Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-14 / 192. szám
4 irößR At> T986. attguszfrts 14. vasárnap A>ro^>rujgArű>nX Az s, sz, z és Helyesírásunk egyik általános szabálya szerint a tolda- lékos (végződéses) szavakat úgy kell írni, hogy a szóelemek (szótő — rag, jel, képző) írásban kitűnjenek. Azért tüntetjük fel a felszólító mód jelét, a j-t az igék többségében még ejtésbelli hasonulás vagy összeolvadás ellenére is. Pl: „Ének, hajolj ki ajkamon, s te bánat, ne érj el, csak holnap. Mélyebbre kell még hajtanom, hogy semmit nem tudón d a- loljak. (József A.) A következő három József Attila idézet ritkított szedéssel kiemelt igéje azmban nem alkalmazkodik a szóelemeket tükrözte tő írásmód elvéhez: „ ... a cselédlány könnye a kovászba hull, ne keress csókot, ez a ház kigyúl, hazatalálsz még, szedd a lábadat — füstölgő szemek világítanak —” (Medáliák) „ — Ejh, du dor á s s z csak, míg a szerelem hulló levélen hajadon pihen: míg fürtödre a giz-gaz rátapad, karod rángasd és ringasd derekad!” (Dörmögő) „Emlékezzetek ott ti is, és ne csupán hahotázva rám, aki közietek éltem, s akit ti szerettetek egykor (Drága barátaim ...) A kiemelt igék a következők: keress, dudorássz, emlékezzetek. Mindhárommal felszólít a költő. Tehát felszólító módban állnak. A felszólító mód jelét, a j-t azonban nem találjuk e három szóban. Vizsgáljuk meg a három ige tövét! Keres — dudorá- szik, — emlékezik. Ha a két ikes ige -ik toldalékját elhagyjuk, a következő alakokat kapjuk: keres, dudorász, emlékez. — Tehát az igető s-sel, sz-szel és z-vel végződik; És ezekhez járulna a felszólító mód jele, a j. Ha változatlan formában hozzákapcsolnánk a módjelet a fenti igetövekhez, az alábbi furcsa szóalakok születnének: kér es j, dudorászj, emlékezj. Kétségkívül mosolyra késztetnek, kimondásuk is nehézkes, de így legalább megnyugtató választ kapunk arra, hogy az igatövek végső rövid mássalhangzója az s, sz, z miért nyúlt meg, és miért lett belőle (hosszú) ss, ssz, zz. dz végű igék Az történt, hogy a felszólító mód jele, a j teljesen hasonult az ige végső mássalhangzójához. Ez esetben tehát nyugodtan hallgathatunk a fülünkre, ugyanis az s, sz, z és dz végű igék felszólító alakjaiban — a teljes hasonulás miatt — írásban is kettőzzük az s-et, sz-et, z-t, és dz-t. Pl.: essen, másszunk, nézze, fogóddzál. Igen, a dz esete a mai felnőttek számára kissé szokatlan. Pedig a dz ugyanolyan kétjegyű mássalhangzó, mint az sz, cs, gy, stb., amelyeknél természetesnek tartjuk, hogy kettőzés esetében csak az első mássalhangzót kettőzzük: asszony, öccse, meggy — tehát fogóddz! Ismerkedés céljából ragozzunk el felszólító módban, tárgyas ragozásban egy dz végződésű igét! Én eddzem (magam), te eddzed, ő eddze! — Mi eddzük (a testünket), IS eddzétek, ők eddzék! Esetleg némi problémát jelenthet még az ikes igék -ik ragjának kiesése és a felszólító módjel hasonulásának egybeesése. Ez azonban csak pillanatnyi zavart okozhat, hiszen az -ik hasonulás nélküli alakokban is kiesik. Például: vesződöm, vesződöl, vesződik. — vesződjék, vesződjön). De kiesik feltételes módban: vesződne, vagy múlt időben is: vesződött. A felszólító mód helyesírásával kapcsolatos szabályt tehát a legegyszerűbben így fogalmazhatjuk meg: A felszólító mód jelét — az s, sz, z, dz és t (!) végű igék kivételével „j” betűvel írjuk. (A t végű igéikre legközelebb visszatérünk.) És most fejezzük be egy olyan József Attila idézettel, ahol a felszólító mód mindhárom esetét szemlélhetjük: „ i.. csak gyertek velem, és el ne maradjatok tőlem, az én számról friss források fakadnak, merítsétek bele véres értelmeteket, hányjátok el fegyvereiteket, mert a szerszámok nem férnek kezetekbe, még a múzeumokból is vessétek ki azokat... (Tanítások) Tóth Imre De — elvtársaim! ez az a munkásság, mely osztály-harcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! Es bú vünk érte, mint az üldözött. A történelem futószalagára szerelve Igyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzl az Ember vörös csillagát! (József Attila: Munkások c. verséből) Először arra gondoltam, hogy megkapó képekben leírom Snkarek Lajos bácsit, a feleségét, a parányi házat, a buja növésű virágokat, a határhoz simuló Parafa-pusztát, de ha ezt tenném, kevés helyem maradna egy gazdag élet jelentős történeteinek közreadásához. Márpedig most a történetek a fontosak ... • CtJ Sukarek Lajos 1918-ban lett párttag. Tagsági könyvét a születő szocializmus bölcsőjénél állították ki. Amikor 24 éves korában megnősült, olyan lányt vett el, aki nemcsak szerelmét viszonozta, hanem megosztotta vele a nélkülözést is, ami kijárt abban az időben a kommunistáknak. ,,Mindig nagyon szerettem az elvtársakat. Amikor Lajos Dél-Amerikában, Brazíliában. Spanyolországban bujdosott, éjszakánként bekopogtattak hozzánk. Emlékszem, jött egy elvtárs. Csak annyit mondott, hogy malomban dolgozik és letett az asztalra egy zacskó lisztet”. Juliska néni 1930-ban jelentkezett a pártba. Volt, amikor mind a ketten börtönben ültek az elveikért „Nem bántuk meg” — pedig odahaza Lajcsika és Juekó fel-felsírtak éjszakánként Keresték „anyut”. A börtönben Davcsik bácsi (ki tudja milyen kapcsolatban volt a mozgalommal ?.) egy este nyitva „felejtette” a börtönajtót. Juliska néni észrevette. Hazafutott Rendbe tette a gyerekeket Kimosott, főzött is valamit. Aztán meg- simogatta őket két könnycseppet is ejtett... és ment vissza. „Ha nem megyek, elvtársaimon állnak bosszút”, I !*• Hat nyelven beszél Sukarek Lajos: oroszul, csehül, Először is tisztázzuk: mi a nyaralás? Praktikus megfogalmazása a következő! A feleség áprilisban azt mondja a férjnek vacsora közben: — Lajos! El ne felejtsd a beutalót. Balatonföldvár, földszint, tóra néző ablak és fürdőszoba is legyen. Mostantól kevesebb cigaretta és sör! A beutaló árát spórold össze. És Lajos félre tolja a vacsorát. Máris spórol, de az is lehet, hogy az étvágyával van baj. Aztán júliusban felpakolnak. Mármint, a Lajos pakol. Két koffer és nagy bőrönd, utazó táska, nylon cekker, egy strandtáska, egy fényképezőgép, egy táskarádió és egy gyerek. S a feleség állandóan noszogatja. — Siess Lajos. Lekéssük a vonatot. Aztán kezdődik .a nyaralás! Mire elhelyezkednek az üdülőben, Lajosnak nincs kedve strandolni, este zenét hallgatni a „Kedves”- ben, csak alszik és szidja azt is, aki a beutalót kitalálta. Azért, nem olyan vészes a nyaralás, öregapám napszámban kapált nyaralás helyett és a Balatont csak a badacsonyival kapcsolatban ismerte. Apámnak isi- ász-a van és Keszthelyre küldi az orvos. Ilyenkor a vonat ablakából nézi a Balatont, de sohasem irigykedik. Az ö véleményét már a köszvény befolyásolja. A lányom viszont már januárban megkezdi az előkészületeket. Bikinit szab és strand-táskára gyűjt és minden pénzemet félre tesz, amit el tud kérni tőlem. Az UNESCO statisztikája szerint a nyári hónapokban — júniustól—szeptemberig — a Föld minden harmadik lakója elhagyja állandó lakását és idegenben keresi a pihenést, szórakozást. Vagyis, kereken egymilliárd ember vándorol. Ebben benne van az USA negyedmilliós indokkínai intervenciós hadserege és Afrika vándorló törzsei, akik viszont nem napozás céljából változtatják a helyüket. A nyaralás nem újkeletű szórakozás. Már kalandozó őseink rájöttek, hogy a levegővál tozás igen hasznos. Ezért Saint Gallenben üdültek és élvezték a helyi klastrom apátjainak lenyűgöző vendégszeretet. Feljegyezték, hogy egyszer, kapuzárás után érkeztek volna Bizánc alá. Mivel, az ügyeletes portás borravaló ellenében sem volt hajlandó megszegni a bizánci nyaraló házirendjét, Botond kartárs buzogányával nyitott ajtót. Állítólag, beutalója lejárta előtt el kellett hagynia az üdülőt. Mátyás király nagyon szerette Visegrádot, de utálta a családos beutalót. Inkább bízott a gondnok szervezőképességében, aki gyermektelen balett-táncosokat szerződtetett a nyaralási szezonra. Ferenc József Karlsbadban nyaralt, hogy szakállas fényképét felragaszthassák a róla elkeresztelt keserűvízre. Ma viszont rang és cím nélkül nyaralhat mindenki idehaza és külföldön. A nyaralás helyét, milyenségét, időtartamát csak a pénztárca befolyásolja. Bár hallottam olyasmit, hogy egyes fiatalok pénztárca, sőt, pénz nélkül is kitűnően nyaraltak. Mikor kiderült, hogy még szak- szervezeti könyvük sincs, állami költségen gondoskodtak hazautazásukról. Az ilyen nyaralásnak az idén már véget vetett a beszűkülő autóstopp. Egyre kevesebben indulnak a Balatonra kocsival csak azért. Az aranyvonaí megáll spanyolul jól, franciául, olaszul, németül közepesen. Még ma is elbeszélget valamennyi nyelven. Harcban tanulta meg az idegen szavakat. Oroszul már az első világháborúban jól értett. Elsők között csatlakozott a fiatal szovjet haza védelmére alakult nemzetközi ezredhez. Parancsnok lett. Az ezredénél szolgált Zalka Máté is, a későbbi Lukács tábornok. — Olvasom a Nógrádban' az „Aranyvonat” — című foly- tatásos dokumentum regényt — meséli Lajos bácsi — és — mondtam magamban — innen nehéz lesz kivetni őket. Sok lesz az áldozat. Ekkor megszólal egy géppuska és végigpásztázza a töltés mentén lapuló fehéreket. Felugráltak és elmenekültek. Így került vissza igazi tulajdonosa, a szovjet hatalom kezére az aranyvonat. Sukarek Lajos pedig megkapta Lenin elvtárs táviratát: az arany vonatot megfelelő kísérettel azonnal irányítsák Moszkvába, a központba. — Nem sokat gondolkodler Jenő volt a parancsnoka. Magyar dandár volt, csak egy zászlóaljban szolgáltak lengyelek és oroszok vegyesen. A front-szakasz, amit védelmeztek Isten-mezejétől Szobig tartott. — Századparancsnokom volt Nagy Béla, most a salgótarjáni Ipari Tanulóintézet igazgatója, aztán a Révész gyerekek, a baglyasaljai Szarato- vics Jenő, meg Nemtiből Pintér István. Nálam szolgált a debreceni építőmunkás egység is. Pogonyban nagyon szorongatták Karikás Frigyes dandárját, 1919 május 1-én átadtam nekik a debrecenieket, 'sten-mezeje és Pétervásá-a iözött találkoztunk. A zászló- újat átvették. Megvártam, amíg bevetik őket a harcba. Látom, hogy lelkesedve énekelnék, felállnak és úgy mennek a csehek felé. „Testvéreink azok” — mondták. Én figyelmeztettem Fricit, hogy a katona csak addig katona, amíg keményen tartja a fegyvert”. Alig, hogy ezt mondom, túlról megtizedelték a debreceni zászlóaljat. Nemrégiben egy belgrádi tévés járt Lajos bácsinál. Annak is meséli a debreceni zászlóalj sorsát. A tévés helyesel: valahol már olvastam erről. — Ugyan hol? — Ha jól emlékszem éppen Karikás Frigyes könyvében, a 39-es dandárban ... Még ma is pontosan idézi a közel ötven évvel előbbi harcostársak nevét. A fiatal komisszár felismerem magunkat. Az ez- redünk fogta el az aranyvonatot Nálunk szolgált és nagyon Jó stratéga volt Zalka Máté. Akkor az első századot vezette főhadnagyi rangban. Vezért szakértelemmel helyezte el a géppuskát Amikor megállítottuk az aranyvonatot, a csehek, meg a fehérgárdisták leugráltak a vasúti töltés mellé és ott tüzelőállásban helyezkedtek eL Na, hogy az út szélén veszteglő, magányos nőket fuvarozzák! Sőt, mondják, hogy ilyen férfi ma már nincs! Legalábbis, a múltkor Kisterenye és Pásztó között hiába integettem egy Ford Taunusnak, a sofőr vissza intett, hogy nem tehet az érdekemben semmit. Pedig egyedül volt. Nyaralni sokféleképpen lehet. Egyedül, de az sokba kerül és veszélyes. Lehet be - lóié válás, házasság, esetleg vállalati fegyelmi. Nyaralhatunk feleséggel, de az még drágább, viszont nem reszkírozunk semmit. A legkényelmesebb, ha visz- szük az egész családot; feleséget, anyóst, gyerekeket. Amíg egymással vitatkoznak, az ember kipiheni magát. A vitába ne szóljunk bele. mert akkor velünk veszekednek, és az nekik szórakozás. A feleség táskájából pedig nem hiányozhat az antineuralgi'ka. SZTK receptre is kapható! (Adagolása; utazás előtt, strandolás közben, a bárhelyiség bejáratánál, stb ). Mindamellett, a nyaralás nagyon jó, nagyon kellemes. Mutatja, hogy veszekszünk egy-egy jobb balatoni beutalóért és alig várjuk, hogy utazhassunk, mert az új környezet is pihentet, nyugtat. Vándoroljunk hát, embertársaim! tam, kit bízzak meg az aranyvonat kíséretével. Magamhoz rendeltem Zalka Máté főhadnagyot: úgy tótom, hogy maga itt a legbiztosabb kezű parancsnok. Készüljön fel. Moszkvába kíséri a százada ezt a vonatot... Spanyolországban nem találkozhattak, mert Sukarek Lajost és családját rendőr, felügyelet alá helyezték azok ban az években. Tartottak tőle, hogy a kiváló katona is útrakel, védelmezni a köztársaságot. Viszont figyelemmé’ kísérte az eseményeket, ismeri a történteket. „Lukács tábornok az Ebro mellett, a hai topolya-fa árnyékában alusz- sza a hősök örök álmát.” „Huszonegy, huszonkettő huszonhárom! A hatodik vörösdandár a legelső a világon!” Ez volt a nótájuk. És a hatodik vörös dandár politikai biztosa — a komisszár — Sukarek Lajos volt, a húszesztendős kommunista. Mutatja a fényképét. A sapkája mellett egy piros rózsa. Története van annak a rózsának. Abban az időben egy teniszpálya mellett ütötte fel harcálláspontját a dandár. A pálya körül buján nyíltak a szegfűk és a rózsák. Három csitri odalopakodott és rózsát szakított. A komisszár ^elfogta” őket. — Minek neked az a virág, te csitri? — mondta félig nevetve, félig szigorúan az egyiknek. A lány nem ijedt meg, jól megfelelt a komisszárnak: Itt van, tűzze a sapkája mellé! Sukarek Lajos odatűzte — a virággal együtt a lány szívét is, mert a „csitri” Juliska néni volt, a felesége, későbbi harcostársa. „De mindig csak közkatona. Szolgáltam a mozgalmat, a pártot, meg a családomat. Közkatonánál feljebb sohasem vittem”. — Sági Jánosné, Boros Kati ma a balassagyarmati szociális otthonban él. Akkor nálam szolgált. Térképpel küldtem át a fronton: rajzolja bele, hol van ágyú, hol helyezkednek el az ellenség egységei? Nagy hasat csináltunk neki röpcédulákból. Átvitte és szétosztotta. A hatodik dandár harcai sikeresek voltak. Vörös zászlót tűztek az Osztrovszki Re- porra, a Kriván hegy tetejére. Az emlékező öreg harcos — A balassagyarmati Nyéki Jancsi a korponai Tarisznyavár tetejére tűzte ki a vörös lobogót. Ellőtték a bokáját. A forradás ma is tanúsíthatja, hogy jól emlékezem. Lajos bácsi már emlékeinek él kicsi otthonában. Lajcsi fia felnőtt, a Veszprémi Vegyipari Kutató Intézetben do gozik. Juckó is férjhez mer. Juliska néni is megmara- közkatonának. Lajos bác>. beteg. Felesége ápolja nagy- nagy szeretettel, mint ahogyan egykor várta haza Afrikából, Brazíliából. Lajos bácsi gazdag emlékeit gyűjtögeti össze, a hézagos történeimet egészíti ki vele. Juliska néninek diktál és fogadja a sűrűn ide látogató újságírókat, rádiósokat. A „komisszár rózsájára” sokan kíváncsiak . .. g. b. A hatodik dandárnak LandGáldonyi Béla
