Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-04 / 210. szám
IO H^CRAD Tsw. »iiwniwr 4. -wasAmap Fő a sokoldalú szervezés! Nem nevelek huligánt A mi gazdag tevékenységünk azon a napon kezdődött, amikor a 111. ügyosztályban megállapították, hogy baj t>an a minőséggel. A probléma napirendre került a szakszervezeti ülésen, amikor Fratzila elvtárs, a szakszervezeti bizottság tagja kért szót: — Szarvánál kell megfognunk a bikát! — mondta buzdító hangon. — A tekintélyünk forog kockán. Pillanatnyi hallgatás következett, hogy mindenki belássa: a presztízsünkről van szó. — Talán azt kérdezik, az elvtársak, mi a teendő — folytatta Fratzila elvtárs. — Viszont én azt kérdezem, mit csináltak eddig? Csináltak tapasztalatcserét. Megpróbálták megnézni, hogy csinálják mások, hogyan dolgoznak, igyekeztek-e az 6 értékes tapasztalataikból okulni? Ez még csak a szikra volt. Ezután kollektívát szerveztünk, amelyik Galatiba utazott, hogy az ottani gyártól tanuljon. Mikor onnan visz- szatértek, nálunk éppen az önköltség problémáját tanulmányozták, mert hiba volt ezen a téren. — Hibák vannak, mert nem tesszük az ujjúnkat a sebre — mondja teljés súllyal Fratzila elvtárs. — Szimpóziont kell erről szerveznünk. A javaslatot mindenki elfogadta Manóié, liftkezelő elvtársnő kivételével, aki megkérdezte, mi az a szimpózion, de amikor megtanulta, ő is hozzájárult és így egyhangú volt a határozat. Fratzila elvkellett megbeszélni: igen rosz- szul állunk a könyvterjesztéssel a vállalatnál. — Rosszul állunk, mert nem foglalkozunk vele — jelentette ki határozott hangon Fratzila elvtárs, a szakszervezeti bizottság tagja. De elérkezett az óra, hogy a tettek mezejére lépjünk. Itt is a szervezés a fő! — Talán hiányzik a tapasztalatcsere — rikoltott egy ismeretlen hang a háttérből. — Miért egy tapasztalatcsere? Annyi kitűnő vállalatunk van. Csináljunk, elvtársak, két tapasztalatcserét. Egyet Ploiestiben, a másikat Pites- tiben. Így szerveztünk meg két kollektívát, ezek elutaztak a vidékre, hogy mások értékes tapasztalataiból tanuljunk. Hogy mit láttak ott, nem volt időnk megtudni, mert közben vállalatunknál irgalmatlanul szaporodtak a problémák. Bajok merültek fel a kerámiai kiállítás kollektív megtekintésével, amivel kapcsolatban ugyancsak Fratzila elvtárs indítványára értekezletet szerveztünk, amint a buzdító rajzos filmek bemutatása követetett. Azután megszerveztük a faliújságon a karikatúraso- rozat közlését a munkahely karbantartásáról, egy referátumot a faliújság szabályszerű megjelenéséről, egy ciklust a technikusok számára „technikus szerda” néven, egy ciklust a közgazdászok részére „közgazdászok csütörtöké” néven, és még két másik ciklust keddre és péntekre, de ezek cára nem javult meg. De nem álltunk jobban az önköltség, a könyvterjesztés, a tagdíjak fizetése, a faliújság rendszeres megjelenése dolgában sem. Egy elvtárs jött hozzánk kívülről és megkérdezte Fratzila elvtársat: — Miért megy olyan nehezen? — Én magam sem. értem. A minőség kérdésében szép tapasztalatcserét szerveztünk. — És ez hogy végződött? — Micsoda? — A tapasztalatcsere. — Igen jól. Az emberek visszajöttek és kész. Többet nem tudok, mert időközben roppant elfoglalt az önköltség dolgában szervezett szimpózium. — És ennek milyen eredménye volt? — Minek? — A szimpózionnak. — Nem tudom, nem volt időm figyelemmel kisérni, mert igen sok dolgom volt a könyvterjesztéssel kapcsolatos két tapasztalatcsere megszervezésével. — És megjavult ? — Micsoda? — A könyvterjesztés. — Mintha lett volna időm, hogy ezzel törődjem? Még megszerveztünk egy értekezletet rajzos filmekkel, élmunkásokkal való találkozásokat. Ilyen gazdag tevékenység mellett nem követhetem figyelemmel a gyakorlati eredményeket. Mert a gyerekeknek ugyebár nevelés kell. Csakhogy — sokan kérdezik ezt! — Mi kor? Mikor neveljék a gyerekeket? Ezzel magam is ígj vagyok. Reggel elmegyek ott- honról és este térek haza: munkaidő, túlóra, másodállás. esti iskola ugye. A feleségem ugyancsak ... Szóval, hogyan lehet így nevelni, ha nappal ezernyi mást csinálunk? Megmondom. Éjszaka. Igenis éjszaka! Nálunk ez már így van, s az én ötéves fiamból soha nem lesz hűli. gán. — Kérlek —. mondom esténként a feleségemnek, ahogy a tv-híradó 2. kiadásához érünk —, készítheted a gyerek reggelijét. mindjárt ébred. Azzal bemegyek a fiam szobájába, felka ttin tóm a kapcsolót, kigyullad az óriáscsillár, mind a tíz százas égője. — No, te 'hétalvó — rikkantok — a hasadra süt a villany. A gyerek erre kilép az ágyból, kiszalad a fürdőszobába, ahol néhány percet időzik, s természetesen mindent ma- ga végez, A feleségem azért ilyenkor is figyeli egy kis rejteknyíláson amit a kamrából fúrtunk a fürdőszobába; mert ugye, felügyelet ilyenkor is csak szükséges. Én közben szélesre tárom az ablakokat, hadd áradjon befelé az a jó friss, egészséges éjszakai levegő. A gyerek ugyanis ezután tomászik, majd hideg vízben megfürdik Éjfélig együtt játszunk, pajkos. tréfás, sokmozgásos játékokat. Amint azonban a Kossuth adó befejezi a híreket. verbunkosokat és csárdásokat tanítok a gyereknek. A modem technikát Is fel kell használni a nevelésben, ez csak természetes. Sőt. a Himnuszt mindig vigyázba merevedve hallgatjuk: így plántálom a hazafias érzést. Persze, beszélek is a gyereknek a múltról, az életkori sajátosságokhoz igazodva magyarázom neki a társadalmi átalakulásokat. Az egyik legfontosabb dolog, a mozgás a szabad levegőn. Erre ebéd után kerül sor, úgy éjjel 3 körül. Lemegyünk a parkba, s elengedem a gyereket, hadd mozogjon. Ha nincs telihold, hosszú zsineget kötök a derekára, s így vigyázok rá. A hintát, meg a homokozót zseblámpával világítom meg. Kérem, én mondom, nincs ennél jobb nevelési módszer. Ha elgurul a labda, a gyerek nem szalad ki az országúira, ahol aztán elüti egy autó; mert hol van ilyenkor autó? Különben is. csak egyszer gurulhat el a labda, többé nem találjuk meg a sötétben. Egyszóval, nincs az a sokféle veszély, mint nappal. Ilyenkor nem jár villamos sem. Nincs az a sok ember, meg utcagyerek, akiktől rosszat hallana ez a kis emberpalánta. Mert. akik ilyenkor az utcán vannak, azok többnyire már nem tudnak beszélni, az alkoholgőz pedig nem fertőző. Természetesen, ilyenkor is foglalkozom a gyerekkel, magyarázok neki. Ha éjjeliőrt látunk valahol, biztatom a fiam, hogyha nagy lesz, még belőle is válhat ilyen derék őr, aki senkitől sem fél. Rendszerint akkor indulunk haza, amikor a kakas először megszólal. Ekkor az asz- szony veszi át a gyerek nevelését, én meg pihenek egy kicsit, majd megyek borotválkozni, mert vár a hivatal. Kicsit törődöttnek látszom, s a feleségem sincs éppen el* hízva a maga 30 kilójával. De hát istenem — első a gyerek. Kaparom a szakállam, s hallom, ahogy az asszony fog. lalkozik a gyerekkel. — Nézd csak, kisfiam! — hallom a feleségem hangját —, már késő hajnal van. Juj. juj... mindjárt itt a reggel. Ilyenkor a rendes gyerek már alszik ... No, csu- csukáljál szépen. — És meséi a gyereknek: — Hű, haj, ha feljön a nap, hát az milyen borzasztó ... Hetedmagával süt... — Mi az a nap? — kérdezi a fiam félálomban. — Majd megtudod, kisfiam — biztatja egyre az asszony —, ha nagy leszel, akkor egyszer, egy vasárnap délelőtt mentek el apáddal sétálni... Dékiss János társat bízták meg a mozgósítással, szervezéssel, a szimpózion megtartásával és vezetésével. ■ ' A szimpózion! szerdán megtartották. Jól választották meg a szerdai napot, csütörtökön ugyanis senki sem tudott volna résztvenni benne, mert csütörtökön más problémát problémájára már nem emlékszem, mindenesetre olyan gazdag tevékenységet szerveztünk meg, hogy mások jöhettek hozzánk tapasztalatcserére és elvihették szerte a hírünket. De hírünket nem vihették el a minőség dolgában, mert ez minden tapasztalattcsere daEzzel az ajtó becsukódott és nem tudom, miről beszéltek odabenn. Valószínűleg tovább is a mi tevékenységünkről. De lehet a mi Fratzilánk tevékenységéről. Vagy arról a tevékenységről, amit ő folytat a mi tevékenységünkért. Esetleg a mi tevékenységünkről, amit mi végzünk az ő tevékenységéért. Victor Pitzigoi és bőségesen eszik. Mindezek u+án nagy meny- nyiségű, s főként kalóriadús táplálékot fogyaszt. Éjfél után, pontban 2 órakor vad az ebéd, amikor meleg ételt kap, s ahogy pitymallik, s közeledik a lefekvés ideje, könnyű, s kevés eledelt vesz magához. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Száz éves az állatkert Száz esztendővel ezelőtt lével). 70. Mérges — más hozták létre az Allatkertet. A közhasználatú szóval. 72. Ke. iősorokban a 100. évforduló vert — gólyacsemege. 74. A. R. alkalmából e fontos létesít- 75. Üj-Guinea-i tengerparti mény történetének egyes ál- város, 77. Középen, ölben (!). lomásairól emlékezünk meg. 73. A máramaiosi mackó ne. VÍZSZINTES: ve, amely második lakáia volt 1. Az Állat- és Növénykert 1866-ban az Állatkertnek, felszabadulás utáni rohamos fejlődésével együtt járó feladat. 12. Rag. 13. Talál máma. 14. Német — igen. 15. így is nézhet valaki, ha mérés. 17. Kicsinyítő. 18. Váltatom. 20. S. R. Egy külföldi kereskedő adta ajándékba ezt az állatot a jubileum alkalmából. 24. Egyes vidékeken így mondják ennek a háziállatnak a nevét. 25. Régi görög edény-e? 28. A. S. N. E. 29. Személyes névmás. 30. Feltevő, pakoló. 31. Főnök. 33. Csípős féreg. 35. Északi ország fővárosa. 37. Bizonyos meghatározott mennyiség. 39. Spanyolországi öböl, ... de Viga. 41. Növényt. 43. Kártya-lap. 45. Nem ismerős. 47. Meggyullad. 48. Hibátlan, 49. Nem fölé. 50. Megmarkol. 52. Gyorsan szedi a lábát. 54. Kutya. 55. Fontos kikötőváros az NSZK-ban. 57. Kérdő névmás. 58. Az Állatkert legelső négylábú lakójának neve. 61. Bejáratain. 62. Kibogozó. 63. Fém pénz. 65. D. C. 66. Nagyközség Lengyelországban. S8. Az a személy, akinek adnák valamit (névetészeti stílus. 4. Vízben szét- nyitást. Céljuk a saját-haszon áztat. 5. Talpán van-e? 6. szerzése volt és nem az állatTilté szó. 7. Kevert — lyuk. állomány növelése. 22. Idegen 8. Görög betű neve. 9. Te- férfipév (+’). 23. Város Svéd- bergépkocsi betűjele is lehet ország déli részén. 26. Indi- 10. Üj kitámasztót. 11. Vala- tékot. 27. Tehát. 31. Valamely testület részvevője. 15. milyen ízű. 32. Növény. 34. Ezekkel az új létesítmények- Vájt lyuk. 36. Nádas, mocsa- kel gazdagodott a 100. évfor- ras terület. 38. Iskolai tanuló dulóra az Állatkert. 16. Az 40, A húst köti a csonthoz, egyik élvonalbeli labdarúgó- 42. Női név. 44. Régi foga- csapat régi neve. 18. Annak lom, így hívták a törvényte. idején így nevezték az Állat- len gyereket. 46. Eredményes kert történetében azt az idő- támadást fejez be, ... rúg szakot, amikor a századfor- (—’). 48. Ennivaló. 51. Korát dúló után „üzletemberek” ka- tekintve ez a víziló lehetne parintották kezükbe az irá- az állatok „korelnöke” a budapesti Állatkertben. 53. Település az USA Tennessee államában. 54. E hideget biró állat. 56. I. A. M. 57. Erőteljesen kitessékel. 59. Ide — ikerszava. 60. Lábát előre rakja, 64. Kisgyerek „közlekedési eszköze”. 67. Alaszkai fok. a Jeges-tengernél. 69. A vidék neve, ahol Teherán épült. 71. B. L. F. 73. Mássalhangzó kimondva. 76. Település Belgiumban. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 21., 58., 78., a függőleges 15-, 18. és 51. számú sorok megfejtése. Az augusztus 28-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: ... Festékszag, padok, a fekete táblácska és a kréta, a szivacs hideg, vizes illata ... Az iskolában hatvanan vagyunk. Könyvjutalmat nyertek: Danis Margit Salgótarján. Szop- kó József Salgótarján és dr. Baditz Pál Miskolc. A könyveket postán küldjük el! FÜGGŐLEGES: 2. Saláta alapanyag. 3. Epíp p~ 7^ H n s 6 7 a r~ r 40 44 TV tar IMI • • ■ ■ IBI 0« 46 ■ ■ ■ 1 • ■ n~~ 9 4« 43 10 ■■ ■ ■ I1 ■ n i i 24 ii ií 1 i 24 » IS i« 21 & m m m isi 1 iM 30 ■ 1 ■ ■ I 31 Jl & 3H 'fi ' ta 1“ i6 W 5*^ W H0 m m 1 Hl HH 9 <ö~ HS 8 ■«7 m Ht 1 W i m S4 SÍ » u SH d 5S is 1 r í & ** 1 ír a 61 <i tH ítjt t“ M «4 ■ » ■ ■ ■ a 6t «» ■ ■ ■ a ■ ■ ■ ka W~ 44 « n _ 41 ■ ■ ■ • ■ ' ■ *r~ m tT“ 7«, ö: — 3C □ 1 ti __ ... _ m ____ RÖVID DOLGOK i- A negyedik, aki nem fél! (Quick karikatúrája) Célszerű kapaszkodni (Stern karikatúrája)