Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-29 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Hazánk védelmezői NOGRAD AZ M/SZMP NÓGRÁD MtGYII BIZOTTSÁGA tS A V. C G V H TANÁCS IAP.) XXII. ÉVF. 231. SZÁM ÄRA: 5« FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 29. CSÜTÖRTÖK Felelősség a nemzetért Tízezer fővel bővítik jovore a SZOT-üdültetés kereteit Az utóbbi esztendők terveinek, erőfeszítéseinek, anyagi befektetéseinek egyik legvonzóbb, s ma már mérhető, szemmel látható sikere — jobb szó még nincs rá, mondjuk tehát most is úgy, ahogy megszoktuk — a vidék iparosítása. E folyamat hatására korábban kizárólag mezőgazdasági jellegű városok új arculatot nyertek, gyárak nőttek fel egykori legelők helyén, modern üzemek, s olyan iparok jelentek meg az ország minden szegletében, amelyekhez fogható eleddig csak Budapesten volt. Műszert és ipari üveget, tranzisztort és izzólámpát, szerszámot és magnetofont, négy-öt világrészen ismert és híres gyógyszereket, híradástechnikai cikkeket állítanak elő ma már olyan helyeken, ahol még évtizeddel ezelőtt is szinte teltességgel a földhöz kötődött munka és termelési kultúra volt az uralkodó. Nem célunk most, hogy e roppant horderejű — bár még csupán a kezdetén tartó — folyamat gazdasági jellegét formáló szerepét elemezzük, vizsgáljuk. Bizonyos, hogy e tényezők bármelyikéről hivatott közgazdász vaskos tanulmányt írhatna, mint ahogy az is igaz, hogy a hozzáértőt feltétlenül kutatásra, vizsgálódásra ösztönzi ez a téma. Gazdasági jelentőségén túl azonban ennek az országátalakító munkának mély politikai-társadalmi tartalma is van, sok olyan lényeges vonása, amely alapjában jellemző a mai magyar társadalom egészére. S ez a munkásosztály számbeli gyarapodása és létének, hatásának mind teljesebb és meghatározóbb szerepe egész közéletünkre. A magyar munkásosztály egész története: a próbatételek sokasága. Így volt ez a felszabadulást megelőző évtizedekben, a kíméletlen osztályharcban. a küzdelemben egy jobb világért a gátlástalan és könyörtelen elnyomók ellen. A felszabadulást követően közvetlenül követő kor — természetesen homlokegyenest más tartalommal és más módon — ugyancsak sokoldalú próba elé állította a munkásságot. Meg kellett indítani az életet, kormányozni és igazgatni kellett az országot, a munkásnak bankok és vállalatok vezetését kellett vállalnia, s megtanulnia. Tízezrek kerültek minden szinten vezető posztokra, s ott dolgozniok kellet^ vállalva a legteljesebb felelősséget a nemzet egésze előtt. S amilyen jogos büszkeségre késztető az a kor, s ez a hősies — nem túlzott ide a szó — harc, éppoly elgondolkodtató az is, ami közvetlenül ekkor vagy nyomban ezután a munkásosztály egészében végbement. Lezajlott az idő-diktálta őrségváltás: az idős, régi és harcokban edzett munkások ezrei, tízezrei nyugdíjba vonultak. Más tízezrek vezető helyre kerültek. S jöttek helyettük mások, s az iparfejlesztés velejárójaként mind újabb tíz- és százezrek özönlöttek a gyárakba, magukkal hozva régi életformájuk szokásait, gondolkodás- módját. S ha a munkásosztályt ért negatív hatásokra gondolunk, nem szabad megfeledkezni az ötvenes évtized közepének bonyolult politikai viszonyairól sem, amelyeknek egyik, s még visszatekintve sem lebecsülhető vonása, az a revizionista törekvés volt, amely végső fokon e történelmi osztály jelentőségét, vezető szerepét akarta elvitatni. A magyar munkásság korszakos érdeme, hogy ennyi, s ennyi fajta előjelű hatás közepette véghezvitte, s véghez- viszi feladatát, amelynek megoldására elhivatott. S a végbement, s a ma ható társadalmi folyamatok legfőbb jellemzője, hogy a nemzet egésze, társadalmának minden rétege gondolkodásmódjában, világnézetében, legjobb tulajdonságaiban hovatovább e forradalmi osztályra jellemző sajátosságokat ölti fel. Az a sok százezer ember, aki az évek során a gyárakba került, a tősgyökeres munkások közé, szinte egészében, a szó teljes értelmének megfelelően munkássá vált. Ezért jellemző a mai magyar társadalom életére, hogy benne a munkásság mind nagyobb tömegei — a régiek mellett az újak százezrei is — érzik át és vállalják a felelősséget az ország sorsáért, vesznek részt cselekvőén a közéletben. Nem szavakban hirdetett felelősség- vállalás ez, a szó igazi, benső értelmét tettek sokasága adja. Korunk természetéből fakad, hogy csak annak van, s lehet joga hivatkozni a nemzetért, az országért érzett felelősségre, aki tettekkel szolgálja, hogy teljesebb és gazdagabb legyen az élet, boldogabb a haza, s minden becsületes fia. Nos: a munkásosztály felelősségét ilyen tartalom jellemzi. Hogy csak napjaink példájára utaljunk: ki tudná felmérni, s milliárdok- ban, anyagi javakban kifejezni azt a példás tett-sorozatot, amelyet összefoglaló szóval szocialista brigádmozgalomnak és kongresszusi versenynek mondunk? S ez még csak részben, szinte csupán töredékében tükrözi a valóság teljes képét: munkások százezreinek példás és önzetlen áldozatvállalását az alkotó, az építő munkában, az ország gyarapításában. S a nemzetért vállalt felelősségből táplálkozik sok más tényező is, amelynek forrása mindig és kizárólag a munkásosztály. Utaltunk az iparral átalakuló vidékre, s annak, ami ott történik, szinte pontos menetrendjét lehetne összeállítani. Az iparral megjelenik néhány régi munkás, vezető és beosztott, százak, ezrek nevelését kezdik meg egy-egy helyen, s rövid idő múltával új emberek sokasága bánik már hozzáértő módon anyaggal és géppel, megtanulja a munkás- osztály fegyelmét, sorai szerveződnek és rendeződnek. A gyár mindennapi tevékenységüket illetően magas igényeket állít, s ezt az igényességet lassan-lassan természetükké teszik, magukkal viszik, s kiterjesztik mindenre: kultúrára, szokásokra, öltözködésre, még lakásukban a bútorok elrendezésére is — munkásokká válnak. Nagyszerű, jelenében és távlataiban egyaránt vönzó, kiteljesedő folyamat tanúi és részesei vagyunk. E folyamatban emberek százezreinek élete válik tartalmasabbá, gazdagabbá. S ezzel, ezen a bázison formálódik a nemzet egészének arculata és sorsa is — olyanná, mint amely a felépült szocializmus Magyarországának népére egyértelműen jellemző lesz. Lantos László A SZOT illetékes főigazgatósága megkezdte a következe év — sőt egyes vonatkozásokban évek — üdültetésének előkészítését. 1907-ben további 10 000 fővel növelik az üdültetés személyi kereteit. így jövőre már 272 000 felnőtt és gyermek részesülhet a kedvezményes üdültetésben. A létszámemelést elősegíti, hogy most már lassan kint átmegy a köztudatba. hogy az egész éven át működő üdülők nagy részébe nemcsak felnőttek kaphatnak beutalót, hanem családok is Eddig ugyanis a nyári hónapoktól eltekintve a gyerekeknek fenntartott helyek nagyon gyakran maradtak üresen. Sokat várnak attól, hogy jövőre egy újabb üdülőhajót állítanak szolgálatba, amelynek segítségével lényegesen növelhetik a hajóüdülésben részesülők szamát. Igen előnyösnek látszik az a megállapodás, amelynek értelmében a SZOT kora ősztől tavasz végéig szobákat bérel az ország legszebb tájai (például Sopron, Eger, Jósvafő) szállodáiban, és oda is küld üdülni dolgozókat. Az üdülés kényelmét is fokozni kívánja a jövőben a SZOT. Ezért az eddigi sátortáborokat fokozatosan megszüntetik, és helyükre üdülő- házakat építenek. A jövő évben például Tóalmáson építenek az eddigi 500 személyes sátortábor helyett ugyanannyi üdülő befogadására alkalmas korszerű üdülőtelepet, a végleg elavult üdülőépületeket, amelyeknek a felújítása vagy átalakítása már nem lenne gazdaságos, egymás után lebontják és helyettük ugyanakkora kapacitású újakat építenek. A harmadik ötéves terv időszakában ez a munka .s megkezdődik. Kiváló szenet találtak Vessek!» Becsülettel készültek a Fegyveres Erők Napjára a Nógrádban állomásozó katonai alakulatok fiataljai. Számosán közülük megyénk községeiből, üzemeiből, hivatalaiból kerültek a hadseregbe, s cserélték fel a szerszámot a legkülönbözőbb technikai eszközökkel. A harckocsizok!-.ál találtuk meg Michnál József harckocsivezető szakaszvezetőt, aki Zagyva- pálfalvárói. Gecse László tizedest, aki Homokterenyéről. Dudáé Sándor irányzót, aki Di- ósjenőről és Acél Attila rádióst, aki Salgótarjánból került az alakulathoz. Képünkön: a harckocsit készítik elő, várják a parancsot (Képriportunk a 4. oldalon) A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében dolgc zik Jecsmerik István öntő. Tizenhat eve a gyár dolgozója, s a törzsgárda egyik alapitó tagja (Koppány György felvétele) A bányászősök nem egy meglepetést hagytak az utódok számára. Így történt ez legutóbb Vecseklő-aknában is. Itt már csak a korábban elhagyott védőpilléreket fejtik és a feltevések szerint csupán úgynevezett alsópadiszén van. Régente a bányatérképek vezetése is hiányos volt, csak úgy fordulhatott elő, i0gy most az alsópad fejtése tözben egy régi, mintegy 40 >vvel ezelőtt beácsolt bányafolyosóra lyukasztottak és ott egy teljes, 4 méter vastagságú szén telepet találtak. Dr. Bartkó Lajos kandidátus a tröszt főgeologusa megvizsgálta az új széntelepet es becslése szerint mintegy 30 ezer tonnás szénkészlet van aminek a kiaknázásához ma- , ris hozzáfogtak. Érdekessége még az új telepnek, hogy Nógrád 'legkiválóbb. mintegy 5400-5500 kalóriás szenét hozzák belőle felszínre. Ünnepségek a Fegyveres Erők Napján Megemlékezés Salgótarjánban — L'ttörö csapatzászlói aratnak Fásztón — Koszorúzás liaranesberényben A Fegyveres Erők Napja tiszteletére rendezett ünnepség-sorozat már tegnap megkezdődött. A megyeszékhelyen délután négy órakor koszorúzás! ünnepséget rendeztek, és a fegyveres erők képviselői lerótták kegyeletüket a Ta- n ácsiköztársasági emlékmű előtt. Megemlékezést tartottak a salgótarjáni Május 1. úti általános iskola úttörői is. Ünnepi csapatgyűlésen köszöntötték a fegyveres erők képviselőit, s jelentették; teljesítették a „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom szervezési követelményeit. A mozgalom első rész-akciójának teljesítése után „Köszöntjük pártunkat” elnevezéssel új akciót kezdtek a pajtások. Tegnap délután Salgótarjánban a BM Nógrád megyei Rendőrfőkapitányság klub- helyiségében gyülekeztek a fegyveres erők tagjai és hozzátartozóik. Ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a pákozdi csata évfordulójáról. Az ünnepség szónoka Llpták Gyula alezredes, az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a főkapitányság vezetője méltatta a Fegyveres Ekék Napját A pákozdi csatára emlékezve kijelentette: a honvéd seregek — amelyek Pákozdnál országvilág előtt megmutatták, hogy egy maroknyi nép mily hősiességre képes, ha a haza szabadságáról van szó — emléke ma is szent. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői az 1848-as és az 1919-es, a nép szabadságáért vívott hadjáratok seregei utódjának tekinti magát A fegyveres erők, amikor szentember 29-én a pákozdi csata emlékét idézik, megünneplik a Vörös Hadsereg harcosait a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres erőinek hősi küzdelmeit is. Az előadó ezután néphadseregünk, a fegyveres testületek fejlődéséről beszélt. Szólt a Varsói Szerződés katonai erejéről, arról, hogy készen állnak minden ellenséges provokáció visszaverésére, ami a szocialista tábor bármelyik tagját fenyegeti. Beszéde végén hangsúlyozta: A Fegyveres Erők Napján kijelenthetjük, Pákozd a kezdet volt. Ezen az úton haladunk tovább és valljuk, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői felemelt fővel, előrelépve teljesítik történelmi küldetésüket. A Fegyveres Erők Napja tiszteletére ma újabb ünnepségeket rendeznek. Karancs- berényben délelőtt tíz órakor megkoszorúzzák a Nógrádi partizáncsoport tiszteletére létesített emléktáblát. Páeztón a 2. számú általános iskolában úttörő csapatzászlót avatnak, amelyet a munkásőrség járálsi parancsnoksága adományozott a pajtásoknak. Rútságon a honvédségi klubban ki- szesek köszöntik a fegyveres erők tagjait A megye valamennyi iskolájában ünnepi csapatzászló gyűléseket rendeznek a pajtásak. Pál teken a salgótarjáni úttörőház képviselői átveszik azt a repülőgépet amelyet a légierő ajándékozott a salgótarjáni pajtásoknak. Ma Balassagyarmaton rendezik meg a Fegyveres Erők Napja központi ünnepségét es fél tízkor megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet majd tizenegy órakor ünnepi nagygyűlést tartanak a szabadtéri színpadon. Beszédet mond Lombos Márton, a városi tanács vb elnöke. Az úttörők és a kiszesek köszöntik a fegyveres erők tagjait Este hat órakor a Balassi Bálint Gimnázium udvarán tábortüzet és kultúrműsort rendeznek. A Fegyveres Erők Napja balassagyarmati ünnepsége este bállal ér véget.
