Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-24 / 227. szám

4 nögr Ar» 1966. szeptember Í4. szombrt i A nyomok Sashalomra vezetnek A rolókészítő szélhámos regénye — Egy újságcikk, harminc jelentkező — Mit jelent ez az újság­cikk? És mit szólnak majd a megrendelőim? — hallatszott a telefonkagylóból. — Szemé­lyesen fogom bebizonyítani önnek, hogy. i- Igen hamar sor kerül a találkozásunkra — szakítot­ta félbe a szóáradatot a rét­sági járási rendőrkapitány­ság mindig udvarias százado­sa. — Minden törvényes lehe­tősége meglesz, hogy ártat­lanságát bizonyítsa. A vi­szontlátásra! — tette helyére a hallgatót. Váratlan látogatók Budapest. Sashalom nevű kerületéiben — Papp Lajos egyideig hallózott, üteget te a készüléket, majd alig leple­zett idegességgel kilépett a fülkéből. Két. diszkrét ele­ganciával öltözött férfi állott elébe határozottan; — Rendőrségi — matatták igazolványukat. — Az ön la­kására megyünk. Figyelmez­tetjük, hogy ne kíséreljen meg szökést — Semmi okom ilyesmire» — húzta ki magát büszkén a megszólított Elindultak. Pappéknál két másik nyo­mozó várta őket. Ezek ház­kutatási parancsot mutattak fel. Rövidesen aktatáskányi iratot vittek magukkal, s persze, Papp Lajost is. — Az elmondottakat megelő­zően egy szalmatercsi férfi állított be haragosan Papp- hoz. Kezében a Nógrád egy példánya volt Az, amelyik­ben megírtuk, hogy Tereskén, Szátokon, s több más faluban Papp redőnykészítésre vett fel előleget, de sem a mun­kát nem végezte el, sem a pénzt nem fizette vissza. A rétsági járási rendőrkapitány­ság felhívására cikkünk meg­jelenése után körülbelül har­minc károsult jelentkezett Köztük az említett szalma­tercsi ember, aki joggal volt ideges négyezer forintja miatt. Ezzel az összeggel ug­rott tízezer forint fölé a kárérték, amely kezdetben csak hat-hétezer forintnak „ígérkezett” A főtörzs szívesen beszélget A nyomozás jelenlegi állá­sa szerint majdnem nyolcvan a megkárosított személyek száma. Amíg a rendőrségtől meg nem tudták, hogy Papp tevékenysége körül valami nem stimmel, egyikük sem tett feljelentést.. A dolog úgy pattant ki. hogy a járási kapitányság egyik főtörzsőr­mestere sokat jár a közsé­gekbe, s mindenütt szívélye­sen eldiskurált. Többen el­mondták, hogy kész az új ház, már csak redőny vagy padló híja... „Igen jó modo­rú, kedves ember a mester, — említették —, lám. milyen szép az írása... Bizonyára ilyen szép lesz a munkája is.. Az előleg (?) átvételét iga­zoló papírokon nem volt bé­lyegző. A „mester” megren­delőinek semmiféle igazol­ványt nem mutatott feL S a jóhiszemű emberek fizettek, űzettek, fizettek. Fizettek Nőtincsen, Száto­kon, Tereskén, Szécsényben, Balassagyarmaton. Szalmater­esen, Patakon, sőt a székes- fehérvári. a budai, a bicskei, a váci, a ráckevei járás fal­vaiban is. Valótlan lenne azt állítanunk, hogy Papp Lajos sosem dolgozott. A főváros XVI. kerületi tanácsa is bi­zonyítja, hogy Papp nem tét­lenkedett. Háromezer forin­tos bírság lett „szorgalmá­nak” következménye. Ennyit róttak ki rá engedély nélküli iparűzés miatt.. Más kérdés, hogy Papp a töméntelen vál­lalást legjobb esetben akkor teljesíthette volna, ha még matuzsálemi korban is legé­ny« frisseséggel munkálko­dik. A főjegyző úr karrierje — Lám, milyen hamar ta­lálkoztunk! — szólott a cik­künk elején említett rendőr­tiszt Papp Lajoshoz. — Ké­rem. mondja el önéletrajzát Részletesen, őszintén. Papp Lajos a felszabadu­lás előtt főjegyző volt Ezu­tán főispáni titkárként tevé­kenykedett Később kisipar gyakorlására kapott engedélyt. Apránként nem kevesebb mint százötvenezer forint hátraléka gyülemiett fel. Ek­kor visszaadta az ipart s egy másik kisiparosnál alkal­mazottként helyezkedett eL — Nem volt sok a fizetés, — vallotta. — Abból sosem törlesztettem volna le a tar­tozásomat Gondoltam, „ma­szekotok’' a falvakban, hiszen annyi új ház épüL — Ezt követően még többször kihallgatták, amíg bűncselek­ményeinek sorozatáról kiala­kult a teljes kép. Adótartozás 150 000 forint Az adótartozás igaznak bi­zonyult Az az állítás azon­ban nem, hogy a letartózta­tott férfi a tartozás mielőbbi kiegyenlítéséért vállalt oly sok munkát, s vett fel kere­ken nyolcvanezer forint „elő­leget” Papp nem vásárolt anyagot a pénzen, hanem fel­élte. S közben reménykedett, hogy az adóhivatal az idők múlásával majd megfeledke­zik a százötvenezer forintról. — Remélem, a bíróság íté­letét is megírja majd, — rendezgette beszélgetésünk végeztével a Papp-ügy aktáit a nyomozást irányító rendőr­tiszt — Hadd tudják meg az emberek, mi jár az efféle szélhámosságért. Annak azon­ban, sajnos, a bíróság sem megmondhatója, hogy mikor látják viszont, s hogy viszont­látják-e egyáltalán becsületes mimikával megkeresett, s kezükből olyan könnyelműen kiadott pénzüket a kárvallot­tak. ... Borváró Zoltán röitkárn&k lesznek Az országban a titkárnők száma összesen 60 ezer. A róluk szóló pajzán his­tóriák száma számtalan. Hogyan lesz valakiből tit­kárnő? A titkársági alkalmazottak általában a gyors- és gépíró szakiskola tanulóiból kerül­nek ki. Vagy ... Titkárnőképző iskola nin­csen. Gajdár Hona Salgótarjánban ellátogat­tunk a Közgazdasági Szakkö­zépiskola gép-, és gyorsíró és általános ügyviteli osztályába, az I/C-be. Az intézmény igazgatójának tájékoztatása szerint az itt végzettek négy év után tit­kárnői teendők ellátására jo­gosító képesítést kapnak. Ké­pesítésük: középfokú jegyző­könyvvezető, gyors- és gépíró. Ez az osztály Nógrádban egyedüli, s az országban is kevés van. A képzési forma előnye, hogy ezen belül a leá­nyok magas fokon tanulják a gép- és gyorsírást, elsajátít­hatják az ügyviteli gyakorlat folytatásához szükséges isme­reteket, s ezen kívül az általá­nos középiskola humán isme­reteivel is rendelkeznek majd. Képesítésük birodalmában, valamint jegyzőkönyvvezetési, levelezési és analitikus könyv­viteli ismereteik alapján ered­ményesen vesznek majd részt a nagyobb önállóságot, felelős­séget igénylő feladatok végre­hajtásában is. Például értekez­letről emlékeztetőket, jegyző­könyveket készítenek, levele­zést folytatnak, kényesebb té­májú ügyiratokat, okmányokat gépelnek stb. Az 1/C. osztályfőnöke Czakó Györgyné. A gépíróteremben találunk rá Negyvennyolc író­gép sorakozik egymás mellett katonás rendben. Gyakorlati óra van. Az osztály hallgatói, a kék köpenyes leányok, szám szerint harminchaton, még az első leckénél tartanak. Ez a hatodik óra, amelyen az író­géppel, a gépírás fortélyaival ismerkednek. — Tíz perc alatt 300 szóta­got kell leírniuk gépírással, egy perc alatt 200 szótagot gyorsírással — ismerteti a kö­vetelményeket Czakó György­né. Az osztályban sok a vidéki. Akadnak olyanok, akik ki­sebbnek érzik magukat, mint a többi közgazdasági szakkö­zépiskolai osztályok. Az iskolában ipari-, pénz­ügyi-, belkereskedelmi-, illetve földművesszövetkezeti gyakor­latot folytató osztályok mű­ködnek. A régi iskolatípus maradványaként járnak még ati iskolába ipari és mezőgaz­dasági technikumi tagozatos diákok is. A reform szellemében indult gép- és gyorsíró és általános ügyviteli osztály rendkívül előnyös a fiatal leányok szá­mára. Mégis, mint minden új­tól, e képzési formától is érezhető még a tartózkodás Nógrádban és Salgótarján­ban. ■ . mh ,n ; ; .***• A szülők szemlélete szerint „nem igazi középiskola az. ahol a gép- és gyorsírás a legfontosabb tantárgy”. Az új képzési forma gya­korlati hasznát azonban mind többen ismerik fel. Gajdár Ilona Balassagyarmatról, Ádám Éva Salgótarjánból. Nagy Erzsébet Kazárról már tudatosan iratkoztak ebbe az osztályba. Nagy Erzsébet Czakó Györgyné Lausch Juditnak segít (Foto; Koppány) — Innen bizonyára köny­nyebb lesz az elhelyezkedés mondják. — Hiszen nem­csak gép- és gyorsírni tu­dunk, hanem irodai, ügyviteli munkát is végezhetünk majd az itt tanultak alapján. Igen, a harmadik és a ne­gyedik évben az osztály hall­gatói hetenként egy napot üzemben, vállalatnál, irodá­ban töltenek majd, ahol a gyakorlati ügyintézést sajátít­ják el. Nemcsak jó gép- és gyors­írók, hanem gazdag tapaszta­latokkal rendélkező, gyakor­lati szakemberek lesznek, s ezenkívül középiskolai vég­zettséggel is rendelkeznek. Az itt kapott érettségi ké­pesítésük őket is jogosítja bármely felsőfokú intézmény­ben való továbbtanulásra. Kopognak az írógépek, sza­porodnak a fehér papírlapo­kon a leütések. Folyik a gyakorlati óra. Tóth Elemér A Budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intéze­tében lényeges élettani kísérleteket folytatnak. A D-Z vi­tamin. Cholesterin és speciális sók túladagolásával az em­beréhez hasonló szív infarktust idéznek elő a kísérleti állatokon és közben tanulmányozzák a gyógyítás lehetősé­geit. A vizsgált törpe sertések ritka kísérleti állatok, egy- egy teljesen kifejlett példány 40—50 kiló súlyú. A képen: EKG vizsgálatra készítik „Vörös”-t, a 39-es szá­mú törpe sertést (MTI foto —> Fényes Tamás lelv.) P/NTB/t niMN/j'/REÖB Ny£ 135 Rosa valóban modem volt, s céltudatos. Másnap együtt utazott víkendre Francissei. Rowerséknek nem volt nya­ralójuk, de Mr. Rubin a sza- badságos új tisztnek és lá­nyának szívesen rendelkezé­sére bocsátotta a hét végére nyaralóját, csak a látszat kedvéért biztosítva a fiút ar­ról, hogy ők ezen a héten nem hagyják el a városbeli házukat, mert a „felesége. Mrs. Rubin gyengélkedik”. A víkend nagyszerűen telt. Rosa megmutatta, hogy való­ban modem amerikai lány. Nagyszerű étkezéseket rög­tönzött konzervfélékből. Oda­kint magnetofon, lemezjátszó és sok lemez. FVancis nagy­szerűen érezte magát a lány­nyal, aki még a gondolatát is leste. Mennyivel más egy ilyen úrilány, mint Betty, aki egyébként amúgy is ottma­radt a tisztiiskola bárjában, miután búcsút vett Francistól, s még egy ezüst cigaretta- tárcát is ajándékozott neki. S FVancis, jóllehet már el­múlt szívében^ a Rosa iránt érzett diákszerelem, mégis büszke volt rá, hogy a lány valósággal felkínálkozott ne­ki. Jól emlékezett még arra, miként álmodozott este le­fekvéskor az érettségi előtt; pilóta lesz, s Rosát feleségül veszi. A lány nagy szerepet játszott ezekben az ébren végigszőtt álmokban, hiszen — ezt Francis soha nem fe­ledi el, amíg csők él — a lány kijelentette: „csak leg­alább huszonötezer dolláros férfihez” megy feleségül. S most a lány kezdeményez! Nem kétséges, az első szóra hozzámenne feleségül. Csak­hogy Francis akkor már egy csepp kedvet sem érzett hoz­zá, hogy Rosát elvegye. Egy- egy ilyen kellemes víkend az más. A lány azonban úgy lát­szik többre vágyott, mert át­ölelte Francis nyakát és gü­gyögve megkérdezte; — Szeretsz? FVancis jobbnak látta, ha kitér a válasz elől, s a régi jól bevált módszerhez folya- mondott Feleletül megcsó­kolta Reset — azt gondolja belőle, amit akar. A lány rövid szünet után vallatóra fogta Francist. — Hallom, voltál szegény Nidknél. Rettenetes dolgokat mondhatott... FVancis bólintott. — Szegény — sóhajtott a lány, de a fiú úgy érezte, hogy nem őszinte. — Szívből sajnálom. — Szörnyű lehet vakon él­ni — mondta Francis, akit bosszantott, hogy a lány szó­ba hozta a fiút. Nem a félté­kenység diktálta, hogy nem akart hallani Nickről. hanem a félelem: bármennyire is szeretné, nem tudja elfelej­teni azt. amit Nicktől hal­lott. „ ■— Sajnálom: Es szegény azt hitte, feleségül megyek hozzá. Csacsi fiú! Csak ját­szottam vele, amolyan csitri dolog volt az egész... Francis elkomorult: — Nézd, darling, nekem semmi közöm hozzá... Anyám mondta, hogy az egész város jegyeseknek te­kint benneteket. Talán még­sem volt az olyan játék? A lány félcsattant: — Jó, nem volt olyan já­ték. De modemnek kell len­ni. Hozzáköthetem magam egy nyomorék emberhez? Te hozzákötnél engem? Francis megrázta a fejét. S akármennyire is igyekezett elhessegetni magától a gondo­latot, az járt a fejében, hogy ha annak idején az' orvosi bizottság másképpen dönt, s Nicket veszik fel a repülő­tisztiiskolára, őt pedig ké­sőbb gyalogosként kiküldik a frontra. Rosa talán most Nickkel henteregne a víkend- házban, és felette sajnálkoz­nának. — Nem — mondta Fran­cis. — Nieknek is az a véle­ménye, úgy döntöttél, aho­gyan száz közül kilencven­nyolc lány tette volna... Rosa most már támadt: — Látod, neki nem jelen­tettem többet, mint száz kö­zül kilencvennyolc! És ne­ked? Francis nem tudta, mit vá­laszoljon. — Ne beszéljünk most er­ről. Olyan rövid ez a két nap! — A jövő héten, is kijöhe­tünk! És a városban is talál­kozhatunk, hiszen iáérsz! — Meddig? Két hétig. Az­tán megkapom, hogy hová megyek! — Vigyél magaddal! — ajánlkozott a lány. — Az még korai lenne. Meg kell gondolni a dolgot. — Szóval magaddal vinnél, ha lehetne? A fiú megint nem tudott mit felelni. Ügy érezte, a lány győzött, ha nem is azonnal, ha nem is könnyen, de keresztülviszi akaratát Kérdés, meddig akar vele tartani. Hiszen annak idején bizonyára Nickkel is így be­szélt — Azt mondtad. modern lány vagy — mondta FVancis. — Egy darabig úgy is visel­kedsz. aztán mintha a .saját nagyanyám lennél, amikor még a nagyapával randevú­zott, persze szigorúan szülői felügyelet mellett... — Na jó! — mondta a lány és szájon csókolta a fiút. — Én szeretlek... Rowers egyedül utazott el­ső állomáshelyére, egy nyu­gatnémet városkába, de ha­vonként egy-két levelet vál­tott Roseval. Francis ritkáb­ban és szűkszavúan írt. a lány gyakrabban, hosszú öm­lengésekkel bélelve, a légi­posta borítékot. Ismételten szerelmet vallott, s e forró szerelmi vallomásokat FVan­cis csak udvariasan frázisok­kal viszonozta. Nyilvánvalóvá vált számára: a lány szíve­sen venné, ha feleségül kér­né, de neki egyelőre nem volt kedve megnősülni, jól érezte magát legényember­ként. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom