Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-04 / 183. szám
4 NOGRAn 1966 augusztus 4 '-sütőrtök Iregssemcsén jártunk A rendszer Az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert nem a véletlen szülte. A mezőgazdaság termelésének fokozása, különösen az állattenyésztés hozamainak növelése ma elsősorban kellő mennyiségű és minőségű takarmánnyal oldható meg. A taikarmányterme- lő terület azonban egyre csökken. A szarvasmarha-tartásban csak jelentős abrakfogyasztás mellett tarthatjuk fenn a jelenlegi termelési szintet, amely a tej- és hústermelés tekintetében egyaránt alatta van a világszínvonalnak, és a szarvasmarha-állomány örökletes teljesítőképességének. Ebben még az a sajnálatos, hogy ezt az állapotot is csak úgy tudjuk fenntartani, hogy jelentős mennyiségű emészthető fehérjét importálunk. A takarmány termesztés fejlesztésének központi kérdése a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül is a tehenészet takarmány-, illetve fehérje-ellátásának rendezése. A jelenlegi takarmánytermések sem meny- nyiségileg, sem minőségileg nem bizonyultak megfelelőnek ahhoz, hogy a szarvasmarhatartás hozamát, a tej- és hústermelést lényegesen növeljék. A szakemberek tudják, hogy a folyamatos, mennyiségileg és minőségileg kielégítő nyári takarmányozás sokszor ugyanolyan gondot jelent, mint az átteleltetés. Ezért fordult az érdeklődés a különböző fehérjedús takarmánykeverékek, a másod- és tarlóvetések adta lehetőségek célszerű kihasználása felé. A Délkelet-dunántúli Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben kidolgozott és több Tolna- és Baranya megyei termelőszövetkezetben már sikeresen alkalmazott takarmánytermesztési rendszer lényeges elemei a különböző hagyományos őszi takarmánykeverékek. Az őszi takarmánykeverékek a jelentős főtermés mellett a legkülönbözőbb tavaszi, illetve nyári takarmány- keverékek biztos másodtermesztését teszik lehetővé. Öntözéses viszonyok között jelentős harmadik terméssel is számolhatunk. A nagyüzemi tapasztalatok bizonyítják, hogy az öntözés nélkül elért, egy- egy forgón belüli, összesített termésátlagok sok helyütt megközelítik egész takarmánytermesztési rendszerünk tervezett átlagtermésének a kétszeresét. Közel hasonló előnyökkel jár a tavaszi-nyári takarmánykeverékek vetése is. Jelentőségüket csak fokozza az a körülmény, hogy a másod- és tarlóvetések lehetőségének kihasználásával, a fagyok beálltáig folyamatos zöldetetést tesznek lehetővé. A kísérleti tapasztalatok alapján dolgozzák ki az intézet kutatói a takarmánytermesztés megszervezésének két változatát. Az „iregszemcsei ta- karmánytermesztési rendszer” lényege, hogy öntözéses viszonyok esetében 0,7 holdon, öntözés nélkül pedig 1,3 holdon termelik meg egy tehén egész évi takarmányát. Mindezt úgy, hogy az a létfenntartáson kívül, abrak nélkül, átlag 3000 liter tej előállítására legyen elegendő. Ez már önmagában nagy eredmény, hiszen a hagyományos termelési rendszerben 2,2—2,9 hold területre volt szükség. A kísérletek igen biztató eredménnyel jártak, de mit igazol a gyakorlat? Az „iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert” tavaly 46, az idén pedig már 160 Tolna- és Baranya megyei termelőszövetkezet alkalmazza. Bevezetés előtt az intézet munkatársai felmérték a megyét, megszervezték a termelésfejlesztési és szaktanácsadó csoportot, — amely figyelemmel kíséri az eredmények alakulását. elemzi és irányítja a munkát. Hadd tegyem hozzá, követésre méltó a módszerük, mert az elemzéseket nemcsak az érdekelt szövetkezetek kapják meg, hanem a megyei, járási párt- és tanácsvezetők is. A termelőszövetkezetek gyakorlata bizonyítja, hogy április végétől október végéig folyamatos zöldetetést lehet biztosítani, még a nálunk kritikus július—augusztusi időszakban is. A silózást pedig az üzem munkaerőbeli, gépi és szállítási kapacitásának figyelembevételével a legmegfelelőbb 2—3 időszakra lehet összpontosítani. Az „iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert” alkalmazó termelőszövetkezetek egy tehén teljes évi takarmányát az őszi takarmánykeverékek, és az azt követő, főként borsós-kukoricás, szudá- nifüves napraforgó, valamint szójás silókukorica és szójás cirok stb. vetésekkel átlag 1,2 holdon termesztették meg. Tavaszi keverékekkel, és az előzőkhöz hasonló másodvetéses kombinációkkal erre elegendőnek bizonyult 0,95 hold terület. Hozzá kell tenni, öntözés nélkül. Egyes Tolna megyei szövetkezetekben hármas ta- karmánytermesztéssel is próbálkoztak. Itt katasztrális holdanként 450—500 mázsa évi takarmánytermést érteik eh A kiváló taikarmánytermé- sekkel együtt a zöldtakarmányozásra való átállással egy időben szinte ugrásszerűen nőtt a tejtermelés. A száj- és körömfájás ellenére a fejési átlag a második negyedben az első három hónap átlagához képest általában 20 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a termelési költség 30 százalékkal csökkent. Születtek egészen kiváló eredmények is. A mohácsi Űj Barázda Tsz-ben a fejési átlag az áprilisi 13,1 li" térről júliusra 20 literre emelkedett, a termelési költség pedig 1,89 forintról 1,35 forintra csökkent. E takarmánytermesztési rendszer bevezetése lehetővé tette, hogy 250 napon át működjön a ,zöld futószalag”. Egy holdról 320—360 mázsa jó minőségű zöldtakarmány nyerhető folyamatosan, s a pillangósokat nem muszáj zölden megetetni, felhasználhatók a téli takarmányok javítására; ugyanakkor e módszerrel 70, sőt 100 kilogrammal több fehérjét lehet nyerni holdanként. Kialakítottak tehát egy űj módszert, amely alkalmas a takarmánygondok megoldására. Nos, ez eddig mind szép, de mi ebben az új, és hogyan tovább?... Pádár András A Janiik és a szakértők meghallgatásával folytatódott a Vadas-ügy Szerdán folytatódott Vadas Jenő tárgyalása a megyei bíróságon. A vádlott kitartott amellett, hogy özvegy Balogh Istvánné meggyilkolásához semmi köze. A kérdésekre kő" vetkezetesen „erre nem emlék- szem”-el válaszolt, közben belebonyolódott állításainak szövevényébe. A tárgyalás a tanúk kihallgatásával folytatódott. Állították, hogy Vadas Jenő gyakran megfordult Baloghné Temető utcai házában. Különösen érdekes volt — az egyik tanú —, özvegy Baloghné szomszédjának a vallomása. — November 30-án este láttam Vadas Jenőt, amint meghúzódott Baloghné lakásának kettős ajtaja között. A vádlott előre szokott köszönni. Azon az estén azonban csak akkor köszönt, amikor én üdvözöltem. Dr. Samu István, igazságügyi orvosszakértő, ideggyógyász főorvos fenntartotta korábban írásban adott szakvéleményét, és nyomatékosan hangsúlyozta: Vadas Jenőn elmebetegség, tudatzavar jelei nem mutatkoznak. A vádlott képes a szörnyű bűncselekmény társadalmi veszélyességének és büntetőjogi következményeinek teljes felismerésére. — A vizsgálat idején nem tagadta, hogy ő gyilkolta meg özvegy Balogh nét. Közölte: tudja, hogy ezért akár halál- büntetéssel is súly that ja a bíróság. Szóba került: Vadas, néhány évvel ezelőtt, olyan durván ütötte meg feleségét, hogy a fiatalasszony elájult. A vádlott elmondta, hogy sebesült vadászkutyáját, hirtelen felindulásában agyonlőtte, mert az állat nem tudott úgy futni, mint azelőtt. Emlékeztették rendőrségi vallomására. Akkor a nyomozás vezetője megkérdezte, mit érzett amikor az idős asszonyt megölte? — Csak annyit, mintha egy őzet puffantottam volna le! Dr. Korit Ferenc és Dr. Ge- cseg Gyula igazságügyi orvos- szakértők egybehangzó szak- véleményt terjesztettek elő: „Az elhunyt fejére mért több, erős ütés. majd az ezt követő fojtogatás, külön-külön is alkalmas emberélet kioltására.” A tárgyaláson visszajátszottak azt a magnetofon felvételt, amely bizonyítja: Vadas Jenő részletes beismerő vallomást tett a gyilkosság nyomozása alkalmával. A bíróság ma reggel folytatja Vadas Jenő gyilkossági perének tárgyalását. (b. z.) Festés. takarítás — társadalmi munkában A Salgótarjáni Acélárugyár fiatal munkásai évek óta követendő példaként tevékenykednek annak érdekében, hogy a gyár környékén lakó idős emberek mindennapi életét megkönnyítsék. Az acélárúgyári KISZ-szervezet tagjai rendszeresen felkeresik az arra rászorulókat és segítséget nyújtanak a házkörüli munkában. Legutóbb, az Acélárugyár lakótelepén, egy idős néninél, Szlivka Máriánál jártak a fiatalok. Benga István, Palotai Ferenc és Ferenc József tudomást szereztek arról, hogy az idős néni lakása festésre szorul. A három acélárúgyári fiatal nem üres kézzel érkezett a látogatásra. Létrát, ecsetet, festéket is vittek magukkal, és rövid idő alatt kifestették a néni otthonát. A fiatalok a festést társadalmi munkában végezték, s azok a lányok sem kértek ellenszolgáltatást a gyors takarításért, akik a fiúk után Szlivka Máriánál megjelentek. Érdemes megjegyezni a többi alapszervezet tagságának is, hogy az acélárugyári fiatalok ezzel nem állították sarokba a szerszámokat. A közeljövőben újra megjelennek a lakótelepen élő idős, magányos emberek otthonában, hogy ahol szükség van rá, segítsenek. KISZ-esek a mezőgazdaságért A pásztói járás fiataljai az éves akcióprogramokban számos olyan vállalást tettek, amelyek közhasznú társadalmi munkával vannak kapcsolatban. Az ifjúsági szervezet járási bizottságától kapott tájékoztató szerint a fiatalok nagyrészt teljesítették a vállaltakat. A Pásztói Állami Gazdaság KISZ-alapszervezetének tagjai például 30 holdon végeztek kukoricakapálást, az erdőtar- csaiak pedig két holdról gyűjtötték be a lucernát. Nem maradtak el a többiektől az er- dökürti fiatalok sem. ök az aratási munkák idején 10 hol" dón csomóztak. A vanyarciatk 14 holdon, a béri fiatalok pedig öt holdon végezték el ezt a munkát. Az aratási munkákban való segítség mellett tevékenyen részt vállaltak a pásztói KISZ- esek a községfejlesztésben is. A fariak kereken ezer órát dolgoztak a községi művelődési otthon építkezésénél. Talár beafsteak Ma már egy közepes minőségű étlaphoz is széles körű nyelvismeretre van szükség. Olvasom a Karancs Étterem országosan is elismert étlapján a különféle készételeket és frissensülteket, közben elvonul előttem az egész világatlasz. Például: kubai sültet kínálnak és megtudom, hogy van westfáliai és elszászi sertésborda. Mind a kettőt Nógrád megyei disznó bőre alól hasítják ki a böllérek. A tatár beafsteak csaknem olyan, mint a skóciai, csak éppen más. A kassai sertésjavát nem szabad összetéveszteni a bécsi szelettel, de még a párizsival sem. Ezenkívül rendelhet a kedves vendég erdélyi fatányérost, svéd gombasalátát, angol zöldborsót (amit — mellesleg — itt szedtek a rétsági járásban). Van még berni bevert tojás és Yorki rántott tojás. Hiába, a gasztronómia túlteszi magát határokon és társadalmi meggyőződéseken. Bár halálos ellensége vagyok a kapitalizmusnak, azért nem bánom, ha bécsi szeletet hoznak akkora méretben, mint a tenyerem és angol zöldborsót szolgálnak fel. Sőt. megfigyeltem, hogy a múltkor egy kanadai vendég mosolygó ábrá- zattal fogyasztotta a magyaros töltöttkáposztát, és repe- tázott a somlói galuskából. Arról már csak úgy mellesleg szólok, hogy városi-státuszt kellene adni Pálpusztának, mivelhogy minden, a vendégekre valamit is adó étteremben, karúnkban és külhonban egyaránt ott szerepel a neve. Például a Karancs Étterem étlapján is ... — g — Felszabadulási emlékmű, Madách és Derkovits szobra Új köztéri alkotásokat kap Salgótarján Az épülő város, Salgótarján kul túrcentrummá válását nemcsak új, impozáns objektumai, rangos területi- és országos rendezvényei, tudományos konferenciái jelzik, hanem a falai között otthonra találó képzőművészeti alkotások növekvő száma is. A nógrádi iparmedence központi városának építői, kulturális életének irányítói korán felismerték az igazságot: igazán otthonunk csak úgy lesz ez a helység, ha a fejlődő ipara által kínált számos gazdasági előnyén, anyagi javain kívül a kor emberéhez méltó szellemi tevékenységből sem zárja ki lakóit. Korántsem véletlen tehát, hogy Salgótarján — egyében kívül — Észak-Magyarország mind számottevőbb képzőművészeti központjává válik. E hírnevét természetesen nemcsak az itt élő művészek érlelődő munkái, több országos visszhangot kiváltó tárlata öregbíti, hanem formálódó közterein, középületeinek külső- és belső felületein elhelyezett, illetve elhelyezendő, országos rangú, a megye határain kívül élő művészek által készített képző- művészeti alkotások is. (Elég csak Tarr István, Makrisz Zi- zi. Csohány Kálmán és a többiek szobraira, mozaikjaira, stb. gondolnunk). Ez évben, illetve 1967-ben, ugyancsak több képzőművé^ szeti alkotással gazdagodik városunk, amely ezeken keresztül mindinkább jelenlegi hazai képzőművészeti életünk keresztmetszetét adja. Mindenekelőtt Somogyi József szobrászművész készülő Felszabadulási emlékművét kell említenünk. A három figurás, monumentális kompozíció tervét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogadta, leleplezését még ez évre a november 7.-i ünnepségeken tervezik. Az emlékmű városunk egyik leendő büszkesége lesz, a Karancs Szálló és a megyei József Attila Művelődési Ház által határolt tér centrumában kap helyet. A lektorátus által elfogadott, Salgótarjánban még az idén, vagy a következő évben* elhelyezendő alkotások közül a továbbiakban említést érdemel Varga Imre szobrász- és Magyar Géza építőművész Madách szobra és architektúrája. A tervező- művészek által bemutatott terv szerint a 280 centiméter figuraméretű szobrot az új gimnázium tornaterme épü- letszámyának végfala előtt körülbelül 300 centiméter magas kőtömbön helyezik el. Borsos Miklós szobrászművész Derkovits-szobrot készít, amelyet a jelenlegi Rokkanttelepen állítanak fel a következő évben. A Blaski János festőművész által alkotott, a megyei József Attila Művelődési Ház épületéhez készülő mozaik 1:10 arányú módosított tervét a lektorátus ugyancsak elfogadta. A bizottság szerint a bemutatott terv szintien erőteljesebbé vált. Különösen széfen megoldott a kompozíció baloldali figuracsoportja (zenészek) valamint a hárfá- zó nő. A kompozíciót a jövő évben smalti-mozaik anyagból vitelezik ki. A művész ez év októberére feleskartorit készít. A mozaik 104 négyzetméter falfelületet borít majd. A Sztahanov úti lakótelepre, a Technika Háza elé jövőre egy 200 centiméter figuraméretű kőszobor kerül, amelyet Dabóczi Mihály szobrászművész készít. A Lovász József úti 2. számú óvoda kertjébe egy 160 centiméteres mese-, vagy állatfigurát helyeznek, Pató Róza szobrászművésznő alkotását. A KÖJÁL épületéhez 5:4-es életnagyságú Fodor József portré kerül jövőre, Győri Dezső szobrászművész készíti. Ezeken kívül számos Salgótarjánba készülő képzőművészeti alkotásról még nem döntött a lektorátus. Az új lakótelepeken több szobrot helyeznek még el a tereprendezés befejezése után. A Pécskő úti lakótelep rendezési tervének elkészítését követően döntenek egy szobor elhelyezéséről. Az Ém. Nógrád megyei Építőipari Vállalat irodaházának tanácstermébe két négyzetméter zo- máncos vörösrézlemez készül, Mészáros József szobrászművész munkája. (tóth) fi méhsör és a varázsital Szedik a komlót a sziráki tavak partján és viccelődnek az asszonyok: — Azért dolgozunk, hogy majd az emberek esténként berúghassanak a sörtől. Pedighát valamikor nem is a komló volt a sör alapanyaga, sőt Angliában, a XIV. században törvény tiltotta a komló felhasználását -sörkészítésnél. Később pedig azt irta egy történész, hogy „Két veszedelem fenyegeti az emberiséget, az egyik a kőszén, amely megrontja a levegőt, a másik a komló, amely a sör ízét teszi tönkre.” Ma pedig el sem tudjuk képzelni komló nélkül a sört. Először finn-ugor törzsek „fedezték” fel a komló italos erejét. Lett, finn és észt népek mondáiban már szerepel a komló, mint észbontó ital alapanyaga. Például a finnek hősi eposza, a Kalevala — több helyen is említi a komlót, és a komlóval történő sörgyártás éppen a finnugor törzsektől kerül a germánokhoz, és velük együtt Európába. Az egyiptomiak által készített árpasörrel keverték á komlóból készültet, s a kettő együtt adta a mai finom italt. A legenda persze egészen mást mond. Ügy vélik, hogy a komlóból gyártott söritalt Gambri- nus találta fel. Már a név sem pontos. Gambrinus — a sör védszentje — a Jan Primus, vagyis I. János brabanti fejedelem nevéből keletkezett, aki megkóstolván az italt,' azt jónak, ízletesnek találta és megadta az engedélyt a gyártásához. Az egyiptomiak a sörüket ,,haki”-nak nevezték, és komló nélkül állították elő. Az óvilágban Egyiptom jelentette a sörgyártás központját és „Pilsene” Théba mellett volt. a mai Ben-Hasszan helyén. A sört Osiris italának, varázsitalnak nevezték el. Sorházakat létesítettek, ahol azonban nemcsak sört szolgáltak fel, hanem megalapították az első kijózanító szobákat is. Izmos szolgák a sörtől elázott pácienseket vállukra véve vitték a kijózanító termekbe, ahol kialudhattak magukat, hogy utána újra a sorházakban keressék örömüket. Világhírű komlóskertek vannak a bajorországi Spalt- ban, a csehszlovákiai Zatec- ben és Chilében. Persze hosz- szú volt az út az Attila idejében annyira kedvelt méh- sörtől a mai komlóból gyártott Kinizsig és Szalonig. Hazánkban kezdetben az árpasör, majd a méhsör volt divatban, és csak 1850-ben alakultak söröző céhek, amikor Magyarországon már 773 főzde, összesen 384 ezer hektoliter kellemes italt állított elő. A méhsört ma már csak a skandináv államokban, valamint Lengyelországban és Anglia egyes vidékein kedvelik. Receptje: vízzel hígított méz lefölözése és olyan fűszerekkel való ízesítése, mint amilyen a szerecsendió, a ko- riander, egy kevés komló is néha, valamint élesztő. A hunok kedvelt itala volt, és általában a szláv népek éltek vele valamikor. A hajdani varázsitalt nagyon megkedveltük — azért is nehéz kielégíteni az igényeket —, pedig a szervezetre nem ártalmatlan A mértéktelen fogyasztás káros részegséget alvászavart okoz, sőt bizonyos szorongást is előidéz. Ha viszont megfelelő mértékkel isszák, hizlal és kellemes közérzetet kölcsönöz az embernek. A Ben-Hasszán-i sörházak freskói ma az utcákon elevenednek meg. csupán az izmos legények hiányoznak és a kijózanító szobák, amikről kétezer évvel ezelőtt már gondoskodtak... G. B.
