Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-01 / 207. szám

Tanévnyitás Ma Nógrád általános és középiskoláiban is megnyit­ják az új tanévet. Az ünnepi megnyitók el­hangzanak, lássuk, milyen gondokat tartogat az 1966— 67-es oktatási év? örvendetes: az elmúlt évek­ben az iskolareform kapcsán a társadalmi érdeklődés kö­zéppontjába került közokta­tásügyünk. E nagyarányú ér- deklődés kapcsolódik azok­hoz a széles körű vitákhoz, amelyek a reformmal kapcso­latban zajlottak, de nem vá­lasztható el a feladatok vég­rehajtásának tapasztalataitól sem. Az iskolatörvény hosszú időre megjelölte a szocialista keretet,- nekünk a ma meg­nyitott tanévben is a tartal­mi munkában meglevő tor­zulások kiküszöbölésén kell fáradoznunk. Alapvető cél­kitűzéseink nem változtak: továbbra is szükség van az iskola és az élet szoros kap­csolatának kialakítására, a korszerű műveltség színvona­lának emelésére, a szocialista világnézet és erkölcs talaján álló hazafiak nevelésére. Az iskola és az élet kap­csolatának szorosabbá tétele természetesen nemcsak a munkaoktatást jelenti, bár kétségtelen, hogy a gyakorla­ti foglalkozások bevezetése az iskolákba eredményesen já­rulhat hozzá az életre való felkészítéshez. Ezen elv meg­valósítása összetett, komp­lex tevékenység, s végrehaj­tása annyiban eredményes, amennyiben nevelőink szem­léletében helyesen tükröző­dik. Nem szabad az ismere­tek forrásaként csak az isko­lát. a tantermet, a tanköny­veket, az iskolában rendel­kezésre álló szemléltető esz­közöket tekintenünk, hanem a tanulók szűkebb és távolab­bi környezetét is ezek közé kell sorolnunk. Igen, a korszerű műveltség színvonalának emelése első­sorban tantervelméleti kér­dés. bár csupán a korszerű művelődési anyagot tartal­mazó tantervek önmagukban nem oldják meg a korszerű ismeretek elsajátításának problémáit. Szóljunk tehát ezekről is néhány szót. Sokszor hangoztatjuk: nem­csak mást, másképpen is kell tanítanunk. Mint tud­juk, 1962-től fokozatosan ve­zettük be az új tantervet. A múlt tanévben túljutottunk bevezetésének harmadik lép­csőjén, s ezt az idei tanévben fejezzük be. A korszerű is­mereteket tartalmazó tanterv követelményeinek megvalósí­tását segítik az új tanköny­vek. amelyek tartalmukban, kiállításukban, szerkeszté­sükben valóban korszerűek. Mindezeken túl azonban ez évben is fokozottan szükség lesz az iskolavezetők, a neve­lők. a pedagógusok szakmai, politikai és ideológiai képzé­sére, az iskolavezetés demok­ratizmusára. az iskolataná­csok munkájára, stb is. A szocialista nevelés fel­adatait iskolatörvényünk a következőkben határozta meg: .,A szocialista világné­zet és erkölcs alapján nevel­jenek iskoláink igazi hazafia­kat, jellemes és törvénytisz­telő állampolgárokat. akik forrón szeretik hazájukat, né­püket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a né­pek testvériségének ügyét, építik és védik népünk álla­mát.” E területen még szin­tén sok-sok tennivaló áll előttünk. Az új tanévben is egyre inkább előtérbe kell kerülnie a szocialista, erköl­csi, érzelmi, esztétikai neve­lésnek. Ma megkezdődik az új tanév. Az ünneprontás, s a tel­jességre való törekvés szán­déka nélkül csupán néhány gondról, feladatról szóltunk. Az ünnepi megnyitók el­hangzása után diákra, peda­gógusra. s az ifjúság nevelé­sében, valamennyi érdekelt­re komoly, de szép, izgal­mas munka vár. Köszöntjük az 1966—67-es tanévet valamennyi elkövet­kezendő gondjával és örömé­vel. Tóth Elemér Világ proletárjai« egyesüljetek! EGY ÉVTIZED AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI.BIZOTTSÁG A tSA MEGYEI TANÁCS tAP.JA. XXII. ÉVF. 207. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1966. SZEPTEMBER I. CSÜTÖRTÖK Az őszi munkákra készülnek a gép- és gépjavító állomások A szocialista címért küzdő traktorosbrigádok tanácskozása előtt A nyári munkák értékelésé­vel egyidőben vitatták meg az őszi tennivalókat a gép- és gépjavító állomások fóagro- nómusai az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson. Bencze Barna, a Gépállo­mások Nógrád megyei Igaz­gatóságának főagronómusa többek között elmondotta, hogy ezen a nyáron 67 597 hold kalászos termésének be­takarításáról kellett gon- doskodniok a termelőszö­vetkezeteknek. valamint a gépállomásoknak. A munkából oroszlánrész ju­tott a gépeknek, elsősorban a nagy teljesítményű kombáj­noknak. A gép és gépjavító állomások csaknem 34 ezer hold gabonát arattak le. A ko­rábbi évekhez viszonyítva lé­nyegesen megnőtt a kombáj­nok teljesítménye. Különösen a tolmácsi, a pásztói és az érsekvadker­ti állomások körzetében nőtt erőteljesen az a te­rület, amelyről arató­cséplőgépek takarították be a termést. tincsi termelőszövetkezetben 500 hold kalászos nagy részét kombájnok vágták. A közös gazdaságban úgy számolnak, mintegy fél­millió forinttal nőtt így a bevétel, s 1—1,5 forinttal emelkedik a munkaegység értéke is. A gépállomások már minde­nütt az őszi munkákra ké­szülnek. Amint azt a főagro- nómusok elmondották, a trak­torok már szántanak, készítik a területet az őszi vetések alá. A meglevő 230 erőgépből 150 már mélyen szánt, vagy vető­agyat készít. Különösen a pásztói és a kisterenyei gépállomások traktorosai láttak nagy lendülettel munkához. A körzetükhöz tartozó terme­lőszövetkezeteknél egyenlete­sen növekszik a megművelt terület nagysága. A berceli, a tolmácsi és a szécsényi gép­állomásoknál azonban erőtel­jesen növelni kell a szántó­traktorok teljesítményét Az őszi hónapokban nagy feladatokkal kell megbirkóz- niok a gépállomásoknak. mintegy három és félezer hol­don altalajlazítás is „szere­pel” a tervek között. A gép- és gépjavító állomá­sokon már most megfelelő in­tézkedéseket tesznek a munka meggyorsítására. V alamenny i állomáson megszervezik a kettős és nyújtott műszakokat. A pásztói, a tolmácsi és a kis­terenyei gépállomásokon már most gondoskodnak arról, hogy tíz-tíz erőgép kettős mű­szakban dolgozzon. A többi gépállomásokon öt-öt traktor végez majd kettős műszakot. Ezenkívül a gép- és gép­javító állomások harminc traktort biztosítanak a hi­bás. vagy a javítás alatt álló gépek pótlására. Negyven traktor pedig a szál­lításban „segít be” a közös gazdaságokban. Az őszi tennivalók gyors végrehajtásához, a szocialista brigádok segítségét kérik a gépállomások vezetői. A hét végén Szécsényben rendezi meg a szocialista traktoros brigádok tanácskozását a Gép­állomások Nógrád megyei Igazgatósága. valamint a MEDOSZ megyei Bizottsága. A szocialista-munkaver- seny, a szocialista brigád- mozgalom érékelése mel­lett megvitatják a trakto­rosokkal az őszi hónapok legfontosabb teendőit is. Ezen a tanácskozáson adják át a megérdemelt jutalmakat a gépállomások legjobb kom­ba jnosainak és aratógépkeze- lőinek is. A rétsági járás termelőszö­vetkezeteiben különösen nagy fordulat állt be. A termelő- szövetkezetek többségében kombájnok dolgoztak. A be­takarítás „finisében” Érsek- vadkertről és Szécsényből ér­kezett 10 kombájn, hogy se­gítsen a rétsági járás közös gazdaságainak. A jól szerve­zett, gyors munka eredménye, hogy így sikerült időben be­takarítani a gabonát. A nő­A tervek és a közös gaz­daságokkal megkötött szerződések szerint, mint­egy 51 500 normálhold- nyi munkát kell elvégez­niük. Ebből 15 ezer hold a vetés­előkészítés és a mélyszántás. Négyezer hold vetési mun­kát végeznek a gép- és gép­javító állomások a termelő- szövetkezeteknek. Mindezek mellett lényeges területen, ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSEK Gazdag* program a bányásznapon Szép évfordulót ünnepel az idén a mátraverebélyi íöldmíí- vesszövetkezet szentkúti baromfikeltető állomása: immár tíz esztendeje végzik a keltetést és látják ei naposcsibével a megye termelőszövetkezeteit a keltető állomás dolgozói. Az idén, vagyis a jubileumi évben ugyancsak kitettek magu­kért: 472 ezer darabos naposcsibe tervüket máris túliéi jesi­A XVI. Bányásznap ün­nepségeire az idén külföldi bányászküldöttségeket is vár­nak. A lengyelországi Tho- rez, a Csehszlovák kékkői és nováki bányaüzemek küldöt­tei ünnepelnek együtt a nóg­rádi bányászokkal. Szombaton délben Salgó­tarjánban a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt, a Zagyva! Bányaüzem és az Anyagel­látó Vállalat dolgozói meg­koszorúzzák a Tanácsköztár­saság, valamint a Szovjet Hősök Emlékművét. Délután Mátranovákon és Nagybá- tonyban is rendeznek koszo- rúzási ünnepségeket Vasárnap a bányászlakta helységek többségében ze­nés ébresztővel köszöntik a bányászokat. Az idén három helyen. Nagybétonyban, Mát­ranovákon és Mizserfán ren­deznek ünnepi nagygyűlést. A tíz órakor kezdődő nagy­gyűlések szónokai: Nagybá- tonyban Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­ga póttagja, a belügyminisz­ter első helyettese. Mátrano­vákon Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Mizserfán Ma- túz József, a Nógrád megyei pártbizottság titkára lesz. Gazdag program várja az ünneplőket délután is. A tröszt központi dolgozói a Gyurtyánosban rendeznek kultúrműsorral egybekötött baráti találkozót. Nagybátonyban, ahol egyébként a bányavárosban már szombaton este is lesz térzene, vasárnap délután röplabda és kézilabda vil- lámtomát rendeznek a sport­pályán, utána 17 órától né­pi zenekar ad szórakoztató műsort a bányász művelődé­si ház előtt, majd ezt kö­veti „A munka dicsérete” cí­mű műsor, amelyet az iro­dalmi szakkör rendez. Mátranovákon a már több éves hagyományokhoz híven a bányásznapon megjutal­mazzák a nyugdíjba vonuló idős bányászokat. Itt is gaz­dag sportműsort rendeznek, majd délután a kultúrotthon kerthelyiségében térzenét ad a bányász zenekar. Mizserfán már a nagygyű­lés után megkezdődik a tér­zene, a szabadtéri színpadon, a kazári és mizserfad kultúr- csoportok közreműködésével. Ezt követi a fővárosi művé­szek részvételével a magyar­nóta délután. Mizserfán egyébként repülő és hajómo- dellező. valamint könyv ki­állítást is rendeznek a bá­nyásznapi ünnepségek kere­tében. Vasárnap mindenütt bá- nyászbállal zárják az ünne­pet. tették és az október 13-ig tartó idényben a túlteljesítés mértéke eléri a 70 ezer darabot. (Koppány György felvétele) AZ ÚJÍTÓ Akkor lépte át a vállalat küszöbét, amikor az új igaz­gató első napját töltötte ezen a mun­kahelyen, és első­nek vele növelte a szakmunkások létszámát. — A gyár dol­gozóinak névsorá­ban a 67. én vol­tam — emlékezik az akkori időkre Cser ni Lajos, szo­cialista brigádveze­tő, többszörös újí­tó. a Nógrád me­gyei Fémipari Vál­lalat balassagyar­mati központi te­lepén. A fiatalember immár tíz év óta vallja magáénak ezt a gyárat. Neve évenként egyszer, vagy kétszer, de volt amikor többször is bekerült az újítók könyvébe. Néhány­szor újítótársával Lotharidesz Imré­vel egyszerre. Ami­kor közös volt a gondolatuk és kö­zösen dolgozták ki a megoldás mód­jait. — Imrével a baromfietetők gyár­tását korszerűsítet- ük. Újítási díjként 5000 forintot kap­tunk — mondja a brigádvezető. önkéntelenül adó­dik az újabb kér­dés: Mi az. ami újításokra ösztön­zi? Egyből vála­szol: legtöbbször a kényszer. Csodál­kozva nézek rá, de ő továbbra is hajt­hatatlan. — Sokszor igen rövid idő alatt nagy feladatokat kell megoldani. így vol­tunk a kábelek gyártásánál is. Ezt a gyártmányt Sze­gedről vettük át. Ott, egy műszak alatt négyet állítot­tak elő. Nálunk vi­szont a vezetőség többre tartott igényt. Mondták is: jó a piaca, többet kellene gyártani. Bele is vették az újítási feladatterv­be. Engem pedig gyakran megkér­deztek: mikor tud­na a brigád többet termelni? Először egy kicsit bosszankodtam, maja a szegedi tapaszta­latcsere után olyan munkasorrendet dol­goztam ki, amely­nek eredményeként brigádunk három­mal többet, azaz hetet gyárt egy mű­szakban. Ennél a termék­nél ez volt az első újítása. Azóta újabb két elgondolását fogadták el. Sőt, nemrég javaslatára a másutt már nem használható mű­anyag korongokat a köszörű-gépeknél használják fel. Czmorek János, a TMK vezetője, aki eddig csendes hall­gatója volt a be­szélgetésnek, köz­beszól: — Amióta meg­fogadtuk tanácsát, azóta kevesebbet mérgelődik. Ugyanis a köszörű­kövek minősége elég gyenge. Mi pe- dig sokat fogyasz­tunk. Elég gyakran néha két óránként cserélni kell. Időn­ként körülményes a beszerzése is. Lajos által javasolt mű­anyag korong viszont egy egész műszakot is kibír... Ahogy mondja, az újításokat kény­szerből teszi. > En­nek azonban a fe­lelősség, a hivatás- tudat, az ügyszere­tet, a tenni akarás és az egyéni boldogu­lás az indítéka. Vcnesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom