Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-25 / 228. szám
1966. szeptember 25. vasárnap NŐGRÁD 71 Mire és mennyit költünk? Haitartások kettóskönyvelé*» — Egészséges szerkezetváltozás Értékes következtetések Néhány ezer városi és falusi család esztendők óta feljegyzéseket vezet kiadásairól és bevételeiről, de nem csak azért, hogy nyomon követhesse mire költötte forintjait, hanem — közösségi ..megrendelésre”: a Központi Statisztikái Hivatal kérésére jegyzik kiadásaikat. A számok — összesítve, mérlegelve — módot nyújtanak arra, hogy e sajátos megfigyelő- periszkóp ablakán bepillantsunk a családi költségvetésekbe. pontosabban: hogy kiadástök szerkezeti változásait, irányzatait a tények alapján áttekinthessék a szakemberek és megismerje a közvélemény. A folyamatosan közzétett adatok sajátos látószögből tükrözik az életkörülmények alakulását: a reálbérek, reáljövedelmek emelkedésével összhangban a kiadósok jellegzetes, olykor törvényszerű szerkezeti eltolódását. Bármily különös ugyanis a gazdasági szakkérdésekben járatlanok számára: azt a látszólag legszemélyesebb elhatározásokra alapozott döntést, mit vásároljunk a boltokban, mire költsük a pénzünket — egész sor törvény- szerű összefüggés is befolyásolja. (Még matematikai formulába is öltöztethető ez a magánügy: a szakemberek úgynevezett rugalmassági együtthatóval fejezik ki azt az összefüggést, hogy 1 százaléknyi jövedelem-növekedésre milyen mértékű kereslet-emelkedés jut ebben vagy abban a termékcsoportban.) Lássuk tehát a háztartási feljegyzések nyitotta „ablakon” át: milyen változásokat, irányzatokat jeleznek a a családi kiadások? P Figyelmet érdemel elsősorban az étkezésre — az élelmiszerre, italra és dohányárukra — költött összeg részesedése a teljes családi kiadásban. A családi bevételek növekedésével általában a kiadások csökkenő hányada jut az élelmiszerekre, s bár ez a hányad még ma is meglehetősen magas, a csökkenés — évekre visszatekintve —, ha nem is gyors, de folyamatos. A munkásai kaimazotti családoknál 1962-ben még 46,2 százalékkal részesedett a kiadásokban az élelmiszerekre fordított összeg: 1963-ban 45,6 százalék, 1965-ben már 45,3 és az idén az első hónapokban 44 százalék. A paraszti és a kettős jövedelmű háztartások ennél többet, kiadásaiknak több mint a felét költik élelmiszerre, de a csökkenés itt is évről évre, egyenletesen nyomon követhető. Érdekesek és sokat mondó- ak azok a számok, amelyekből világosan kiolvasható a korszerűbb életvitel térhódítása, az életkörülmények javulásával együttjáró kiadási tételek előtérbe kerülése. Miközben a ruházkodásra költött forintok aránya ugyancsak mérséklődik — a munkás-alkalmazotti háztartásokban az 1962. évi 15,5 százalékról egyenletesen csökkent az idei 13,8 százalékra, ami lényegében azonos a fejlett ipari országokban világszerte tapasztalható arány-csökkenéssel — növekvő irányzatú a „lakberendezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós javak” címszóhoz sorolt kiadási csoport. Az emelkedés mértéke: 1962- ben 10 százalék, idén már 12,1 százalék. Érdekes és ugyancsak az életkörülmények változásaira mutat az egészség, szépségápolás, tisztálkodás részesedése az összkiadásokból, 3,8-ról 4 százalékra emelkedett. Figyelemre méltóbb viszont, hogy a „lakóházépítés, ingatlanvásárlás” aránya a munkásalkalmazotti háztartási kiadásokban ugyancsak az emelkedő irányzatú tételeik sorába« szerepel: 1962-ben 4,1 százalék, 1965-ben 5, s idén az év első hőnapjaiban 5,7 százalék. Tegyük hozzá, hogy itt jelentős a különbség — egyéb kiadási csoportoktól eltérően — a parasztság javára, ahol ugyanis 6,1 százalékról 10 százalék fölé nőtt a házépítésre, ingatlanvásárlásra költött forintok részesedése a kiadásokban. A kedvező, s az életkörülmények általános javulását jelző adatokon belül, fontos rámutatnunk egy hátrányos tünetre is, amely arra utal, hogy az anyagi javak beszerzése olykor a kultúrára, a művelődésre költött összegek csökkenését vonja magával. Kedvezőtlen ugyanis, hogy mérséklődik a „művelődés, oktatás, szórakozás” kiadáscsoportjába sorolt ösz- szegek aránya.) Különösképp fontos utalni arra, hogy a csökkenés némileg nagyobb arányú a paraszti, mint a El etemben először voltam táborban. A Balaton közelében, a szép Malomvölgyben ütöttük fel sátrainkat. Sokat fürödtem a Balatonban és még többet kóboroltam a közeli erdőben. Sok-sok falevelet gyűjtöttem, és a keményfedelű füzetemben, itatóspapír közé raktam mindegyiket. Otthon ugyanis megígértem az Örsnek, hogy ajándékul levélgyűjteményt viszek haza a táborból. Egyik nap Bállá Berci, a tábor mókamestere jött hozzám. Azt kérdezte: „Imrus, igaz, hogy faleveleket gyűjtési?” Megmondtam neki, hogy igaz. Még az is érdekelte. mennyit gyűjtöttem már eddig. Ezt feleltem rá: „Sokat” .,Nagyszerűi" — mondta és elment. A tábortűznél este bejelentik: most pedig Bállá Berci tréfáskedvű mókamesterünk következik. Csasztuskát énemunkás-alkalmazotti háztartásokban, ahol pedig eddig is keveset fordítottak ilyen kulturális kiadásokra.) Talán nem árt a háztartási feljegyzésekből megrajzolt képet — amely, mint említettük, elsősorban irányzatok, fejlődési változások vizsgálatára alkalmas —, kiegészítenünk immár közvetlenül a bolti pulttól: a kereskedelemtől származó adatokból. Ezekből egyrészt kitűnik, hogy az élelmiszerre, Illetve ruházkodásra kiadott összeg csak viszonylagosan csökkent, s abszolút meny- nyiségben, forintértékben jelentősen nőtt e cikkek forgalma; másfelől, hogy a különböző iparcikkek, tartós fogyasztási cikkek értékesítése ennél is gyorsabb ütemben emelkedett. A bolti élelmiszerekből 1962-ben 24,7 milliárd forint értékben vásárolt az ország lakossága; 1965-ben 29,8 milliárdra nőtt a forgalom. A ruházati cikkek eladása — azonos idő alatt •— 15 miMiárdról 17,4 milliárdra emelkedett; a vegyes iparcikkeké 20,8 mil- liárdról 25,9 milliárdra, s ezen belül az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma 5 milliárdról 6,2 mil- liárdra nőtt. Valamennyi árucsoportban emelkedésről, a forgalom növekedéséről tudósítanak tehát a számok. A háztartási feljegyzések tehát fontos tényekről adnak számot, azt jelzik ugyanis: milyen árucsoportra, szolgáltatásra, milyen arányban költik forintjaikat a dolgozók. & ebbői a jövőre vonatkozóan lényeges következtetéseket vonhatnak, vonnak le a szakemberek; a fogyasztási cikkek termelésének és értékesítésének jövőbeni összefüggéseit. Tábori András kelt egy kis mókusról, aki nagyon szeret fára mászni. Így kezdte: PrOesttk Imrus unmlmáti»' FelmásKott a juharfára. Zlma-aum, y.ime-zum, Reee-ftce, bum, bum, bum. Egyre feljebb vitte mersee. S a levelet mind leaxedtc zlme-zum... Az a bizonyos Prüesök Imrus én voltam, bár engem Szabó Imrének hívnak. Berci azon tréfálkozott, hogy mind leszedtem a juharfa levelét, s teletömtem vele a hátizsákomat. Azt jósolta, hogy őrsöm majd a fejemhez vágja gyűjteményem.,. Nem mondom, értem a tréfát, szeretem is, de ez rosz- szul esett. Másnap reggel elhatároztam: én bizony haza is megyek, összecsomagoltam, fölvettem a hátizsákom, amiről Berci azt énekelte, hogy falevéllel van tele. Ahogy ballagok a kapu felé, észrevesz egy hetedikes, Balogh Lajos. Két modell hatféle A csíkozott textilanyag klasszikus mintájúnak számít; lehet divat a virágos, uralkodhat a geometriai stílus, hódíthat a pepita, a csíkos anyag mindig közkedvelt, mert: alacsonynak, magasnak, vékonynak, molettnek egyaránt előnyös. Ezért választott a tervező is a kora őszi ruhához fehér alapion, sötétkék csíkos szövetet. Az anyag műszálas, nem gyúródik, s nem hófehér, hanem kissé tört — szürkés színe van. Az anyag elől gombos, rövidujjú nyáriruhának is kínálkozik, de mert az idő mindig hűvösebb lesz. a tervező ehhez igazodik. így lett a fehér, sötétkék csíkos anyagból a tervező előrelátása és ötlete nyomán — kosztüm. Még pedig variálható, érdekes megoldású. A kabát klasszikus, kes- kenyfazonú, háromgombos, s hogy fiatalosabb legyen, körülszegték sötét ripsz szalaggal. A szoknya egyenes, fehér Sötétkék, pulóver szabású szövetblúz egészíti ki a kosztümöt. A modell ebben a színösszeállításban, nemes egyszerűségével elnyerte a „könnyűipar legszebb terméke” címet. Először nem akartam neki megmondani, miért kívánkozom haza, de mégis kivallatott. Levette a hátizsákom, és azt mondta: — Hiszen ez még nincs is tele falevéllelI Várj csak, majd mi is segítünk... Gyűjtsük együtt a faleveleket. Attól a naptól a fél tábor ugyanazt csinálta, amit én elkezdtem. Akinek nem volt növénygyűjtője, rajzlapokból ügyeskedett össze, s versenyeztünk, kinek van többféle levele? Balogh Lajcsival kitaláltuk, hogy minden levél mellé lerajzoljuk a fát is, amiről szedtük. A zdrótábortúznél már én énekeltem csasztuskát. Bállá Berciről: Berrt esúfolódott velem, • Mivel sok s falevelem, Zlme-zum... Csúfolódjon most magával, O is szedett három zsákkal, Zlme-zum... Feljegyezte: Füleki János csíkosból — öltözet A tervező Bakó Hona, a Debreceni Ruhagyár dolgozója. A második képen ugyanez a sötétkék, fehér csíkos szövet a kötényszoknya anyaga. Nyakkivágása ék alakú, elől szembehól és két zseb díszíti. A kötényszoknyát blúz nélkül meleg napokon is viselhetjük. A hozzá elkészített sötétkék puplinblúz helyett lehet másszínű —, türkiz, piros, ciklámen, narancssárga blúzt is viselni. Hűvös napiokon a csíkos kosztümkabáttal kiegészítve, a most oly divatos kompié hatását kelti. így lehet két csíkos, klasszikus modellből — hatféleképpen felöltözni. VÍZSZINTES: 1. Százötvenöt éve született nyomdász. Neve a negyven- nyolcas szabadságharcnak köszönhetően vált ismertté. (A függ. 9 folytatásában írandó. Tizenkettedik négyzetben kettős betű). 10. Lúg semlegesíti. 11. Sportember. (Utolsó négyzetben kettős betű), 12. Visszaér (!). 14. Fém, 15. C.T. 16. llus. 18. Hajó része. 19. Mélyíté. 20. Jól fizető találat 22, Az átkelőhely. 23. Levegő latinul. 24. Szándékozik. 25. Levon mássalhangzói. 26. Rideg. 28. L.I.E. 29. Tanítás. 80. Költői műfaj. 32. A. V. 83. Nem kap levegőt. 35. Dísz. 36, Tablettákat. 40. Tíz éve elhúnyt Kossuth-díjas tudós (Géza). x FÜGGŐLEGES: 1. Halfajta. 2. Kettős másTÖTH ELEMEK: Visszhang Fa nélkül nincsen erdő. * Fa nélkül nincsen erdő. Pedig szépek az erdők. Pedig szépek az erdők. A tölgyek és a bokrok. A törzsek és a lombok. Éjjel az erdő csupa folt Éjjel árnyékot vet a lomb. Éjjel. ha rá-rásüt a hold. Nappal az erdő csupa fény. Ott van csak árnyék, hol a fény. Nappal az erdő csupa fény. Legszebb az erdő eső után. Fénylik az erdő eső után. Hangos, ha feltámad a szél. Hallgat. ha elhallgat a szél. Gyere hát ki az erdőbe. Lefekszünk puha gyepre. Lefekszünk puha gyepre. A zenerajongó A szállodatulajdonos a barátjának: — Alkalmazottam között van egy fiatalember, aki igazi zenerajongó. Kár érte, mert itt elkallódik. — Olyan nagy tehetség? — Igen. Képzeld el, ha meghallja, hogy valamelyik hölgy- vendégünk a fürdőszobában énekel, a kulcslyukhoz nem a szemét, hanem a fülét teszi. salhangzó. 3. Részesül. 4. E.V. 5, Felszentel. 6. Madár. 7. Tádé mássalhangzói. 8. Him kacsa. 13. Élte vala. 14. Fém. 17. Délszaki növény. 19. Duzzadó. 21. Távol-keleti pénz. 22. Rendetlenül rak (!). 24. A.O.N. 25. Claudius felesége. 26. Futásáról nem a sportolók beszélnek. 27. Disznó-csemege. 28. Északi nép. 29. Várcs a Szovjetunióban. 31. Mássalhangzó fon. 33. Szalad. 34. Ifjúsági Író. 37. Részvénytársaság. 38. K.T. 39. Visszaüti!) Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 40 és a függőleges 26. A szeptember 18-1 gyermekrejtvény helyes megfejtése: Jog a munkához és a tanuláshoz. Könyvjutalmat nyertek: Merő Giziké Starján, Kecskés Babi Ma- conka és lfj. Stefán György Bag- lyasalja. Nyári emlék Malomvölgyi falevelek K. M. (Foto: Bohanek) GYERMEKEKNEK
