező na­cionalista párt meg nem vá­lasztja új vezetőjét, aki auto­matikusan miniszterelnök lesz. Dongesen kívül erre a tiszt­ségre többen is esélyesek, köz­tük Ben Schoeman, közlekedé­si miniszter, a parlament el­nöke. és John Vorster igaz­ságügyminiszter, a dél-afrikai lerrortörvények egyik legfőbb szerzője. ri átlagkatonájánál. Büszkék az ő Amerikájuk gazdagságá­ra, az Egyesült Államokban élvezett demokratikus jogaik­ra, és szerintük ők most ezt védik a „bolsevizmus”, a „sár­ga veszély”, a „káosz” ellen. Az amerikai iskolák haza­fias szellemű nevelése már régen a felsőbbrendűség, a gőg képét öltötte magára, ré­gen átcsapott a más népe­ket lebecsülő, az Egyesült Ál­lamokat egyoldalúan magasz­taló nacionalizmusba. Az el­ső elemistától a végzős egye­temistáig minden gyereknek reggelenként fel kell esküd­nie az amerikai zászlóra. A tankönyvek, a tantervek és a fiatalságot befolyásoló egyéb nevelőeszközök a rádióig és a televízióig azt súlykolják: nincs több olyan gazdag és bőkezű ország a világon, mini az Egyesült Államok, és nincs olyan dicső történelme sem másnak. Sehol sincs ekkora jólét, ekkora árubőség, ugyan­akkor ekkora szabadság és demokrácia, mint az Egyesült Államokban. Más országokban laknak a bennszülöttek, akik boldogok, ha jut nekik vala­mi csekélység a dollárból, eb­ből az eevedülálló csodaszer­ből. Persze, ezt meg is kell szerintük érdemelni. A szép hazát valóban sze­reti az amerikai átlagifjúság; így háborúzik Amerika Vietnamban Cd Korszerű és ütőképes az NDK nemzeti néphadserege írta: Kurt Erhart alezredes Tíz éve alakult meg az mennyiségi tekintetben sokat NDK nemzeti néphadserege, az első olyan hadsereg né­met földön, amelynek célja nem a háború, hanem a béke fenntartása. Az NDK nemze­ti néphadserege szocialista hadsereg. Felépítése, haditech­nikai eszközei és kiképzési módszerei a hadtudomány legújabb eredményeit tükrö­zik. Az NDK hadügyminisz­tere, Heinz Hoffmann hadse- regtábomok egy konferenciá­ján megállapította: „A nemzeti néphadsereg modern, szocialista hadsereg­gé válása az első perctől kezdve a szocialista katonai koalíció keretében és annak szerves részeként zajlott le. A párt és a kormány előre­látó katonai politikájának gyakorlati eredménye volt az a tény, hogy az első egysé­geket már létrejöttük után két évvel alárendelték az egyesített parancsnokságnak, és hogy röviddel ezután már egész csapattesteket vontak be a varsói szerződés szolgá­lati rendszerébe. Ez minde­nekelőtt azért vált lehetséges­sé, mert sem jellegében, ki­képzési módszereiben, felépí­tésében, felszerelésében, a po­litikai nevelőmunkában, és az oneratív-taktikai vezetőelve­ket tekintve nem álltak fenn lényeges különbségek az NDK néphadserege és a többi szo­cialista hadsereg között.” Ebben rejlik annak magya­rázata is, miképpen tudott a nemzeti néphadsereg rövid idő alatt a Német Demokratikus Köztársaság védőpajzsává vál­ni. A nemzeti néphadsereg megalakulása óta — a hadá­szat forradalmi fejlődésével lépést tartva — korszerűsíti fegyverzetét, s ma már abban a taktikai rakéták is szere­pelnek. Ezzel egyidőben ma­gas szintű katonai és hadi- technikai irányítókat képez­tek ki. Míg 1956-ban például 66 tiszt között még csak egy technikus vagy mérnök volt, 1965-ben már 7 tisztnél állt fenn ugyanez az arány. Megközelítőleg azonos szemé­lyi állománynál a technikai- harcászati eszközökkel való fel­szerelés, mind minőségi, mind változott 1957 óta. 1957- ben a motorizált védelmi egységek csak speciális pán­célkocsikkal rendelkeztek, fel­szerelésük napjainkig kiegé­szült kerekekkel és lánctal­pakkal egyaránt ellátott pán­célosokkal. Míg tíz évvel ezelőtt a páncéloselhárító egységek fel­szerelése főként a második vi­lágháborúban alkalmazott ágyukból állt, addig ma kor­szerű lövegek — elsősorban a 85 mm-es ágyú és az azo­nos kaliberű önjáró ágyú, továbbá a kisebb, 57 mm-es ágyú — állnak az egységek rendelkezésére. Az egykori fegyvereket felváltották az irányítható páncéloselhárító rakéták, és ezzel nagymérték­ben növekedett a páncélos­elhárító egységek ütőereje és mozgékonysága. Ehhez hasonló a gyalogsági fegyverekben bekövetkezett fejlődés is. Ma a „Kalasni- koje”-fegyverek, géppisztolyok és gépfegyverek, nemcsak a tüzelés sebességének és a tűz­erőnek növelését teszik lehető­vé, hanem a szocialista had­seregek egységes felszerelését is jelentik, azt, amit a NATO- szakemberek évek óta képte­lenek megvalósítani a maguk hadseregeinél. Ä hagyományos tüzérségi fegyverek, melyeket a modem háború követelményeinek megfelelően fejlesztettek to­vább és tökéletesítettek, fon­tos kiegészítői a rakétáknak. Akár a zászlóaljak könnyű lövegeiről, akár az ezredek középkaliberű ‘lövegeiről van szó, valamennyi kicserélődött korszerűbbre 1956 óta. Nemcsak a szárazföldi haderő fejlődött, a légi had­erő és a népi flotta is hatal­mas fellendülést ért meg. A 1'^flottánál a modern szu­perszonikus vadászgépek rég kiszorították a MÍG 15-ösöket. Ma gyors hadihajók jelentik a népi flotta ütőerejének magját, rajtuk több, speciális rakétakilövő berendezés. Fegyvereink jó kezekben vannak, mert a munkások és parasztok fiai öltik magukra a nemzeti néphadsereg egyen­ruháját, és ismerik feladatu­kat a béke védelmében. érzésvilágában azonban vala­hogy így jelentkezik a haza­fiság, miközben vigyázzban áll a csíkos-csillagos lobogó előtt. A középiskolák tanrendje is lehetővé teszi ilyen ferde szemlélet kialakulását. A high schoolban egyetlen kötelező tárgy van, az angol nyelv. A többiek közül szabadon vá­laszthat a tanuló ötöt. A fe­lületes szemlélőnek ez úgy tű­nik, hogy ez is a demokrá­cia sajátos megjelenési for­mája. Valóban azonban arról van szó, hogy a fiatalságot igy tátják vissza a politizá­lástól, a szélesebb szemlélet megszerzésétől. A mai amerikai társadalom­ban ugyanis sokan műszaki, kereskedelmi vagy ügyviteli pályára készülnek. Törpe ki­sebbség választ csupán olyan tantárgyakat tehát, mint a földrajz vagy a történelem. Majd minden gyerek törek­szik ezzel szemben a tech­nikai alapismeretek elsajátí­tására. A high schoolokban rendes tantárgy például az autóvezetés. Floridában 14, az államok többségében 16 éves korban autóvezetői jogosít­ványt kaphat az ifjú. Fran­ciaország. a Szovjetunió, Bra­zília vagy Vietnam történeté­ről, az ottani népek életéről ugyanakkor jóformán semmit sem tud. Pontosabban: annyit csak, amennyit a propaganda- gépezet, a tévé. a comics-la- pok. a film elmond nekik erről. És az most a háború idején, érthetően vadul uszít Vietnam, a szocializmus, az ázsiai felszabadító mozgalmak ellen. Igaz, a Vietnamban harcoló , amerikai ifjak jelentős része nem áll meg a középiskolá­nál. A többség két vagy an­nál több éven át a főiskolára vagy egyetemre is járt. A bonyolult fegyverek és szer­kezetek kezeléséhez kell is bizonyos fejlettebb műszaki tudós. A felső oktatásban — ha valaki akarja — megtanul­hat aztán sok mindent, akár a világ más részeiről is. De a hallgatók többségét a ma­gas követelmények miatt el­sősorban a szorosan vett szak­tárgyak és a sport érdekli. A filozófia, a történelem, a föld­rajz mostoha tárgyak ott is, s így, mire kész. munkaké­pes emberként kikerül az egyetemről, kialakul benne a kívánt szemlélet az Egyesült Államok és a világ többi ré­szének viszonyáról: „Minden vitában nekünk volt, van és lesz mindig igazunk”, „ötőlük veszünk nyersanyagot, mitő- lünk kapnak autót és más készárut — legyenek hálásak érte.” Nos. az ilyen szemléletű fia­talember nem sokat töpreng, ha parancsot kap egy-egy fa­lu felper zselésére, hadi gáz alkalmazására, asszonyok, gyermekek lesvilkolására. Elég annyit mondani csak, hogv „veszélyezteti Ameri­kát.” S ebben — .sajnos — fel­tűnően hasonlít ez a katona egy másikhoz — aki a német társadalmat „veszélyeztető” polgári személvek ellen köve­tett el ió két évtizede ha­sonló bűnöket. Máté György Következik: Fájdalmas józanodat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom