Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-01 / 207. szám
NOnnAf) 3 Az út, melyen érdemes tovább haladni Szocinlisla módon Beszélgetés a brigádokról Üzemeink pártszervei, gazdasági vezetői elvégezték a második ötéves terv tapasztalatainak értékelését, s a számok tanulságait már a jelen feladatainak végrehajtásában hasznosítják. A gazdasági mutatószámok tömkelegéből azonban mégsem lesz haszontalan kiemelni ezúttal a tervidőszak létszámgazdálkodásának néhány jellemző adatát: mégpedig a termelés mennyiségi és minőségi emelkedése, és a műszaki vezetés minőségi változásai közti kapcsolatra irányítva a figyelmet. E tényező fölött azért sem szabad rísiklanunk. mert a termelés 54,2 százalékos emelkedése, a termelékenység 40 százalékos fokozódása jelzi, hogy a terv megvalósítása során az üzemek állományi létszámban nem pusztán számszerű növekedés történt. Még a közgazdaságtudományban kevésbé jártas is tudja, hogy a termelés nagyarányú „felfutásához” magasabb létszám és újonnan üzembe helyezett, úgynevezett állóeszközök szükségesek (a termelés fokozásának most nem említett egyéb összetevői mellett). A megye második ötéves tervének eredményeiről szóló beszámoló 13,3 százalékos létszámgyarapodásról beszél. A termelés 54.2 százalékos növekedésének megértéséhez azonban mégis közelebb visz bennünket, ha tudjuk: ugyanakkor a műszaki állomány fejlődése öt év alatt 31 százalékos volt. Az a tény, hogy a megyeszékhely gyáraiban tevékenykedő mérnökök száma nyolcvanegyről százhétre nőtt, a technikusoké pedig háromszáznyolcvanötről ötszázhatvannyolcra — érzékelteti, miért adhattunk időről időre számot a munka- szervezés, a munkahelyi kiszolgálás javulásáról, ennek következtében a termelékenység emelkedéséről: továbbá új termékek sokaságának megjelenéséről, az exportcikkek körének szélesedéséről. A program, amelynek valóra váltását a pártbizottság évről évre szorgalmazza, kezd gyümölcsözni. Megmutatkozik ez a műszaki vezetők felkészültségének minőségi változásaiban is. A mérnökök, akikkel üzemeink gyarapodtak, többségükben két-négyéves gyakorlattal rendelkeztek munkába állásukkor. Másik — kisebb — részük munkásként, művezetőként, technikusként már előzőleg szerzett termelési tapasztalatokat. Erősen csökkent azoknak a művezetőknek a száma, akik csupán a négyszázórás művezetői tanfolyammal rendelkeznek. A művezetők zöme letette a technikusi érettségit. Közvetve, vagy közvetlenül befolyásolják a műszaki színvonal alakulását azok a dolgozók, akik a munkaidő letelte után tanulnak. Ez a hatalmas felnőtt iskolástábor napi munkájában is hasznosítja a frissen tanultakat: szélesebb látókörrel szervezi meg saját teendőit, érzékenyebben reagál a műszaki problémákra. követeljük-e a műszaki vezetők beosztásukhoz szabott közép-, illetve főiskolai képesítését. Sajátságos, hogy ezzel kapcsolatban kötetnyi, másfél évtizede szinte évről évre megjelenő minisztériumi határozattal dicsekedhettünk, de az 1960-at megelőző tíz esztendőben összesen nem valósult meg belőlük annyi, mint amennyi az elmúlt néhány esztendőben. S a folyamat ennél is sokkal gyorsabb lesz a gazdaság-irányítás reformjának bevezetésével. Olyan út ez, amelyen érdemes volt elindulni, és érdemes lesz rajta következetesen tovább haladni. Ez utóbbit persze nem árt ismét és ismét hangsúlyozni, hiszen még igen gyakran hallani ellenvetést: „nem minden a diploma”, hiába tanul, nem fog többet tudni”, no meg: „azért tanul, mert nem tetszik neki a fizikai munka . ..” Tulajdonképpen, semmi kifogásunk sem lenne az ilyen ellenvetésekkel szemben, ha azokat mindig egyénekre, konkrét esetekre értenék. Régi igazság, hogy az egyetemen megszerzett bizonyítvány — még nem a vezetésre való rátermettség bizonyítványa. Az is előfordul, hogy egyikmásik ember hiába „töri magát” a tanulással, a megszerzett ismeretek, készségek mennyisége nem áll arányban a tanulásba fektetett erőfeszítés nagyságával. Csakhogy... az Ilyen megjegyzések rendszerint általánosítanak. holott ma már a város ipari üzemeinek műszaki vezetői többségükben nem tartoznak ezekbe a kifogásolt — s egyébként is túlságosan leegyszerűsített — „kategóriákba”. Tudomásul kell venni: a technika gyors ütemű fejlődése megköveteli a műszaki ismeretek tudatos és szervezett gyarapítását. És a tudást még mindig nem lehet tölcsérrel az emberek fejébe önteni. Annak megszerzéséhez ezután is a legjobb módszer az önképzés, szakmai tanfolyam, technikum, egyetem stb. Lehet tehát vitatkozni azon, hogy egyik, vagy másik műszaki vezető az ablakon dobta-e ki a tandíjat, vagy sem: tudása ellenére, rátermetf-e a vezetésre, vagy sem. De azon semmi esetre, hogy megA munkahelyi vezetők idei bérrendezése is előszele ennek. Ismert jelenség, hogy műszakiak nem mindig vállaltak szívesen a termelést közvetlen irányító munkakört: mert nem akartak anyagilag hátrányosabb helyzetbe kerülni. Mióta a termelést közvetlenül irányító mérnök, technikus nem jár rosszabbul, mint „irodista” kollégája, nőtt a becsülete, értéke is az ilyen beosztásnak. Ma már a műszaki létszámnak csaknem 33 százaléka a termelés közvetlen irányítójaként működik. Közvetve a munkahelyi műszaki vezetés színvonalának emelését ösztönzi az is, hogy sok munkás gyakran a szakma szeretete miatt —. a technikum elvégzése után régi beosztásában marad. Szocialista brigádvezetöink között már is szép számmal vannak ilyenek. Érthető, ha a technikusi tudással rendelkező brigádvezetők fölé nem helyezhetnek alacsonyobb képesítésű művezetőt; s ha az ilyen munkások, brigádvezetők előtt az üzemmérnöknek is össze kell szednie magát. Döntő impulzust azonban az új mechanizmus ad majd ennek a folyamatnak. A reform bevezetése gyökerében más, újfajta igényeket támaszt: a jelenleginél jóval nagyobb önállóság, plusz a piacszerzés, a piac megtartása — húsba vágó létérdeke lesz minden válla latnak. S azoknak a vállalatoknak terem több babér — több nyereség! —, amelyek a műszaki vezetés színvonalé' ban a második ötéves terv időszakában kimutatható minőségi változást tudatosan, s következetesen továbbfejlesztik. Mede Szilárd a salgótarjáni városi párt- bizottság munkatársa kezdeményezői ezeknek Csak 1965-ben a megyében több, mint 600 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Évről évre sikeres a megye tanuló ifjúságának részvétele a nyári központi építőtáborokban. Teljesítményükről, magatartásukról az országos értékelések elismerően szólnak. Fiataljaink lelkesedéséről tanúskodnak a KISZ védnökség-mozgalom sikerei. Említésre méltó, hogy megyénkben a fiatalok évenként többezer hold rétet és legelőt tisztítanak, gyomtaianítanak és javítanak meg. Fiataljaink az idén is mintegy 5000 hold rét és legelő javítását vállalták akcióprogramjaikban. Jelentős a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének rekonstrukciója, valamint az ifjúsági lakóház építkezés feletti védnöksége. A mozgalmak politikai jelentősége mindenekelőtt népgazdasági és társadalmi hasznosságában keresendő. Lehetne tovább bizonyítani a társadalmi élet egyéb területéről vett példákkal, hogy megyénk fiataljai mindennapos munkájukkal, közéleti tevékenységükkel rászolgálnak a felnőttek bizalmára. Kétségtelen, hogy a fiataloknak vannak más megnyilvánulásai, még nem kellő mértékben ellensúlyozott negatív tulajdonságai is. amelyek nem kevesebb figyelmet érdemelnék. Lelkesedésük, érdeklődésük nem egyszer szalmeláng természetű, kisebb az álhatatosságuk, kitartásuk, akaratuk a hétköznapok nehézségeinek leküzdésében. Egy részük szemleletében a szocialista haza olyan természetes állapot, amely nem kíván áldozatot, amelyért ma már nem kell harcot vívni. Így fordulhat elő, hogy nem becsülik eléggé az eredményeket. Sok fiatal hajlamos a felületes általánosításra. Gyakori még az olyan gondolkodásmód, hogy „az előző nemzedék dolga volt a harc, a maié a bírálat Néha csak a vitáért vitatkoznak de a kritika Mól saját cselekedeteiket kivonják. Elég gyakran lehet találkozni olyan fiatallal, aki igazán „elegánsnak” az ellenzéki magatartást tartja. Nem izzik bennük kellőképpen a helyes osztaiyfelfo- gás, és nem él megfelelően a szolidaritás érzése sem. A háború ellenzése sok fiatalnál pacifizmust jelent, a békés egymás mellett élés politikája, a nyugati turista- utakról szóló beszámoló, egy- egy nyugati gépkocsi a kapitalizmus hamis illúzióját kelti bennük. A szavak és tettek egységének néha tapasztalható hiányából azt a következtetést vonják le. hogy szocialista erkölcsi normáink csak afféle „erkölcsprédikációk.” Sokuk s főleg a leányok, s azon belül is elsősorban a falun élők, materialista nézetei még távol állnak a meggyőződéstől. Megyénk ifjúságának kisebb részénél hatnak — ha nem is minden esetben tudatosan — a dekadens burásod filozófiai nézetek és életérzések. A fiatalok egy kisebb, de hatásában veszélyesnek mondható hányada igyekszik kívül helyezni magic a társadalmi együttélés szabályain, E viszonylag szűk rétegből kerülnek ki azok, akik botrányos viselkedésűikkel, cinizmusukkal gyakran az egész ifjúságot kompromi- táiják. Közismert azonban, hogy a fiatalokra jellemző pozitív és negatív tulajdonságok eléggé keverednek még egy-egy fiatal esetében is, s ez nehezíti a valósághű megítélést. Az eszmei, erkölcsi-politikai fejlődés belső ellentmondásokkal megy végbe. Gyakran ugyanazon fiataloknál bizonyos vonatkozásban viszonylag fejlett politikai öntudatot, egyes erkölcsi nézeteiben. ízlésében, cselekedeteiben pedig burzsoá, konzervatív vonásokat tapasztalhatunk. Ezért a nevelőmunka szilárd elvisége nagy körültekintést. tapintatot, a körülmények gondos elemzését, a módszerek és eszközök helyes egyeztetését követeli meg az ifjúsági szervezetek, töl. A KISZ-szervezetek sokat fejlődtek erősödtek az utóbbi években, gazdagodtak A Szécsényi Gépjavító Állomáson a szerelőmunkások példáját követve a traktoristák is beneveztek a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe.- Az év elején a Kossuth és a Petőfi brigád tagjai jegyzőkönyvben rögzítették vállalásaikat, amelyek az állomás tervfeladatainak teljesítését segítik elő. Nem hiányzott a bíráló szó A gépjavító vezetői állandó figyelemmel kísérik és rendszeresen értékelik a brigádok munkáját. Ugyanakkor a vállalások teljesítésének feltételeit is biztosítják. A legutóbbi értékelést a vezetők és a két brigád tagságával közösen beszélték meg. A tanácskozásra a szigorú tárgyilagosság volt jellemző, nem fukarkodtak a dicsérettel, de nem hiányzott a bíráló szó sem. A két traktoros brigád vállalta, hogy az egész éves, s ezen belül a talajmunka előirányzatot egy százalékkal túlteljesíti. Az első félévben ez csak a Petőfi brigádnak sikerült. Tagjai alaposan túlszárnyalták tervüket, mivel a 2800 normálhold helyett csaknem 4200 normálhold munkát végeztek. A Kossuth brigád majdnem száz normálhold munkával maradt adós. E tény megállapításával azonban nem értélv be. Megvitatták a lemaradás okait is. A Kossuth brigádban az a baj, hogy a tizenkét traktoros közül csak heten teljesítették a tervüket, illetve a vállalást. Néhányan, mint például Per- cze József, Telek József és Pusztai János igen gyengye teljesítményt értek el. A lemaradókat társaik bírálták meg. A kollektíva azonban nemcsak bírált, mérlegelt is. Aki segítségre, támogatásra szorul, megkapja a többiektől. Jó példa erre Magyar Zoltán esete. A Petőfi brigádban egyedül ő nem teljesítette tervét. Hosszabb ideig beteg volt, s a traktora sem működött kifogástalanul. A brigád többi tagjai segítették a munkájában. A brigádgyűlésen azonban a szemébe mondták, hogy sajátmaga is többet tehetett volna. Szúrópróbák Nagy szerepet kapott a brigádok vállalásában a takarékosság. Az első félévben az üzemanyaggal mindkét brigádban jól gazdálkodtak, kenőanyagot azonban csak a Petőfi brigádban takarítottak meg. A Kossuth brigád traktorosainak sokkal takarékosabban kell használni a kenőanyagot, ha az év végére szeretnének valamennyit megta- karítai. Bár a gépek karbantartásában nem találtak kifogásolni valót, a jövőben erre is nagyobb gondot kell fordítani. Különösen vonatkozik ez a Kossuth brigádra, ahol nyilván ilyen okok miatt is lehet nagyobb a kenőanyag- fogyasztás. Az anyag-alkatrész felhasználást majd csak az év végén értékelik, az eddigi szúrópróba-ellenőrzések kedvező eredményről tanúskodnak. Nincs minden rendben a munkafegyelemmel sem. Mindkét brigádban előfordultak kisebb fegyelemsértések. A Petőfi brigádból Sándor József traktoros igazgatói figyelmeztetésben részesült. A Kossuth brigádban többen is megsértették a munkafegyelmet. Pusztai János traktorost pénzbírsággal sújtották szabálysértés miatt. A brigád egyik tagját pedig alkoholelvonókúrára kellett küldeni. Tanulás és példás élet A féléves munka értékelése alkalmával a gépjavító állomás vezetői is elmondták véleményüket a traktorosoknak. Megbeszélték hogyan lehetne kijavítani az elkövetett hibákat. hogyan lehetne a vállalásokat maradéktalanul teljesíteni. A termeléssel nincs különösebb baj. Csak a Kossuth brigádnak kell behozni a lemaradást. Nehezebb teljesíteni azonban a szocialista brigád cím elnyeréséhez fontos másik két feltételt: a tanulást és a példamutató életet. Az elkövetett hibák ismertek. Annyi bizonyos, hogy a két brigád tagjai nem tudják megoldani feladatukat a gépjavító állomás vezetőinek segítsége nélkül. Mivel a vállalásban a vezetők vállalása is benne van — politikai, szakmai tanácsadás a jövőben fokozottabban, jusson érvényre ennek a megvalósítása is. A támogatásra későbbiekben még nagyobb szükség lesz. P. A. Második helyen az országban Jó eredmények fiildmüvesszövetkezeteink kongresszusi versenyében Befejeződött a felszabadulási verseny és a SZÖVOSZ 1966 májusában ismét versenyt hirdetett megyék között a IX. pártkongresszus tiszteletére, amelynek főbb célkitűzései: a kereskedelmi, a gazdasági és a felvásárlási feladatok eredményesebb elvégzése, és a társadalmi munka széles körű szervezése. Az év végével legmódszerelk. sok tekintetbe.; ; hatékonyabbá vált munkájuk. Ez azonban szervezetünkről még nem mondható el. Nem egy helyen a mozgalmi élet elemi feltételeiről sem gondoskodnak a szervezetek vezetői. Helyenként párt-, állami-, gazdasági szervek vezetői sem tanúsítanak kellő megértés:, s nem adnak megfelelő támogatást az ifjúsági szó: /ezeltac tevékenységéhez. Az 1087/1957. számú kormányhatározat néni minőén területen, s vonatkozásban került még végrehajtásra. A fiatalság sajátos gondjaival való törődés, a társadalom érdekeivel összhangban történő nevelésükhöz szükséges feltételek megteremtése helyenként akadozik. Megyénkben a társadalmi és gazdasági szervek vezetőinek többet kell tenni azért, hogy az ifjúság nevelése, a fiatalokról való sokoldalú gondoskodás minden, területen, a társadalom ügyévé váljon. Most, amikor pártunk soron következő kongresszusára készülünk, bizakodással adhatunk kifejezést annak a reményünknek, hogy minden szinten sor kerül jövőnk, tennivalóink megtervezésére, az ifjúság, a KISZ problémái, nak komoly számbavételére is. amely termékenyítő hatással lesz a nevelőmurika megjavítására. Bandúr Károly jobb eredményről számot adó MESZÖV-ök az erkölcsi elismerésen kívül jelentős pénzjutalomban is részesülnek. Elismerés, dicséret A IX. pártkongresszus tiszteletére indított verseny során megyénk földművesszövetkezeti kereskedelmi dolgozói közül 96 kollektíva a szocialista brigád, 164 a kiváló bolt címért nevezett be. Az összforgalom és a teljesítményérték növelésében az 1965 első félévhez viszonyítva valamennyi Nógrád megyei földművesszövetkezet megállta a helyét. A legjobb eredményt a nagyoroszi, az érsekvadkerti és a rétsági földművesszo- vetkezet érte el, s ezért a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDGZ megyei bizottsága elismerő oklevéllel tüntette ki őket. Dicséretben részesülték a balassagyarmati, a diósjenői, a kisterenyei, a pásztói, a romhányi, a salgótarjáni és a szécsényi szövetkezetek dolgozói. Javult a MÉK munkája Általában nehéz különbséget tenni a íoldművesszövet- kezetek eredményei között, különösen a kereskedelmi forgalom és a teljesítmény-érték tekintetében. Huszonegy szövetkezet az év első hat hónapjában 389 millió 522 ezer forintot forgalmazott, 50 és félmillióval többet a tavalyinál. Az előbbinél is jelentősebb fejlődést értek el földműves- szövetkezeteink a gazdálkodási eredmény kialakításában. Az 1965 első félévi 6 millió 189 ezer forinttal szemben, 1966 első félévében 11 millió 213 ezer forint volt a teljesítésük, ami 181 százaléknak felel meg. A két legnagyobb, egymással is versenyben levő szövetkezet közül Szécsény 660 ezer, Pásztó 586 ezer forint többletnyereségről számolt be az első félév végén. Együttesen 4 millió 96 ezer forint vállalati eredményt értek el, a megyei összes 33,8 százalékát. A kongresszusi verseny során javult a MÉK munkája is. Nyolc kollektíva nevezett be a szocialista brigád címért, köztük a megyei központ négy osztálya, a MÉK-telep és a tudósító üzem. összforgalmát a MÉK az első félévében 170 százalékra teljesítette, többleteredménye 800 ezer forint. A legjobbak közölt A földmű vessző vetkezetek, a MÉK és a takarékszövetkezetek olyan magas többletered- ményt értei: el, ami országos viszonylatban is nagy jelentőségű. A hatmillió forintos emelkedés 256 százalékos teljesítésnek felel meg, amihez hasonlóval kevés megye büszkélkedhet. Teljesítményével Nógrád megye második helyen áll az országban. Az eredmények elérésében jelentős része van az időjárásnak. Lehetővé vált a málna összes termésének első félévben történő felvásárlása. Ez nemcsak a MÉK teljesítési százalékát emelte, hanem a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari terveket is, mert a málna értékesítése a falusi lakosság vásárlóerejét nagyban növelte. Nem lesz könnyű a második félévi tervek teljesítése a MÉK, a földművesszövetkezetek számára. A pártkongresz- szus tiszteletére indított verseny azonban lehetővé teszi, hogy az év végi értékelésnél országos viszonylatban is az élcsoportban maradjon a megye. K. fc
