Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-27 / 229. szám
wflcrt Ad ' sTppíem’&FT 27. kedd A megye új közegészségügyi központja Salgótarján, s vele az egész megye ismét egy nagyon fon fcos egészségügyi létesítmény- nyel gyarapodott. Hónap vegére tűzték ki a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás megyei székházának műszak) átadását. A KÖJÁL, hetvenkét dolgozója tehát rövidesen • jelenleginél lényegesein job: körülmények között folytat hatja felbecsülhetetlen jelentőségű tevékenységét A székház kivitelezésére é: berendezésére több mint ti zenegymillió forintot fordító, államunk. Az építés megkez désével egyetemben, dr. Kra; csovits Pálnak, az intézmén> igazgatójának vezetésével 4 irányításával hozzáláttak ab hoz is. hogy az épületben . követelményeknek megfele.- tudású, felkészültségű szak embereikkel, valamint asz szisztenciával vehessék fel - harcot a betegségek, járva nyok megelőzésére, leücüzdt. •éré. A KÖJÁL a megye közegészségügyi központja. Nemcsak kezdeményezi a köz- egészségügy megjavítását, de mint hatóság egyúttal intézkedik, munkálkodik is annak érdekében. Sokrétű tennivaló) — a járványügy, a településegészségügy, az élelmezésegészségügy, a munkaegész ha körülmények, amely köz, dolgozód napi munkájukat vé gezték. Jellemző, hogy jelen leg csupán a bákteorológia. vizsgálatokhoz és a víz kémiai elemzéséhez redelkeznek ségügyi, az iskolaegészségügy — még teljesebb kibontakoztatását akadályozták a mosu> Ifjúsági klub nyílt Százhúsz tag — Előadás-sorozatok, házi sakkbajnokság, zene, tánc a programban Az ifjúság szabadidejének hasznos és célszerű felhasználásával szorosan összefüggenek az ifjúsági klubok, illetve a bennük folyó tartalmi tevékenység. Salgótarján fiatalsága életében ezért jelentős szerepet tölthet be a megyei József Attila Művelődési Házban a napokban hivatalosan is megnyílt ifjúsági klub, amely hetente kétszer, szerdán és szombaton tartja foglalkozásait. A klubnak jelenleg körülbelül 120 tagja van, 80 százaléka középiskolás, de tagja lehet minden fiatal, aki a kdubszabályzatban előirt feltételeknek megfelel, s aki a klubfoglalkozások látogatásához szükséges igazolvánnyal rendelkezik. Az ifjúsági klub előre kidolgozott programmal működik, számos kötött és kötetlen foglalkozást tart. Szeptember 28-án irodalomtörténeti előadássorozat indul, amelyen belül kéthetenként rövid előadások hangzanak el a magyar és a világirodalom nagyjainak életéről, munkásságáról. Az előadásokat könyvkiállítással, filmvetítéssel illusztrálják majd. A Fegyveres Erők Napja alkalmából október 1-én a klubtagok megtekintik a Duna Művészegyüttes előadását, majd külpolitikai ankéten vesznek részt. Október 5-én a Hideg napok című díjnyertes magyar filmről rendeznek vitát. A következő klubnapon kerül sor a házi sakkbajnokság első fordulójára. Október 12 én az irodalomtörténeti előadássorozat programjaként a felszabadulást követő évek lírai derékhadának tagjaival, Illyés Gyulával, Kassák Lajossal, Benjámin Lászlóval ismerkednek meg a klub látogatói Kojnok Nándor előadása kapcsán. A házi sakkbajnokság második fordulóját október 15- én rendezik meg, ekkor díjazzák a győzteseket és a helyezetteket is. A babonával kapcsolatos Wisfilmek vetítése, illetve játék, tánc szerepel a következő klubnapok programjában. Veres Péterről, Szabó Pálról, Tamási Áronról, illetve a hagyományról és az újításról a felszabadulás utáni magyar irodalomban hallanak előadást október 26-án. Októberben a klub helyiségében a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum numizmatikai köre rendez kiállítást. A klubban rádió, televízió, lemezjátszó, magnó, újságok, folyóiratok állanak a pihenni, szórakozni vágyó salgótarjáni fiatalok rendelkezésére. — te. — laboratóriummal — ha egy ál talán szabad azokat annas nevezni. A most átadásra kerüli székházban egész sor labora tórium s azok korszerű felszerelése biztosítja a szakemberek és a segédszemélyzet munkájának az eddiginél nagyobb hatékonyságát. Felada' van bőven. Megyénkben met tavaly is jelentkezett az or szagosán már leküzdött tífusz Evtő} évre felüti a fejét a dl zentéria, a fertőző májgyui- ladás. Óriási probléma az ivó- víz állandó egészségügyi ellenőrzése. Fellendítésre vár a munkaegészségügy... Minderre, s a szinte felsorol hatatlanul sok egyéb tennivalóra örömmel készülnek a megye egészségügyének őrei Terveik valórav áltálához — az egész megye lakosságának megelégedésére — rövidesen az ügyhöz méltó környezetben láthatnak hozzá. Minden bizonnyal az eddig tapasztalt, s elismerésre méltó ambícióval, szaktudással, és mega'- kuvást nem ismerő lelkiismeretességgel. Üzemi szakkörök a tsz-ekben és állami gazdaságokban Nemrégiben kerültek nyilvánosságra azok az irányelvek. amelyek a mezőgazdasági üzemi szakkörök működését hátározzák meg. Az irányelvek, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a MEDOSZ hagyott jóvá, kimondják, hogy a termelőszövetkezetek belső társadalmi viszonyainak fejlesztésében a közgyűlés, a vezetőség és az üzemen belül működő politikai, társadalmi 1 szervezetek mellett fontos helyet foglalnak el az üzemi szakkörök. Az üzemi szakkörök a tsz- ekben, állami gazdaságokban és egyéb mezőgazdasági vállalatokban működnek. A nagyüzemi táblákon, az állattenyésztésben, a gépesítésben és más mellék- és segédüzemágakban kezdeményezik a korszerű eljárások bevezetését. Az üzemi szakkör szolgálja tagjai szakmai továbbképzését is. A politikai nevelő munkán kívül kezdeményezik a klubokban a társas élet minden formáját, s ezáltal a kollektív élet fejlesztését segítik elő. Az üzemi szakkörök a vezetőségeik által elkészített és a gazdaság vezetőségével jóváhagyott terv alapján működnek. Messzemenően figyelembe veszik a szocialista bri gádok vállalásait és a közgyűléseken beindított versenyeket. Az üzemi szakkörök költségeit a gazdaságok éves tervében biztosítják. Elkészült a balassagyarmati ■ ti w r • iovo évi fejlesztési terve A második ötéves terv fő célkitűzése volt a balassagyarmati járásban is, hogy biztosítsák a lakosság egészség- ügyi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, az utak, hidak, vízügyi létesítmények felújítását, korszerűsítését, és számos községben a villanyhálózat bővítését. A III. ötéves terv második évében, 1967-ben a költségvetés — a gazdaságosságot és a takarékosságot szem előtt tartva —, újabb fejlődést jelent a járás községei számára. A költségvetés bevételi és kiadási összege 1967-ben megközelíti a 30 millió forintot A kiadások igen tekintélyes hányadát a különböző létesítmények felújítására használják. A többi között Bérceién 100, Ipolyszögön 102 ezer forintot az iskolák, Cser- hátsurányban 150, Érsekvad- kerten 120 ezer forintot az óvodák felújítására biztosítottak. Szanda 770 ezer forintot kap két híd korszerűsítésére. Dejtáron a Mikszáth Kálmán utat és a termelőszövetkezeti bekötőút egy részét korszerűsítik. Az állóeszközök beszerzésére több, mint 400 ezer forint áll a járás rendelkezésére. Ebből az összegből az általános iskolák részére 135, az iskolai napközi otthonoknak 15, a gimnáziumoknak 13, a középiskolai diákotthonoknak 12, a könyvtáraknak 50 ezer forintot biztosít a járási tanács. A végrehajtó bizottság az év köziben előre nem látott kiadásokra nagyobb összeget tartalékolt. így az utak karbantartására 100, általános iskolák felújítására 38, a lakás- gazdálkodásra 80 ezer forint áll még rendelkezésére. Színházi esték ECÉRÚT — az első prózai siker Mit tart korunk általános felfogása az erkölcsről? Érvényesek-e továbbra is a régi normák, vagy változott a mérce? Maradi álszentség, vagy erkölcsi szabadosság az ítélkezés irányadói? És, ha sem ez, sem az, mi a biztonságos alap, amelyen a korszerű feleletet keresve biztonsággal megállhatunk. A kérdés „jobb-” és „baloldali” felvetése szellemes vígjátéki maggá gyúródik Gyárfás Miklós új darabjában, az Egérútban. A kétrészes mű tartalmi értékében tulajdonképpen rangosabb a műfaj szokványánál, túlnő a vígjáték keretein és helyenként elgondolkodtató társadalmi szatírává válik. Gyárfás kitűnő ismerője a színpad mesterségi fogásainak, pompás érzékű helyzetteremtő, s alakjainak nagy része is körüljárható típus, akiket húsból és vérből mintáz színpadára. Ilyen elsősorban Orbók gépkocsivezető kissé bornírt, önálló gondolkodásra alig-alig képes, pedáns társadalmi közhelyekkel táplálkozó figurája, de valószerben hatnak a többiek is — annak közbevetésével, hogy jellemfej- lődésükbe sokszor beleszól az író, vagy Tóni néni esetében, túlontúl sok az extrém vonás. Kissé lombikban előállított jelenség az író által „szocialista tün- dér”-nek jelölt Karola is, — „túlokos” és „túlmai” voltában, —, aki minden bonyodalmat könnyűszerrel old meg. Mindezekkel az észrevételekkel jó ügy szolgálatában áll Gyárfás szatírája, s, ha végső soron nem is felel meg a felvetésekre, ügyes fordulattal egérutat választ a kérdések megválaszolása elől, — az mindenesetre érdeme, hogy szórakoztatva elgondolkodni késztet némely társadalmi jelenségben és magatartásban A darabot a Miskolci Nemzeti Színház együttese mutatta be a salgótarjáni József Attila Művelődési Házban. Amit az előadás kapcsán észrevételeznünk kell, az volt, hogy a színpadi történések ideje elhatárolat- lan, egybefolyó, s némileg összekuszálja a játék folyamatát. Az együttes gerincében Orbók gépkocsivezető alakjával Csiszár András áll. Belső és külső ábrázolásban egységes és hiteles figurát teremt. A feleség szerepében Nádassy Anna már inkább csak felszíni vonásokat mutat, igaz, íróilag is övé a leghalványabb és a legszokványosabb eszközökkel megmintázott jellem. Kezdeti feszengés után szépen magára talál és kibontakozik Gyula, „a fenti szülők hol szörnyű, hol példamutató fia” szerepében a rokonszenves Kulcsár Imre. Az együttes legkellemesebb jelensége Karolában, a „szocialista tündérben” a bonyolult, fonák helyzetekre sok apró eszközzel, teljes művészi érettséggel reagáló Balogh Emese. Rengeteg mulatságos pillanat helyzetteremtője a komikai eszközökben kifogyhatatlan Hamvay Lucy Tetszett Virágh Ilona is. Jutka László rendezése az elöljáróban elmondottakon túl jó tempójú, fordulatos és ötletes. Az előadás érdemelten aratott szép sikert. (torna) P/NTB A 117 Mi'N, wnnsnz 19 A derék pap újságíró, vagy újságíró pap azonban nem elégedett meg azzal, hogy írásban harcoljon a vörösök ellen. Ha leült a bárban, s felhajtotta a második whiskyt, kenetteljes hangon győz- íködni kezdte azt a szerencsétlent, aki a legközelebb ült hozzá és idejében nem tudott elmenekülni karmaiból — Az amerikai katolikusok aggódnak — szónokolta kenetteljesen — szivük tele van félelemmel, hogy nincs Kelet-N érne tország ban vallás- szabadság. Az úr legyen veletek, hogy az amüfcrisztust legyőzzétek ... Mindig akadtak, akik ugratni kezdték Martin atyát T rágár vicceket kezdtek mesélni, vagy éppen egy nagydarab, szőke germán lányt ültettek az ölébe. Martin atya ilyenkor szemérmesen odébb állt, vagy úgy tett, mintha nem hallott volna semmit. Gyakran kiment sétálni az erdőbe, hogy ott „beszélgessen az Istennel”. Egy ilyen alkalommal történt, s azután hetekig szájról szájra járt, hogy találkozott egy amerikai katonával, aki lehorgasz- tott fejjel, keserű arccal üldögélt egy fatönkön. Martin atya néhányszor elsétált a katona előtt, hiszen bizonyosra vette, hogy valamiféle lelki vigaszra van szüksége a katonáinak, s alkalmat adni neki, hogy hozzá forduljon. A katona azonban az Istennek sem akarta őt észrevenni. Végül is Martin atya kenetteljesen megszólította: — Valami bánatod van, fiam? Légy bizalommal hozzám, isten szolgája közelít feléd! A katona valamit morgott. Ha Martin atya egyáltalán hajlandó lett volna meghallani ekkora szentségtörést, kivehetne volna, hová küldi öt a legény. Martin agy darabig újra fel-alá sétált a katona előtt, erőt gyűjtött, hogy szembeszálljon ekkora istentelenség- gel, s azután újra megszólította őt. — Fiam, valami elszomorít? — Hagyjon békén! — mordult rá a katona, ezúttal tehát már nagyobb szelídségről téve tanúbizonyságot Martin atya újra nekibátorodott. — Fiam, te katolikus vagy? — Annak kereszteltek. — Könnyíts a lelkeden, fiam. Kihez fordulnál, ha nem az anyaszentegyházhoz. ha nem a papokhoz. Mondd meg, mi bánt? Talán segíthetek rajtad. Esetleg takácsot, adhatok neked. Tehetek valamit érted? Mondd meg, mint jó keresztény, hogy mi nyomja a lelkedet!... A katona szíve végre megnyílt: — Ha annyira kíváncsi rá, megmondom. Két feleségem van. Az egyik itt Nyugat- Néme (országban, a másik Chicagóban! A parancsnokok már szagot kaptak, ez az én bajom. Vegye át az egyik nőt, mint jő keresztény, s megvan oldva minden... Rowersnek eszébe sem jutott elvenni Lőttét, igaz, hogy a lány sem gondolt rá, hogy egy amerikai tiszt felesége lehet. Lotte kedves volt, szőke, szakasztott úgy nézett ki, ahogy a háború alatt az amerikai vicclapok ábrázolták a germán honleányokat, akik — meghallgatva a Führer óhaját — „semmit sem tagadtak meg” a Wehrmacht és az SS tagjaitól. Lotte kedveskedett Rowersnek, s a pilóta rendszeresen vitt neki ajándékokat. Olyasmit, amit olcsón vásárolhatott az amerikai katonák részére fenntartott kantinban, de a németek csak drágán juthattak volna hozzá az áruházakban, üzletekben. Rowers úgy gondolta, Lotte olcsóságának az a nyitja, hogy más amerikai katonákat is részesít kegyeiben. A lány azonban nagyon ügyesen tevékenykedett, hegy Francis soha na kapja rajta, s különben is a fiú nem volt féltékeny természetű. Két év az egyik támaszponton, egy év a következőn, három a harmadikon — ilyen a légierők legtöbb tisztjének élete. Amíg meg nem nősülnek, mindenütt akad egy-két „menyasszonyuk”. Dehát éppen ilyen élettel kecsegtették őt is Megismerni a világot, ragyogó nők, könnyű szolgálat, magas fizetés — Rowers élvezte az ólet örömeit. Ideje engedte, s hamarosan, miután már jobban kiismerte magát Nyugat-Euró- pában, apróbb üzleteket bonyolított te. Amit a kantinban vámmentesen leheteti kapni — italt, cigarettát — némi haszonnal adta tovább. A vásárló még mindig olcsóbban jutott hozzá, mintha a nyilvános árakon vásárolta volna meg. Rowers örüli minden így megkeresett dollárnak, de társai lehűtötték lelkesedését. — Ez semmi öregem — mesélte Collings százados, aki 1945 óta Nyugat-Németország- ban állomásozott. — Ez semmi. Négy-öt éve, közvetlenül a háború után, azok voltak a szép idők. Az ember vett 'íz csomag Chesterfieldet a kan- tinban, 7 dollárért, és ezer márkáért eladta! Ezt aztán hivatalos árfolyamon beváltotta száz dollárra, és a pén zén megint cigarettát vásárolt. Pár nap alatt megtízszerezhette, vagy meghúsz- szorozhatta a pénzét. És néhány száz rongyos márká élt nagyszerű dolgokat tehetett vásárolni. Ennivalóért pedig eladták volna mindenüket és magukat is az itteniek. A régen Németországban állomásozó katonák elbeszélésein kívül ^már semmi nem emlékeztetett erre a korszakra. A Német Szövetségi Köztársaság a „gazdasági csoda” első hónapjait élte, s Rowersnek eszébe sem jutott, hogy a „csoda” kulisszái mögé néz- zen. A németek gyors talp- raállását annak tulajdonította, hogy az amerikaiak, as egykori ellenség iránti nagylelkűségből segítettek talpra- állásukban, s civilizációjuk áldásaiban részesítették őket (Folytatása következik)
