Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-06 / 211. szám
Világ prol©*áricri, egyesüljetek! ARA: 50 FILLÉR XXII. ÉVF. 211. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 6, KEDD AZ' MSZMP NOGRÁ.D MEGYEI BIZOTTSÁGA- ÉS A MEGYEI IANACS LAPIA — Növekszik az intervenciós csapatok létszáma Vietnamban (2 oldal — Javuló gazdaság — gondokkal <3 oldal) — Gyorslista az í. Békekölcsön sorsolásáról (4 „idaJ) A „Vörös zászló hőseinek útján!“ „Szép élmények, izgalmas akciók, nemes vetélkedők Ünnepi nagygyűlések, gazdag program a XVI. bányásznapon várnak rátok” Salgótarjánból indult útjára az új mozgalom Vasárnap érkezett csúcspontjához a több napos salgótarjáni úttörő program. Már reggel fél kilenckor megindultak a pajtások az örsi- és csapatzászlók alatt a Zója-liget- be. Közel ötezer úttörő és vendég jött össze a város egyik legszebb ligetében, és izgalommal várta a tíz órát: az országos jelentőségű ünnepség kezdetét. A Magyar Televízió három kamerával és közvetítő kocsival, a hazai sajtó pedig mintegy harminc tudósítóval és riporterrel készült fel, hogy az ország egymillió-kétszázezer úttörőjét megmozgató eseményről tájékoztassa a közvéleményt Tíz órakor megszólaltak a harsonák, és kezdetét vette az ünnepség. A díszemelvény két oldalán úttörő és katonai dísz- egység sorakozott fel. A párt, az állami és a KlSZ-vezető- ket, az ünnepségen részt vett munkásmozgalmi veteránokat, n megyék küldötteit, a több száz szülőt és vendéget Géczi János elvtárs. a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte. Majd így folytatta: — Salgótarjániból a magyar munkásmozgalom egyik jelentős központjából indítjuk a „Vörös zászló hőseinek útján elnevezésű mozgalmat. Ezt a megtisztelést az teszi indokolttá hogy megyénk igen gazdag szabadságharcos, forradalmi hagyományokkal rendelkezik. E forradalmi hagyományok szelleme él megyénk dolgozóiban. A mozgalomról szólva Géczi edvtárs kiemelte: — A forradalmi emlékek eleven ismerete és ápolása hozzásegít, hogy igazán becsüljük haladó hagyományait, hogy szocialista hazánk eredményeit még inkább magunkénak ismerjük, szeressük és készek legyünk gyarapítaná, továbbfejleszteni és megvédeni. Végül így fejezte be: — Ehhez kívánok az ország valamennyi kisdobosának és úttörőjének sok sikert! lyeket a nyár elején a Magyar Néphadsereg adott át őrzésre az úttörőknek, négy katona kíséretében négy ifivezető hozta. A Rákóczi-szabadságharc hősi zászlaját a nyári hónapokban nógrádi, hevesi, borsodi, szabolcsi és Haj- dú-Bihar megyei pajtások őrizték. és táboroztak alatta. A négy zászlót — a nógrádi partizánok. a csepeli vörös ezred, az 1848-as, valamint a Rákó- czi-szabadságharc lobogóit —, most visszaadták a Magyar Néphadsereg katonáinak további őrzésre. Ezután Szabó Ferenc elv- táns. a Magyar Úttörők Országos Elnökségének titkára szólt: — A Magyar Úttörők Országos Szövetségének megalakulása 20. évfordulóján néphadseregünk az úttörőkre bízta a magyar nép szabadságharcainak, forradalmainak, dicső jelképeit. A nyáron ezek a zászlók bejárták az egész országot — majd így folytatta. — Őrizzétek szívetekben a voids zászló hőseinek tiszteletét, kövessétek példájukat, tettekkel, tanulással és munkával bizonyítsátok, hogy méltók vagytok elődeitekre. Járjátok a vörös zászló hőseinek útját. Szabó elvtárs ezután átadta a zászlókat a Magyar Néphadsereg képviselőinek. — Katonák! Azzal nyújtjuk vissza e zászlókat, hogy önökkel és a KISZ tagjaival együtt tovább őrizzük eszméit^ tovább folytatjuk apáink munkáját, építjük és védjük szeretett hazánkat. Marties Pál vezérőrnagy vette át a szabadságharcos és munkásmozgalmi zászlókat. — Büszkék vagyunk arra, hogy dorefcas munkátokkal kiérdemeltétek ezt a kitüntető bizalmat. Mi, a hadsereg katonái ígérjük nektek — pajtások —, hogy e zászlók alatt harcoló hazafiak példájához híven, becsülettel teljesítjük kötelességünket. Váljatok a vörös zászló hőseinek méltó utódaivá, és legyetek jó úttörői a Magyar Népköztársaságnak. A forradalmi zászlókat, me- (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap ünnepi nagygyűléseken emlékeztek meg a XVI. bányásznapról Nagybátonyban, Mátranovákon és Mi- zserfán. Délután valamennyi helyen gazdag kultúr- és sport- program volt, amelyben a helyi csoportokon kívül fővárosi művészek is részt vettek. Több helyen kiállításokat is rendeztek. Nagybátonyban a híradástechnikai, ezenkívül villamos háztartási berendezést, bemutató Mizserfán repülő-, hajómodellező és könyvkiállítás nyílt. A gazdag programot este mindenütt bányászbállal fejezték be. Jakab Sándor: Megváltozott a bányász élete Nagybátonyba már a kora délelőtti órákban érkeztek az autóbuszok, hozták családostól a környék bányászait. A szabadtéri színpadon, az ünnepi nagygyűlés elnökségében a bánya vezetői, élenjáró dolgozói között foglalt helyet Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a belügyminiszter első helyettese, Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtitkára és a csehszlovák Nováki Bányaüzem küldöttsége. A bányászhimnusz után Jakab Sándor elvtárs emelkedett szólásra. Megemlékezett a bányászok harcos múltjáról, az 1919-es tatabányai eseményekről, az első nagyjelentőségű politikai megmozdulásról, a túlerő által megbuktatott Tanácsköztársaság utón. — Az akkori események megmutatták a magyar munkásosztály szocializmushoz való vonzódását, azt, hogy nem lehet a munkásosztályból kiirtani a szocializmus eszméit. Ezt bizonyították a Horthy-fa- sizmus alatti sztrájkok, felvonulások, a partizáoharc. Később a felszabadulás után a bányászok a kommunista párt vezetésével, kiemelkedő munkával segítették a népi demokrácia fejlődését — mondotta többek között Jakab elvtárs. — Ma más a bánya, megváltozott a bányász élete és megváltozott masga a bányász is. A gépek a technológia fejlesztése jó hatással volt a bányászokra is. A hős bányász, jelzőt néha gúnyosan is használják, de van hős bányász, hiszen nemcsak a fegyveres harc szül hősöket, hanem a békés építőmunka is. A kongresszusi verseny igazolja, hogy a bányászok érdemesek erre a jelzőre. A továbbiakban Jakab elvtárs a párt IX. kongresszusára való készülődésről, maid a szénbányászat jövőjéről beszélt. — A gazdaságosság, a műszaki fejlesztés, a nagyüzemek, a nagy teljesítményű aknák szerepe kerül előtérbe. Kányá- son már van jó példa erre. A szénhidrogénnek, mint energiahordozóknak a jelentősége fokozódott a világon. A szén részesedése csökken, ugyanakkor az olcsóbb, jobb minőségű gázé és olajé növekszik. Magyarországon a széntermelés csökkenő tendenciát mutat, és ez a foglalkoztatottságot is érinti. A kormány ismeri a gondokat, foglalkozik velük, és megtalálja a megoldást — mondotta — majd végül az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta • nagygyűlés résztvevőit. Jedlícska Gyula: gorói. Ünnepi beszédet Jed- licska Gyula mondott. — Negyvenhét évvel ezelőtt. 1919. szeptember 6-ón dördült el a gyilkos csendőrsortűz Tatabányán. Az áldozatok között volt Tóth Bucsoki József mát- ranováki bányász is. Rájuk emlékezünk a tizenhatodik bányásznapon. Ezután a nemzetközi helyzetet ismertette, majd arról a nagyszerű munkáról beszélt, amelyet megyénk dolgozói a párt IX. kongresszusára való készülés során végeznek. A megyei pártbizottság első titkára ezután a bányászok várható jövőjéről szólt. Választ adott több felmerült gondra, elsősorban arra, mi lesz a bányászokkal, ha csökkenteni kell a szén termelését. — Csak akkor leszünk versenyképesek, ha jobbat és olcsóbban termelünk — jelentette ki az előadó. — A kormány és az MSZMP Központi Bizottsága megérti a mi gondunkat és segíteni is akar. A szénbányászatból felszabaduló munkaerő másirányú foglalkoztatására gondol akkor, amikor új beruházások megvalósítását teszi lehetővé a megyében. A Salgótarjáni Acélárugyár bővítése mellett mintegy kétszáz külön autóbuszokon érkeztek Mizserfára. a bányásznapi ünnepségre. A művelődési otthon udvarán gyülekeztek az ünnepély részvevői, A helybeliek, a mátraszeleiek, jános-aknaiak, kazáriak, rákóczi-telepiek. Bányászok, akik a dolgos hétköznapokon váll-váll mellett dolgoznak a bányák mélyén. Sokan eljöttek a hozzátartozók közül is. Köszönteni azokat a dolgotokat, apákat és nagyapákat, akik a múltban és napjainkban is az egyik legnehezebb munkát végzik. A bányászhimnusz után úttörő fiatalok szavalattal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Sándor Gáspár bányavezető üdvözlő szavait köve. tőén Matúz József, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A bányászok régi és mai életéről szólt. A harcos múltról, a derék jelenről, a nehéz munkáról, a múlt és a jelen különbségeiről. Emlékeztetett azokra az időkre, amikor szigorú elnyomás, megtorlás volt a bányászember bére, ha hallatta szavát a munkásjog és a szabadság Akkor leszünk versenyképesek, ha olcsóbban, jobbat termelünk Már szombaton este megkezdődött a bányásznapi ünnepség Mátranovákon. Zeneszó köszöntötte a bányászokat koszorút helyeztek el a Szovjet Hősök Emlékművénél. Kedves színfolt is akadt az előestén: négyes névadó ünnepséget rendeztek. Vasárnap reggel zeneszó ébresztette Mátranovák, Nádújfalu és Homokterenye lakóit. A szabadtéri színpadon ötszáz villanyégőből képezték ki a bányászjelvényt, és egy aknatornyot. A dísztribünön helyet foglalt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, Wlodzimierz Balelki vezetésével a lengyel, Matous Mirosz- láv vezetésével pedig a csehszlovák küldöttség. Ott voltak az üzem párt-, és gazdasági vezetői, a bánya legjobb dolWlodzimierz Balelki bányamérnök vezetésével a lengyel Walbrzych bányaváros Thore2 aknájának hattagú küldöttsége tartózkodott megyénkben. A lengyel küldöttek a maira- nováki ünnepségen vettek részt millió forintos beruházási ösz- szegből már épül az új Tűzhelygyár. A jövő évben ugyancsak kétszázmillió forintért megkezdik az új Bányagépgyár építését is. Fejlesztjük az üveggyárakat, Nagybátony térségében pedig új üzemet szeretnénk létrehozni. Ezek a beruházások biztosítják a bányászok, bányászfeleségek és a fiatalok munkába állítását, foglalkoztatását. A bányásznap mátranováki programjában délután sport- ős kultúrműsor szerepelt. Mafúz József: Elismerés a mizserfaiabnak Mintha az idő is kárpótolni szerette volna a bányászó, kát a tárnák mélyén eltöltött évekért; ragyogó napfényben fürdött a táj. Zászlók lobogtak az épületeken. A környező községek, telepek lakói érdekében. Szólt a, ma bányászáról is, akinek egy jobb, szebb élet jutott osztályrészül. Az az élet, amiért harcoltak. Elismerően beszélt a mi- zserfai bányaüzem dolgozóinak szép eredményeiről, a termelési terv túlteljesítéséről, a költségszint csökken, léséről, a kongresszusi mun. Ica versenyben elért jó eredményekről. De a bányászsá- got foglalkoztató gondokról is szólott. E gondok megoldásának feltételéről, az olcsóbb termelés in eg valós ít ás áról. Az ünnepi beszéd után ismét szavalatok hangzottak el, majd a bánya vezetője jutalmakat adott az élenjáró bányászoknak. Az Intema- rionáléval fejeződött be az ünnepség első része. Ezután kialakultak a beszélgető cső- portok. A szlovákiai Dolina- bánya küldötteit sokan vették körül. Délután kultúrműsorral folytatódott az ünnepség. Este bányászhattál ért véget az idei bányásznap. A díszemelvénnye! szemben sorakoztak fel a megyék küldöttei, kiváló úttörők a „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalmat meghirdető zója-ligeti ünnepségen (Koppány György felvétele)
