Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-30 / 205. szám
1986 augusztus 39 kedd 3 Sxttciallsío módon Három községre szóló vetélkedő A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben nyolc brigád indított versenyt az év elején a szocialista cím elnyeréséért. A közös gazdaság mindhárom üzemegység-ben — Karancs- sagon. Ságújfaluban és Szal- matercsen — alakult egy-egy növénytermesztő brigád, ugyanakkor a községi nőta- nacsok is létrehoztak egy-egy brigádot. A termelőszövetkezet traktorosai pedig egy felnőtt és egy ifjúsági brigáddal neveztek be a versenybe. A brigádok dicsérete A verseny első féléves eredményeit a napokban értékelték a termelőszövetkezetben. A versenybizottság elégedettségét fejezte ki és megállapította, hogy minden brigád derekas munkát végzett. Az üzemegységek között folyó versenyt a karancssá- giak nyerték 143 ponttal, a ságújfaiusiak 135 ponttal a másodikak, míg a szalmater- csiek 131 ponttal a harmadikak lettek. A brigádok már a tavaszi és nyári növényápolásban példamutatóan dolgoztak, ami a nagyobb terméseredményekben jut kifejezésre. Mákból például 3Ö0 kilogrammot takarítottak be holdanként, de százmázsás burgonya-, kétszázmázsán felüli cukorrépa-, és húsz mázsán felüli kukoricatermésre számítanak. A gabonabetaka- rításban pedig különösen nagy vetélkedés alakult ki. Ennek köszönhették, hogy az aratást a hordást és a csép- lést már augusztus ötödikére befejezték a termelőszövetkezetben. A terület legnagyobb részén géppel dolgoztak. A gépi munkában kimagasló eredményt élt el az ifjúsági brigád két kombájnosa, Űjj József és Virág András, akik egyformán csaknem 300—300 hold gabonát vágtak le és csépeltek el gépükkel. Szakács András traktoros pedig több, mint kétszáz holdat aratott le kévekötő-aratógépével. Az asszonybrigádok sem maradtak el a versengésben. Példamutatóan dolgoztak a hordásnál és a csép- lésnél. Az aratást és a csép- lést a ságúj falusi asszonyok fejezték be először. A két asszonybrigád ezután a másik két üzemegységben segítette a munkákat. Nyugdíjasok segítsége A termelőszövetkezetben nemcsak beszéltek célkitűzéseikről, hanem végre is hajtották a vállalásokat. A betakarítással egy időben vétraktorával. De ugyancsak dicséretre méltó munkát végez Juhász Pál. az ifjúsági traktoros brigád tagja és Juhász János traktoros is. A szövetkezetiek munkáját segítették a nyugdíjasok és a KISZ fiatalok is. Karancssá- gon és Szalmatercsen a nyugdíjas bányászok segítettek példásan. Az első féléves munkát értékelő tanácskozáson újabb vállalások születtek. A növénytermesztési női brigádok és a nőtanácsok vállaltak, hogy a burgonyát néhány napon belül, a cukorrépát október 10-ig, a kukoricát pedig október 15-ig betakarítják. A töréssel egy időben betakarítják a kukorícaszárat is. Részt vállalnak a 200 holdnyi aprómag betakarításából is. A traktoros brigádok a korai vetéseket szeptember 20-ig, a későieket pedig október 20-ig, az őszi mélyszántást pedig november 30-ig maradéktalanul befejezik. Nagy a versengés A karancssági egyesült termelőszövetkezet brigádveze- tői. a községi nőtanácsok képviselői bejelentették, hogy ezeket a vállalásokat a közelgő IX. pártkongresszus tiszteletére tették. Ugyanakkor — minden különösebb versenyfelhívás nélkül — a megye bármelyik termelőszövetkezetének brigádjaival hajlandók versenyre kelni, amelyek hasonló célokat tűznek maguk elé. Továbbra is nagy a versengés a karancssági közös gazdaságban. A termelőszövetkezet vezetősége szép jutalmakkal ösztönzi az újabb eredmények elérését. A legjobb brigád háromezer, a második kétezer, a harmadik ezer forint jutalmat kap. Ezenkívül jutalmat tűztek W a nőtanácsi szocialista brigádok részére is. Ezerötszár, ezer, illetve ötszáz forint jutalomban részesülnek a vállalás teljesítése esetén. A traktoros brigádok pedig háromezer forint jutalmat kapnak. Az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben nagy gonddal foglalkoznak a szocialista brigád mozgalommal. A termelőszövetkezet vezetősége és a versenybizottság nagy figyelemmel kíséri a versenyt, és minden feltételt biztosít a vállalások teljesítéséhez. P. A. Méltó helyére került Az Öblösüveggyár igazgatója mondta a következőket: — Igyekeznünk kell már most, megszerezni vásárlóinkat, mert csak így tudjuk biztosítani a folyamatos termelést. Rájöttünk arra. hogy aki későn ébred, rosszul jár az új gazdaságirányítási mechanizmusban. Másképpen szólva ez azt jelenti, hogy méginkább a napi munka központi feladatává válik a vevők igényeinek rugalmasabb, gyorsabb kielégítése, a termékek választékának bővítése. E tekintetben az Öblös- üveggyár és a Salgótarjáni Acélárugyár diktálja a tempót. Érthető, hisz itt vannak a legnagyobb lehetőségek, és itt lehet leggyorsabban lemérni a bel- és külföldi szükségletek gyorsan változó Irányát. Az öblösüvegáru divatcikk, a divat pedig gyorsan változik, tehát mozgékonyabban kell igazodni hozzá. Az Acélárugyárban jórészt olyan termékeket állítanak elő, amelyet naponta keresnek a vasüzletekben, vagy más félkész árukba dolgoznak be. Ezért mindkét helyen nagy jelentősége van a gyártmányfejlesztésnek. Ez az alapja annak, hogy a kikerülő termékek sikeresen állják a versenyt a bel- és külföldi piacokon. A gyártmányfejlesztői tevékenység javulásának eredményeképpen jelentősen bővültek külföldi piacaink is. S ebben jórésze van annak, hogy a kongresszusi verseny során, az első félévben több mint 58 gyártmány hagyta «1 exportáló gyárainkat. Példázza, hogy a gyártmányfejlesztői munka lassan megkapja azt a helyet, amit eddig is foggal megérdemelt. A magunk kárán jöttünk rá arra ha ezen a területen nem következik be változás, akkor lelassul gyáraink, üzemeink fejlődése. De a változás bekövetkezett! Ma már gyáraink vezetői első helyre sorolják a gyártmányfejlesztői tevékenységet. Kénytelenek így cselekedni, mert erre kényszeríti ókét a bel- és külföldi piac. Vagyis a hagyományos termékek gyártását fokozatosan újakkal váltják fel illetve modernizálják. Két irányban hasznosítják a rendelkezésükre álló műszaki-szellemi kapacitást. Egyrészt új gyártmányokat terveznek, és kísérleteznek ki, a régiek előállítását új technológiákkal korszerűsítik, másrészt ahol szükséges kisebb- nagyobb beruházásokat eszközölnek. Hogy mikor, melyik megoldást választják az attól függ: a közgazdászok melyikre mondják, hogy előnyös. Az öblösüveggyárban a tervezői gárda által diktált tempót kell átvenni a termelő üzemrészeknek. Az Acélárugyárban a kovácsoló gyárrészleg műszaki dolgozói 30 új technológia bevezetésével biztosították az áruk eladhatóságát, a kül- és belföldi piacokon. Az előbb vázolt műszaki intézkedések a gyártmány- fejlesztés gyorsan hozzáférhető, hasznosítható területeit tárták fel. A fejlődés biztosítása viszont a távlatokban való gondolkodást követeli. Van itt is követésre méltó példa. Az öblösüveggyárban új kádkemencét állítanak be, amelyből olyan áru kerül ki, mely biztosítja a régi piacok megtartását. újak meghódítását. Az Acélárugyárban tevékenykedő nyugatnémet szerelők a nagy értékű, igen keresett szalagacélok előállításának útját egyengetik. Az ötvözetgyár olyan ötvöző anyagokat termel, amelyekért eddig drága valutát fizettünk. A síküveggyár termékei is egyre nagyobb tért hódítanak a külföldi piacokon. De az előbb említett példák arra is fényt vetnek, hogy gyáraink vezetői már most fokozatosan térnek rá az új gazdaságirányítási mechanizmusból fakadó új követelmények teljesítésére. Munka közben tettekkel válaszolnak a felmerülő sok miértre, és a sok hogyanra, közben felvázolják a jövő távlatait is. V. K. íj kezdeményezés a Képcsarnok Vállalatnál Tankönyv egymillió forintért A salgótarjáni 353-as számú könyvesboltba megérkeztek a város és a járás általános- és középiskolás tanulói számára az új tankönyvek. A könyvesbolt dolgozói — több napos munkával — szétosztották és elküldték a tankönyveket az intézeteknek. A tankönyvek értéke eléri az egymillió forintot. A bolt jó munkájának is köszönhető, hogy szeptember elsejétől valamennyi salgótarjáni és járásbeli iskolában a tanulók megvásárolhatják a következő tanévre a könyveket. Havonta mintegy harmincezer forintért vásárolnak festményeket, kerámiát és lak- berendezési tárgyakat Salgótarjánban, a Képcsarnok Vállalat 20-as számú heiyl fiókjában. A vásárlók elsősorban a váróéban megforduló külföldiek — csehek, lengyelek, németek. A vállalat moet szélesebb körben kívánja propagálni művészi alkotásait Nóg- rád megyében. Ennek érdekében az üzemeknél és a nagyobb kultúrotthonokban az üzlet áruiból alkalmi kiállításokat rendeznek. A Karan es Szálló bejárati részénél egy vitrinben ugyancsak megtekinthetik a művészet-kedvelők a vállalat újonnan érkezett tárgyait. Oj kezdeményezés, hogy szeptembertől kamarakiállításokat rendez a Képcsarnok Vállalat helyi üzletében. Az első kiállításra szeptember derekán kerül sor, amikor Radies István festőművész képeiből nyílik mintegy kéthetes tárlat. Ezt követően az Észak-magyarországi Képzőművész Csoport egy-egy ismert művészének képeiből láthatnak kiállítást a festészet kedvelői. gezték a talajmunkákat is a termelőszövetkezetiek. Dénes András traktoros például már több, mint háromszáz holdat, szántott fel DT lánctalpas Vasárnapi barangolás cA aiziLáái húr mat Két dologról nevezetes Vizslás: a harmatjáról és háromablakos családi házairól. A vizsláéi harmat bejárta Nógrá- dot. Mondják, egyszer vásár idején hatalmas felhőszakadás zúdult a megyére. A vásározók között beszédtéma volt a viharos eső. Kérdezik a vizs- lási embert: — Maguk felé is volt zápor? Csak megvonja a vállát: — Á! Csak egy kis harmat. — Aztán semmi kárt nem tett? — faggatták tovább. — Á! Csak egy kicsit kiöntött bennünket a házakból, de itt vagyunk.. Azóta emlegetik, hogy ,,ugyan ne viccelődj, nem eső ez, csak amolyan vizslási harmat”. Azt is mondják, hogy nem haragszanak érte a vizs- lásiak. mert ez is a végtelen nagy türelmüket és élni akarásukat bizonyítja. Viszont édes kevés lenne csak ez bizonví téknak. Tudok másról is. Például a házak. Kakuk Ferenc, a községi tanács elnöke mondta, hogy fel- szabadulás óta annyi ház épült, mint amennyi annak előtte volt a faluban. Ma már 1400 lakost számlál Vizslás. Nagy területen fekszik, mert korábban hatszáz négyszögöles telket mértek egy-egy gazdának. Kellett is ekkora terület a háromablakos házakhoz. Minek a három ablak? Ne legyen eldugott része a háznak, a konyhából is utcára nézhessen az ember. Középen a konyha, két oldalt a nagyszobák. Impozáns látvány, sehol az országban nem honosodott meg ez a fajta építkezés. Száz év múltán jó téma lesz a néprajzosoknak. Nagyon építkeznek a faluban. Elsősorban a bányászok, az ipari munkások, de telket kérnek a szövetkezeti gazdák is. Nem rossz szövetkezet — állítja az elnök — hiszen tavaly Is, idén is az elsők között végeztek a betakarítással. Azt csak zárójelben jegyzem meg. hogy 1959-ben a szövetkezetét is a „maguk erejéből” hozták létre Vizsláson. Nem annyira a múltat kutatni látogattam a községbe. Sokkal inkább érdekelt a jövőt egyengető jelen. Htjuk, iskolájuk, tanácsházuk már van, kellene kultúrház, járda, nagyobb élelmiszerbolt és sok-sok telek a további építkezésekhez. A végével kezdem. — A szövetkezetben asszonyok dolgoznak, mert a férfiak gyárba, bányába járnak. Az állattenyésztésbe Szabolcsból, az Alföldről hoztunk gondozókat. Letelepedtek, helyet kérnek, házat vásárolnak — mondja a tanácselnök. — Üj- lak-pusztán lehetne tovább építkezni, de nem engedik. Azt mondják, a bánya miatt vészé 1\ es. Nem értek egyet a határozattal. Most felülvizsgáltatjuk és építési engedélyt kérünk. A Kántor-kert beépült. Új utcát hármat is nyitottak: a Mező Imre. Liliom és József Attila utat. Foghíj nagyon kevés van, de ott is építkeznek már. Most a tanács azon fáradozik, hogy újabb telkeket biztosítson. Különben nagyon könnyen vihar lesz a vizslási harmatból... Folytatom a kultúrházzal. Egy kis épületben szoronganak ünnepek alkalmával. Az új otthon évekre visszanyúló kérése a falunak. Ügy tervezik, hogy a Páskomban — a tanácsházával szemben — építik fel. Erre tartalékolják a községfejlesztési alapot. Az építkezést 1969-re jegyezték elő, szerintem korábban is hozzáfoghatnának a területrendezéshez, alapásáshoz, kőszáilí- táshoz. már amit társadalmi munkában elvégezhetnek. — Lesz társadalmi munka is — mondja az elnötk — eddig is jöttek, ha szóltunk. A bolt előtt megállunk egy pillanatra. Kicsi üzlet, ha öten bemennek, a hatodik már kint reked a lépcsőkön. Nem csoda. ha sorbaállásnak tűnik. Két bolt is működik Vizsláson, de egyik sem megfelelő. Elsősorban a raktárak kicsik. — Foglalkozott vele a végrehajtó bizottság és javasoljuk, hogy a két bolt helyett építsen egy nagyobb és főleg korszerűbb üzletet. A javaslat megvalósítására nagyon gyorsan szüksége van a falunak. Haknizók — frakkban Az idei non stop könnyűzenei programban az ŐRI „Csak nyaralóknak” című műsora nem sok újdonságot ígért. Mi tagadás a cím után ítélve egy kicsit nyár végi kiárusításnak is vélhette az ember augusztus végén, az ősziesre fordult időben, tudván. hogy ez a műsor megjárta a magyar tenger megannyi üdülőhelyét főszezonban. Haknizástól fáradt, elnyűtt produkcióra számítottunk. és helyette elsősorban a rendező Rácz György és a konferanszié Brachfeld Siegfried jóvoltából egy pezsgő, eleven, a jó ízlés határait szem előtt tartó, az aktualitásokkal teletűzdelt műsort kaptunk. A „mi Brachfeld Sieg- fried”-ünk Berlinből siófoki és nagybétonyi vendégszereplés után érkezett Salgótarjánba, hogy bekonferalja az elegánsan frakkba öltözött Illés Zenekart, a Magyar Televízió I. Táncdal Fesztiváljának győzteseit: Toldi Máriát, Koncz Zsuzsát, és Koós Jánost, az „import énekes” Laboch Gerard-t, Bodrogi Gyulát a Villa Negrával, Böröndi Katit a My fair Lady paródiával és másokat. Brachfeld Siegfried személyében végre egy vérbeli konferanszié állt a rivaldafényben. Humoros dialektusa, szellemes poénjei, és különösen gyors, eleven reagálása a városunkban tapasztalt fonákságokra megérdemelt nagy sikert arattak. A műsor zenei részére a beat-stilus és a melodikus tánc-, illetve könnyűzene arányos vegyítése volt a jellemző. Az Illés Zenekar és Szörényi Levente ezúttal bebizonyította. hogy mértéktartó lendülettel is tud játszani illetve énekelni. Az énekszámok többek között jól szolgálták a legújabb magyar táncdalok további népszerűsítését. A Bilicsi Tivadar és Mária, valamint Kosa András által eljátszott, elénekelt és el táncolt jelenetre sportnyelven szólva azt mondhatjuk: volt jobb. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ezúttal jól vizsgázott a közönség máskor oly hangos része is, bár az is igaz. hogy Brachfeld Siegfrid egy találó megjegyzéssel beléjük folytotta a szót, illetve a füttyöt. Mindent összevetve a József Attila Művelődési Ház működése óta az eddigi legjobb vidám, zenés műsornak lehettünk tanúi vasárnap este mintegy másfélezren. — esongrády — Nem véletlen, hogy utoljára említem: szép a falu. Csak akkor tudja igazán átfogni szemével. gondolataival az ember, amikor már alaposan bejárta. Hozzásimul a dombokhoz. Keresi a száraz völgyeket és szeszélyesen felépült a domboldalra is. Van benne romantika és sok-sok akarás. Nem győzik kövesúttal a gyorsan épülő utcákat, hát hozatnak salakot. Van belőle bőven. Alapot készítenek hozzá és rádöngölik. Idővel jobb, mint a kövesút, persze csak olyan helyen, ahol nincs autóforgalom és a szekér se vágja fel naponta. A természet fura iátéka, hogy ott, ahol a „vizslási harmat” országjáró anekdota lett, vízhiányban szenvednek. Messzi utat kell bejárni, hogy valamennyire is iható vizet kapjanak. Ami csapadék lehull, gyorsan elrohan. A kutak kevés és nem éppen egészséges vizet szolgáltatnak. — Ez is gond. ezen is majd segíteni kell — mondja tovább az elnök, de nem úgy, hogy panaszkodna, inkább azzal a vizslási. alkotó türelemmel, hogy ...........ugyan már, h armat volt az. de majd kiheveri ük .. Gáldonyi Béla
